Kelet-Magyarország, 1984. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-04 / 29. szám
4 Kelet-Magyarország 1984. február 4. (Folytatás az 1. oldalról) szeripar, valamint a híradás- és vákuumtechnikai ipar növelte termelését, de meghaladta az előző évi szintet a fémtömegcikkipar termelése is. Csökkent a villamos gépek és berendezések termelése és némileg a gép- és gépi- berendezés-, valamint a köz- lekedésieszköz-iparé is. A gépipar rubel viszonylatban növelte exportértékesítéséi, a nem rubel elszámolású gépexport csökkent. Az építőanyag-iparon belül csökkent a kő-, kavics-, cement- és egyes betontermékek termelése. A növekvő igények hatására számottevően nőtt az azbesztcement-termékek, a szigetelőanyagok, a tégla- és cserépipari termékek gyártása. A növekvő termelés ellenére a lakosság építőanyag-keresletét gyakran nem tudták hiánytalanul kielégíteni. A vegyipari termékek közül nagymértékben emelkedett a gyógyszerek, a növényvédő szerek, a háztartási és kozmetikai cikkek gyártása. Bővült a műtrágyák, a műanyag alapanyagok és műanyagok, a szerves és szervetlen vegyipari termékek, a gumiipari cikkek termelése is. A vegyipar belföldre kevesebbet, exportra lényegesen többet értékesített, mint 1982- ben. A kivitel mindkét fő elszámolási viszonylatban számottevően bővült. A Borsodi Vegyi Kombinátban befejeződött a PVC IV. műanyagfeldolgozó üzem fejlesztése. Bővült a vegyipar növényvé- dőszer-gyártó és gyógyszeralapanyag-gyártó kapacitása. A könnyűiparon belül a papír-, a nyomda- és a fafeldolgozó ipar termelése nőtt jelentősebben. A ruházati ágazatok termelése összességében mérsékelten, ezen belül a cipőiparé mintegy 6 százalékkal emelkedett. A köny- nyűipar a lakosság számára és rubel viszonylatú exportra némileg kevesebb, nem rubel elszámolású piacokra több terméket értékesített, mint az előző évben. Az élelmiszer-ipari ágak közül legnagyobb mértékben a húsipar termelése emelkedett. Meghaladta az előző évi szintet — többek között — a baromfi- és tojásfeldolgozó, a tej-, a tartósító-, a malomipar termelése is. Az élelmiszeripar is növelte exportját, elsősorban a rubel elszámolású piacokra. A tőkés piacokra a kedvezőtlen értékesítési lehetőségek ellenére nőtt a kivitel. Építőipar Az országos építési-szerelési munkák volumene a tervezettnek megfelelően, 2—3 százalékkal csökkent. A kivitelező építőipar az előző évinél 5,5 százalékkal kevesebbet termelt, a nem építőipari szervezetek építési tevékenysége némileg, a magánépítkezések nagyobb mértékben fokozódtak. A kivitelező építőipar építési exportja az előző évihez hasonlóan az éves teljesítménynek kb. 3 százalékát tette ki. Nem változott lényegesen a beruházási és fenntartási jellegű építkezések aránya sem, a fenntartási munkák az összes termelés .22 százalékát adták. A kivitelező építőipari szervezetek 1983- ban kevesebb építmény megvalósításán dolgoztak, mint az előző évben. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak száma 3,6 százalékkal, 10 800 fővel csökkent. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 2 százalékkal elmaradt az 1982. évi szinttől. Az év folyamán 74 250 lakás épült fel. Az épített lakások 22 százaléka állami erőből, a többi magánerőből, túlnyomórészt állami támogatással, kölcsönnel épült. A magánlakás-építés mennyisége és aránya tovább növekedett. Mezőgazdaság, erdő- és vízgazdálkodás A mezőgazdasági termékek termelése a tervezett kis mértékű növekedéssel szemben 3 százalékkal elmaradt az 1982. évitől. A növénytermelés a kedvezőtlen időjárás hatására összességében 9 százalékkal csökkent, az állattenyésztés 3 százalékkal nőtt. 1983-ban 13,7 millió tonna gabona termett, 1,2 millió tonnával kevesebb az 1982. évinél. Cukorrépából 30 százalékkal termett kevesebb az előző évinél, amit csak részben ellensúlyozott a magasabb cukortartalom. Napraforgóból — az 1982. évinél kisebb területen, de magasabb átlagtermés mellett — lényegében ugyanannyit termeltek, mint az előző évben. Zöldségfélékből és burgonyából a szántóföldön és a kertekben 10, illetve 15 százalékkal kevesebb termett. 1983-ban mind az abrak-, mind a szálas takarmányok termelése visszaesett. A gyümölcstermelés 14 százalékkal elmaradt az 1982. évi jó terméstől. Szőlőből 986 ezer tonnát szüreteltek, ami 6 százalékkal maradt el az 1982. évi kiemelkedő terméstől. A bor minősége jobb az előző évinél. A sertésállomány növekedése folytatódott és az év végén 9 833 000 darab volt. Valamelyest nőtt az anyakocák száma is. A szarvasmarha-ál- lománv csökkent és az év végén 1 907 000 darabot tett ki. Kevesebb volt az év végén a tehenek száma is. A juhok száma a számottevő export miatt kisebb, mint egy évvel azelőtt. A vágóállat-termelés az előző évhez képest 6 százalékkal nőtt és elérte a 2,3 millió tonnát. Ezen belül 10—11 százalékkal nőtt a vágósertéstermelés, mérsékeltebben, 7 százalékkal a vágójuhé, míg a vágómarháé kis mértékben csökkent, a vágóbaromfié az előző évi szinten maradt. A fontosabb állati termékek közül tejből, tojásból és gyapjúból valamivel többet termeltek, mint 1982-ben. A mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenysége tovább bővült, ami az állattenyésztés fejlődésével együtt ellensúlyozta a növénytermelésben bekövetkezett visszaesést. A mezőgazdasági ágazatba tartozó szervezetek ösz- szes termelése így azonos volt az előző évivel. A fontosabb gépek közül a traktorok és az arató-cséplőgépek száma nem változott jelentősen, a tehergépkocsiké emelkedett, összességében a gépi vonóerő kapacitása tovább bővült és az év végén meghaladta a 8 millió kW-ot. 1983-ban tovább csökkent a mezőgazdaság gázolaj- és tüzelőolaj-felhasználása. Műtrágyából valamivel többet vásároltak a mezőgazdasági üzemek. Az erdőgazdálkodás nettó fakitermelése 6,4 millió köbméter volt, valamivel kevesebb az előző évinél. Ebből 3,7 millió köbméter az ipari fa és 2,7 millió köbméter a tűzifa. Az év folyamán több mint 6000 hektár új erdőt telepítettek és 21 ezer hektár régi erdőt újítottak fel, kevesebbet, mint 1982-ben. A közüzemi vízművek kapacitása az előző évhez képest 4,5 százalékkal bővült, ezzel a lakosság négyötöde részesül vezetékes vízellátásba. A csatornázott területeken élők száma 2,5 százalékkal emelkedett, arányuk az összlakosságon belül 44 százalék. Jelentősen, 13 százalékkal bővült a szennyvíz- tisztító kapacitás. Közlekedés, posta és távközlés A közlekedési vállalatok és szövetkezetek 1,9 százalékkal kevesebb árut szállítottak, mint 1982-ben, árutonnakilométer teljesítményük elérte az előző évit. A közúti és a vízi közlekedésben növekedés következett be, a vasúti és a csővezetékes szállítás teljesítménye mérséklő- dött. A távolsági személyszállításban 6,7 százalékkal csökkent az utasok száma és rövidült az átlagos utazási távolság. Legjelentősebben a vasúti utasforgalom esett vissza, de mérséklődött a távolsági autóbuszoké is. A helyi tömegközlekedést 1,7 százalékkal több utas vette igénybe. Autóbuszon és helyiérdekű vasúton többen, villamoson és metrón valamivel kevesebben utaztak, mint 1982-ben. A járműbeszerzések csökkentek az 1982. évihez képest és a legtöbb járműfajtánál az előirányzott meny- nyiséget sem érték el. 1983- ban 88 ezer új személygépkocsit értékesítettek. Az év végi állomány meghaladta az egy és negyed milliót, ebből több mint 1,2 millió a lakosság tulajdonában volt. A vasúti közlekedésben 308 km hosszúságban pályakorszerűsítést végeztek, 85 km- en önműködő vonalbiztosító berendezéseket szereltek fel. A villamosított vonalak aránya 21,8 százalékra emelkedett. Folytatódott az országos közúthálózat fejlesztése. Az év első felében atadtak a forgalomnak az M—3 autópálya Hatvan—Gyöngyös közötti szakaszát. Megindult a forgalom a Ferihegyi repülőtér új kifutópályáján, új repülésirányító és kiszolgáló létesítményeket adtak át. A bekapcsolt távbeszélő főállomások száma 21 ezerrel, ezen belül a lakásokon felszerelteké 16 ezerrel, 3,6 százalékkal nőtt. A főállomások 79 százaléka távhívásra alkalmas. A közlekedés, posta és távközlés területén foglalkoztatottak száma csaknem 2000 fővel, 0,5 százalékkal kevesebb, mint 1982-ben volt. Külgazdasági kapcsolatok 1983-ban a kivitel meny- nyiségének növekedése ösz- szeségében és fő viszonylatonként is gyorsabb volt, mint a behozatalé. A külkereskedelmi árak ebben az évben is számunkra kedvezőtlenül alakultak, ami jelentős árveszteséget okozott. A behozatal értéke, folyó forintárakon 12 százalékkal, a kivitelé 15 százalékkal emelkedett. A külkereskedelmi egyenleg az árveszteség ellenére javult: az áruforgalom kiviteli többlete meghaladta az előző évit. Külgazdasági kapcsolatainkban meghatározó szerepe volt a szocialista országokkal folytatott tervszerű együttműködésnek. A rubel elszámolású forgalomban jelentősen bővült az anyagjellegű termékek, valamint a beruházási célú gépek kölcsönös szállítása. Ezek tették ki ebben a viszonylatban a behozatal 58 és a kivitel 67 százalékát. Mintegy 7 százalékkal fokozódott a mezőgazdasági-élelmiszeripari termékek kivitele. A behozatali többlet kisebb lett az 1982. évinél, ami megfelel az egyensúlyi célkitűzéseknek. A nem rubel elszámolású behozatal több mint felét kitevő anyagjellegű termékekből kis mértékben bővült az import. Beruházási rendeltetésű gépekből 14 százalékkal kevesebbet hoztak be, mint 1982-ben, összhangban a belső kereslet további mérséklését célzó gazdaságpolitikával. A kivitel elsősorban az anyagjellegű — főleg vegyipari, alumíniumkohászati — termékekből, valamint fogyasztási iparcikkekből nőtt: 16, illetve 7 százalékkal. Ebben a viszonylatban — az előző két évi jelentős növekedés után — 1983-ban a gépexport csökkent. Ugyancsak mérséklődött a mező- gazdasági termékek kivitele, nagyrészt a kedvezőtlen értékesítési feltételek, valamint az aszály miatt. A kiviteli többlet így is lényegesen meghaladta az 1982. évit, de a tervezettet nem érte el. A nemzetközi pénz- és hitelkapcsolatok a népgazdasági tervnek megfelelően alakultak. Ebben szerepe volt az ENSZ szakosított pénzügyi intézményeivel kialakult együttműködésnek. Az ország pénzügyi tartalékai az előző év végéhez képest javultak. Idegenforgalom 1983-ban 10 millió külföldi látogatott Magyarországra, 6,4 százalékkal több, mint 1982-ben. A beutazók több mint 70 százaléka szocialista országokból érkezett, számuk csaknem 400 ezerrel, a nem szocialista országokból érkezők száma 235 ezerrel nőtt. A hazánkba érkező külföldiek kétharmada egy napnál hosszabb ideig tartózkodott az országban. Az előző évhez képest a turisták száma 4,5 százalékkal emelkedett, átlagos tartózkodási idejük némileg csökkent. Az év folyamán a szállodák befogadóképessége 1100-zal, az egyéb kereskedelmi szálláshelyeké — fogadók, turista- szállások, nyaralóházak, kempingek, fizető-vendéglátás — 11 800-zal bővült. Magyar állampolgárok 4.8 millió alkalommal utaztak külföldre, ez 22,1 százalékkal több az előző évinél. A kiutazók 88 százaléka a szocialista országokat kereste fel. Számuk 23 százalékkal, a nem szocialista országokba látogatóké 15,8 százalékkal volt nagyobb, mint 1982-ben. Az idegenforgalmi bevételek és kiadások aktív egyenlege tovább nőtt. Ezen belül rubel elszámolásokban nagyobb, nem rubel elszámolásokban valamivel kisebb volt az aktívum az 1982. évinél. Beruházás A szocialista szervek beruházásaira 187,2 milliárd forintot fizettek ki, 1,5 milliárd forinttal többet, mint 1982- ben. Az árak emelkedése miatt a beruházások volumene kb. 5 százalékkal, a tervezettnél kevésbé csökkent. Az állami döntési körbe tartozó beruházásokra 78,7 milliárd forintot fordítottak. Ez az összeg — az előirányzott csökkenés helyett — 2 százalékkal meghaladta az előző évit. A vállalati-szövetkezeti döntésű beruházások összege, amelyeknél ugyancsak mérséklődéssel számoltak, lényegében megegyezett az 1982. évivel. A megkezdett beruházások száma és költség-előirányzata csökkent az előző évhez képest és kisebb, mint a befejezett beruházásoké. A folyamatban lévő beruházások állománya 1—2 százalékkal csökkent. A megvalósítás alatt álló beruházások átlagos készültségi foka kis mértékben nőtt. 1983-ban építési beruházásokra 2 százalékkal kevesebbet, gépekre 1 százalékkal, ezen belül hazai gyártásúak- ra 6 százalékkal töpfytf fordítottak, mint az előző évben. A beruházások ágazati ösz- szetétele csak kis mértékben változott. Az ipari és építőipari, valamint a vízgazdálkodási beruházások aránya némileg emelkedett, a mező- gazdasági és erdőgazdálkodási beruházásoké csökkent. Népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság 1984. január 1-én az ország népessége 10 679 000 fő volt, 21 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. 1983 folyamán 128 000 gyermek született, 6000-rel kevesebb, mint 1982-ben. Ezer lakosra 11,9 élveszületés jutott. A születési arányszám csökkenésének oka a szülőképes korú — elsősorban a 20—29 éves — nők. számának csökkenése, a házasságkötések alacsony száma, valamint a szülési hajlandóság mérséklődése. 1983- ban 149 000-en haltak meg, 5000-rel többen, mint az előző évben. Az ezer lakosra jutó halálozás 13,9 volt. A csecsemőhalandóság tovább mérséklődött: ezer élveszülöttre 19 egy éven aluli haláleset jutott. * A város- .és községfejlesztés keretében a megyei tanácsok a rendelkezésükre álló fejlesztési eszközök nagyobb hányadát fordították a községek fejlesztésére, mint a korábbi években. 1983. augusztus 20-án egy, 1984. január 1-én további 12 olyan nagyközség nyerte el a városi rangot, amely megfelelt a várossá nyilvánítás feltételeinek. Ezzel a városok száma 109-re, a városi népesség aránya 55,7 százalékra emelkedett 1984. január 1-én az aktív keresők száma 4 935 000 fő volt, 35 000 fővel, 0,7 százalékkal kevesebb, mintegy évvel korábban. A csökkenés mintegy fele a nyugdíjkorhatárnál idősebb dolgozók körében következett be. A foglalkoztatottak száma az anyagi ágakban csökkent, a nem anyagi ágakban nőtt. Az anyagi ágakon belül az iparban, az építőiparban jelentősebb, a kereskedelemben és közlekedésben kisebb mértékű volt a létszámcsökkenés. A mezőgazdaságban, az erdő- és a vízgazdálkodásban, valamint az egyéb anyagi tevékenységben lényegében változatlan maradt a létszám. Számottevően nőtt az új vállalkozási formák keretében foglalkoztatottak száma: közel 15 ezer szervezeti egységben mintegy 170 000 fő dolgozik. E szervezeteknél dolgozók kb. háromnegyede a vállalati szervezethez kapcsolódóan, a munkaviszony megtartása mellett, munkaidőn kívül folytatja tevékenységét. A lakosság jövedelme és fogyasztása A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó havi átlagkeresete bérkiegészítésekkel együtt 5240 forint volt, 4,6 százalékkal több, mint 1982-ben. A mezőgazda- sági szövetkezetekben dolgozók közös gazdaságból származó átlagkeresete 3,5 százalékkal, havi 4670 forintra emelkedett. A pénzbeli társadalmi jövedelmek összege 9 százalékkal nőtt, és kb. 112 milliárd forintot tett ki. Emelkedett a természetbeni — egészségügyi, oktatási, kulturális — jövedelmek összege is. Nyugdíjakra 75 milliárd forintot fizettek ki, közel 10 százalékkal többet, mint 1982-ben. Szérepe volt a'növekedésben annak, hogy a jogosultak száma az év folyamán 36 ezerrel, 2 212 000- re nőtt, valamint annak, hogy az új nyugdíjasoknak magasabb a nyugdíja. Hozzájárult a növekedéshez az évi 2 százalékos, illetve legalább 100 forintos kiegészítés, továbbá, hogy 1983. szeptember 1-től egyes alacsony nyugdíjjal rendelkezők ellátmányát havi 100—200 forinttal emelték és növekedett a házastársi pótlék is. 1983-ban az egy nyugdíjasra jutó nyugdíjak és járadékok átlagos havi összege 2850 forint volt. 8 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Családi pótlékra 1983-ban 15,5 milliárd forintot fizettek ki, közel 4 százalékkal többet, mint 1982-ben. 1983. július 1-től gyermekenként havi 490 forintról 600 forintra emelték a kétgyermekesek családi pótlékát és ugyanettől az időponttól az egy gyermekes családok — gyermekük 6 éves koráig — havi 300 forint családi pótlékot kapnak. 1983 végén 224 ezer anya vette igénybe a gyermekgondozási segélyt, a születések számának csökkenése miatt 9 ezerrel kevesebb, mint 1982 decemberében. Gyermekgondozási segélyre 3,4 milliárd forintot folyósítottak. A munkajövedelmeket és a társadalmi jövedelmeket együttesen tartalmazó összes jövedelem növekedése, valamint a fogyasztói árszínvonal — előzetesen becsült — 7,3 százalékos emelkedése 'alapján az egy lakosra jutó reáljövedelem — a tervben előirányzott csökkenéssel szemben — lényegében az 1982. évi szint körül alakult. A lakosság fogyasztásának színvonala — ahol a terv ugyancsak némi mérséklődést irányzott elő — azonos volt az 1982. évivel. A kiskereskedelem folyó áron 7,4 százalékkal több, összehasonlító áron ugyanannyi árul adott el, mint az előző évben. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek bolti eladása volumenben 0,9 százalékkal, a vegyes iparcikkeké 0,5 százalékkal nőtt. Csökkent a vendéglátóforgalom és némileg visszaesett a ruházati cikkek értékesítése is. Az élelmiszerek és élvezeti cikkel túlnyomó többségéből az ellátás kielégítő volt. egyes iparcikkekből nem érte el az 1982. évi szintet. A ru- házaticikk-ellátásban jelentős részben méret-, továbbá alapanyag-választéki hiányok okoztak gondot. A vegyes iparcikkeknél leggyakoribb a típus- és fajtaválaszték hiánya volt. A takarékbetét-állomány december 31-én 197 ^milliárd forintot tett ki, 21,5 milliárd forinttal többet, mint egy évvel korábban. Á növekedésből a kamatjóváírás közel 8 milliárd forint volt. Egészségügy, oktatás 1983-ban tovább javult az orvosellátottság. A 10 ezer lakosra jutó orvosok száma 31,2-re emelkedett. Az év folyamán 62 új általános és gyermekorvosi körzet létesült. Az egy körzeti és gyermekkörzeti orvosra jutó lakosok száma 19?8-ra csökkeni. A betöltetlen körzeti és gyermekkörzeti orvosi állások aránya 3 százalékra mérséklődött. Az év végén a ténylegesen igénybe vehető kórházi ágyak száma az egy évvel azelőttinél közel 600-zal több volt. A bölcsődei helyek száma mintegy 1000-rel bővült és az év végén 70 400 volt. Az óvodai helyek száma 4500-zal nőtt és a tanév elejére meghaladta a 412 ezret, miközben az óvodás korú gyermekek száma csökkent: Az óvodás korú gyermekek 87 százaléka járt óvodába. Az 1983/84-es tanévben az általános iskola nappali, tagozatán 1,3 millióan tanulnak, 25 800-zal többen, mint az előző tanévben. Az általános iskolák osztálytantermeinek száma a tanév elején csaknem 1300-zal volt több az egy évvel korábbinál. Egy osztályteremre átlagosan kevesebb tanuló jut, mint az előző tanévben. Az alsófokú oktatásban dolgozó pedagógusok száma 2700 fővel, .83 500-ra emelkedett. Az általános iskola 8. osztályát befejezők 93 százaléka tanul tovább, 46 százalékuk középiskolában, 47 százalékuk szakmunkásképző és szakiskolákban, Az előző tanévhez képest mind a szakmunkástanulók, mind a középiskolák nappali tagozatán tanulók száma emelkedett. A középiskolákban 16 900 pedagógus tanít, 530- cat több, mint az előző tanévben. 1983-ban az előző évinél többen, 69 ezren tettek eredményes érettségi vizsgát, ebből 46 400-an nappali tagozaton. A felsőfokú oktatási intézményeknek közel 100 ezer hallgatója van. Mind a nappali tagozaton, mind az esti és levelező tagozaton kevesebben tanulnak, mint egy évvel korábbam A 18—22 éves népességnek valamelyest nagyobb része, 9,8 százaléka tanul felsőoktatási intézmények nappali tagozatán, mint az előző tanévben. Javult a diákok szociális ellátása. Az általános iskolai tanulók 42,7 százaléka részesül napközi otthonos ellátásban az 1982. évi 41,6 százalékkal szemben. Diákotthonokban vagy kollégiumokban lakik a középiskolai tanulók több mint egyötöde, az egyetemi-főiskolai hallgatók csaknem fele. A felsőoktatási intézményekben tanulók 35 százaléka rendszeres állami támogatásban részesül. (MTI)
