Kelet-Magyarország, 1984. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-28 / 74. szám
1984. március 28. Kelet-Magyarorsság 3 MEGYEI DÖNTŐ: MÁJUSBAN Olvasópályázat Hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére „Kell a jó könyv” címmel olvasópályázatot hirdettek meg, amelynek megyei eseményeire elkezdődött az olvasók tájékoztatása, a vetélkedő feltételeinek ismertetése. A megyében április 1—30. között tartják az elődöntőket, a megyei döntőre május 1— 15. között kerül sor. A versenyen mindenki indulhat, aki a következő öt orosz, illetve szovjet művet elolvasta; Ajt- matov: „Az évszázadnál hosz- szabb ez a nap”, Csehov: „Szakadékban” (Válogatott elbeszélések), Ilf-Petrov: „Tizenkét szék”, Okudzsava: „Szegény Avroszimov” és Trifonov: „Hely és idő”. A résztvevők három-három tagú csapatokkal versenyezhetnek. A városokban és körzeteikben az elődöntőt a városi könyvtárak és a városi népfrontbizottságok szervezik. A közvetlenül a megyéhez tartozó községek önállóan bonyolítják le az elődöntőt és az első csapatok jutnak tovább a megyei vetélkedőre. A megyei szövetkezeti érdekképviseleti szervek (TE- SZÖV, MÉSZÖV, KISZÖV) és az SZMT könyvtára külön elődöntőt szervez a területükhöz tartozó dolgozók, szövetkezeti tagok és családtagjaik részvételével. Külön elődöntő szervezését javasolták a megyei rendező szervek a két nyíregyházi főiskolának, valamint a nyíregyházi középiskoláknak. DOMBRÁDI MÓDSZER Javítás éven át Nagy a szorgoskodás a földeken, a gépműhelyben. Bár lényeges lemaradásunk nincsen, de krónikus alkatrész- hiánnyal küszködnek a domb- rádi Petőfi Tsz-ben. Éppen ezért kimondottan téli gépjavítást már nem szerveztek, hanem az erőgépeket folyamatosan, egész évben javítják, ahogy éppen alkatrészt tudnak szerezni. Az MTZ traktorokból nemegyszer úgy javítanak fel egyet-egyet, hogy hasonlót szétszednek és abból használják fel az alkatrészeket. A gazdaság kezdett áttérni a nagy gépekre, így a Rába- Steigerre. Az összes gépi munka közel felét ezekkel végezték már tavaly. Előnyük a nagyobb teljesítmény, így optimális időben lehet elvégezni velük a munkát, (sz. e.) Ezért dollárral fizetnek Mellényes öltöny tengerentúlra — EGY CENTIMÉTER HOSSZON NÉGY ÖLTÉSNEK KELL LENNI. ÍGY ÁLLÍTJUK BE A GÉPET, DE ÁLLANDÓAN ELLENŐRIZNI KELL, S EZ ELÉG FÁRASZTÓ NYOLC ÓRÁN KERESZTÜL. DE MEGÉRI, MERT 10 SZÁZALÉK MINŐSÉGI PRÉMIUMOT KAPUNK, HA HIBÁTLAN A MUNKA — MAGYARÁZZA TURÓCZI ERZSÉBET, VARRÓSZAKMUNKAS, A ZAJBAN. Kétszáz gép — japán Ya- moták, német Dürkoppok, Pfaffok — ontja ütemes, zsi- gerekig hatoló ritmusát. Fut a precízen kiszabott szürke, sötétkék csíkos szövet, hogy zakóvá álljon össze valahol a szalag végén. Amerikai megrendelésre Reggel háromnegyed hatkor kétszáz, otthonkába, színes köppenyekbe öltözött lány és asszony ül a modern varrógép mellé. — Rendszeresen mérjük, ellenőrizzük a zajszintet. A megengedett decibel alatt van — mondja kísérőm, Jenéi Sándor, a Vörös Október Férfiruhagyár nyíregyházi gyárának igazgatója. Amerikai megrendelésre „futnak” a szalagok. Háromrészes mellénnyel, változatos színekben készülő öltönyök formálódnak a gépeken, a kezek között. — Mikor sikerült bejutniuk az amerikai piacra? — Néhány éve próbálkozik ezzel vállalatunk. Kitartásukat siker koronázta New Yorkban. Több céggel tárgyaltak, míg sikerült — tájékoztat az igazgató. A nők mozdulatai pontosak, kiszámítottak. Tavaly októberben gyártották az első nyolcezer zakót, az amerikai Weber-cégnek. Ez nyerte meg a tengerentúliak tetszését. így kapták a megrendelést. — Rendkívül igényes az amerikai piac. Milliméterre pontos méreteket követelnek. Ezt igyekszünk kielégíteni, eddig sikerrel. Legfontosabb a minőség. Minden gép fölött táblára rögzített papírlap. Rajta a napi teljesítmény. — Itt egy centiméterben öt öltésnek kell lenni. Már megszoktam — mondja az egyik legügyesebb munkásnő, Dirbász Györgyné. Berreg közben a gépe, s pillanatok alatt készül el a szmokingszerű zakó szivarzsebe. —• Nem unalmas? — Ván mindig benne valami új. Ilyenek a színek és Speciális gépek gyorsítják a termelést. (Elek Emil felvétele) Nem találnak hibát... — Tudják-e, értik-e a nők, hogy az amerikai piac megtartásának sikere az ő kezükben van? — De még mennyire! S hiába „szőröznek” most már az amerikai átvevők, hiába mérik a millimétereket. Hibát nem találnak! — magyarázza Boros Zoltán, a 27-es zakószalag vezetője. — Itt minden nő tudja, hogy dollárért dolgozik. A MAGYAR OPTIKAI MÜVEK MÁTÉSZALKAI GYÁRÁBAN gondosan ellenőrzik a szemüveglencséket. A HUMPREY automata dioptriamérő műszerrel Szászi Erika és Heller Eva műszakonként 2 ezer lencsét vizsgál át. (Elek Emil felvétele) Kabová asszony felszisz- szent: — Nincs! Nekem! Patnik, az üzletvezető, tisztelettel, de határozottan mondta: — Senkinek, asszonyom. Ahogy mondtam. Meghajolt, és átment a pult másik végére, mintegy jelezve, hogy részéről befejezte. Kabová asszony azonban nem osztotta az üzletvezető nézetét. Ellenkezőleg: meg volt győződve arról, hogy még semmi sem fejeződött be. Egészen biztos volt benne. Ezért utánament és a pultra tette ápolt kezét. — Ne makacskodjon — mondta —, nem szívesen okoznék magának... — Vigyázzon figyelmeztette őt a vezető — vigyázzon Kabová asszony, én békés természetű ember vagyok, de ... — és ekkor jelentőségteljesen elhallgatott. összehúzott szemöldökkel néztek egymásra. Nehéz lett volna megmondani, melyikük a harciasabb. — Szóval nincs? — ismételte Kabová —, egyáltalán nincs? )o»f Jurzet: Panasz — Ügy, ahogy mondtam, nincs. — Egy mákszemnyi sem? — Egy mákszemnyi sem. — így görbüljön meg? — Így görbüljek meg — és a vezető ismét átment a pult másik végére. Kabová asszony azonban ide is utánament. Kinyújtotta a kezét. — Na, adjon már! A vezető fogcsikorgatva bement a raktárba. — A taknyos — mondta rekedten Kabová asszony. Észre sem vette, hogy Httc- kóvá asszony áll mellette. — Mi történt? Mi van vele? ... mutatott a raktár irányába, amerre a vezető ment. Kabová legyintett. — Nem akar adni. Hucková hozzáhajolt. — És mijük van? Kabová suttogóra fogta a hangját: — Nem tudom. De nem ad. — Az ökör — könnyebbült meg Hucková. — Mindig ilyen volt. De — folytatta — biztos benne, hogy van? — Nem tudom, de láttam, hogy egy nő az előbb ment ki innen teli táskával. Nekem pedig nem ad. — Érdemes lenne panaszt tenni ellene. — Igen, érdemes lenne. Remélem, Hucková asszony tanúskodik mellettem. , — Az isten szerelmére, hogy kételkedhet benne! Hiszen világos, hogy nem adott. És nekem sem. Menjünk! Elindultak. Mentek, hogy panaszt tegyenek. a formák. S ezzel keresi az ember a pénzt. — Mennyit? — Havonta átlag megvan az 5300 forint. (Varró szakmunkás. Nyolc éve dolgozik a gyárban, Kállósemjénből jár be Volán-busszal.) Kamionon Becsig Készáruraktár. Nylontasa- kokban külön-külön vállfákon várnak szállításra az elkészült öltönyök. — Naponta 400 öltöny készül. Készülünk a március 30-i szállításra. Kamion viszi Bécsbe, onnan repülő az USA-ba. Nem vár a kamion és pontosan kell érkeznie á szállítmánynak Bécsbe, különben lemaradna a repülőről. Ezt nem engedhetjük meg. Különben oda lenne az üzlet és vele a valuta is — magyarázza Jenei Sándor. Farkas Kálmán Szakmaközi bizottság ötletek# javaslatok — a városért □ mikor valamivel több, mint két éve megalakult Nyíregyházán is a szakszervezetek szakmaközi bizottsága, voltak, akik fanyalogva mondták: már megint egy újabb bizottság ... Az azóta eltelt idő nem őket igazolta: a szakmaközi bizottság sokat tett az eléje tűzött célok megvalósítása érdekében. E célok között a legnagyobb súlyú: a városban működő szakszervezeti bizottságok, azok tagjai egy befogása, a település fejlesztése, a lakóterületi munka erősítése érdekében. A „megint egy bizottság” ellenvetés azért sem helytálló, mert nem újabb irányító szervről van szó. A szakmaközi bizottság szerepe az, hogy egybefogja, összehangolja a város szakszervezeti életében azokat a teendőket, melyek minden itt élőnek szívügyei. Ilyen a fejlesztés, a kulturális élet,, a kereskedelem, vagy a sport — pontosabban — ezekből is az együtt, közösen megoldható feladatok sora. A nyíregyházi bizottság munkaprogramjában a legfőbb helyen szerepel, hogy részt vegyenek a város fejlesztésének tervezésében, legyen szó bármilyen területről is. Nem valamiféle belekontárkodást jelent ez — hiszen a kis munkacsoportok, melyek megalakultak, szakembereket tömörítenék. Olyan hozzáértőket, akiknek saját szakmai szakszervezetükben is sokat tehetnek a közös célokért, de a gondok, melyek itt foglalkoztatják őket, szélesebbek egy-egy szakmai szervezet látókörénél. Hiszen kit nem érdekel és kit nem érint mondjuk az, hogy milyen a nyíregyházi . kereskedelmi ellátás, megfelelőek-e a szolgáltatások, a kulturális élet, a közlekedés vagy éppen a tömegsport helyzete... A FÉRFI, AKI NŐFELELŐS összebékít — az autómentő Az éjjel-nappal készenlétben álló autómentőben középmagas, széles vállú, negyvenes férfi ül. CB-rádión tartja a kapcsolatot a központtal. A vezetőfülkében elfüggönyözött ágy, ha teheti, itt pihen Hagymási Miklós. Az 5. sz. Volán Vállalat autómentője elsősorban a megyénk útjain keletkezett műszaki hibáknál, baleseteknél nyújt segítséget. Néha azonban más vidékre, ritkábban a szomszédos országokba is útnak indul a Rába gépkocsi, hogy mentse, ami menthető. Hagymási Miklós egy speciális kiképzés után ült a Rába kabinjába. Kilenc éve ennek, azóta átélt néhány izgalmas órát. Ott volt például az anarcsí balesetnél, amikor egy autóbusz ütközött, s az ülések egybecsúsztak. Szörnyű látvány fogadta ... Sosem felejti el, hogy nemcsak a roncsokkal, az elemekkel is meg kellett küzdenie. A mentésnél esett az eső, fújt a szél. Leveleknél árokba fordult hosszú tartálykocsit kellett kiemelnie, vigyázva arra, hogy a keltkezett kár összege ne növekedjék. Hagymási Miklósnak egyébként is köze van az igazságszolgáltatáshoz. Tagja a válHagymási Miklós lalat társadalmi bíróságának. Ez a megbízatása nem mindig népszerű. A közelmúltban például a társadalmi bíróság elbocsátásra javasolt egy gépkocsivezetőt, aki jó szakember hírében állt ugyan, de ittasan vezetett. Azért javasolták a legszigorúbb büntetést, mert néhányszor már éppen az ittas vezetők miatt kellett menteni... Népszerű ember Hagymási Miklós. De nem ezért választották nőfelelősnek az egyik pártalapszervezetben. A forgalmi főosztály és a teherforgalmi üzem tartozik eh-. hez az alapszervezethez. Sok csinos lány és asszony dolgozik ezen a két helyen. Közülük nyolcán párttagok. Tíz évvel ezelőtt, amikor pártmegbízatásként kapta a nőfelelősi posztot, csupán két nőtagja volt az alapszervezetnek. Aztán jöttek még hatan, de mindnyájan bizalmat szavaztak „Mikinek”. Úgy tűnik, megfoghatatlan, nehezen mérhető ez a megbízatás. Azt mondja, mégis van látszatja a társadalmi munkájának — ha sikerül valamilyen közügyet elintézni. Mindig ott van, ha nőpolitikái dolgokról tanácskoznak, véleményeivel, javaslataival segít. Nemrég például néhány nődolgozó elégedetlen volt a béremelésével. Ö is közbenjárt, így tovább javítottak a bérükön. Szintén friss emléke, hogy egy bomlófélben lévő családot sikerült kibékítenie. A széles vállú nőfelelős természetesen nős, a nyíregyházi Jósavárosban van a békés otthona. N. L. A szakmaközi bizottság véleményére adnak a városban. Ennek jele, hogy rendszeresen megvitatják a tanácsi terveket — és elmondják észrevételeiket, javaslataikat. Egy ülésen a város kulturális életéről tanácskoztak — s erre meghívót kaptak a terület illetékesei is, akik örömmel el is jöttek. Itt például tizenöt javaslat hangzott el — mind megvalósítható. Egyet hadd ragadjunk ki: javasolták, hogy a szakszervezeti bizottságok közösen szervezzék kulturális programjaikat a körzeti művelődési intézményekkel ... Hasonlóan jól sikerült és hasznos tanácskozás volt, amit az egészségügyről, a szociálpolitikai munkáról rendeztek. De említhetjük itt a város sportéletéről tartott megbeszélést is, vagy a legutóbbit, amikor a város idei terveiről mondtak véleményt. Az ez évi elképzelések is hasonlóképpen alakulnak. 1984-ben napirendre tűzik a nyíregyházi környezetvédelmi helyzetet, ezen belül is azt, hogy mit tesznek ezért a vállalatok, intézmények saját kapuikon belül. Értékelni fogják az „Együtt Nyíregyházáért” akciót, megbeszélik az idei teendőket. Ősszel foglalkoznak a megyeszékhely munkaerőhelyzetével, a pályakezdő fiatalokkal. □ átható hát, hogy „az újabb bizottság" távolról sem kerékkötőnek alakult — nagyon is sok mindenben kerülnek ki tőlük hasznos ötletek, javaslatok. Hiszen munkájukhoz tartozik, hogy afféle közvetítőkké váljanak a város lakói, az itt élő ötvenezer szakszervezeti tag és a városért felelős szervek között. Ha nem is széles hidat jelent ez az összekötő út — de nagyon hasznos és fontos kis gyalogjárót... T. Gy.
