Kelet-Magyarország, 1984. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-11 / 35. szám
2 Kelet-Magyarország 1984. február 11. A Balká- készítenek ebédet. Képünkön: det..., Rehócsin Imréné főnyi Álla- Múlik Éva és Szilágyi Mi- szakácsnő „minősíti” a levest, mi Gazdaság konyhájában hályné a korszerűen feiszenaponta 160 dolgozó részére relt konyhában főzi az ebé- (Császár Csaba felvételei) Szolgáltatások a kereskedelemben Fizetnénk — csak legyenek... Ha valaki egy csomag kávét vásárol, gyakran a pénztártól egyenesen a kávéőrlő géphez vezet az útja. A vásárlók számára ez olyan természetes, mint néhány ruházati üzletünkben a méretre igazítás, vagy az áruházakban az OTP-ügyintézés. Kölcsönzés — gondokkal „Ne sokat költsön, vegyen inkább kölcsön!” — halljuk szinte nap mint nap a jól ismert reklámszöveget. A választékra a kölcsönzésben Nyíregyházán nem lehet panasz. Hiszen a Cooptourist irodájában XX-es autókat, a KEMÉV gépkölcsönző leány- vállalata és az Építőipari Gépkölcsönző Vállalat közös boltjában építőipari gépeket bérelhetünk. Az Iparcikk Kölcsönző és Szolgáltató Vállalat üzletében pedig a babamérlegtől, a televízión át a barkácsgépekig sokféle eszköz. berendezés között válogathatunk. Ez az országos szakvállalat az igények változásaival lépést tartva bővítette választékát. Ugyanis míg korábban főleg a háztartási gépeket kérték, napjainkban inkább a lakáskarbantartási és barkácsgépek, kempingcikkek iránt nőtt meg az érdeklődés. S»jnos a fogyasztási szövetkezetek vidéki kölcsönzőiben nem ilyen kedvező a helyzet. Ezekben az üzletekben általában hagyományos a kínálat, s főleg étkészletekre, poharakra, a disznóvágásokhoz szükséges tárgyakra szorítkozik. Csak a városi kölcsönzőkben bérelhetők tartós fogyasztási cikkek, kemping- telszerelések és sportcikkek Gondot jelent, hogy gyakran olyan eszközök vannak raktáron, melyeket selejtezni kellene. Népszerű kereskedelmi szolgáltatás a házhoz szállítás. Ennek jelentős részét a szállítási vállalatok — az 5. sz. Volán, a Tempó Szövetkezet — végzik, de több Gallyak E gyik szemem sír, a másik nevet, örültem pénteken annak, hogy megjelentek az Északi körúton a fák koronáit aia- kító brigádok, s a felesleges vagy a vezetékeket zavaró ágakat lefűrészelték. Az viszont már sokakat bosszantott, hogy ott is hagyták. A feltámadt orkánerejü szél szétzilálta a kupacokat, szárnyaira kapta a karvastagságu ágakat is, s az úttestre, járdára sodorta sok helyen. Baleseti veszély embernek, gépjárműnek egyaránt. Helyes lenne mielőbb elszállítani a gallyakat, hogy megelőzzük a bajt. (fk) áfész, az élelmiszer-, az ipar- cikk-fcisker, vagy a nyíregyházi Centrum Áruház is foglalkozik ezzel. Falvainkban meghatározó szerepe van a házhoz szállításban a termelőszövetkezeteknek. A megvásárolt iparcikkek hazaszállításáért fizetni kell — bár helyenként — például Mátészalkán a helyi fogyasztási szövetkezet ingyen vállalja a fuvarozást. Amikor a bolt fizet... Számos más olyan szolgáltatással találkozunk még a kereskedelemben, melyek nem ingyenesek: így az áruházakban az órajavítás, a harisnyaszem-felszedés, vagy az automata játékok használata. Megyénk 225 boltjában foglalkoznak díjazásos szolgáltatásokkal. A haszon ebből esztendőnként 19 millió forint. Van rá példa, mikor nem a vevő, hanem a bolt fizet. Mint a használt cikkek felvásárlásával foglalkozó bizományi áruházban. Egyre több kereskedelmi vállalat hirdet — a forgalom növelése érdekében — csereakciókat. Ez elsősorban tartós fogyasztási cikkekre: például mosógépekre, olaj kályhákra vonatkozik, de szerveztek már csereakciót ruházati boltban is. Ez utóbbi esetben a használt férfiruhákért 300 forintot számítottak be az új öltönyök árába. Figyelmet a reklámra i Megyénk több mint ezeregyszáz boltjában ingyenes szolgáltatásokkal várják a vásárlókat. Leggyakoribb a darálás, s az OTP-ügyintézés. Az ingyenes és díjazásos szolgáltatások szélesebb körét az áruházakban találjuk. A kép változatos. Hiszen míg a Nyírfában sok más mellett szabásminta-készítéssel, monogramozással foglalkoznak, addig a Keletben matricá- zást vállalnak. Kevés helyen van például gombbehúzás, szőnyegszegés, függöny- varrás, harisnyaszem-felsze- ídés. Sajnos, boltjaink nagyobb fele semmilyen szolgáltatással nem foglalkozik. A többi helyen pedig nem megfelelően reklámozzák a lehetőségeket. Tennivaló bőven van. sok még a fehér folt. (h. zs.) Papon történt Két falugyűlés között Pap községben kevés volt a tanterem — egészen 1984. február 7-ig. A 12 tanulócsoport 298 gyermeke és a 110 napköziotthoni tanuló hat tanteremben és 4 szükségteremben tanult és ezekben oldották meg a napköziotthoni ellátást is. 1983. február l-én a falugyűlésen született a gondolat, hogy építsünk iskolát. Két tanterem építésére volt elképzelés, illetve lehetőség. Áz igények és a lehetőségek találkoztak. A falugyűlésen ott volt Tisza László, a megyei tanács elnöke, aki segítséget ígért oly formában, hogy tervezzünk, illetve építsünk 4 tantermet és a bekerülési összeg felét megyei támogatásból biztosítják. de tegyük hozzá a másik 50 százalékot. Számolgatás, lervez- getés következett és megszületett a döntés a négy tanterem építésére. A tervező Lengyel Szabolcs — a kisvárdai költségvetési üzem vezetője — volt, társadalmi munkában, kivitelező pedig a kisvárdai költségvetési üzem. Az építkezés 1983. április 19-én kezdődött. Széles körű lakossági összefogással. jelentős anyagi és társadalmi munka hozzájárulásával épült az iskola. Sajnos a kivitelezés anyaghiány miatt nyáron közel 3 hónapig állt. Végül a kivitelező jó szervezése eredményeként viszonylag hamar felépült a négytantermes iskola — hagyományos építkezéssel. A berendezéssel együtt 2,5 millió forintba került. A felépült iskola műszaki átadás-átvételére 1984. február 7-én került sor — és ugyancsak 7- én. a falugyűlésen az avatásra. Mindez két falugyűlés között történt Papon. Tóth Imre tanácselnök MEGÚJUL A PARKERDŐ Sóstón Több százezer forint sorsáról döntöttek a napokban a Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságban. A gazdaság a rendelkezésre álló pénzből Nyíregyháza talán legszebb pontját, a sóstói parkerdőt teszi a szabad idő hasznos eltöltésére még alkalmasabbá. A tervek szerint sportpálya épül Sóstón. A parkerdő leglátogatottabb részén, ahol időnként tömegrendezvényekre is sor kerül, majálisházat létesítenek, mely alkalmas lesz arra, hogy rossz idő esetén sok embernek is védelmet nyújtson, de jól használható a szabadban tartott környezetismereti, biológiai órák megtartására is. A majálisház április 30-ig elkészül, így május elsejei ünnepségeken már hasznát vehetik akik felkeresik az erdőt. A felhasználható összegből jut három alpesi jellegű esőház megépítésére; ezekkel a kiselejtezésre megérett régi esőházakat cserélik fel. A szakemberek halaszthatatlannak minősítették az erdei tornapálya felújítását is. Ezekkel a munkálatokkal április 30-ig szintén elkészülnek. Űj asztalokat, padokat is helyeznek a sétányok mentén, felállítanak egy nagyméretű szalonnasütőt. S hogy ne csak az emberekről, de az erdő lakóiról is gondoskodjanak: madáretetők, vadetetők is kerülnek az erdőbe, mégpedig olyan helyekre, ahol gyakran fordulnak meg vadak. és a járókelők is megfigyelhetik őket. ínyenceknek M árciusban jelenik meg az az ételrecept-gyűjtemény, amelyet a Budapesti Belvárosi Vendéglátó és a Szabolcs-Szatmár megyei Szálloda és Vendéglátó Vállalat mesterszakácsai, hidegkonyhai séfjei állítottak össze. Számos jó ajánlat szól a szakmabelieknek és háziasszonyoknak: ínyenc- és kímélő ételek. Kilakoltatás — tanulságokkal rszágos visszhangja volt 1981-ben annak az esetnek, mikor az ingatlankezelő és szolgáltató vállalat — többszöri felszólítás után, majd bírósági ítélet alapján — szükség- lakásba költöztette Nyíregyházán a hosszú ideje nem fizető bérlőket. Sokan még akkor sem hitték el, hogy ez lehetséges. mikor az IKSZV bútorszállító autója a ház elé kanyarodott. S a könyörgés, sírás-rívás. fenyegetőzés ellenére fölpakolták az adósok cókmók- ját. s — nem ritkán rendőri segédlettel — a lakótelepi összkomfortból elköltöztették őket a Guszevba. Az adósok még így is jól jártak, hiszen nem maradtak fedél nélkül. Mert törvény szerint akár az utcára is kerülhettek volna. Nagy port vert fel ez az ügy, mégis sokan vannak, akik nem okultak belőle. A nyíregyházi lakásbérlők közül jelenleg közel másfél ezren összesen 2 millió 300 ezer forinttal tartoznak az ingatlankezelőnek. Ennyivel jut kevesebb pénz a város házainak fenntartására. Ez az összeg tizenegy-tizen- két lakás komplett felújítására, vagy öt — 18—20 lakásos — épület tervszerű megelőző karbantartására elegendő. (Ami kedvező: az adósság — a lakbéremelések ellenére — nem nőtt az utóbbi időben.) 1981-ben majd' száz bérlőnek kellett felmondani — valamennyiüknek 10 ezer forintot meghaladó tartozása volt. A múlt év végén további 42 bérlőnek mondott fel az ingatlankezelő és szolgáltató vállalat. Személyenként több, mint ötezer forint lakbérrel tartoznak — elsősorban nem szűkös anyagi helyzetük, hanem életmódjuk miatt. Legtöbbjüket OTP-kölcsön. tartas- díj, bírság, vagy például adóhátralék is terheli, ezért letiltással már nem lehet tartozásuk rendezésére kényszeríteni őket. A felszólított lakók kozüi mindössze ketten választották az ésszerűbb megoldást. Kisebb alapterületű. alacsonyabb komfortfokozatú lakást kértek. s vállalták adósságuk törlesztését. A többiek ellen pert indított a vállalat, melyekben az év első felében várható ítélet. Hosszadalmas ügyek ezek. akár egy év is eltelhet a pereskedéssel. Egérút még ekkor is van. Hiszen ha valaki ítélethirdetésig kifizeti tartozását, akkor az IKSZV elállhat a pertől. De ha már megszületett a bíróság jogerős határozata a kilakoltatásról, az adós hiába szalad fűhöz-fához, még ha fizet, akkor is mennie kell. A tavaly, tavalyelőtt lezajlott perek eredményeként kilenc bérlőt kötelezett a bíróság a kiköltözésre. Közülük hatan a múlt év végén, ez év elején el is hagyták lakásukat. Ezúttal még egyszer sem volt szükség a rendőrség segítségére. Az adósok a kilakoltatás előtt egy-két naopal rendszerint önszántukból bemennek a tanácsra, megkötik a szerződést a szükség- lakásra, s botrány nélkül, csöndesen elköltöznek. Fegyelmezetlenségükért kemény a büntetés. Azzal, hogy kilakoltatják őket. adósságuk nem évül el. Sőt, a nyolc-tízezer forintos hátralék könnyen 40—50 ezer forintra nőhet. Ha a jogerős ítéletet követő tizenöt napon belül nem hagyja el otthonát a bérlő, akkor bírságot kell fizetnie, ami a lakbér többszöröse. Öt terheli a kiköltöztetés, sőt a lakas rendbehozásának költsége is. ég ez sem minden. Ugyanis a „roSszhi szemű, jogcím nélkü li" lakók öt éven belül még lakáskérelmet sem nyújthatnak be. S ha idővel el is fogadja kérelmüket a tanács, nem számíthatnak a város jobb lakásaira. Így aztán hosszú évekig álom marad az összkomfort — ami nem sokkal ezelőtt még valóság volt a nem fizető bérlők számára. Érdemes elgondol kodm azon: vajon meg éri-e ...? Házi Zsuzsa J Sok szálon indult a nyomozás Mese volt a rablótámadás Kétségbe esve hivatta ki bátyját az óráról kedden dél tájban a Kisvárdai Bessenyei Gimnáziumból K. Andrea 15 éves ugyancsak gimnáziumi tanuló és riadtan mondta el neki, hogy most szabadult ki a rablók fogságából. A második óra előtti szünetben hazaszaladt az otthon felejtett matematikakönyvért és füzetért. Amikor fölment a szobájába és lehajolt a könyvéért, leütötték. Két óra múlva tárt magához a lakásuk IV. C.-jében, > keze-lába a W. C. vízvezetékcsövéhez volt kötve. A gyerekek elmondtak a történetet édesanyjuknak, aki kétségbe esve értesítette a rendőrséget, a lányt pedig — aki fájlalta a fejét — agyrázkódás gyanújával kórházba szállították családfő éppen üdülni volt. tehát nem kellett attól félni, hogy valaki munkaidőben, vagy iskolaidőben hazamegy. NEM VOLT OLYAN SÚLYOS... tinak beillő krimi voltaképpen csak mese volt. Bevallotta, hogy barátjával a 17 éves B. Lászlóval együtt rendezték meg a rablótámadást azért, hogy „nekünk jó legyen'. Megbeszélték az időpontot, aztán a lány hazaszaladt az iskolából, odaadta barátjának a pénzt, a betétkönyvet és az ékszereket, majd bementek a W. C.-be. A fiú a kezét-lábát összekötözte és a fejét is megütötte, hogy látsszon valami sérülés, aztán hazament. A lány rángatta is egy kicsit a karját, hogy a kötözés nyomai is jól látsszanak rajta, aztán várt vagy két órát, hogy hátha hazamegy valaki, s őt megkötözve találja. Egy idő után nagyon unta már a várakozást, kiszabadította magát és ekkor rohant be a gimnáziumba, hogy értesítse a „rablótámadásról” a bátyját. AZ ELÉGETETT BETÉTKÖNYV A nyomozók útja természetesen a fiúhoz vezetett. A pénzt és az ékszereket meg is találták, a betétkönyvet azonban a fiú már elégette, mert úgysem tudta volna beváltani. O Kedden a rablótámadásról szóló hír alaposan felháborította a kisvádaiakat. A rabló- támadás nem volt igaz. Azért a felháborodás talán egy ideig még megmarad. Balogh József KULCCSAL JÖTT A TETTES A rendőrség hatalmas felfordulást talált a lakásban és amikor kiderült, hogy eltűnt 90 ezer forint értékű betétkönyv, 63 ezer forint készpénz és 15 ezer forint értékű ékszer, a nagy érték és a cselekmény súlyossága miatt jelentették az ügyet a megyei rendőr-főkapitányságra. A bűnüldözési szakvezetők átvették a nyomozás irányítását. amely sok szálon indult egyszerre. Az egyik feltevés például abból indult ki. hogy a tettest az ismerősök körében kell keresni, mert az ajtón feszítést nyomot nem találtak, tehát kulccsal hatoltak be. az értékeket pedig olyan helyről vitték el, amiről idegen aligha szerezhetett tudomást. Az a tény is ezt a feltevést erősítette, hogy a Közben természetesen szót váltottak a nyomozók a kórházban fekvő lánnyal is. mert sérülése nem mutatkozott olyan súlyosnak. Este újból elindultak a nyomozók minden korábbi feltételezett szálon. Átnézték ismét a betörés helyszínét, újból elbeszélgettek a lány édesanyjával és a lány bályjával is. aki ekkor érdekes dogokat mondott el. Például azt. hogy húgának elég sok gyanús barátja van. s bizony előfordult már korábban, hogy testvére pénzt is vitt el otthonról a barátok kedvéért. Ezután természetesen ismét a kórház következett. A főorvos úgy nyilatkozott, hogy kisebb sérülések vannak a gyerek fején, de kizártnak tartja, hogy ezek a sérülések két óra hosszat tartó eszméletvesztést okozhattak volna. Aztán a lány következett, és kiderült, hogy a vadnyuga-
