Kelet-Magyarország, 1984. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-22 / 69. szám
2 Kelet-Magyarország 1984. március 22. Zsákbamacska rockopera AVAGY: AZ IRI NYOMÁBAN István a király, Szörényiék nagy sikerű műve sláger lett. Lemez, magnókazetta legfeljebb pult alól ha kapható, a filmet értesüléseink szerint csak ősszel forgalmazzák az országos hálózatban. Valószínűleg ezért volt nagy visszhangja annak a hírnek, hogy megyénkben is több helyen tartanak művész-közönség találkozókat az alkotók részvételével, vetítéssel kísérve. Kisvárda két, Fehérgyarmat egy előadást plakáton is meghirdetett, Nyíregyházán a tanárképző és a mezőgazda- sági főiskola rendezvényeire a megyeszékhely lakói közül is sokan szerettek volna elmenni. Mind az öt előadás elmaradt, okára a helyi szervezők nem tudtak kielégítő magyarázatot adni. Ezért kerestük meg a programot ajánló budapesti Ifjúsági Rendező Iroda könnyűzenei csoportvezetőjét, Hajnal Gábort, adjon választ, miért maradtak el az előadások? — A tervezett szabolcs- szatmári programok előtt más megyékben is jártunk és több helyen, például Debrecenben a MOKÉP megakadályozta a vetítést, a konkurrenciára hivatkozva. A mi 30 perces vi- deoanyagunk a nyári királydombi előadáson készült, tehát nem maga a film, hanem egy rövidített változat, de a moziüzemiek az üzlet- és hitelrontás vádját emlegették. Nyíregyházáról a moziüzemi vállalat nem tiltakozott, de okulva az előző példákból, nem akartuk kenyértörésre vinni a dolgot. Ügy hallottuk, nagyágyúnak Vikidál Gyulát ígérték, a Koppány szerepét alakító énekest, sokan csakis miatta voltak kíváncsiak az egész programra. — Ez csak tévedés lehet, mivel, éppen mi tudjuk a legjobban, hogy Vikidál koncertezik a P. Box-szal, s áprilisnál előbb nem ér rá. Ez az információ csak helyi félreértéseken alapulhat. Ha ennyire kilátástalan volt az eredmény, akkor miért nem mondták le jókor az előadást, hogy a közönség is időben értesüljön. Fehérgyarmaton csak 3—4 nappal az előadás előtt kapták meg a táviratot. — Azért nem mondtuk le, mert például Debrecenbe sem vittük a videót, de ott azt mondták: ez őket nem zavarja. Volt rá példa, hogy „sima” művész-közönség találkozót rendeztünk Koltay Gábor részvételével. Megbocsásson, de erősen hakni ízűnek hat a vállalkozás: Kisvárdán 6 és 8, Nyíregyházán 9 órára hirdették az előadásokat, ugyanazon az egy napon. — Mi csak a két kisvár- dairól tudunk, a mezőgazda- sági főiskoláról szó volt ugyan, de annak időpontját velünk nem egyeztették. Megtudtuk még, hogy helyi összekötő is közreműködött a szervezésben, akit nem nevezünk meg, mert nem sikerült „hivatalában” megtalálni. A mi feladatunk pedig nem a nyomozás bizonyos magánszemélyek után, hanem a közvélemény képviselete. Ezért tartjuk fontosnak, hogy azt sugalljuk: vonja le ki-ki a tanulságot. Az IRI azzal, hogy nem magánzókkal tart kapcsolatot, hanem köz- művelődési intézményeink jól képzett szakembereivel. A művelődési házak azzal, hogy megnézik: nem zsákbamacskát kínálnak-e megvételre. Kár, hogy aki ennek az egésznek „megitta a levét”, azaz a közönség semmiről sem tehet! BE. Vietórisz-emlékhangverseny a Kossuth gimnáziumban A nagy múltú iskola tantestülete, ifjúsága és baráti köre március 17-én, szombaton hangverseny és kiállítás keretében adózott a gimnázium hajdanvolt diákja, majd legendás hírű tanára és igazgatója emlékének. Szedlák Richárd igazgató emlékező, méltató szavai arra is magyarázatul szolgáltak, hogy a hangverseny keretében történő megemlékezést Vietórisz József szellemi érdeklődésének széles köre, a művészetek, az ember alkotta szépség iránti tisztelete is indokolja. Kórusmű, vers és hangszeres muzsika jól illeszkedett az igényesen ösz- szeállított műsor egészébe. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola debreceni tagozatának leánykara létszámát meghazudtoló telt hangzással énekelt, érzékenyen követve a vezénylő Szesztay Zsolt művészi elképzelését. A kontárszene nálunk egyáltalán nem vagy csak ritkán hallható „csemegéiből” ösz- szeállított műsorban a kórus igazolta eddig elért kiemelkedő sikereit. Előadásuk — hallatlan sokoldalú tolmácsolással — szinte keresztmetszetet adott a külföldi és hazai kóruszene javából. A francia Caplet: Mezei feliratok című művének pasztell színei, egymásba olvadó melódiái és harmóniafoltjai, Tormis észt zeneszerző „Távoli tó” című kórusának hasonlóan „tájfestő” harmóniái ragyogó intonációval szólaltak meg csakúgy, mint a lengyel Ko- szewszki: Kantylena című melodikus elemekre épülő kompozíciója. Szellemes ötlet és zeneszerzői telitalálata finn Kostiainenö különböző hanghatásokat váltogató megoldása, egy „érdekesnek” kevéssé mondható szöveg megzenésítésében. Műsoruk második részében magyar szerzők — Bartók, Lendvay, Szokolay — nagy felkészültséget igénylő műveit tolmácsolták. Szlávik Zsuzsanna különleges tehetségű, ígéretes hegedűs növendéke a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolának. Gaál Márta tanárnő kísérete mellett játszott műsora méltán ejtette ámulatba hallgatóit. Prokofjev, Mozart és Pugnani-Kreisler egy- egy művének tolmácsolása minden tekintetben kivételes élményt jelentett, hisz az alig 13 éves előadó fölényes ■technikai biztonságát stílusismerete hitelesítette. Ritmikus tartás, bravúros köny- nyedség, áradóan telt hangzás megfelelő adagolásban jellemezte játékát. S még valami : teljes felszabadultság, minden görcs nélküli bele- olvadás a játék örömébe. Ez volt sikerének igazi titka. Reméljük, még hallani fogunk róla! Elhangzott még Vietórisz József: Tóparton és Szlávik Ferenc: Anyámnak című verse a gimnázium két tanulója, Gajdos Marianna és Tóth Gábor előadásában. Tav-t.ti baltán í 1 Részhalmaz f i kéne seperni a szemetet a ház előtt. Felgyűlt. Sokan járnak erre, mindenki, aki az állomásra megy, vagy onnan jön, itt dobja el az összegyűrt cigarettásdoboz, meg a csokoládéspapírt. Nagylányommal győzködjük egymást, hogy milyen jó egy kis testmozgás a söprűvel, többet ér mint az esti torna, vagy egy aerobikóra, amiért ráadásul még fizetni is kell. A seprű meg ingyen van. NYÍREGYHÁZÁN A SKÁLA KELET ÁRUHÁZ csemegeosztályát a napokban felújították és átrendezték. Képünkön: esztétikusabb és áttekinthetőbb az eladótér. (Jávor László felvétele) — Bizony, bizony — mondja a lányom —, nagyon jót tud tenni a testmozgás, különösen annak, aki már túl van a negyvenen, és ülőfoglalkozást végez egy írógép előtt. ÉPÜL ▲ PÁTENS UTCA Telkek Vásárosnaményban Néhány évvel ezelőtt még nem volt könnyű dolog Vásárosnaményban építési telekhez jutni, mivel a település sajátos szerkezete bonyolulttá tette a telekkialakítást. Most már azonban elmozdult a holtpontról a dolog — így fogalmazott Tóth István, a városi tanács városgazdálkodási osztályának vezetője. — A megyei OTP-igazgató- sággal összefogva 32 építési telket alakítottunk ki 1983- ban. Egy új utca nyílt, a neve: Naményi Pátens utca. Az éredeklődésre jellemző volt, hogy több, mint kétszer annyi volt a jelentkező, amikor közhírré tettük a telkek kialakítását. Amikor azonban már fizetni kellett volna — a használatba vételi díjat —, megcsappant a számuk. Nem olcsó ugyanis .. . — Mekkora telkek ezek, és mennyit kellett fizetniük az építkezőknek? — Nem túlságosan nagyok, ezek már úgymond „városi telkek” ... 120—150 négyszögölesek, és bizony elég borsos a használatba vételi díj. 110—140 ezer forint körül volt nagyságtól függően. — Valóban elég sok. Miért? — Nem olcsó dolog a kisajátítás a város számára. Általában kertvégeket sajátítunk ki, tömbbelsőket tárunk fel, s egy-egy földterület megszerzése négyszögölenként 700 forint alatt igen ritkán lehetséges. Ehhez jön aztán a közművesítés, ami ugyancsak drága. így alakult ki átlagosan a 930 forintos használatba vételi díj négyszögölenként. A Naményi Pátens utca a gázvezetéken kívül minden közművet megkap — vizet, villanyt, utat, járdát, szennyvízelvezetést. Ez már valóban városi nívó. A harminckét család otthona már épül, jó részük idén el is készül. — Aki idén kér telket, annak is tudunk ajánlani. A Bartók Béla utca folytatásában, az új óvoda mögötti területen 52 kisebb telket alakítunk ki. Itt sorházak épülhetnek. Már kisajátítottuk, és megrendeltük a közművet illetve a beépítés tervezését. A leendő házépítők a második fél évben birtokba vehetik a telkeket. Persze, addigra nem készül el minden közmű, azokat folyamatosan építjük. Elkészült már Vásárosna- mény déli negyedének terve is. A Vitka és a „régi” Na- mény közötti területre épül, és 640 lakás kerülhet ide. A termelőszövetkezet kezelésében van ez a terület, s az állami tartalék földeket fölhasználva veszik birtokba. (tgy) — Álljon meg a menet — kapom föl a fejem, erre a nem is burkoltan ugrató hangra. — Én ilyen idős koromban már rohantam volna a seprőért, s azzal ki az utcára, te meg célozgatsz. Ezt tanulod az iskolában? Egyáltalán mit tanulsz te az iskolában? — Most éppen azt, hogy Á halmaz a B halmaznak nem valódi, csak részhalmaza, mert van olyan eleme, amely nem eleme az A halmaznak. — A mindenit. És a szeméthalmaz minek a részhalmaza? — Ha tartalmaz olyan elemet... — Erről jut eszembe, hogy elemet is kell venni, a kisfiú tankjába, mert kimerült. Majd felmegyek a műszaki boltba, csak előbb elseprem a szemetet a járdáról. Az utca szemetének házunk elé eső részhalmazát. Mester Attila Ha lúd, akkor húszezer... Aprójószág Ramocsaházáról nem volt megfelelő legelő- és takarmányháttér sem a szarvasmarhatartáshoz. A tizenegyezer liba az elmúlt esztendőben fél év alatt lefutott, gyorsan megtérült a ráfordított költség és tisztességes nyereséget is produkált. Ezért döntöttek úgy a szövetkezet vezetői, hogy az idén duplájára emelik a ludak számát. Új beruházást nem igényel, amíg hidegek a hajnalok és az esték, a szarvasmarha-istállóban tartják az aprójószágot. A takarmánytápok mellett a korábbi marhalegelő biztosítja a táplálék nagy részét és a libák jelenléte javítja a gyepet: irtják a gyomot és közben trágyázzák a talajt. Kiegészítésként tavaly paradicsomtörkölyt és borsóhüvelyt is kaptak, amivel kukoricát takarított meg a gazdaság. Úgy tervezik a szövetkezetÜj lakások épülnek Vásárosnaményban. (E. E. Ittak, verekedtek felvétele) ötezer-kétszáz libától fehérük és hangos a ramocsa- házi tsz-telep. Nemrég vásárolták Balmazújvárosból az előnevelt szárnyasokat és május elejére már húszezren felül lesz az állomány száma. A Rákóczi Termelőszövetkezetben tavaly kezdtek libával foglalkozni és tizenegyezret adtak át a debreceni baromfifeldolgozó vállalatnak. A közös gazdaság az állat- tenyésztés szintentartása, illetve a termelési érték növelése érdekében választotta a libát. Ugyanis a húsmarha- ágazatukat gazdaságtalan volta miatt felszámolják. Kicsi volt az állomány, kevés a szaporulat, s mindemellett A három tirzavasvári férfiben akadt néhány közös vonás: mindnyájan kétszer álltak eddig bíróság előtt, legutóbbi büntetésük óta hozzávetőleg egyévnyi idő telt el, s egyikőjük sem igen veti meg az italt. A legújabb hasonlatosság, hogy ezúttal együtt követtek el bűn- cselekményt. A huszonkilenc éves Dezső Gábor tavaly szeptemberben egy este a tiszavasvári Éva presszóban iszogatott, s hamarosan nagyon erősnek kezdte érezni magát, provokálta a többi vendéget. Majd mikor egy férfi figyelmeztette, ezen roppantul felháborodott, s a közeli üvegvitrinhez vágta. November elején pedig, amikor a rendőrségen befejezték ügyében a nyomozást, erőszakkal otthagyott egy ötszáz forintost az asztalon: „Költse amire akarja” — jelszóval. Ezután ismerősei előtt többször hangoztatta, hogy ővele úgysem tesznek semmit, mert tudja 6 a módját.. . Máskor a Vasvári étteremben ivott Dezső a testvérével, a huszonegy éves Dezső Lászlóval, Valamint Máró Gábor negyvenkét esztendős tiszavasvári lakos ismerősükkel. Tíz óra körül járt az idő, délelőtt, amikor odaérkezett gépkocsival egy férfi. Az autójának nekihajtott kerékpárral egy gyerek, s ezért őt megdorgálta. Hallották ezt De- zsőék, s felelősségre vonták amiért összeszidta a gyereket. Szó szót követett, s hamarosan hatásosabb érvhez folyamodtak, ütni kezdték Dezsőék a gépkocsi gazdáját. A verekedésnek (azaz inkább verésnek, mivel egyikőjük hátulról lefogta a sértettet) a körzeti megbízott rendőr vetett véget. Dezső Gábor azonban az orvosi rendelőbe is követte áldozatát, ott is szitkozódott, úgy megrémítve a betegeket, hogy azok kimenekültek az utcára. A Nyíregyházi Városi Bíróság dr. Drégelyvár! Imre tanácsa Dezső Gábort garázdaságért, súlyos, testi sértésért és hivatali vesztegetésért vonta felelősségre és egy év nyolc hónap börtönbüntetésre Ítélte, valamint két évre eltiltotta a kózügyektől. Dezső László és Máró Gábor garázdaság és súlyos testi sértés miatt kapott büntetést. Mindkettőjüket tíz havi börtönre ítélte a bíróság és egy évre tiltotta el a köz- ügyektől. A bíróság egyben elrendelte a vádlottak kényszergyógyítását is — alkoholizmusuk miatt. Az ítélet jogerős, (pd) ben, hogy októberben, novemberben adják el a libákat a debreceni feldolgozónak. A tavalyi átlagértékesítési súly 5,37 kilogramm volt, az árbevétel négymillió 300 ezer, a nyereség pedig 336 ezer forint. Az idén nyolc és fél milliós árbevételre, egymillió forint feletti nyereségre számítanak. Persze ebben benne van a négyszeri tépés után a toll ára is. Ha még azt is hozzászámítjuk, hogy a libákkal — a tépést kivéve — hat asszony foglalkozik, akkor látszik igazán az ágazat jövedelmezősége (sípos)
