Kelet-Magyarország, 1984. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-03 / 53. szám
Kelet-Magyarország 1984. március 3. (Folytatás az 1. oldalról) denciáinak leküzdését: az említett időszakban ugyanis lelassult a gazdasági növekedés üteme. Különösen értékes az, hogy meggyorsult a munkatermelékenység növekedése, javultak a minőségi mutatók a gazdasági élet számos területén. Persze az elért eredmények csak a nagy munka kezdetét jelentik. Még igen sok a halaszthatatlan tennivalónk. A jövő terveiről beszélve, sohasem szabad elfelednünk azt az egyszerű igazságot, hogy ha jobban akarunk élni, jobban kell dolgoznunk. Megkezdtük a rend, a szervezettség és a fegyelem erősítését. És ez máris észrevehető gazdasági hatékonysággal járt. Tovább kell lépnünk: el kell jutnunk a mélyreható minőségi változáshoz a népgazdaságban. A gazdálkodás formái meg kell hogy feleljenek a korszerű követelményeknek. Ezt kétségtelenül elősegíti számos, folyamatban lévő gazdasági kísérlet. Ezek lényege, hogy szélesebb jogkörrel ruházzák fel a vállalatokat, megnöveljék felelősségüket, és megszabadítsák azokat a központ fölösleges gyámkodásától. A tapasztalatok ösz- szegzése majd lehetővé teszi, hogy az útkeresések szakaszából határozottan előre lehessen lépni. Elsősorban arról kell gondoskodnunk, hogy mindig, mindenütt érvényre jusson az elvégzett munka szerinti elosztás szocialista elve. Azt, aki teljes erőbevetéssel dolgozik, feltétlenül előnyben kell részesíteni a fizetés terén. A nevelőmunka egyik legfontosabb feladata az, hogy a társadalomban olyan légkört alakítson ki és erősítsen meg, amelyben tisztelik a munkát, ugyanakkor a henyéléssel, a fegyelmezetlenséggel szemben türelmetlenséget és megvetést éreznek. A párt és az állam fokozta harcát az olyan szégyenteljes jelenségekkel szemben, mint az állami eszközök elherdálása, a porhintés, a hivatali helyzettel^ való visszaélés, a sikkasztás és a megvesztegetés. Ez nem ideiglenes kampány, hanem olyan irányvonal, amelyet állandóan és kö- telességszerűen folytatunk. Az SZKP KB főtitkára kiemelte: a szovjet állam demokratikus alapjainak továbbfejlesztése szempontjából felbecsülhetetlen jelentőségű az, hogy bővüljön az emberek tájékozottsága a dolgok igazi állásáról, s nyíltabb legyen a párt és a tanácsi intézmények munkája. Ebben óriási szerepük van a tömegtájékoztatási eszközöknek. Az utóbbi időiben ezek munkája némileg megélénkült. Mi azonban alaposabb és érdekesebb anyagokat várunk tőlük az ország és az egész világ életéről, nagyobb bátorságot a felmerülő problémák feltárásában. Utalt arra, hogy a Szovjetunióban a vezetők széles hatáskörrel és jogokkal rendelkeznek, de nagy a felelősségük is. Vezető esetében legrosszabb a gőg és a túlzott magabiztosság. Lenin szavaival : „A hatalom hozzá nem értő gyakorlása, csupán az uralkodás kedvéért az, amikor azt mondják: én kaptam meg a hatalmat, én parancsolok, te köteles vagy engedelmeskedni.” A vezető ereje abban van, hogy önmagában egyesíteni tudja hivatali és személyes tekintélyét. A mi demokráciánk lényegét tekintve tevékeny, működő demokrácia. Ennek bővítése, az egész szovjet államiság tökéletesítése társadalmi fejlődésünk következetes mozgásának fontos iránya. A párt pedig a motorja; mozgat tó ereje ennek az előrehalar dásnak. Konsztantyin Csernyenko beszédének második részében az időszerű nemzetközi kérdésekkel foglalkozott. A szovjet választók egyik legfontosabb, legsürgetőbb elvárása volt és lesz a jövőben is, hogy mint a szemünk világát, úgy őrizzük a békét, szavatoljuk hazánk biztonságát. Jelenthetem, hogy a párt és a szovjet állam töretlenül eleget tett ennek — hangoztatta. Az elmúlt években erősen megélénkült az amerikai imperializmus legagresszívebb erőinek politikája. Mindez arra kényszerít bennünket, hogy a legkomolyabb figyelmet szenteljük a hazánk védelme szilárdításának. A szovjet emberek nem a fegyverek felhalmozását akarják, hanem azt, hogy mindkét fél csökkentse fegyverzetét, — de kötelesek vagyunk gondoskodni országunk, barátaink és szövetségeseink megfelelő biztonságáról. Ezt meg is tesszük. Ugyanakkor éppen a helyzet bonyolultsága arra késztet, hogy megkétszerezzük, megháromszorozzuk a béke és a nemzetközi együttműködés politikája megvalósításáért kifejtett erőfeszítéseinket. Bízhatunk abban, hogy az események menetét végső soron sikerül ismét a béke, a fegyverkezési hajsza korlátozására, a nemzetközi együttműködés fejlesztése Irányába terelni. A béke és a népek biztonsága szempontjából természetesen a nukleáris fegyverkezési hajsza megszüntetése a legfontosabb. Ellenezzük a nuekleáris arzenál megnövelése terén folytatott versenyt. Annak hívei voltunk és vagyunk, hogy tiltsák meg, és semmisítsék meg az ilyen fegyverek minden fajtáját. Ami Európát illeti, továbbra is azt kívánjuk, hogy a kontinens szabaduljon meg mind a közepes hatótávolságú, mind pedig a harcászati nukleáris fegyverektől. Azt kívánjuk, hogy mindkét fél időveszteség nélkül tegye meg ebbe az irányba az első nagy lépést. A Szovjetunió ennek során nem akarja mások rovására növelni saját biztonságát, hanem mindenki számára azonos biztonságot kíván. A külpolitika legfontosabb céljának a nukleáris háború elkerülését kell tekinteni. Nem lehet megengedni a nukleáris konfliktussal fenyegető helyzetek kialakulását. Ilyen veszélyhelyzet létrejötte esetén pedig sürgős konzultációkat kell tartani a nukleáris világégés megakadályozására. El kell utasítani a nukleáris háború minden változatának propagálását. Kötelezettséget kell vállalni a nukleáris fegyver el- sőkénti bevetéséről való lemondásra. Semmilyen körülmények között sem lehet nukleáris fegyvert bevetni az ilyen fegyverekkel nem rendelkező ország ellen, az olyan országok ellen, ahol nukleáris fegyver nincs. Tiszteletben kell tartani a már megteremtett atomfegyvermentes övezetek státuszát és ösztönözni kell az újabb, atomfegyvermentes övezetek létrehozását a világ különböző részein. Meg kell akadályozni a nukleáris fegyverek bármilyen formában történő terjesztését: nem szabad ilyen fegyvert — vagy annak ellenőrzését — átadni senkinek, akárki is legyen az. Nem szabad nukleáris fegyvert elhelyezni olyan országok területén, ahol ilyen fegyver nincs. Nem szabad kiterjeszteni a nukleáris fegyverkezési hajszát újabb területekre — ideértve a világűrt is. Lépésről lépésre, az egyenlő biztonság elvének alapján kell elérni a nukleáris fegyverzetek csökkentését, egészen addig, míg minden egyes fajtájuk meg nem szűnik. A Szovjetunió ezeket az elveket állította politikája középpontjába. Készek vagyunk bármikor megegyezni a többi nukleáris hatalommal az ilyen normák közös elismeréséről és kötelező jelleggel felruházni őket. Úgy gondolom, ez nemcsak az érintett országok alapvető érdekeinek, hanem a föld összes népe érdekének megfelne — mondotta végül Konsztantyin Csernyenko. BANYASZTÜNTETÉS FRANCIAORSZÄGBAN Több mint 10 000 bányász érkezett pénteken Párizsba az ország valamennyi bányavidékéről, hogy tüntető felvonulást rendezzen a széntermelés csökkentésére és a munkahelyek megszüntetésére irányuló terv ellen, amelyről éppen pénteken tanácskozik Párizsban az állami szén- bányászati tröszt igazgató tanácsa. A bányászok nyugtalanságát nem csillapították azok az ígéretek, hogy a munkahelyek csökkentését nem elbocsátásokkal, hanem elsősorban korai nyugdíjazással és az érintett dolgozók átképzésével akarják megoldani. IAPÄ1SI ATOMERŐMŰ KÍNÁNAK Hathónapos tárgyalások után megállapodás jött létre arról, hogy Japán atomerőmű-berendezéseket exportál Kínának — közölte pénteken a tokiói külügyminisztérium. A megbeszélések azért húzódtak el, mert Tokió a tárgyalások utolsó szakaszáig ragaszkodott ahhoz, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ellenőrizze a nukleáris tüzelőanyagok kizárólagosan békés célokra történő felhasználását Kínában. Peking ezt kezdettől fogva elutasította. MAGYAR KÖLTÖK PORTUGÁLIÁBAN Portugáliában megjelent a Magyar költők antológiája című kötet, amely a múlt századi és a kortárs költészet remekeiből ad áttekintést. Húsz magyar költő mintegy 80 alkotásával ismerkedhetnek meg a portugál érdeklődők. Radnóti, Örkényi kötete után, most Rózsa Zoltánnak, az ELTE portugál tanszéke vezetőjének közreműködésével megjelent kötet, Petőfitől Nagy Lászlóig mutatja be a magyar líra legszebb verseit. A lisszaboni magyar nagy- követségen, baráti találkozón vettek részt a kötet portugál gondozói, az irodalmi, kulturális élet jeles képviselői. 2. Európa fellendülésre vár A dollár fénye és árnyéka A dollár sikerhadjáratának tagadhatatlan előnye a tőkés világgazdaság Amerikán kívüli részére az, hogy nagy lehetőségeket kínál az exportnak. A nyugat-európai és japán cégek hatalmas megrendeléseket kapnak az Egyesült Államokból, amely kedvező hatást gyakorol az illető országok gazdaságára. A kínzó munkanélküliség végre csökkenhet, hiszen érdemes az exportra orientált ágazatokban beruházni. Csakhogy miből? Az erős dollár elszívja az USA-ba a tőkét, az amerikai valuta emelkedő árfolyama és a tengerentúli magas kamatlábak révén. Ráadásul az amerikai piac csak egy — bár igen jelentős — terület. A világ többi része, amely dollár- és tőkeínségben szenved, egyre kevesebbet tud importálni, hiszen nincs elegendő pénze. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a legfontosabb nyersanyagokért, főleg az energiahordozókért dollárban kell fizetni a világpiacon, márpedig a dráguló dollár miatt — az elmúlt pár évben csökkent kőolajárak ellenére is — mind többe kerül a szükséges energia. A leginkább a fejlődő államok érzik meg ezt, amelyek mind kevésbé képesek a gazdasági tevékenységükhöz szükséges termékeket és nyersanyagokat megvásárolni. Amerika legfontosabb tőkés partnerei számára a dollár katasztrofális tőkeelszívó hatása nagyobb súllyal esik latba, mint a másik serpenyőben a kedvezőbbé vált amerikai eladási lehetőségek pozitívuma. Hiszen a nem exportra dolgozó ágazatokat bénítja a pénzhiány. Ezért éleződik a harc az amerikai kormány és szövetséges tőkés partnerei között. A nyugat-európaiak és a japánok már-már tűrhetetlennek tartják, hogy Washington önző gazdaságpolitikájával egyszerűen „ráül” a tőkés világ többi részének gazdaságára, gátolja az ottani fellendülést. E tény legfőbb okozója az amerikai költségvetés csillagászati méretű deficitje. Az amerikai kormány tavaly 180 milliárd dollárral költött többet, mint amennyi a bevétele volt. Az idén ez az összeg könnyen a 200 milliárd fölé emelkedhet. De hát mi köze ehhez a külvilágnak? — kérdezhetjük. Nos, az, hogy egy tőkés ország kormánya a költségvetési hiányt a bankoktól felvett hitelekkel tömi be. Ezzel növeli a keresletet a hitel iránt, amelynek kínálatát pedig az infláció fékentartása érdekében másrészről maga korlátozza. Ha kevés a hitel, s nagy a kereslet iránta, akkor persze igen magas a kölcsön ára, a kamat. Látszólag kézenfekvő megoldás lenne, ha az amerikai kormány végre tenne valamit költségvetésének gigantikus hiánya ellen. Hiszen az nemcsak szövetségeseit sújtja, hanem a magas kamatlábak miatt szűkös hitelforrások és az ennek nyomán folyton erősödő dolláron keresztül az amerikai exportot és az egész hazai termelést is. Csakhogy a Reagan-kormány belpolitikai megfontolások és külpolitikai törekvések miatt egyelőre nem akar fellépni a deficit ellen. Reaganéknek ugyanis két dolgot kellene tenniük a költségvetési hiány mérséklésére: kevesebbet költeni és többet bevenni. Az állami költségvetés egyetlen eddig meg nem nyirbált tétele viszont a katonai kiadásoké, amelynek csökkentését az amerikai elnök ismert külpolitikai gyakorlata mindenképpen kizárja. A bevételeket pedig az adók emelésével lehetne csak tetemesen növelni, ezzel azonban a híres adócsökkentési programot kéne megváltoztatni, amely a reagani gazdaságpolitika legfontosabb pontja 1981 óta. Ilyen népszerűtlen lépésre, választási évben, bizonyosan nem vállalkozik a Fehér Házat ismét megpályázó elnök. A deficit marad, sőt minden bizonnyal növekedni fog. Legalábbis 1984-ben oktalanság lenne másra számítani. A csúcsok közelében marad hát a dollár, ha néha lejebb is száll „megpihenni”. Ekként a káros-kóros következmények is fennmaradnak, mi több, valószínűleg még kellemetlenebbé válnak. Qazdasági és politikai szinten egyaránt. Mind Amerikában, mind a tőkés világ más országaiban, s persze rajtuk keresztül mindenütt. Avar Károly (Vége) Magyar—jugoszláv kapcsolatok A jisztmszédság hidjai magyar—jugoszláv kapcsolatok rendezettek, kiegyensúlyozottan, egymás sajátosságainak figyelembevételével fejlődnek. Ez ma már valamennyiünk számára természetes. E folyamat újabb állomását jelenti, hogy Kádár János hivatalos, baráti látogatást tesz Jugoszláviában. Együttműködésünk bővelkedik eseményekben: a két párt, a két kormány, a magyar és jugoszláv szervezetek képviselőinek találkozóiban. Emlékezetes, hogy Kádár János 1977-ben tett hivatalos, baráti látogatást Jugoszláviában, majd 1980-ban ott volt azon a szomorú eseményen, amikor végső búcsút vettek a jugoszláv nép nagy fiától, a kiemelkedő államférfitól, Joszip Broz Ti- tótól. Egy esztendő múlva Lazar Mojszov, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége KB elnökségének akkori vezetője járt hazánkban. Az eszmecserék azóta is rendszeresek a két párt, a két kormány képviselői között. A kedvezőtlen külső feltételek és a belső nehézségek ellenére gazdasági együttműködésünk is folyamatosan fejlődik. Árucsere-forgalmunk tavaly 583 millió dollár volt, az idén pedig várhatóan meghaladja a 600 millió dollárt. Kapcsolataink stabilitásának jelentős biztosítékai a hosszú távú kooperációs megállapodások, amelyek kézzelfogható eredményei árucserénk több, mint 40 százalékát teszik ki. Közülük kiemelkedik a közúti járműgyártásban megvalósult kooperáció. Jelenleg mintegy hatezer Rába-kami- on fut a jugoszláv utakon, cserébe részegységeket, öntvényeket, alkatrészeket kap- tunk-kapunk déli partnereinktől. A magyar motorvonatok is népszerűek Jugoszláviában: napjainkban már csaknem ötven segíti az ottani közlekedést. Ahogy hírlik, a Ganz Villamossági Művek és a Ganz-MÁVAG különlegesen kiképzett olimpiai szerelvényei februárban jelesre vizsgáztak Szarajevó és Belgrád között. Az autórajongók örömére, a jugoszláv Crvena Zasztava és a magyar MOGÜRT 1980-tól együttműködik a személygépkocsi-gyártásban. A többi között a Magyar Gördülőcsapágy Művek készít autóalkatrészeket, amelyekért évente 1500—2000 Zasztava érkezik hazánkba. A vegyipari vállalatok kapcsolatai is jók: a húsz esztendőre szóló műtrágyagyártási szerződés értelmében nitrogénműtrágya-komponenseket adunk el és foszforműtrágyát kapunk értük. Ugyancsak húsz évre szól a fa- és cellulózipari megállapodás: cellulózért papírfát szállítunk két jugoszláv gyárnak. A csupán kiragadott példák is tanúsítják, milyen sokoldalú a gazdasági együttműködésünk, ez persze nem jelenti azt, hogy még ne volnának kiaknázatlan lehetőségek. Ezek közé sorolják a szakemberek a számítástechnikát, az energetikai berendezések, a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépek gyártását, a mezőgazdaságban a közös nemesítési kísérleteket. A magyar—jugoszláv együttműködés sajátos és virágzó területe a kishatármenti forgalom. Kevesen tudják, hogy hazánk először Jugoszláviával kötött ilyen megállapodást. Az itteni forgalom tavaly a teljes magyar—jugoszláv kereskedelem 22 százalékát tette ki. S hogy milyen haszna van ennek, azt leginkább a határ két oldalán élők tanúsíthatják. De nem is csak termékekben mérjük ezt a hasznot, hanem az emberi kapcsolatokban. Szeretettel ápolják az összekötő szálakat az emberek, a városok, a megyék. Például Baranya és Eszék, Szeged és Szabadka, Csongrád, Bács- Kiskun és a Vajdaság, vagy Vas megye és Szlovénia. Azt is szoktuk mondani, hogy a nemzetiségek az ösz- szekötő híd szerepét töltik be a két ország között. Es ezt komolyan gondoljuk, mi is és déli szomszédaink is. Bizonyság erre például, hogy az összes magyarországi szlovén kulturális együttest gálaestre hívták meg Ljubja- nába, s most Jugoszláviából érkezett szakemberek segítik felkészülésüket Szombathelyen. Vagy hogy több tucat diákunk anyanyelvén tanulhat Jugoszláviában, és fordítva, ottani fiatalok tanulhatnak nálunk. Az iskolai bizonyítványok egyenértékűségének kölcsönös elismeréséről négy esztendeje állapodott meg a két ország. ^ elképesen mondhatjuk, I megvannak a hídja^ ink a pártközi, az államközi, a gazdasági együttműködésben is, amelyek az idők folyamán már kiállták a próbát, s gazdagítják a jószomszédságot. Kádár János mostani látogatása szervesen illeszkedik hazánk nemzetközi tevékenységébe, a magyar—jugoszláv kapcsolatok folyamatosságába. Mérlegkészítésre és előretekintésre nyújt alkalmat a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság viszonyában, véleménycserére a nemzetközi kérdésekben. K. M. Á ÉRTESÍTJÜK tisztelt ügyfeleinket, hogy Balkány, Ságvári E. u. 3. sz. alatt március 5-től MÉB-átvevőhelyet nyitunk. Nyitvatartási idő: hétfő — szabadnap keddtől—péntekig 7,30 h — 16 h-lg szombaton 8 h — 12 h-ig Az átvevőhely foglalkozik haszonáruk értékesítésével és hasznosítható hulladékanyagok begyűjtésével Kelet-magyarországi MÉH Vállalat Debrecen. (D. 243901)
