Kelet-Magyarország, 1984. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-28 / 74. szám
2 Kelet-Magyarország 1984. március 28. Armos karolt beadtam az ipart... de ha belegondolok, hány lakáson, templomon dolgoztam én öt- ven esztendőin át! — Melyik mesternek volt itt a legnagyobb becsülete? — Hogy-hogy melyiknek! Mindnek, amelyik szeretett dolgozni. A szép, árvíz után épített lakás konyhájában beszélgetünk, a tűzhely mellé húzódva figyeli a szavak pergését a mester felesége is, aki nem állhatja meg szó nélkül: — Nem a szakma, a tartás adta meg az emberek rangját Mindegy volt az, ha cipész, asztalos, szíjgyártó, vagy mit tudom én mi, az számított: milyen munkát végez, s milyen életet él. De az biztos, Gyarmat életében mindig nagy szerepet játszottak az iparosok. A város túlsó végében öreg, tomácos házban idős ember üldögél, a valamikor nagy gazdálkodó hírében állt Miski Sándor. Mondjuk, kivel beszéltünk az előbb, bólogat: a mesteremberek mindig rá- tartiak voltak. Igaz, büszkék is lehettek, hiszen létezhetett iámnak idején egy olyan nagy falu, mint Gyarmat kötélverők, kovácsok, ácsoké asztalosok nélkül? — Azért mi sem voltunk kutyák, mi is megadtuk a módját — emeli fel figyelmeztetően ujját — Jaj de szép lovak jártak azokban az időkben! Amikor befogtunk, szépen felszerszámo ztunk, fennaikadt a szíjgyártók szeme is! — A földet bevittem a tsz- be, de nem léptem a szövetkezetbe. Felmentem Pestre Suszter lettem. Nem' volt még akkor itt Gyarmaton semmi, nem úgy mint most, hogy egymást érik a gyárak. Kérem, aki ma dolgozni szeret ... ! — Mikor járt fent a városban utoljára? — Vagy három hete ... ? Betértem az „Ácsorgóba” egy pohárka borra, összefutottam az öreg cimborákkal. Mintha csak a régi gazdakörben jártam volna. De hallják, micsoda szép lányok vannak most is ... Vagy csak ahogy vénül az ember, úgy látja mind szebbnek a világot? A Birhó név a Nyíren élőknek nem sokat mond, annál többet a szatmáriaknak: a nagy Tisza menti erdők utolsó maradványainak egyike. A vadregényes, Túr övezte erdő hosszú ideje kedvelt kirándulóhelye már a gyarmatiaknak, akik közül bizonyára sokan kapták fel bosszúsan fejüket a hírre, miszerint pusztítják az erdőt. A hírből annyi valóban igaz, hogy néhány hete motorfűrészek zaja veri fel az öreg tölgyes csendjét, ám pusztításról szó sincs. Az egyik legszebb részen, mintegy nyolc hektáron sok évtizeddel ezelőtt telepített tölgyek sajnos már elöregedtek, s megszületett a döntés: földre kell fektetni a faóriásokat, mielőtt a vihar tenné ezt. Jut a kitermelt fákból a gyarmati mellett a nagysze- keresi, jánkmajtisi, gacsályi TÜZÉP-telepre is, míg az értékesebb rönkökből bútor készül majd. S akik aggódnak az erdő sorsáért, megnyugodhatnak, hiszen az elaggott tölgyek pótlásához hamarosan hozzákezdenek a FEFAG szakemberei, a csemeték még most az ősszel földbe kerülnek. Képünk: dőlnek az öreg fák... (M. K. felv.) A művelődni vágyók örömére Új helyre költözik Megújul az erdő Sok gondot okoz Fehér- gyarmaton is a közterületeken eldobált szemét összegyűjtése. A korábban kihelyezett szeméttárolók nem feleltek meg a kívánalmaknak, éppen ezért vették fel a város illetékesei egy dunántúli üzemmel a kapcsolatot, ahol kimustrált gázpalackokat alakítanak át szeméttárolókká, melyek jól rögzíthetők, könnyen üríthetők, s nem rontják a városképet. Március közepén Gyarmat legforgalmasabb pontjain 30 darab ilyen szeméttárolót szereltek fel a költségvetési üzem dolgozói. (M. K. felv.) Tiszta, virágos Parkszópítés közösen Évtizedek óta egyik legfőbb ékessége Gyarmatnak a város szívében húzódó park. Terebélyes fái, gondosán ápolt bokrai alatt sókán keresnek —. ha csak néhány percre, órára is — nyugalmat, elgyönyörködve a tavasztól őszig pompázó virágokban, a hancúrozásra csábító gyepszőnyegben. A Kossuth park azonban — ha a legszebb is — de korántsem az egyetlen a városban, ahol ma már 99 ezer négyzetméter parkosított terület fenntartásáról kell gondoskodni. Az idén erre 807 ezer forint jut a közös kasszából, ám a jövőben a lakosság, valamint az üzemek, intézmények mind nagyobb segítségére lesz szükség, ha azt akarjuk, hogy a város továbbra ' is kiérdemelje a tiszta, virágos jelzőt. Az idén egyébként mintegy másfél millió forint értékű társadalmi munkára lehet számítani Gyarmaton, tovább folytatva a fásítást, parkosítást. Az idei tervek közül néhány: új park épül a szakmunkásképző intézet mellett,, csinosítják a Május 14. tér környékét, de megszépül a kisgyarmati rész is. Két keréken Ki a legjobb kerékpáros Fehérgyarmaton és környékén? — ezt döntötték el azon a versenyen, amit március első felében rendeztek meg a Széchenyi úti sportpályán. A győzelmet végül a gyarmati 1. számú általános iskola csapata szerezte meg a cégénydányádiak előtt, míg a harmadik helyen városunk 2. számú általános iskolásai végeztek. A megyei döntőre az első helyezett csgpat került, ahol dicséretesen szerepeltek, hiszen a harmadik helyen végeztek. TELEFON Üj telefonközpont működik a városi tanácson. Különösen a járási hivatal megszűntével rengeteg bosszúságot okozott a városi tanácson a telefon, hiszen nem volt megfelelő az összeköttetés a hivatal két épülettömbje között, de a külső hívások is sokszor „összekeveredtek”. Nos, a gond azóta megoldódott, hiszen március közepén új, nyolcvan al- állomással rendelkező központot kapott a tanács. Az ott dolgozók így ezentúl közvetlenül, házi vonalon beszélhetnek, míg a fővonalakon érkező hívásokat az új központ irányítja majd a kívánt helyiségekbe. Menetdal« verseny Gyarmaton A forradalmi Ifjúsági napok kezdetén menetdalversenyt szervezett a KISZ városi bizottsága Fehérgyarmaton, ahol több mint tíz kollektíva versenyzett. A szemle legjobbjának a Petőfi Sándor Közgazdasági Szak- középiskola Ifjú Gárda csoportja bizonyult, megelőzve az 1. sz. általános iskola úttörőit, és a 142. sz. Ipari Szakmunkásképző lányait. (Molnár Károly felvétele) Emlékek a régi Gyarmatról Armos károlyné rek, minid a három fiú ács tett. Mi pedig négyen voltunk fiúk a családban, s mimdany- nyáam szekercét fogtunk a kezünkbe. A bátyám például hetvenikitenc éves, de most, a napokban is négy családi házat vállalt íeL Én viszont már nem dolgozom. Sajnos gyerekünk nincs, minek már nekünk a pénz. Megellünk a nyugdíj bók meg lefoglal bennünket a ház körüli munka. — Honnan ment nyugdíjba? — A földművesszövetkezet - bői. Hatvanegyben ugyanis a könyvtár? MISKI SÁNDOR Itt voDt például a nagy tekintélyű ipartestiilet, melynek több mint egy évtizedig volt elnöke Ármos Károly. — Volt nekem más tisztségem is — legyint. — A felszabadulást követően például évekig én voltam Gyarmaton a rendőrség vezetője. Megválasztottak, nem volt mit tenni ;.'. De hát a fa1, meg a sze- kerce volt az én világom! Maguk még olyat nem láttak, ha az Ármos família dolgozni Legutóbbi városi oldalunkban arról fagga- tóztunk, milyennek látják a városba nemrég köl- tözöttek lakóhelyüket, a nyolcvanas évek Fehér- gyarmatát. De milyen volt itt az élet harmincnegyven esztendeje, hogyan éltek akkor a gyarmati emberek ... ? A város északkeleti részién, vadonatúj utcákon bolyong velünk az autó. Két évtizede sincs még, hogy legelők, szántóföldek húzódtak itt, most meg szép, kényelmes családi házak. Itt, a mábrádi faluvégen éli nyugdíjas éveit a környék egyik leghíresebb iparosa, Armos Károly ácsmester. A gazda túl van már a hetvenen, ám emlékezete oly friss, mint a hegyi patak vize Aligha van ember, aki nála is jobban ismeri Gyarmat közelmúltját — Apám is, nagyapám is ács volt, itt Gyarmaton, választhattam volna én más mesterséget? — mondja orrára tolva a szemüveget, mert az imént még régi iratokat böngésztünk. Elismerő okleveleket, kinevezéseket, megbízó leveleket... — Apámék például hárman voltak testvékezdett... Most is ha felsétálok a városiba, nem győzöm összeszámlálni: ezen a házon is mi dolgoztunk, azon is ... Volt ugyan nekünk egy kis földünk is, három-négy hold, de azt jobbára az asszonyaink művelték. Mert az iparos ember maradjon iparost Könyvtár a volt járási bíróság épületében? Közismert, hogy a járások megszűntével a fehérgyarmati bíróság átköltözött Mátészalkára, s felszabadult a patinás épület. Ez adta az ötletet a város vezetőinek, közművelődési szakembereinek: mi lenne, ha könyvtárként hasznosítanák a tágas létesítményt. A városlakók az utóbbi időben mind gyakrabban tapasztalták, hogy Gyarmat már régen kinőtte a jelenlegi könyvtárát. Igaz, lehetőség van itt a könyvkölcsönzés mellett lemezhallgatásra, nyelvtanulásra, különféle csoportos foglalkozásokra, mikrofilmek tanulmányozására, ám a zsúfoltság mind jobban nehezíti az ott dolgozók munkáját, s nemegyszer megkeseríti a művelődni vágyók örömét. Nem sokkal kedvezőbb a helyzet a szomszédos művelődési központban sem. Itt jelenleg is tizenhétféle csoportos tevékenység zajlik rendszeresen, s mindezt tehetik egy nagy-, s két klubteremben. Sokszor még a színpadi öltözőkben is művészeti csoportok próbálnak, s nem ritka, hogy a nagyterem egyik sarkában valamelyik szakkör, másik sarkában pedig mondjuk a fúvósok tevékenykednek. Ezek az áldatlan állapotok viszont egy csapásra megszűnnének, ha a közművelődés szolgálatába állítanák a bíróság épületét. A városi tanács illetékesei már megtették ennek érdekében a szükséges lépéseket, s minden remény megvan, hogy a terv valóra váljon. Az elképzelések szerint tehát a könyvtár költözne át, míg az így felszabadult helyiségeket a művelődési központ kapná meg. A költözködés időpontja még ismeretlen, ám az biztos: a gyarmatiaknak aligha lehetne sokkal nagyobb örömet szerezni a vázolt lehetőségek, elképzelések megvalósításánál. Az oldalt összeállította: BALOGH GÉZA AflBBI FEHÉRGYARMATON A tisztaságért DARABNYI MÚLT
