Kelet-Magyarország, 1984. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-20 / 67. szám

2 Kclet-Magyarország 1984. március 20. Virágzó fúvósmuzsika Stílusosan és az ünnepi al­kalomhoz méltóan a Kos- suth-indulóval kezdődött március 15-én este az Ifjú Gárda fúvószenekar önálló estje a nyíregyházi művelő­dési központ hangverseny- termében. Ismerjük régen ezt a zeneket, tudunk hazai és külföldi sikereikről, és az SZMT Művelődési Ház erő­feszítéseiről, hogy fenntart­sa, öltöztesse és gardírozza őket. Sokszor hallottuk muzsiká­jukat utcákon, tereken, tet­tek díszessé, ünnepélyessé nem egy felvonulást, évfor­dulót, vagy nagyobb szabá­sú rendezvényt. Koncertte­remben, színpadon még nem láttuk őket, egész estét be­töltő műsort még nem hal­lottunk tőlük. Az első benyomásunk az volt, hogy milyen sokan van­nak, akik a fúvósmuzsikának hódolnak, milyen nagy és szervezett városunkban a fú­vószene utánpótlása. Tonté László, aki a nyíregyházi ze­neiskola tanára, alapos mun­kát végzett az elmúlt tíz évben, hogy felnevelte eze­ket a fiatalokat, a zene sze- retetében, hogy olyan hobbit, szenvedélyt adott nekik, ami bár sok elfoglaltságot ád, szabad időt emészt, de ma­gában rejti egy tartalmasabb élet lehetőségét. A koncerten az „időseb­bek” is felléptek, akik ma már nem tagjai a zenekar­nak, de a hangszer, a zene szeretete olyan kohéziós erő, hogy lám, koncert fúvószene­kar néven ismét összeszerve­ződtek, s ha máskor nem is, vasárnaponként próbálnak. Nagyon jó volt a műsor összeállítása. Grieg, Men­delssohn mellett a modern zene is helyet kapott egy Hi­das Frigyes művel. Tonté László, aki vezényelte az es­tet, saját összeállítását is be­Az Ifjúsági fúvószenekar. illesztette a műsorba, az igen szépen hangszerelt Amerikai spirituálékat. A hangverseny legszebb darabja a Men­delssohn zongoraverseny egy tétele volt, amit Babka Jó­zsef művésztanár, a nyíregy­házi zeneiskola adott elő, a zenekar kíséretében. Tudjuk: nem könnyű szin­ten tartani egy ilyen együt­test, akiknek a tagjai kivétel nélkül fiatalok, a sokat em­legetett túlterhelt diáknem­zedék tagjai, akiket a „nul­ladik órák”, a szakkörök, s más iskolai elfoglaltságok is meglehetősen igénybe vesz­nek. Mégsem érzett egy pil­lanatra sem a koncerten, hogy ez számukra „plusz ter­helés” lenne. Vagy ha igen, akkor ez a lehető leghaszno­sabb teher. Ami alatt a pál­ma nő. Mester Attila (Jávor László felvételei) Babka József Mendelssohn zongoraversenyét játssza. A Dante-központ igazgatója nyilatkozik Dialógus a művészet nyelvén A közelmúltban Magyaror­szágon járt Severino Ragazzi-1 ni, a ravennai Dante-központ alapító igazgatója. Az olasz városban megrendezett bien- nálé múlt évi eredményei ki­fejezésképpen átadta a díja­kat, érmeket, többek között a pápai emlékérmet a magyar művészeknek. A hét kitünte­tett közül hat a korábbi évek­ben részt vett Nyíregyházán a sóstói éremművész szimpo- zion munkájában. A ferences szerzetes igaz­gató magyarországi látogatá­sa idején Nyíregyházán is járt, ahol megnézte a sóstói művésztelepet, s találkozott megyei, városi kulturális té­nyezőkkel, valamint az itt élő, s Ravennában rendszere­sen kiállító szobrász-művé­szekkel. Padre Severino Ra- gazzini elmondta látogatása célját lapunknak: — Ravennában, mint má­sutt Olaszországban is, kitün­tető figyelemmel ápoljuk a nagy költő, Dante emlékét. Ennek a tevékenységnek ré­sze a biennálé, melyen a köl­tő szelleméből fakadó alkotá­sokat várunk, fogadunk és is­merünk el. Végtére a ma em­berének is megvan a maga pokoljárása, megtisztulása, s ha úgy tetszik üdvözülése is. — A világ áhítja — állíta­ná? — a szépet, a szerelmet, a tisztaságot, s borzad, a kín­tól, mely fel-felüti fejét, s fe­nyeget. Nem egyféle vulgáris Dante aktualizálására gondo­lunk tehát, amikor a költő szellemében hívjuk az alkotó­kat, hanem annak a mélysé­gesen humanista szellemnek a kifejezését óhajtjuk, amely annyira kívánatos a mai vi­lágban is. Évek tapasztalata szerint a szocialista országok­ból érkező művészek — köz­tük is súllyal a magyarok — jól értik, és kiválóan váltják valóra biennálénk céljait. Hagy miért ők? — Engedje meg, hogy ezt kissé részletezzem. A nyugati művészeti világ kommerciális Severino Ragazzini lett. A sok biennálé, trienná- lé, tárlat, megbízás, az anya­gi szempontok túlzottan do­mináns volta a munka minő­ségének rovására ment. So­kan nem is a meghirdetett gondolat jegyében küldik al­kotásaikat, hanem küldenek valamit, ha már felkérték őket. Ezzel szemben a közép­európai alkotók komolyan ve­szik a dantei gondolat köré csoportosuló mondandót, a humanista eszmék érvényesü­lését. — Ide vezethető vissza magyarországi utam célja, valamint az, hogy Nyíregyhá­zára is eljöttem. Két művész, Tóth Sándor és Sebestyén Sándor igen sikeres kiállító Ravennában, de éppen a most kiosztott érmek bizonyítják azt, hogy ma már Sóstó isko­lát is jelent, az alkotók — magyarok és külföldiek — nemes szellemiséget képvisel­nek. A nyíregyházi megbeszélé­seken sok szó esett bővülő együttműködésről, tárlatcse­réről, más szóval olyan dia­lógusról, melyet a művészet nyelvén folytat két világ, az emberibb jövő érdekében. Bürget Lajos----------------------------------------\ Min dolgozik Ratkó József? A napokban Budapesten, a Jókai-klubban rendezték meg Ratkó József önálló estjét. Kun János debreceni előadóművész állított össze műsort, a költő közeljövő­ben megjelenő válogatott verseiből, s ő volt a műsor­vezető is, mert az est végén jó hangulatú beszélgetés alakult ki a közönséggel. Min dolgozik Ratkó József, mik a tervei? — Vasárnap volt a Hang­súly soron következő szá­mának felvétele — mondta. A Segítsd a királyt című drámám két jelenetét tisz­tázom, javítgatom, hogy mi­előbb előadható állapotban legyen, mert benne van a műsorban. Sietnem kell ve­le, mert délután még át kell mennem Debrecenbe: Tompa László előadóestjé­hez írtam bevezetőt, s azt kell elmondanom. — Nagy munkabírása van, ha a vers- és drámaírás mellett ennyi mindenre vál­lalkozik ... — Egyre jobban sajnálom az írásra szánható időt más­ra vesztegetni. Persze van­nak egyéb fontos dolgok is. — Mikorra várható a Vá­logatott versek? — Lehet, hogy a költé­szet napjára, lehet, hogy a könyv ünnepére. A dráma végleges változata is kész lesz április végére, utána kezdődik majd az igazi „kö­télhúzás” a dramaturgok­kal, rendezőkkel. Előtte a szöveg, dolgozik. Az oldalon, ami felül van, éppen Csete beszél, aki érti a némák jelbeszédét. — Akkor fogadtak szót, amikor elképzeltem őket — mutat a versben írt sorok­ra. — Azóta nem. Megéled­tek a dráma hősei, saját jel­lemük szerint cselekednek, s mondják a magukét. M. A. ______________________> VÁLASZOK OLVASÓINKNAK VONZÓBBÁ TENNI... Csomók a tésztában Bűvös kocka vakoknak A PoJitoys Szövetkezet újdon­sága a vakok és csökkentlátók számára készült Rubik-kocka és bűvös dominó. Egyelőre ezt a két­fajta logikai játékot állították elő oly módon, hogy nemcsak a szí­nek, hanem tapintás alapján is megkülönböztethetők az egymás mellé tartozó oldalak. Ezeket a játékokat a szövetkezet Böször­ményi út 3. szám alatti márka­boltjában árusítják, de tárgyal­nak a kereskedelmi vállalatokkal is szélesebb körű forgalmazásról. Nagyobb mennyiséget — négy­ezer kockát — a vakok szövet­sége vásárolt. Amennyiben a koc­kának és a dominónak sikere lesz, a szövetkezet igény szerinti mennyiség gyártását vállalja. két. Ebben a pillanatban még hiányzik a mindennapos pe­dagógusi munka, a napon­kénti találkozás, _egy kicsit hiányzik a faluban élő tanító mindennapos élményrend­szere. Más dolog, hogy tele vagyok feladatokkal, tele ter­vekkel, várásokkal és remé­nyekkel is. — Mi lesz az új 1984-ben? — Én nem azt mondanám hogy új, inkább csak azt, hogy valami más. Miről van szó? Azt hiszem, és ezt nem azért mondom, mert huszonhárom évesen még kézzelfogható kö­zelségben van számomra a gyerekkor, hogy az úttörő- mozgalmat mi nagyon feles­legesen felnőttesítettük. Gon­dolja végig: milyenek voltak a mi nagy ünnepeink. Sorba­állítottuk a gyerekeket, az igazgató hosszan beszélt a történelmi évfordulóról. Volt szavalat, no meg alkalom sze­rint egy rövid kultúrműsor. Szeretnék valami másféle ünnepet csinálni. Hadd mon­dom így, hogy emberesebbet. Közelibbet. Ez nem az én el­határozásomból van, de meg­bízott úttörőelnökként az egyik első és nekem nagyon kedves feladatom lesz, hogy idén tavasszal, március 21-én másképpen ünnepelünk év­fordulót. Országos riadó lesz az úttörőknek, és egy egész napos program során, aminek a jó része játék, emlékezünk a történelemre. Itt a hang­súly a játékon van. Este béke­tábortűzzel búcsúzunk a nap­tól. Április 14-én, a küldött- értekezletünkön megbeszél­jük a középtávú tervünket. Nos, ezt a tervet kell úgy alakítanunk, hogy benne le­gyen minden jó, amit a gye­rekeink szeretnének. Minden játék, természetesen a játé­kok minden hasznával és minden örömével. Nyilván­való, hogy vannak felnőttes szavaink is erre, mindenkép­pen demokratikusabbá, köz- életibbé, és a hat—tizennégy évesek számára szeretnénk izgalmasabbá tenni a mozgal­mat. Aligha háborította még fel va­lami úgy Nyírgelse lakóit az el­múlt években, mint Turcsik' István 18 éves alkalmi munkás cselekedete. Ezért is tárgyalta a Nyírbátori Járásbíróság az ügyet a niyírgielsei moziban, így 120 embernek volt módja meghall­gatni: mire vetemedhet valaki ital hatása alatt, ha pénzt akar szerezni. Turcsik a múlt év október Iá­én esté utazott haza Debrecen­ből Nyirgélsére, de nem szállt le otthon a vonatáról, hanem Nyir- bogátra ment, mert még inni akart. A csárda zárva volt, ezért gyalog indult haza az ország­úton. Amikor Szalmad-pusztá- hoz közeledett, eszébe jutott. Olvasószolgálatunkhoz hét­ről hétre érkező telefonbeje­lentése kr e az illetékesek — kevés kivétellel — válaszol­nak. A közelmúltban kap­tunk választ Vida József, Toldi utcai oLvasónk észrevé­telére, hogy a Nyíregyházi Sütőipari Vállalat IV. számú üzemében gyártott Alföldi kenyér nem volt megfelelő minőségű. Jogos volt az ész­revétel, a technológiai utasí­tástól eltérően jártak el az üzemben (az élesztőt nem mosták el vízben) és emiatt maradtak csomók a tésztá­ban. Az illetékes dolgozókat írásbeli figyelmeztetésben ré­szesítette a vállalat. Szintén a sütőipart érin­tette az a bejelentés is, hogy Alföldi bairnaikenyeret nem mindig lehet kapni. A válla­lat tájékoztatása szerint a jósavárosi, a Szarvas és a Vöröshadsereg utcai szak­boltjukban, valamint a Zrí­nyi Ilona utcai tejbárban, a hogy él ott egy 72 éves idős asz- szony, s elhatározta, hogy meg­szerzi a pénzét. Bemászott az udvarra, aztán egy ablakon át a lakásba és amikor meglátta, hogy az idős asszony alszik, elhatározta, hogy előbb megerőszakolja. Be is bújt mellé az ágyba, az idős asszony azonban olyan erővel védeke­zett, hogy Turcsik letett erről a szándékáról, a pénzszerzésről azonban nem: nekiesett az idős asszonynak, s addig ütötte, míg az összes pénzét — 830 forintot — oda nem adta. Turcsik ezután Nyirmihálydi- ba indult, hogy ott felül a vo­natra, s azzal megy haza Nyír­Lenin téri ABC-ben, a 133. sz. Csemege Áruházban, a piaccsamokban lévő gabona- ipari szakboltba kedden és pénteken lehet ilyen kenye­ret is kapni. Visszatérő téma rovatunk­ban a szemétszállítás gond­jai. A Takács utcából érke­zett reklamációra a Nyíregy­házi Közterület-fenntartó Vállalat közölte, hogy a szóvá tett időpontban valóban nem a szokott időben végezték a szállítást, a jövőben az ellen­őrzés szigorításával biztosít­ják a szemétszállítás rend­szerességét. A Fecske utcai lakosok panaszának gépi meghibásodás volt az oka, azonban a vállalat továbbra is hétfőn és csütörtökön vég­zi a szemétszállítást. A TITÁSZ Vállalat Nyír­egyházi Üzemigazgatósága Takács József, Nyíregyháza, Kulcsár utcai olvasónk meg­jegyzésére közölte, hogy a vállalat korábban porcelán­gelséne, így bizonyítani tudja, hogy ő nem rabolhatta ki az idős asszonyt, ám közben ész­revette, hogy hiányzik a szemé­lyi igazolványa, s visszament ér­te a bűncselekmény színhelyére. Az idős asszony ekkor már magához tért, de Turcsik egy dunnát dobott a fejére, hogy ne lássa és ne ismerje meg ké­sőbb. Turcsiknak nem volt szeren­cséje, a rendőrség elfogta, a Nyírbátori Járásbíróság dr. Il­lés Béla tanácsa pedig 7 év bör- törne ítélte, és 6 évre eltiltotta a közügyektől. A megyei bíró­ság az ítéletet helybenhagyta, így az jogerőssé vált. foglalat hiányában nem tud­ta a közvilágítási lámpákat megjavítani. Időközben meg­érkeztek a foglalatok és a javításokat elvégezték. Jo­gosnak találták a Homok sor közvilágításával kapcsolatos megjegyzést is. Ellenőrzésük során megállapították, hogy a téren több lámpa nem égett, a hiányzó égőket ki­cserélték. Drahos Ferenc, Vécsey ut­ca 11. szám alatti lakos sé­relmezte, hogy az utcai nyil­vános távbeszélő állomások elnyelik a pénzt, amely — a Debreceni Postaigazgatóság megállapítása szerint — mű­szaki hibából adódik, ami két okra vezethető vissza: az egyik, hogy a telefonálók gyakran nem érvényes pénz­érmékkel akarnak telefonál­ni. A másik ok: a készülé­kekben lévő alkatrész nem elég időálló, gyakori cserére szorul, ezt az olvasónk által szóvátett készülékben is el­végezték. A posta karbantartói két­naponként rendszeresen vizs­gálják a készülékeket, a la­kosság a 03-as telefonon je­lentheti be észrevételeit. Jő hírt közölt levelében a Deb­receni Postaigazgatóság — szintén egyik olvasónk észre­vételére. Az 1984. évi prog­ramjukban Nyíregyházán a kiskörút—Jókai tér sarkán iker telefonfülkében egy he­lyi és egy távhívó nyilvános távbeszélő állomás létesíté­sét tervezik. A tervek a má­sodik fél évben elkészülnek, s az állomás üzembehelyezé­se az év végére várható. (soltész) (bartha) A tárgyaló­teremből Rablásért hét év Legyen élmény az ünnep Úttörők tervei Mátészalkán Ha levelet írnék neki, ak­kor azt úgy kellene címez­nem, hogy Mátészalka város úttörőelnökének, ö kijavíta­ná, mert Temesvári Éva csak megbízott elnök még — Porcsalmán tanított, onnan jött be, de mert pedagógus, és mert nemcsak ismeri, ha­nem szereti is a gyerekeket szívesen beszélt a tervéről. — Mit szeretnék? Az égés: úttörőmozgalomban tetten ér­hető az, hogy szakítani sze­retnénk bizonyos merev for­mákkal. Játékosabbá, élőbbe szeretnénk tenni a mozgal­mat. Nevelő voltam, követke­zésképp szeretem a gyereke-

Next

/
Thumbnails
Contents