Kelet-Magyarország, 1984. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-20 / 67. szám

Szilárd barátság □ e lepődjék meg a ha- hazánkból az NDK- ba látogató turista, ha valahol „Danke schön’’-t mond, s magyarul kap rá „szívesen”-t. Nem azért, mintha ott oly sokan beszél­nék a könnyűnek éppenség­gel nem mondható nyel­vünket, jóllehet a magyar nyelvtanfolyamok igen nép­szerűek. Se szeri, se száma azoknak, akikben néhány alapvető szó megmaradt A turizmus, az em­berek közvetlen érintkezése hasznos dolog, csupán egy szelete országaink kiterjedt együttműködésének. Immár hagyomány, hogy az NDK és hazánk képviselőinek találko­zóin rendre elhangzik a meg­állapítás : kapcsolataink az élet minden területén jól, eredményesen fejlődnek. Nem lesz ez másképp Willi Stoph- nak, az NDK minisztertaná­csa elnökének küszöbönálló magyarországi tárgyalásai al­kalmával sem. Hiszen a szé­les körű kapcsolatok mind­két nép érdekeit szolgálják. Ez kapcsolataink három és fél évtizedes történetében mindig is meghatározó volt, manapság — ha lehet — még lényegesebb. Mert országain­kat változatlanul nem kímélik a kedvezőtlen külső feltételek, hatások. A nemzetközi politi­kai helyzet a korábbi időszak­nál bonyolultabb, s pozitív irányú változásoknak még csak a reménysugarai látsza­nak. A külgazdaság terén is roppant nehéz terepen kell pozícióinkat megtartani, le­hetőség szerint előrejutni. Országaink képviselőinek találkozóin méltán kap min­dig fontos helyet a kétoldalú viszony áttekintése. Legutóbb Kádár János 1983 novembe­rében járt Berlinben, s az Erich Honeckerrel folytatott eszmecserén aláhúzták a szo­ros együttműködés további elmélyítésének jelentőségét. A múlt őszi találkozón is el­mélyült figyelmet szenteltek a gazdasági kapcsolatoknak. Mert tény: együttműködésünk e téren kedvezően hat mind­két ország fejlődésére, nép- gazdasági teljesítőképességé­nek növelésére. Az NDK a KGST tagállamai között — a Szovjetunió után — a máso­dik legnagyobb partnerünk. Részesedése hazánk teljes külkereskedelmi forgalmából 7 százalék körül mozog. A kölcsönös szállítások nagysá­ga tavaly meghaladta az 1,6 milliárd rubelt Éppen a napokban, a tava­szi lipcsei vásáron — amikor Erich Honecker és Willi Stoph a magyar kiállítókat is felkereste — hangzott el: a két ország közötti árucsere bővülése tavaly meghaladta a magyar külkereskedelem át­lagos növekedésének ütemét, s az idén további bővülés vár­ható. Honecker erre így vála­szolt: „Mi rendkívül meg va­gyunk elégedve a kereskede­lem fejlődésével, annak dina­mikájával.” A gazdasági együttműködés elsősorban a feldolgozó ipar­ra, ezen belül is a gépiparra összpontosul. Ennek mindkét országban látható jelei van­nak, gondoljunk csak például a mezőgazdasági gépekre, vagy a személygépkocsikra nálunk, illetve az autóbuszok­ra az NDK-ban. Ugyanakkor újabb területek is feltárulnak: felfelé ível például az elekt­ronikai együttműködés. A kölcsönös szállítások bővítik a lakossági ellátást, üzleteink kínálatát. L egalább annyira ismertek és keresettek az NDK boltjaiban a magyar élelmiszeripar termékei, mint hazánkban az NDK-ból szár­mazó fogyasztási cikkek. Kapcsolataink kulturális, tu­dományos, oktatási területen is sokoldalúan fejlődnek. Az együttműködés bővíté­se, a meglevő lehetőségek és formák intenzívebb kihaszná­lása, az új megoldások kere­sése kölcsönös érdekünk. Er­re és természetesen a nemzet­közi kérdések megvitatására kínál jó alkalmat Willi Stoph látogatása hazánkban. (1.) Összefogással épült Újabb létesítmények társadalmi munkával a megyeszékhelyen ŰJABB REKORD SZÜLETETT: 1983-BAN NYÍREGY­HÁZA LAKOSSÁGA — A VÁLLALATOK, SZÖVETKE­ZETEK ÉS INTÉZMÉNYEK DOLGOZÓIVAL, A TANULO- IFJÜSÄGGAL EGYÜTT — 117 MILLIÓ 866 EZER FORINT ÉRTÉKŰ TÁRSADALMI MUNKÄT VÉGZETT. EZT ÁLLA­PÍTOTTAK MEG HÉTFŐN A NYÍREGYHÁZI VÁROSI TANÁCS ÜLÉSÉN, AHOL A BESZÁMOLÓBAN ELHANG­ZOTT: A VAROS MINDEN LAKÓJA 1043 FORINT ÉR­TÉKKEL JÁRULT HOZZA A VAROS FEJLESZTÉSÉHEZ, A KÖRNYEZET SZÉPÍTÉSÉHEZ. A lakosság összefogásával épült 23 utcában négy és fél kilométer járda, 22 állásos gépkocsiparkoló, a Krúdy Gyula utcán közterületi sport­udvar, épültek MHSZ-aka- dálypályák, légfegyveres lő­terek, kispuskás tereplőterek és elkezdődött a kabalási sportcentrum építése is. A Ságvári-telep fejlesztéséhez több terv készült társadalmi munkában, ugyancsak a ter­vezők önzetlen munkája ré­Rangsorolják a javaslatokat Ülést tartott a népfront megyei elnöksége Több fontos témát tárgyalt március 19-i ülésén a nép­front megyei elnöksége. A testület beszámolót fogadott el a népfront megyei bizott­sága mellett működő egész­ségügyi és szociálpolitikai munkabizottság eddigi mun­kájáról. Az ülésen részletesen ele­mezték a megyében lezajlott falugyűlések tapasztalatait, melyék élénkítették a helyi politikai életet, kezdeménye­zőkészséget. A közérdekű ja­vaslatok rangsorolása és a megvalósítás feltételeinek megteremtése a közeli idő­szakban várható. A testület ismertetést hall­gatott meg a népfront kör­zetközpontokban lévő bizott­ságainak szervezeti felépíté­séről, munkarendjéről és fel­adatairól. A körzetközpon­tokban működő népfrontbi- zottságoknak a megyei el­nökség javasolta, hozzák lét­re a különböző — környezet­és természetvédelmi, jogi és államigazgatási, gazdaságpo­litika, nő- és rétegpoliitikai, közművelődési, honismereti, béke és barátsági és a társa­dalmi munkát szervező — bizottságaikat, kössenek együttműködési megállapo­dást a városi, nagyközségi tanáccsal, a társadalmi és tö- megszervezetekkel. Tájékoztató hangzott el a „Hazám állampolgára va­gyak” elnevezésű országos vetélkedő indításáról. Az elnökség tájékoztatót hallgatott meg és egészített ki az oktatáspolitikai párt- határozat megvalósításának megyei tapasztalatairól, amely közeljövőben a megyei tanács elé terül. Végül javaslatot fogadott el kitüntetések adományozásá­ra a népfrontmozgalomban végzett békemunka elismeré­seként. Megyei nevelési tanácskozás A megye 270 általános és 42 középfokú oktatási intéz­ményének igazgatói, szakfel­ügyelői vettek részt március 19-én, délelőtt Nyíregyházán, a Krúdy Filmszínházban tar­tott nevelési tanácskozáson. Április 9—20. között terül­nek sorra az iskolákban a ta­vaszi nevelési értekezletek, melyekre két témát javasol­nak tetszés szerinti válasz­tással az oktatási szervek: a hazaíiságra, hazaszeretetre nevelést és az iskolai fegye­lem helyzetét. Ennek előkészítését szol­gálta a hétfői tanácskozás, melynek első előadója Hor­váth Miklós, a népf ront me­gyei pedagógiai bizottságá­nak elnöke azokról a válto­zatos lehetőségekről szólt, amelyek minden iskolában felhasználhatók a hazafias nevelés elmélyítésére. Töb­bek között külön is felhívta a figyelmet a nemzeti hagyo­mányok, értékek gondos ápo­lására, nemzeti ünnepeink tartalmának, hangulatának, személyiségformáló hatásé­nak erősítésére. A másik előadás is igen időszerű nevelési tennivaló­kat összegzett és elemzett. Baracsi Pál, a tanárképző fő­iskola docense az iskolai kö­zösségeknek a fegyelemre nevelésiben betöltött szerepé­vel foglalkozott. Kiemelte e fontos nevelési terület kor­szerű értelmezését, valamint a tanulói önkormányzatban, a gyermekközösségekben rejlő nevelési lehetőségek kihasz­nálását. Az iskolai fegyelem nem választható el a társai dalom egészében tapasztalha­tó helyzettől. A továbbiakban az iskola- vezetők, oktatási szakembe­rek meghallgatták Balázs Józsefnek, a Külügyi Intézet osztályvezetőjének előadását időszerű nemzetközi kérdé­sekről. vén készült el a nyugdíjasok házának bővítési terve, a Kórház úti iskola telefonbe­kötési terve, de 12 kaput ké­szítettek a stadion számára, a Tünde utcán autóbuszvárók épültek, a Rákóczi úton az Ér-folyó hídja készült el, s a 26 óvoda nyári tornatermé­nek tetőszerkezetét is társa­dalmi munkában készítették Elültettünk 10 ezer 852 fa­csemetét, 15 és fél ezer cser­jét, 2 és fél millió virágpalán­tát, gondoztunk csaknem 300 ezer négyzetméter virágágyat és ugyanennyi füvesített te­rületet, 90 ezernél több fát, 25 ezer cserjét és közel 60 ezer négyzetméter játszóteret. Sok pénzt kíméltek meg a vállalatok és intézmények a földes utak javításával és kar­bantartásával. A tanács köszönetét és el­ismerését fejezte ki a legtöbb társadalmi munkát végző üzemek, intézmények, szövet­kezetek, iskolák dolgozóinak, tanulóinak önzet'en munká­jukért, s arra számítanak, hogy ebben az évben újból megépül 10 kilométer járda, tovább folytatódik a bujtosi és kabalási sportcentrumok -építése, a magánerős közmű­építés, eredményes lesz a fá­sítási mozgalom, az Együtt Nyíregyházáért mozgalom, az idén is segítik a város lakói a gyermekintézményeket, s hozzájárulnak környezetük szépítéséhez, különösen az új lakótelepeken. , Vetéshez válogatják A Balkányi Állami Gazdaság Biriben lévő bnrgonyatároló- jában műszakonként 40 tonna Kleopátra vetőburgonyát vá­logatnak eladásra, vetéshez. Képünkön: Hudák László tar­goncavezető az adapterbe önti a krumplit. A vetésre szánt burgonyát Ruszin András konténerbe öm- leszti. (Császár Csaba felvételei) Ma eate Nyíregyházán Ifjúsági fáklyás felvonulás A Tanácsköztársaság mártírjainak emléke előtt tiszte­legnek ma este a nyíregyházi fiatalok. Tizenhárom közép­iskola mintegy hatszáz diákja dallal az ajkon és fáklyával a kézben vonul végig a megyeszékhely központján. A víz­toronynál gyülekeznek és az Arany János utcán át haladva érnek ki Szamuely Tibor szobrához. A menetdalversenyen politikai, mozgalmi dalokat énekelnek. A vasutas zenekar mellett két debreceni zeneművészeti főiskolás ismert pol- beat dalokat ad elő. Az 1919. március 21-i mártírok emlé­kére megrendezésre kerülő fáklyás felvonulás 18 órakor kez­dődik. Bajcsy-Zsilinszky Endrére emlékeztek Tarpán Tragikus dátuma a magyar történelemnek március 19. A negyven évvel ezelőtti gyászos napon rohanták le a német csapatok hazáinkat. A drámai forgatókönyv ha­sonlított a korábbi fasiszta megszállásokéhoz: akcióba lépett a német titkosrendőr­ség és az SS, letartóztatták a németellenes politikusokat, a baloldalhoz tartozókat. Az első letartóztatottak kö­zött volt Bajcsy-Zsilinszky Endre, akire hétfőn Tarpán a szomorú évfordulón emlé­keztek. Az emlékezés a .tar- pai temetőben kezdődött, ahol a Sopronkőhidán ki­végzett mártír végakarata szerint nyugszik. Ezt köve­tően a párt-, állami és társa­dalmi szervek képviselői — A párt- és állami szervek nevében is elhelyezték az emlé­kezés koszorúit Bajcsy-Zsilinszky mellszobránál. (Cs. Cs. felv.) köztük dr. Cservenyák Lász­ló, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagja — az an­tifasiszta politikus művelő­dési otthon előtt álló mell­szobránál helyezték el az emlékezés koszorúit. Az emlékünnepség a tarpal művelődési ház nagytermé­ben folytatódott, ahol dr. Hársfalvi Péter főiskolai ta­nár tartott előadást a kiemel­kedő publicistáról és politi­kusról. Bajcsy-Zsilinszky Endre a második világháború idején a független és demok­ratikus Magyarországért foly­tatott harc kiemelkedő egyé­nisége volt. A tarpai válasz­tókerület országgyűlési kép­viselőjeként felemelte sza­vát az országvesztő politika ellen. Amikor négy évtized­del ezelőtt a németek meg­szállták Magyarországot, a letartóztatására érkező pri­békekkel fegyverrel a kezé­ben szállt szembe. Hősi el­lenállása, példamutatása, mártírhalála a hazai antifa­siszta mozgalom kiemelkedő alakjává avatta. A Bajcsy-Zsilinszky em­lékünnepség kultúrműsorral ért véget, melyben többek között fellépett a Bessenyei György Tanárképző Főiskola énekkara és irodalmi színpa­da.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents