Kelet-Magyarország, 1984. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-08 / 57. szám
2 Kelet-Magyarország 1984. március 8. Mikor mondunk mesét? Balázs János professzor a „veszélyeztetett” nyelvről A magyar nyelv hete rendezvénysorozatának megnyitóján Nyíregyházán tartott előadást Balázs János egyetemi tanár, a nyelvtudományok doktora Az ifjúsági nyelv, mint társadalmunk jövőjének tükörképe — címmel. Ebből az alkalomból beszélgettünk az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem professzorával. Professzor úr! Igaz-e, hogy a legszebben Szatmárban beszélnek magyarul? — Azt mondják. Nekem, dunántúlinak feltűnik a különbség, mert itt valóban hosszúnak ejtik a hosszú magánhangzókat, nem harapják el, mint az ország több vidékén. Ezért aztán mindig nagy gonddal készülök, ha a Tiszántúlra jövök, mert vigyázni kell a szavaimra, a kiejtésemre ... Előadásában utalt arra, hogy szívesen jön Szabolcsba, Nyír^ egyházára. — Kettős az örömöm: itt vagyok Krúdy hazájában, s ráadásul ismerősök között, akik egykor tanítványaim voltak. Kérem, foglalja össze, milyen gondok aggasztják a szakembereket az ifjúsági nyelvvel kapcsolatban, illetve melyek a nyelvművelés ebből adódó legfontosabb feladatai? — A nyelv nemzedékről nemzedékre változik, ez természetes. Ha a fiatalok nyelve játszi, könnyed, annak örülök, hiszen nem azt kívánják a nyelvészek, hogy szavaink olyanok legyenek, mint például a Halotti beszédben. Viszont a méltánytalan, hebehurgya nyelv- használat, a trágár kifejezések elszaporodása aggasztó. Az a legfőbb kifogás, hogy az ifjúság nem becs űr. li a nyelvet. Nem becsüli, mert nem tanulja meg, hogyan kell, lehet. Az iskolában erre nincs idő, otthon pedig ha este fáradtan ösz- szejön a család, legföljebb az érthetetlen és zagyva mesét hallgatja a gyerek a tv-ből. Mikor mondunk mi mesét gyerekeinknek? Mikor beszélgetünk? Ügy tűnik, sokan játékkal, anyagi javakkal pótolják a hiányos nevelést, ruhával, cipővel. Nekünk azt • tanították a szüléink: soha kenyeret el nem szabad dobni. Most azt kellene megtanítani: az anyanyelv mindenkinek a legnagyobb kincse ... — Érdekes végiggondolni, mennyit küzdöttek őseink az anyanyelv elfogadtatásáért. Egyes „szellemi bolondgombák” még ma is azt mondják, jobb lenne nekünk a sumér rokonság, oda kacsintgatnak, mert akkor még ősibb kultúrához volna közünk. Erről csak annyit: jó nekünk a finnugor rokonság. A Kalevala és a vo- gul hősköltészet értékben egyenlő az Iliásszal — ezt mint görög szakos megítélhetem. Sylvester János, Kazinczy és a nyelvújítók szerepéről többet kellene beszélnünk, meg arról, hogy 1820-ban a Pozsonyi Magyar Diétán, az országgyűlésen még latinul szónokoltak a magyar képviselők. Utána a német nyelvhasználat ellen küzdöttek elődeink. Csak a reformkor és a szabadság- harc óta eltelt idő alatt emeltük európai szintűre a nyelvet, s ezt nem tanítjuk meg eléggé az ifjúsággal. Talán ezért nem becsüljük, éppúgy nem, mint amit ingyen kapunk. Baraksó Erzsébet Fontos a fék —Tilos a gáz J Ötösök Debrecenből ■ I Oszvérállkapcson játszanak Zenei csemegének ígérkezik Nyíregyházán a Debreceni ütőhangszeres együttes vendégszereplése, a művészeti hetek alkalmából: a március 13-i hangversenyen ugyanis műsorukon csak japán szerzők művei szerepelnek. A plakátokon japán estnek hirdetett koncert a Megyei és Városi Művelődési Központban este hétkor kezdődik. Először jár megye- székhelyünkön az együttes, így akik korábban másutt hallották játékukat, bizonyára szívesen találkoznak újra velük, s remélhetőleg újabb híveket is szereznek maguknak. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneiskolai tanárképző intézetének debreceni tagozatán az ütőtanszakos hallgatókból 1974-ben alakult meg az együttes, Vra- na József vezetésével. Rendszeresen fellépnek filharmóniai hangversenyeken, modern zenei ismeretterjesztő előadásokat és hangszerbemutatókat tartanak az iskolákban, művelődési házakban. Többször foglalkoztatta az együttest a filmgyár, a tv és a rádió is. Feladatuknak tekintik egyebek között a modern ütőhangszeres művek népszerűsítését. Repertoárjukon Bartók, Balassa, Sosztako- vics művei mellett gyakran szerepelnek japán szerzők alkotásai. Az együttes hangszerkészletében mintegy 200—250 darab hangszer található. Vizsgázik a gépkocsi Vizsgáznak a járművek — Nyíregyházán a megyei közlekedési felügyeletnél naponta hetven—nyolcvan személygépkocsi (ezenkívül számos motorkerékpár és tehergépkocsi, pótkocsi, vontató) időszakos műszaki felülvizsgálatra kerül sor, amelyre a Recska Ernő vizsgabiztos műszerrel vizsgálja a gépkocsit. közlekedés biztonsága érdekében van szükség. — Melyek azok a hibák, amelyek az ismételt forgalomba helyezést meghiúsítják? — kérdeztük a felügyelet igazgatójától. , — A fék a legfontosabb — kaptuk a választ. — Ez lehet avult, vagy lehet szakszerűtlen a javítása (pl. szabályozatlan fékdobok). A karosszéria korróziója gyengíti és csökkenti a teherbíró képességei — ez is hiba. A karosszéria- és motorcserét is elvétik esetenként: nem kerül a forgalmi engedélybe. Ez lehet véletlen — de takarhat lopott járművet is. — Gyakori a hibás szélvédő, de a kipufogó, illetve a hangtompító berendezés helytelen átalakítása is. Az is előfordul, hogy a tulajdonos kisebb átmérőjű kormánykereket szerel fel, házilagosan átalakítja a keréktárcsákat, így növeli a kocsi nyom- távolságát — ami szabálytalan. Megtudtuk még, hogy a személygépkocsikba „életvédelmi keretet” csak engedéllyel lehet beszerelni, ezt sokan nem tudják vagy nem akarják tudomásul venni. Már Szabolcsban is gondot okoz, hogy több gépkocsit — Olaszországból származó berendezéssel — gázüzemre alakították át illegálisan. Hazánkban ez az üzemmód tilos. Végül egy vihart kavart kiegészítő felszerelésről: a pótféklámpák 1984. december 31-ig használhatók. Jávor László Idén és a következő két esztendőben ha nem is véglegesen, de alapvetően és egyelőre megnyugtatóan megoldódik megyénk kistelepüléseinek kereskedelmi ellátása. Országos keretből kapunk anyagi segítséget a legégetőbb gondok megoldására. Nagyon kell már ez a segítség, amelyet a SZÖVOSZ ad pályázat útján megyénk áfészeinek. Mert a tanyák és az aprófalvak ellátása országos gond, de megyénkben az átlagosnál is nagyobb lemaradásokat kell pótolni. Kistelepülésre mozgóbolt A megyei tanács épp egy éve, tavaly márciusban tárgyalta a kistelepülések helyzetét. A tanács beszámolójában egyebek közt ez állt: „A 81 kistelepülésen 63 vegyes- és 38 élelmiszerbolt található. Ezzel gyakorlatilag a települések élelmiszer-ellátása megoldott. Az ipari és egyéb alapellátás mértéke viszont alacsony színvonalú." Az idei falugyűléseken is sok felszólaló kérte az ellátás javítását. Az igények természetesen mindenütt nagyobbak, mint a lehetőségek. A szövetkezetek egy része nem tudott, vagy nem is akart fejleszteni az elmúlt egy-két évtizedben az apróbb településeken. Ezek a szövetkezetek most a saját és a tőlük független mulasztásokat is pótolhatják. Pótolniuk kell, hiszen egy kormányrendelet és a megyei tanács egyik határozata alapján az apró településeken meg kell teremteni a népességmegtartás legfontosabb feltételeit. S a kereskedelmi ellátás és a vendéglátás színvonala a legfontosabbak közé tartozik. A pályázat útján elnyerhető pénzből a felvásárlótelepeket is lehet bővíteni. Ez év tavaszán megyénk szövetkeztél várhatóan 10—15 millió forintot kapnak a SZÖVOSZ által létrehozott országos keretből. 1986 közepéig 45—50 milliós támogatásra számíthatunk. Ezzel és a kb. ugyanennyi saját alappal már enyhíteni lehet a legsürgetőbb gondokon. Hangsúlyoznunk kell, hogy a 45—50 milliós támogatás nem arra van, hogy a szövetkezetek kasszája gyarapodjon, hanem kizárólag arra, hogy a kistelepülések ellátása javuljon. Az említett ösz- szegnék ezernyi helye lenne Szabolcs-Szatmárban, főleg a tanyavilágban. Már a pályázat benyújtásánál szükséges egy rangsor felállítása. A Nagykálló és Vidéke Afész például helyesen döntött, amikor egy mozgóbolt megvásárlását, illetve berendezését pályázta meg. Mert a mozgóbolt elláthatja majd Táncsics-itelep, Butyka-tanya és Zsindelyes-tanya ellátását. A Nyíregyháza és Vidéke Afész, ha kap a központi támogatásból, néhány elavult külterületi boltját felújíthatja. A támogatás felhasználása nemcsak a kereskedők feladata. Ügy helyes, ha a helyi tanáccsal és a lakossággal közösen döntik el, hogy hová és mire kerüljenek a nehezen megpályázható forintok. (nábrádi) Négy nyíregyházi fiatalkorú 1982. november 9-én este az állomáson vett két üveg bort, azt megitták és valamennyien ittasak lettek. Ügy határoztak, hogy lányismerőseik elé mennek a szakmunkásképzőhöz. A borvásárlás azonban elvitte a pénzüket, nem maradt egy fillérjük sem. Akként döntöttek, hogy két forintjával szedik össze a szükségesnek látszó összeget. Előbb két fiút fogtak közre a Dugonics utcában. K. Lajos szólította fel őket, hogy adjanak két forintot. Közben ki a fiúk ruházatát markolta meg, ki a hajukba ragadt, N. Attila pedig az egyiknek a gyomrába vágott. Hamarosan egy újabb szakmunkástanulóba kötöttek bele, a K. Ferenc által támogatott K. Lajos szólt rá: — Hallom, kétéves karatés vagy, és meg akarsz verni bennünket. Adj egy bélást! A fiú közölte, hogy nincsen pénze, K. Lajos végigtapoA tárgyalóteremből Zsaroltak, loptak, verekedtek gáttá a zsebeit, de csak az órát találta meg bennük, az pedig nem kellett neki. D. József megkérdezte a fiút, nekiadja-e a jelvényét? A megfélemlített gyerek ebbe beleegyezett, és D. József megkapta a jelvényt. Közben K. Lajos is összeszedett a zsebekben hat forintot, s azt is eltették.' Mielőtt útjára engedték volna, N. Attila ököllel az arcába csapott. A társaságnak volt más is a rovásán. D. József például meghamisította a táppénzes papírját, N. Attilával pedig elhatározták, hogy a felsősimái részen rendszeresen tyúklopással egészítik ki keresetüket. összesen 45 tyúkot loptak el különböző tulajdonosoktól, s azokat eladták. N. Attilát egy kocsmai verekedés miatt a bíróság korábban próbára bocsátotta, de a próbaidő — az említettek miatt — nem hozta meg a nevelő hatást A Nyíregyházi Megyei Bíróság a zsarolás és lopások miatt K. Lajost nyolc hónap, D. Józsefet pedig másfél év fiatalkorúak fogházára1 büntette, a K. Lajos büntetésének végrehajtását azonban két év próbaidőre feltételesen felfüggesztette. A bíróság D. Józsefet két évre eltiltotta a közügyektől, továb- vá elrendelte N. Attila javítóintézeti nevelését. K. Ferencet próbára bocsátotta a bíróság. Az ítélet jogerős. (ki) Üj helyen — ideiglenesen. Bővítik és korszerűsítik az OFOTÉRT 33. számú boltját Nyíregyházán a Kossuth téren, ezért ideiglenesen a Zrínyi Ilona utcai sávház 8—10. szám alatt árusítanak. A Kossuth téri üzlet április elején nyit újra. (Jávor László felvétele) BELVÍZ A Keleti-főcsatorna mentén Kialakult hidrológiai helyzet közvetlen következményeivel foglalkozik Kerekes Béla a Gazdálkodás c. folyóirat idei 1-cs számában. Tiszavusváriban a három szövetkezet és az állami gazdaság szántóföldjein olyan táblarészek kerültek időszakosan vagy állandó jelleggel víz alá, ahol korábban belvíz soha nem volt, így itt is szükségessé vált az egész község határára kiterjedő belvízelvezetés megoldása. A kivitelezésre hivatott társulás az elmúlt 15 év alatt a község 9411 hektár szántóját és 1491 hektár legelőjét behálózó 47,5 km hosszúságú belvízelvezető csatornát épített 29 millió forint költséggel. Ezek a csatornák mérsékelték ugyan a szántók vizborí- tottságát, de teljesen nem szüntették meg, s még 1983-ban ia 451 hektár volt az a terület, melyen nem lehetett termelést folytatni. A tsz 130 táblája közül jelenleg egyetlen, olyan sincsen, melyen valamilyen mértékben nem lenne időszakosan vagy állandóan kisebb-nagyobb foltokban belvíz. A károsított területen 1 nektár kiesett hozama 13 ezer forintra tehető. KERESKEDELMI KÖRKÉP A Kirakat c. szakmai folyóirat januári számában terjedelmes tényközlő cikket közöl megyénk kereskedelméről. Többek között megtudjuk, hogy Szabolcs-Szatmárban évente átlagosan 40—50 millió forintot fordítanak a dolgozók életkörülményeinek és ugyanennyit munkakörülményeik javítására. A gyors fejlődésre jellemző, hogy az V. ötéves tervidőszak végén még 855- egységben kétezernél többen dolgoztak az előírásoknak nem megfelelő körülmények között, úgy 1982 végén ez a két szám már csak 591 egységre és 1300 dolgozóra vonatkozott. A még gyorsabb előrelépést gátolja az a körülmény, hogy a boltok 80 százaléka bérlemény, s ezek átalakítását a tulajdonos akadályozza vagy pedig szűk tere nem ad módot a munkakörülmények megváltoztatására. ÄTRAKÖMUNKÄSOK Így élnek a záhonyi vasutasok címmel szooiálpolitikai írás jelent meg a Népszava február 2-i számában. Az atrákókörzet dolgozóinak jelentős része még ma is kedvezőtlen körülmények között, az átlagosnál nagyobb fizikai igénybevétel mellett végzi munkáját — olvastuk a cikkben. Különösen jellemző ez a ké%i átrakóikra, akik között ezért elég •sok a csökkent vagy megváltozott munkaképességűek száma. További foglalkoztatásukat a vasút igyekszik a vállalaton belül megoldani, ezért szervezett átképzést, betanítási lehetőséget', szakképzést biztosít számukra. Akik vasúti munkakör betöltésére nem alkalmasak, azok számára seprűkötő üzemet tartanaik fenn, és megkezdték egy fafeldolgozó üzem létrehozását is, A megbetegedett átrakók anyagi gondjait enyhíti, hogy a kézi átrakóban eltöltött 15 év után, az átrakómunkától eltiltott dolgozóik nagymérvű keresetcsökeknéséí bérikiegészítéssel pótolják. KÖRNYEZETVÉDELMI REFLEX A Szabad Föld február 11-i számában interjú jelent meg a szabolcsi vízvédelemről és fásításról. Szeifert Gyula, a népfront megyei elnöke így nyilatkozott: „Sok a teendőnk a környezetvédelemben ... A felvilágosító munka szélesítése és hatékonyabbá tétele, a társadalmi őrségek és akciók tervezése, a településfejlesztő társadalmi munkák környezetvédelmi kiterjesztése — ezek az általános alapfeladatok. De elő kell segíteni az emberek környezetvédelmi reflexének kialakítását! Ez konkrétabb és gyakorlatiasabb fogalom, mint amit általában „környezetvédelmi szemlélet”-en érthetünk. Első teendőnk az lehetne: találjuk meg közösen a dolog hogyanját!
