Kelet-Magyarország, 1984. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-03 / 53. szám
A Derkovits-ösztöndíjasok bemutatkozása ehetséges fiatal képzőművészek — festők, szobrászok, grafikusok — alkotó munkáját segíti a Derkovits-ösztöndíj, amelyet 1955-ben alapított az oktatásügyi miniszter a Magyar Képzőművészek Szövetségének javaslatára. Az alapítás óta eltelt harminc esztendő alatt a több száz hajdani ösztöndíjas közül jó né- hányan Kossuth-díjas művésszé értek, mint például Kondor Béla vagy Németh József. Az ösztöndíjasok minden esztendőben a Művelődési Minisztérium Tanácsadó Bizottságának adnak számot tevékenységükről. A bizottság tagjait jeles művészek és a képzőművészeti főiskolán tanító mesterek közül a művelődési miniszter nevezi ki. Javaslatot tesznek arra, hogy kik érdemesek az ösztöndíjra, és figyelemmel kísérik az ifjú alkotók művészi fejlődését. Három évvel ezelőtt módosították a beszámolás rendszerét. Lehetővé tették a pályakezdő művészeknek, hogy a nyilvánosság előtt is bemutatkozhassanak, és ezzel egyben beszámolási kötelezettségüknek is eleget tesznek. Az idén februárban az Ernst Múzeumban tekinthették meg az érdeklődők a Derkovits- ösztöndíjasok elmúlt évi munkáit. A Tanácsadó Bizottság tagjai elemzően értékelték, ki mennyit fejlődött a korábbi eredményeihez képest. Csákvári Péter: Babits-portré Emlékezetes lehet mindmáig a tuzséri építőmunkásoknak az az ebéd, amelyik kis híján az utolsó is lett. A volt hercegi kastély éppen javítgatott szárnyépületéhez közelebb költik el, a váratlanul leomló fal maga alá temethette volna őket. Hiába dolgoztak napokig, az öreg alap nem bírta a frissen rakott terhet. Ennek jó ideje. A romos épület, az omladék ma is a veszélyre figyelmeztető felkiáltójel. A hóolvadástől luoskos udvarra lépőt az egykori kastély látványa sem örvendeztetheti: salétromom a fal töve, rúgja magáról a festéket, a vakolatot. Egyedül a frissen pucolt árkádos oldalsó házon nyugodhat meg rövid ideig a tekintet. A valamikor szakiskolaként is használt XVIII. századi barokk, védett főépületnek ma sok a lakója. Talán túlságosan is. Falai között találjuk a művelődési ház helyiségeit, a könyvtárat, de a fogorvosi rendelőt is, nem szólva az általános iskolások napközis termeiről. Nézem a romladozó mustársárga meszelést, ami érintésre pereg. Hallgatom a hulló morzsalék neszezését és a délutáni tanórákra készülő kisdiákok hangját... Négygyermekes családapa Révész György, a művelődési ház fiatal, hét hónapja megbízott igazgatója. Vastag bajsza alatt mosoly bujkál. Büszke három kisfiára és a legkisebbre, kétéves lányára. Meg a családi nevére, amely egyáltalán nem ritka Tuzséron. A Révész családok sorsa egy a település múltjával, így a helyben született jussával szólhat bele a dolgokba. Az általános iskolában tanít, szerződéssel másodállásban intézi a közművelődés ügyeit a gyermekgondozási szabadságon levő elődje helyett. — Napi négy óra kitöltését kérték tőlem, amit eddig teljesítettem. Túlzás nélkül mondhatom, nagy a jövés-menés, helyiségeinket a lehetőségek határáig kihasználjuk. Egy-'két tanfolyam összeegyeztetése olykor időzavart is okoz. Nálunk most tetőzik az aerobikhul- lám, annak a foglalkozásnak is szorítottunk helyet. Csoportjaink közül a legéletképesebb a kertbarátkor. Tizenöt éve alakult. Az egyetlen forma, ahol a műszakiak, egészségügyiek éppúgy megtalálhatók, mint a pedagógusok. Az értelmiség jobban kivehetné részét a község művelődéséből, a vállaltnál több feladat várna rájuk. Az iskolával kötött együttműködési szerződésben is vannak tartalékaink. a felső tagozatosok foglalj á Tuzsér kültelki részén lak busz hozza-viszi őket. Re lente fél hatkor ébresztőóra ri szét az álmuk, délután öl rendszerint az iskolapac köszönt rájuk ... Míg Révész Györgyre vártam, hogy kicsengessenek az órájáról, szétnéztem a könyvtárban. A pár ezer kötet között Révész Györgyné segített eligazodni. (A névazonosság megtévesztő lehet. Nem felesége a művelődési ház megbízott vezetőjének.) A terem közepén alsósoknak is elérhető magasságban sorakoznak az ifjúsági művek, a falak mentén szakrendben a felnőtt irodalom. Az ablakok között freskó. Nyirkosság pusztítja. A könyvtáros mutatja, hiába teszik távolabb a polcot, hogy szellőzőn a fal, nem szárad ki a vakolat. Gyantainjekcióval meg lehetne szüntetni a lassú romlást... Hallgatom Révész Győri Szeretne jobban támaszkod KISZ-fiataiokra. Tud rá dát, hogy más faluban a fi lók védnökséget vállaltai közművelődési intézmény lett. Hasonló kezdeménye örömmel fogadna. A lyi KISZ-bizottság titk gyorsan váltják egymást, héz a folyamatos kap lattartás. Az ifjúsági bot maga vezeti, amit h szú távon nem tart ideális A klub tagjai közül néhá tanfolyamra, tapasztalatcse küldött, remélve, közö megtalálja utódját. Épül az iskola, amibe átköltözik r a könyvtár. Csökken a zsú ság, nyaranta a hagyomá: képzőművészeti alkotótábo kői még kényelmesebb ottl hoz juthatnak. A felújított kádos épületre napközikén új iskola átadása után is s: ség lesz. Kerítéssel elvál; hatnák az udvartól, és h volt kastély mögött nyúj sportpályára a mellékutc nyitnának bejáratat, akkor átjárók rongálásaitól me mélhetnék a főépület kör két. A barokk építmény ismét illatozhatnának a ^ gok, zöldellhetne a söv barátságosabb kép fogadh a Tiszára zarándokoló ki dúl ókat. A nyíló ajtón két kislány lép a könyvtárszobába. Tanító nénijük küldte a magyar szólások gyűjteményéért, kellene az órához. Harmadikosok. Mindketten beiratkozott olvasók. A telt arcú, társánál fejjel magasabb lányka megnyugtat, hogy a kölcsönzési idő lejártáig, a jövő hétig elolvassa a harmadik kivitt könyvet is. Délelőtt napköziben vannak itt a szomszédos teremben, délután átmennek az iskolába. Helyüket Szépek az elképzelések, a tervek homályba hullóar voliak. A szebb sorsot érdi épület gazdái a jelenben nak támaszt. Nem a nem lé milliókra számítanak, ; most hiába is tennének, nem a szegény ember bee bölcsességéből fakadó éi óvó, -teremtő összefogásra, Reszler Gí N égy falu épművelője Ha nem lenne félreérthető, ennek az írásnak azt a címet kellett volna adni: Munkahelye az utca. Így van? — kérdezzük Gulyásné Veress Saroltát. — Pontosan — feleli, ezúttal Tákoson, szülei Kossuth utcai lakásában, mert most éppen itt van az alkalmi munkahely. — Aki ezt a szakmát választja — folytatja, annak arra is föl kell készülnie, hogy íróasztal mögött üldögélve semmi értelme, eredménye nem lesz a munkájának. Dolgozom az utcán, a boltban, a postán, a buszon, szóval mindenütt, ahol emberekkel találkozom. Mert semmi sem pótolja a közvetlen kapcsolatot, az emberi szót. Hogyan is kezdődött? Nem volt jelentkező, jelölt se nagyon, így hát engedett a rábeszélésnek és elvállalta a Kossuth utca 51. szám alatti közművelődési intézmény vezetését.' Azért fogalmazunk ilyen cirkalmasan az épületről, mert se nem művelődési ház, se nem klub, se nem könyvtár, azaz mind együtt, attól függ, mikor, milyen program alkalmából nyitják ki. Gulyásné Veress Sarolta lett Tákos népművelője, könyvtárosa, a fiatalok irányítója, szóval afféle mindenes. Ugyanez a munkája a két szomszédos kicsi faluban, Hetén és Fejércsén — mert azok is ide tartoznak — legújabban pedig ezekhez jön még egy helyettesítés: átmenetileg a katonának bevonult csarodai népművelő munkáját is ellátja. Négy falu népművelője, há7 rom községben könyvtáros is, minden kulturális programot ő szervez. Mikor, hogyan és milyen sikerrel? — Mikor? — kérdez Amikor kell és lehet. Nii tött munkaidőm, tehát s este, vagy szombat-vas Két gyerek mellett nagy héz volna, de az a jó megértő férjem van. Eg; vagyunk utalva, nek könnyebb — ő meg üze: tője a tákosi tsz-nek, : „végtelen” munkaidővel A hogyanra már sokl nyolultabb a válasz. / berek itt is egyre nehe mozdulnak ki otthonre gyón meg kell fontolni művelőnek, mit ajánl, i nál, tudakozódni az igén s felfedezni azokat a ku bereket, akik hangadói sodorják, viszik magút szomszédokat, az utcát, nyezetet. — Nem véletlen, hogy nagy a cserélődés ezen lyán — magyarázza Gr —, hogy annyi rjépművt ja fel ezt a hivatást, hog; kevesen ragadnak meg a -ól jöttek közül. Ebben s ában a legfontosabb í nűvelő személyisége, k latai. Használhat, de ronthat is. KM HÉTVÉGI MELLÉKLET
