Kelet-Magyarország, 1984. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-11 / 35. szám

4 Kelet-Magyarország 1984. február 11. Meghalt Jurij Andropov (Folytatás az 1. oldalról) ismert diplomáciai pályafu­tását. 1953-tól hazája ma­gyarországi nagykövetségé­nek tanácsosaként dolgozott, majd egy évvel később rend­kívüli és meghatalmazott nagykövetként. Mindazok, akik ismerték őt ezekben az években — és sokan ismerték — a szívükbe zárták. Meg is maradt élete végéig hazánk őszinte barát­jának, aki mindig rokon- szenvvel és segítő szándékkal kisérte országunk törekvése­it. Aztán 1957-ben elszólí­totta tőlünk a kötelesség, amikor az SZKP Központi Bizottságának osztályvezető­jévé nevezték ki. Minden kommunista funk­cionárius életének nagy pil­lanata, amikor beválasztják pártja központi bizottságába. Ez Jurij Andropov életében a XXII. kongresszuson, 1961- ben következett el először. Azóta az SZKP minden kongresszusa a Központi Bi­zottság tagjává választotta. Dolgozott 1962 és 1967 között a KB titkáraként is, majd pedig kinevezték a Szovjet­unió Minisztertanácsa mel­lett működő Állami Bizott­ság elnökévé. A Politikai Bizottság póttagja, majd 1973 áprilisában a Politikai Bizottság tagja lett, s 1982 májusában, mint az SZKP Központi Bizottságának tit­kára, ismét a párt belső ügyeivel foglalkozott. Mint jól ismert: Leonyid Brezs­nyev halála után, 1982. no­vember 12-én választotta egyhangúlag főtitkárává az SZKP Központi Bizottsága. Nincs itt helyünk arra, hogy ennek a nagy életútnak minden mozzanatára kitér­jünk. De azért hadd említ­sük meg, hogy aki most el­hunyt, annak koporsója előtt Vörösipárnáh "Viszite k Szó-' i'cráliBtá','Mun»d > Hőse >*kítüo* • tetést, a négy Lenin-rendet, az Októberi Forradalom többször is kiérdemelt ér­demrendjét, a Munka Vörös Zászlórendje három érmét és számos más kitüntetés mel­lett a Magyar Népköztársa­ság Zászlórendjének első fo­kozatát. Ez utóbbit azoknak a rendkívüli érdemeknek az elismeréséért kapta, melye­ket az ellenforradalom után, a konszolidáció, a politikai és gazdasági élet újjáépíté­se, a szovjet—magyar barát­ság fejlesztése érdekében fej­tett ki Budapesten. Jurij Andropovot persze a világtörténelem elsősorban a Szovjetunió Kommunista Pártja élén 15 hónapon át be­töltött, viszonylag rövid, ám történelmileg mély nyomokat hagyott tevékenysége alapján ítéli majd meg. Ez alatt is bő­ségesen talált alkalmat nyil­vános szerepléseiben, elvi jellegű írásaiban, nemzetkö­zileg publikált interjúk for­májában és újságcikkekben, hogy kifejtse filozófiáját, po­litikai alapállását. A világ' megismerhette gyors reagálá­si képességét és azt a tulajdon­ságát, hogy gyűlöli a sallan­gokat, ellenben a világos ok­fejtést szereti. A Marx Ká­roly halálának 100. évfor­dulója alkalmából írott átfo­gó cikke tulajdonképpen az a szellemi-ideológiai bemutat­kozás volt, amelyet — mert megérdemelte — bizonyara ceruzával a kézben tanulmá­nyoztak Keleten és Nyugaton egyaránt. Ott fejtette ki, ho- jyan látta a marxizmus—le- ninizmus akkori helyzetét, a világ társadalmi megújításá­nak, a munkásosztály forra­dalmi céljai és eszméi meg­valósításának útját. Andropov világképében a főszerepet a föld újjáalakult politikai térképe kapta, nem győzte hangsúlyozni, hogy a tudomány hatalmas eredmé­nyeket szül, lélegzetelállítóak a technika vívmányai. Ugyan­akkor az emberiség sok új, köztük igen bonyolult gond­dal találta magát szemben. Reális gondokról van szó — hangsúlyozta a Der Spiegel nyugatnémet hetilapnak adott interjújában —, amelyek a globális nyersanyag, energe­tikai, élelmezési és környeze­ti problémákhoz fűződnek. De — mint kifejtette — „a népeket ma leginkább nyug­talanító gond: hogyan őrizhe­tő meg a béke, miként hárít­ható el a termonukleáris ka­tasztrófa”. Jurij Andropov nyilvános szerepléseire az volt jellem­ző, hogy mindig szélesebb, átfogóbb megvilágításba he­lyezte a jelenségeket. Akkor is, amikor — jóval a tárgya­lások felfüggesztése előtt — előre látta az amerikai maga­tartás várható genfi követ­kezményeit. Már sokkal ko­rábban felvetette az összefüg­gést a fegyverkezési hajsza részletkérdései és a globális amerikai katonai tervezés kö­zött, amelynek célja: az erő­fölény helyzetébe kerülni, mégpedig olyannyira, hogy reális lehetőséggé váljék a Szovjetunióval, a szocialista országokkal szembeni úgyne­vezett „első csapás”. Andropovnak a főtitkári székben eltöltött 15 hónapja rendkívüli nemzetközi fe­szültség körülményei között zajlott, és cselekvési szabad­ságát múlhatatlanul korlá­tozta élete vége felé a hosz- szú, fájdalmas betegség is. Programja mégis mindvégig világos és egyértelmű volt: meggyőzni a világot — min­denek előtt a vezető ameri­kai politikusokat, s a mögöt­tük álló üzleti és más ténye­zőket — arról, hogy a nukle^ giji£ háború a Szovjetunióval n szgm^on^gltétlenurmagáVal vonná az agresszor pusztulá­sát is. Kemény ember távozott az SZKP éléről, aki nagyvona­lúan egyesített két világpoli­tikai tényezőt: egyrészt a Szovjetunió gazdasági és ka­tonai erejének a szükségle­teknek megfelelő növelését a béke védelmében, másrészt a kapcsolatok és a közeledés elemeinek ápolását a két vi­lágrendszer között annak ér­dekében, hogy — mint mon­dotta — „Minél távolabbi le­gyen az indítógomb megnyo­másának kísértése”. Szorgal­mazta például, hogy talál­kozzanak a szovjet és az ame- rrkalnbadéapk. Előtérbe ■ WéP* lyezte azt a gondolatot, hogy megállapodásra kell jutni az erő alkalmazásáról való le­mondás ügyében, s ebbe be kell kapcsolni a világűrt is, mint a másik oldal által meg­jelölt újabb lehetséges hadá­szati környezetet. Ha van kulcsmondata egy ilyen viszonylag rövid főtit- • kári tevékenység külpoliti­kájának, akkor az így hang­zik: „a Szovjetunió a továb­biakban is következetesen fogja keresni a közös nyel­vet az amerikai féllel, arra fog törekedni, hogy megtalál­ja azt.” S ami ezzel egyenran­gú hitvallás: „ne kezdődjön fegyverkezési hajsza ott, ahol eddig nem volt, és tiltsák meg ott, ahol most van.” O lyan politikus távozott az SZKP és a szovjet állam éléről, aki min­denfajta merevségnek még a látszatát is igyekezett elke­rülni. Aki lefektette egy ru­galmasabb gazdaságpolitika alapjait hazájában, s aki éle­te utolsó percéig sugallta azt a szándékot, hogy az egyen­lő biztonság elvének jegyé­ben pozitívan keli megvizs­gálni minden olyan kezde­ményezést, amely a világbéke javára válhat. Az ilyen embereknek nem kell túlságosan hosszú idő ahhoz, hogy beírják a nevü­ket a történelembe. Emlékét a világ örökké megőrzi. A magyar párt- és kormányküldöttség tavaly júliusi látogatásának egy meghitt pillanata. Kádár János a moszkvai tár­gyalásokon átnyújtja Jurij Andropov Magyarországon megjelent beszédeinek gyűjteményes kiadását. Orvosi zárójelentés Moszkvában orvosi jelen­tést adtak ki Jurij Andropov betegségéről és halálának okáról. Jurij Andropov, született 1914-ben, krónikus vesegyul­ladásban, vesezsugorban, ma­gas vérnyomásban és cukor- bajban szenvedett. ) .1.9.83 februárjától — a ve­seműködés megszűntével — művesén gyógykezelték. A ke­zelés kielégítő közérzetet és munkaképességet eredmé­nyezett. 1984. január végén a belső szervek működésének A szovjet emberek pénte­ken, a kora délutáni órákban mély megrendüléssel érte­sültek arról, hogy Jurij And­ropov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa elnökségének' elnöke február 9-én, hosszan tartó betegség után, életének het­venedik évében elhunyt. A moszkvai rádió és a szovjet Tifefévízió adását megszakítva közölte a gyászhírt. Jurij Andropov halála mélységes gyásszal töltötte el az országot. Moszkvában a gyászhír bejelentése után a középületek és a lakóházak homlokzatára gyászlobogó­kat tűztek ki. A rádió és a televízió műsorát megváltoz­tatva, valamennyi program­ján szimfonikus zenét sugá­roz. ★ Jurij Andropov halálának híre mélységes részvétet kel­tett a szocialista országok­ban. A prágai rádió pénteken déli egy óra előtt néhány perccel, adását megszakítva, közölte a Jurij Andropov ha­láláról Moszkvában kiadott jelentést. A rádió ezután klasszikus szimfonikus mű­veket és gyászzenét sugár­zott Az NDK-ban a rádió a TASZSZ közleményének is­mertetése után nem sokkal bejelentette, hogy rendkívüli ülést tartott a Német Szocia­lista Egységpárt Politikai Bi­zottsága. Az ülésen Erich Honecker, az NSZEP Közpon­ti Bizottságának főtitkára, az NDK Államtanácsának elnö­ke méltatta Jurij Andropov életművét es a szocialista kö­zösség erősítésének és meg­szilárdításának, a világbéke biztosításának javára végzett munkásságát. beépülése következtében álla­pota rosszabbodott. 1984. február 9-én 16,50-kor szívroham és légzőszervi bé­nulás következtében beállt a halál. A boncolás teljes egészében igazolta a fenti diagnózist. Az orvosi jelentésit Jevge- nyij Csazov akadémikus, to­vábbá Nyikolaj Lopatkin, Nyi- kolaj Malinovszkij és a Szov­jet Orvostudományi Akadé­mia több más rendes tagja ír­ta alá. A bolgár rádió is megsza­kította adását, hogy közölje a halálhírt. Ezután gyászze­nét és klasszikus zenét su­gárzott, amelyet csak a gyászjelentés,^„ismétléseivel szakított meg rendszeres idő­közökben. : A lengyel, a jugoszláv és a román rádió is”soron kívül, a TASZSZ-közlemény: alap­ján adott hírt Jufij Andro­pov haláláról. Az Üj-Kína hírügynökség röviddel a moszkvai bejelen­tés után ismertette a TASZSZ közleményét, majd az el­hunyt szovjet politikus élet­rajzát. A nyügati hírügynökségek — szinte egyidőbén a Jurij Andropov halálától szóló moszkvai bejelentéssel — gyorshírekben közölték a szovjet vezető, elhunytának hírét. Azután gyors egymás­utánban ismertették a ha­lálhírt tartalmazó hivatalos közleményt. A nyugati rádió­adók pénteken déli tizenkét és egy óra között — több kö­zülük adását megszakítva — számoltak be Jurij Andropov haláláról. Claude Cheysson francia külügyminiszter Brüsszelben az EGK és a társult fejlődő országok miniszteri ülésén (a nyugati politikusok közül el­sőként) jelentette be Jurij Andropov halálának hírét. Francia diplomáciai forrás­ból közölték, hogy Cheysson a szóban forgó ülés elnöke­ként rövid időre felfüggesz­tette a tanácskozást, majd a résztvevők egyperces néma felállással adóztak Jurij And­ropov emlékének. A nyugati hírügynökségek a 69 éves korában elhunyt szovjet államférfi életrajzá­nak részletes ismertetése mel­lett mun' Iss, -ái értékelő anyagokat is közöltek már. Ezekben megállapítják, hogy Andropov határozott politikát folytató vezető volt. Az oszt­rák rádió déli krónikájában Hugo Portisch, az ORF veze­tő kommentátora azt emelte ki, hogy Andropov előtérbe állította a nagyszabású bel­politikai és gazdasági refor­mokat. Az első nyugati értékelések szerint Andropov külpolitiká­ja az újabb feszültségek meg­előzésére irányult, ezt béke­kezdeményezéseinek egész sora is tanúsította. Külpoli­tikáját a Szovjetunió érdeke­inek következetes védelme és az állandó tárgyalási, meg­egyezési kézség jellemezte. A szovjet nagykövetség közleménye A Szovjetunió budapesti nagykövetsége közli, hogy mindazok, akik Jurij Vlagyi- mirovics Andropovnak, az SZKP KB főtitkárának, a a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa elnöksége elnökének elhunyta alkalmából — a szovjet nép fájdalqiébap osz­tozva — részvétlátogatást kí­vánnak tenni, február 11-én, szombaton 10 és 17 óra kö­zött, február 12-én vasárnap 10 és 16 óra között, február 13-án hétfőn 9 és 17 óra kö­zött, valamint február 14-én kedden 8 és 9,30 óra között róhatják le kegyeletüket a nagykövetség VI. kerület, Bajza utca 35. szám alatti épületében. TELEX - TELEX VÉGET ÉRT A DIVSZ-TANÁCSKOZÁS HAVANNÁBAN A világbéke megőrzésére, a leszerelésért folytatott küz­delem erősítésére felhívó ál­talános politikai határozat elfogadásával ért véget csü­törtökön Havannában a De­mokratikus Ifjúsági Világ- szövetség Végrehajtó Bizott­ságának ülése. A kétnapos tanácskozáson mintegy 80 or­szág ifjúsági szervezeteinek képviselői vettek részt. A határozat az Egyesült Ál­lamokat és a NATO tagorszá­gait teszi felelőssé a nemzet­közi légkör megromlásáért. Minden korábbinál veszélye­sebb helyzet alakult ki a vi­lágban az új közepes hatótá­volságú amerikai rakétafegy­verek Nyugat-Európába való telepítésének megkezdésével — hangoztatja az állásfogla­lás. VJACSESZLAV SZICSOV ELUTAZOTT MAGYARORSZÁGRÓL Marjai József miniszterel­nök-helyettes meghívására február 6—10. között Buda­pesten tartózkodott Vja- cseszlav Vlagyimirovics Szi- csov, a KGST titkára. Meg­beszéléseik során véleményt cseréltek a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa munkája továbbfejlesztésé­nek időszerű kérdéseiről, to­vábbá a titkárság ezekkel összefüggő teendőiről. Érté­kelték a gazdasági és tudo­mányos-műszaki együttmű­ködés szocialista gazdasági integráció keretében történő elmélyítésének lehetőségeit. VASÜTI SZERENCSÉTLENSÉG Pénteken Űj-Delhitől észak­ra egy személyszállító vonat belerohant egy Bahadurgarh állomásán veszteglő vonatba. A szerencsétlenségnek legke­vesebb 27 halálos áldozata van, a sebesültek száma el­éri a százat. LAVINÁK SVÁJCBAN A hegyoldalakról lezúduló lavinák hét ember életét ol­tották ki Svájcban az elmúlt négy nap alatt. A hótömegek több házat ragadtak maguk­kal, utakat és vasúti síneket temettek be, hegyi falvakat vágtak el a külvilágtól. Az okozott kár mértékét több mint 20 millió svájci frank­ra becsülik. A hóomlások mi­att mintegy 23 alpesi hágó járhatatlan és a legtöbb sí­pályát is lezárták.

Next

/
Thumbnails
Contents