Kelet-Magyarország, 1984. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-11 / 35. szám
Zárszámadás a szabolcsbákai Bázakalász Tsz-ben Meghalt lurij Andropov Moszkvában közzétették a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa közleményét. A közlemény szövege a következő: A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa mélységes fájdalommal értesíti a pártot és az egész szovjet népet arról, hogy 1984. február 9-én 16 óra 50 perckor hosszú betegség után elhunyt Jurij Vlagyimirovics Andropov, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöke. Jurij Vlagyimirovics Andropovnak, a kommunista párt és a szovjet állam kimagasló személyiségének a kommunizmus eszméjéért, a békéért vívott küzdelem állhatatos harcosának emléke mindörökre megmarad a szovjet emberek, az egész haladó emberiség szívében. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke Jurij Andropov elhunyta alkalmából a következő táviratot küldte a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének és a Szovjetunió Minisztertanácsának: N agy tervei voltai:, óriási akaraterővel próbálta legyűrni betegségét. Az utolsó pillanatig küzdött, mint élete 69 esztendejében mindig ... Tizenhat éves koréban munkásként kezdett dolgozni, olyan messzeségben, amely a mi fogalmaink szerint szinte felfoghatatlan: az Észak-Osszét Autonóm Köztársaság Mozdok városkájában. Nyughatatlan fiatalember volt. Matróz a volgai hajózásnál, hogy világot lásson. Ekkor már Komszomol-tag, és megfogadta, amit Lenin hagyott az ő korosztályának örökségéül: tanulni, tanulni, tanulni. Eljutott a felsőfokú végzettséghez, hogy azután a kommunista mozgalom hivatásos harcosa legyen. A Komszomol funkcionáriusa lett 1936-iban. Tulajdonképpen szinte az iskolában kezdte a politikai életet, amikor egy hajózási technikum Komszomol-szer- vezete függetlenített titkárának választották. Nem sokkal később megbízták Ribinszk- ben a Volodárszkij Hajógyár ifjúsági szervezetének létrehozásával. Híre lett a Komszomolban. Jó csengésű nevet szerzett, s 1938-ban már egy területi bizottság titkára, 1940-hen pedig a ka- réliai központi bizottság első titkára. Ekkor már egy esztendeje múlt, hogy felvették a Szovjetunió Kommunista Pártja tagjai sorába. Karéliában érte a Nagy Honvédő Háború. Szinte az első napoktól kezdve részt vett a helyi partizánmozgalomban. így élte át a háborút. Érthető, hogy a felszabadulás után 1944-ben ismét párt- ( munkával bízták meg: megválasztották a Petrozavodszk városi pártbizottság másodtitkárává. A következő előrelépése: 1947-ben a Karéliai Kommunista Párt Központi Bizottságának felelős munkatársa lett. Ilyen hosszú tapasztalatok előzték meg Andropov Magyarországon különösen jól (Folytatás a 4. oldalon) Kedves elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, egész népünk mély megrendüléssel értesült Jurij Vlagyimirovics Andropov elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártja főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksége elnökének elhunytáról. őszinte részvétünket és együttérzésünket fejezzük ki a Szovjetunió Kommunista Pártjának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének, a Szovjetunió Minisztertanácsának, a testvéri szovjet népnek, az elhunyt családjának. Mély gyászukban osztozunk. A magyar kommunisták, népünk is régóta személyesen ismerte, őszinte barátként tisztelte Jurij Andropov elvtársat. A legnehezebb időben segítette népünk harcát a munkásosztály hatalmának megvédéséért, szocialista vívmányaink megszilárdításáért. A testvéri szovjet nép hűséges fia volt, azé a népé, amely elhozta Magyarország számára a felszabadulást és oly sok áldozat árán megteremtette a lehetőséget a magyar ' nép társadalmi felemelkedéséhez, boldogulásához. Jurij Andropov elvtárs elhunytával nagy veszteség érte a szovjet népet, a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalmat. Adropov elvtárs elévülhetetlen érdemeket szerzett a szovjet társadalom minden oldalú fejlődésében, a kommunista építőmunka sikereiben. Személyében a haladó emberiség azt a kiemelkedő államférfit, igaz kommunistát gyászolja, aki fáradhatatlanul tevékenykedett a Szovjetunió Kommunista Pártja politikájának következetes megvalósitása, a társadalmi haladás ügyének előmozdítása, az emberiség békéje, biztonságos jövője érdekében. A magyar kommunisták, egész népünk e nehéz órákban is együtt van önökkel, kész mindent megtenni a szocializmus, a haladás ügyének előbbreviteléért, megbonthatatlan testvéri barátságunk és együttműködésünk további elmélyítéséért. Meggyőződésünk, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja, a szovjet nép eredményesen oldja meg a szocializmus építésének soron következő feladatait, megsokszorozza erőfeszítéseit közös, nemes ügyünk folytatásáért, amelynek egész életét szentelte igaz elvtársunk és barátunk, Jurij Vlagyimirovics Andropov elvtárs. Az eredményesebb munka alapja a szorgalom, a kezdeményezés, a jé légkör Négy település — Szabolcsbaka, Anarcs, Nyírlövő es Lö- vőpetri — életének fontos eseményére került sor pénteken a szabolcsbákai Búzakalász Termelőszövetkezet gépműhelyében megtartott zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlésen. A 652 aktív tag és alkalmazott 1983. évi munkájáról kis házi kiállítás is ízelítőt adott, amelyen a közös gazdaság termékeivel ismerkedhettek a szövetkezet jelenlevő dolgozói — és a vendégek, köztük Varga Gyula, a megyei pártbizottság első titkára. Kovács Géza tsz-elnök a nehéz esztendő ellenére is szép eredményekről számolhatott be. A kedvezőtlen termőhelyi adottságú gazdaság — amely korábban kétszer nyerte el a Kiváló Termelő- szövetkezet címet — az aszály, az értékesítési és pénzügyi nehézségek ellenére tizennégy százalékkal haladta meg az 1982-es termelési értékét. Az előző évinél burgonyából tizenkilenc, dohányból öt, búzából négy, kukoricából három mázsával termeltek többet hektáronként. Almából 4 forint 60, szilvából 5 forint 40 filléres átlagárait értek el. Harminchét százalékkal sikerült növelniük az állattenyésztés árbevételét. ötvenkét százalékkal több húst — elsősorban, baromifit, hízómarhát és pecsenyebárányt — termeltek, mint korábban. A homoki gyep megfelelő mennyiségű szálas takarmányt adott, új takarmánykeverőjükben 1840 tonna intenzív abrakot állítottak elő. Az ipari termékek egész sora készült 87 milliós értékben. Háromszázan dolgoznak az almásláda, a raklap, a műanyagok, száraz tészta, a textil-konfekció gyártásénál és a fémforgácsolás is belépett a kiegészítő tevékenység körébe. A 147 milliós termelési érték — bár a ráfordítások is növekedtek — több mint 8 milliós nyereséget hozott a szövetkezet konyhájára, a közösből származó átlagos havi jövedelem négyezer forint volt. A fejlődés fontos eleme a bonyolultabb közgazdasági feltételekhez való igazodás, de mint a beszámolók is hangsúlyozták, az eredmények igazi alapja a dolgozók tenniakarása, a kollektívák jó összhangja, a költségcsökkentő újítások, módosítások. Ezt a szorgalmat és közösségi gondolkodást ígérték az idei terv kapcsán is. 1984 fő irányelve elsősorban a költségek — különösen a dohányszár Résnél és a baromiinevelésnél használt energia — csökkentése. A 24 millióval megemelt termelési érték — terv a ráfizetéses .növények kiiktatáséval, a hozamok növelésével, az ipari tevékenység intenzív fejlesztésével új termékek indításával számol. A közgyűlésen felszólaló Varga Gyula átadta a tagságinak a megyei pártbizottság és a megyei tanács üdvözletét, majd a többi között a következőket mondta: — A beszámolókat is a felszólalókat hallgatva választ kaptam arra, mi a magyarázata, hogy kedvezőtlen természeti közgazdasági feltételek között is nyereséggel zárhatott a szabolcsbákai szövetkezet. A siker első számú alapja a tsz-tagság szorgalma, becsületes munkája. Ez fontos, de megyénk veszteséges szövetkezeteiben is többnyire ilyen a tagság. Olyan vezetőséggel találkozunk itt, amely bátran kezdeményez, kockáztat, kísérletezik. Ez is lényeges, mégsem elég a sikerhez. Ügy gondolom, 1983 eredményeinek legfőbb alapja volt, hogy a Búzakalász Tsz tagsága, alkalmazottai és vezetői együtt gondolkodtak. Sikerült megteremteni a közös és a háztáji egységét, a tsz- ben kölcsönös a bizalom és emberi a légkör. Ezt követően szólt Szabolcs- Szatmár megye mezőgazdasága elmúlt esztendei munkájáról. Elmondta: az év eleji szép reményeket követően romlottak az értékesítési viszonyok, tárolási gondjaink is voltak, jött a szárazság. Emelkedtek — különösen az almánál — a minőségi követelmények, aminek a termelők nem mindenütt tudtak megfelelni. Az említett okok mintegy 850 milliós értékben sújtották megyénk mezőgazdaságát. A tsz-ek többsége nagy erőfeszítéseket tett a kiesés pótlására. Jó eredmények születtek a gabonaféléknél, állatállományunk magasabb, mint bármikor, a szükséges szálas takarmányt megtermeltük. Az erdő- és fagazdaság teljesítette feladatait, némi előrelépés tapasztalható a melléküzemágak fejlesztésében is. Ezek az erőfeszítések sem voltak azonban elégségesek ahhoz, hogy a nehézségeket teljesen leküzd j ük. Több mint 350 milliós veszteség keletkezett, s jó néhány közös gazdaságnál kemény intézkedéseket szükséges tenni, hogy a gazdálkodás javuljon. Az idei feladatokról szólva Varga Gyula hangsúlyozta: a 82-es rekordtermés elérését tűzte ki célul a megyei pártbizottság. — Meggyőződésünk, hogy — bár minden tsz maga dolgozza ki konkrét tennivalóit — az ott megfogalmazott feladatok jól szolgálják e célt. Megyénk lehetőségei kedvezőtlenebbek mint az országos átlag, a gyengébb minőségű földnek több embert kell eltartania, sokszor több munkával kell megszerezni az átlagosnál alacsonyabb jövedelmet. Ez a helyzet történelmileg alakult ki. Bizonyos dolgokkal viszont szembe kell néznünk. Nem várhatunk csodára, nem kesereghetünk sem a helyzeten, sem a szabályozók szigorodásán. Alkalmazkodnunk szükséges a körülményekhez, az új követelményekhez. Miként itt is elmondták: meg kell találni a lehetőségét annak, hogy kemény munka, rengeteg szá- mítgaltás, okos, fillérre kiszáA sikerek első számú részesei: a Búzakalász Tsz tagsága. mólt gazdálkodás árán jussunk nyereséghez. Sokat beszélünk manapság a hatékonyságról. Mezőgazdasági üzemeinknek el kell gondolkodniuk azon, korszerű-e belső szervezeti rendjük? Sajnos megyénk téeszeinek még csupán nyolc százaléka alkalmazza a legmodernebb szervezési elveket, az ágazati önelszámolást, amely nem eltakarja, hanem kimutatja a pontos nyereséget, veszteséget. önállóságot, egyben felelősséget szükséges adni az embereknek, így lehet többet követelni. Mindenki annak alapján jusson jövedelemhez, amilyen nyereséget tesz le a közös asztalára. Ma már nem elég csak többet termelni. Nélkülözhetetlen pontosan tudni, mennyiért állítjuk elő a tejet, á húst, a gabonát, az egyéb termékeket. — Pontosnak tartom bizonyos szemléleten változtatni. Sok tsz-vezető mondja, hogy ő megtanult termelni, mások pedig kereskedjenek. Higgyük el, hogy jól termelni sem tudunk még mindenütt, kereskedni pedig valóban meg kell tanulni. Minden tevékenység kezdetén fel kell tenni önmagunknak a kérdést: van-e arra a bizonyos termékre szüksége a piacnak, ha igen, milyen módon leszünk képesek a legjobban eladni? Különösen áll ez az almára, amelynél az elmúlt évben nagyarányú kivágás kezdődött el, s ha a folyamatot nem sikerül megállítani, súlyos következményei lehetnek. Meggyőződésem, hogy van jövője a szabolcsi almának. A megyében még foglalkoztatási gondok is vannak, mondta a felszólaló. Óriási felelőssége van a tsz-ek vezetőinek abban, hogy megteremtsék, bővítsék az ipari tevékenységet, amely — mint a szabolcsbákai példa is mutatja — egész éves foglalkoztatást jelent, egyben fokozza a jövedelmet is. Végezetül arról szólt, hogy a jó munka elengedhetetlen feltétele a jó légkör, amelyben a tsz-tag érzi, hogy valóban kíváncsiak a véleményére, válaszolnak a kérdésére, végiggondolják, s megválaszolják a javaslatát. Törekedjünk arra, hogy 1984-ben ne legyen hiánycikk a jó szó. Emberi módon osszuk meg örömeinket, bajainkat. Nagyon szeretném minden vezető figyelmét felhívni arra: az embereknek nem csupán pénz kell, hanem a jó szó, a megértés, a becsületes bánásmód is. Igen fontos, hogy ezt mindenki — aki emberek ügyeivel foglalkozik — minden nap, minden órában tudja és gyakorolja. Munkánk, gazdálkodásunk nagy tartaléka ebben is rejlik. E gondolatok jegyében kívánok a Búzakalász Tsz és megyénk mezőgazdasága minden dolgozójának 1984. évre még eredményesebb munkát, személyes boldogságot.
