Kelet-Magyarország, 1984. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-04 / 29. szám
1984. február 4. Kelet-Magyarország 3 Kábeltévé A helyi információk iránti igény egyre növekszik, az emberek mindinkább elvárják, hogy szűkebb környezetükről is lássanak, halljanak, olvassanak. A jelenség világjelenség, az érdeklődés pedig korántsem újkeletű, hiszen a rengeteg helyi lapot valaha pontosan ezek az igények is éltették. Napjaink bizonyítéka pedig a regionális rádiók hallgatottságának növekedése, a helyi sajtók erőteljes előretörése. És úgy látszik, hogy a legfiatalabb és talán leghatékonyabb tömegkommunikációs eszköz is helyet követel magának, mégpedig a kábeltévé, a zárt láncú, egy városra, vagy városrészre kiterjedő adások formájában. A Kossuth rádió szerda reggel már arról számolt be, hogy Pécs után Tatabányán és Zalaegerszegen is beköszöntött a kábeltévézés hajnala, egy televíziós riportból pedig arról értesültünk, hogy Székes- fehérvár is elöl jár az új lehetőség elterjesztésében. Ez azt mutatja, hogy ráébredtek: a kábeltévé nem játék csupán, hanem fontos eszköze egy város irányításának. Hiszen az informáláson kívül egyéb előnyök is mutatkoznak, mert a vezetőket lehet ily módon emberközelbe hozni, mozgósítani lehet a televízió útján a kisebb közösségeket érintő célok elérésére, eseményekről lehet beszámolni a képernyőkön, sőt, talán a szórakoztatás sem teljesen kizárt. A kábeltelevíziózás bevezetésének óhaja az ország hatodik legnagyobb városában, Nyíregyházán sem újkeletű; már évekkel ezelőtt lezajlott a Jó- savárosban egy kísérlet, mely bizonyította, hogy a feltételek adattak, a szükséges technika és a szakképzett ember rendelkezésre áll. Tudván azt is, hogy ehhez anyagiak is szükségesek, úgy gondolom: az „igent” mondó állásfoglalás hiányzik csak. (speidl) Számítógép Számítógép segíti a munkát néhány hét óta Kisvárdán a Tungsram-gyárban. A fényforrásgyártáshoz szükséges alkalmazáson most dolgoznak a gyár számítás- technikai szakemberei, s remélik, hogy mielőbb munkába állíthatják a ZX—81-et. E gy évtizeddel ezelőtt még szinte valamennyi gazdaságban foggal-kö- römmel ragaszkodtak az olajhoz. A gépek üzemeltetésén kívül olaj- jal fűtöttek, ezzel üzemeltették a szárítókat is. Közben kárbaveszett nagyon sok használható, de hulladékként kezelt fa és más éghető, energiát adó anyag. Idő kellett, az árak változása, hogy kezdjék felismerni az almafa- nyesedék jelentőségét, a hulladékok hasznosítását, mert egy nagyüzemben évente tonnaszámra keletkezik még használható maradék. I BERUHÁZÁS ÖTLETEKKEL ÉS KÉRDŐJELEKKEL | Mozdonyt vettek kilóra Az olajat pótló, energiát adó anyag megvan, csak a technológia kidolgozása váratott magára. A rakamazia- kat is, mint nagyfogyasztókat érdekelte a dolog. Másfél esztendővel ezelőtt energiaracionalizálási pályázatot adtak be fahulladék hasznosítására. Előzetesen Csurgón jártak, ahol tanulmányozták az ott már működő dán kazánt. — Emelkedett az olaj- számlánk, kénytelenek voltunk lépni — mondja Szlo- boda Zoltán, a Győzelem Termelőszövetkezet közgazdasági elnökhelyettese. — Ügy határoztunk, gőzmozdonyokat vásárolunk, azzal termeljük a gőzt. Tavaly áprilisban megérkezett a két. valaha jobb sorsra szánt 424-es. Az AG- ROBER tervei alapján átalakították, a SZÁÉV építi a kazánházat, március közepére pedig üzemkész állapotba került a beruházás. Az aratáskor a szárítókat már a mozdonyban termelt gőzzel üzemeltetik. — Ha a költségeket nézzük, összehasonlíthatatlanul olcsóbb ez a megoldás a korábban tervezettnél. A mozdony átalakítva sem kerül többe hétszázezer forintnál, míg egy új, s erre a célra készített kazán ennek az ösz- szegnek a tízszeresébe kerül. Ezek után nem volt kétséges, melyik mellett döntsünk — mosolyog az elnökhelyettes. A rakamazi termelőszövetkezet majd hárommillió 200 ezer forint állami kölcsönt kapott, s a hatmilliós beruházás másik részét saját zsebből állják. Ez magában foglalja a kazánokat, az épü- ’etet, a távvezetéket, a szári- ók átalakítását. A megtérülési idő pedig — az 1982r novemberi olajáron számolva — alig több három esztendőnél. Tilki László, gépesítési fő- ágazatvezetővel együtt indulunk megnézni a kazánokat. Hogy mi készül a szövetkezetben, ait az út mentén húzódó távvezeték árulja el. Csak a cső mellett kell menni és úgy kétszáz méterre a telep bejáratától már ott magaslanak az egykor nagy utat bejárt mozdonyok megnyújtott kéményei. Gőz a majorból Óránként hat tonna Aprító adagoló nélkül? — Rákosrendezőn lehet kimustrált mozdonyokat vásárolni — szól kísérőm. — A vevő kiválasztja és fizet érte. Kilója tíz forint. Egy ilyen masina huszonnégy tonnát nyom, vagyis negyed- millióért haza lehet szállítani. Vizet saját kútból nyerünk és egy-egy kazán óránként három tonna gőzt állít elő. A gőz a szárítókhoz, a műhelyekbe és az irodába csővezetéken kerül. A helyszínen tanulmányozza a fahulladék üzemű kazán építését Trenka János, az AGROBER műszaki ellenőre. Ö mondja: — Szívesen alkalmazzák a termelőszövetkezetekben a gőzmozdonyokat hőenergia termelésre, mert olcsó. Van már ilyen Nagydoboson, Balkányban is. Igaz, az új Körszövött polipropilén zsákokat is készítenek a nagyhalászi zsákgyárban. (Jávor L. felv.) kazánok hatásfokát nem éri el, de ezt kárpótolja az alacsony ár. A megye más szövetkezeteiben is érdeklődnek ez iránt. Végezetül essék szó a fűtőanyagról összehasonlítva a korábban használt olajjal. Rakamazon tavaly a szárítókban elégett százhétezer liter olaj, ami egymillió 109 ezer forintba került. A műhelyben 350 ezer forint értékű olajjal fűtöttek. A kazánok elkészülte és üzembe helyezése után fűtőolajra már nem lesz szükség. A szövetkezet 343 hektáros gyümölcsöse, valamint a háztájiból és a szomszédos gazdaságoktól vásárolt gyümölcsfanyesedék adja az olcsó fűtőanyagot. Egy évben 1300 tonna nyesedékre lesz szükség, aminek az értéke jóval az olaj ára alatt marad. Viszont ami problémát okoz: eddig megoldatlan a nyesedék adagolása az aprítógépbe, ezenkívül nincs a szövetkezetnek gépe, amivel a kazánba rakják a fát. Megannyi kérdőjel a végéhez közeledő beruházásnál. Pedig az idei nyesedék már aprításra vár, mégis a levegőbe száll az elégetésekor keletkezett hőenergia. Mert kézzel balesetveszélyes az aprítógépbe az adagolás. Raktározni nem lehet a nye- sedéket, hiszen ha kiszárad, nincs az a gép, amely felvágja. Nyáron pedig más hulladékkal fűtik majd a kazánokat, hogy a szárításhoz gőzt termeljenek. Az adagolóadapter megoldása a géptervezőkre vár, de a szövetkezeti vezetők sem ülhetnek tétlenül... Sipos Béla A HUNNIACOOP KISVÁRD AI GYÁRÁBAN ausztriai exportmegrendelésre tálcás csirkecombot készítenek. (Elek Emil felvétele) Magánépítők tanácsadója Telek és építőanyag Egyelőre ugyan nem köny- nyű fölfedezni az eldugott feliratot Nyíregyházán, a városi tanács Bethlen utcai sarkán — de az ajtó már nyitva áll, megnyílt nemrégiben a „magánépítők tanácsadója”. Jó ideig húzódott a nyitás... — Ősszel akartuk megkezdeni itt a munkát — mondja Bardócz Tamás, a tanács műszaki osztályának vezetőhelyettese. — Sajnos, különféle személyi és technikai feltételek hiányoztak, így csak most, január közepén nyithattunk. Közben azonban jó néhány változás is történt, nem úgy indultunk, ahogyan azt eredetileg terveztük. Ügy gondoltuk, hogy a műszaki osztály szakembere mellett Ä! A megrovás — Ejnye, ejnye, Szandev elvtárs, — csóválta meg a fejét az igazgató, — megint elkésett. Mért jött ma félórával később? — Idejében felébredtem, — vett egy mély lélegzetet Szandev, — és idejekorán elindul- tam. De, képzelje, a sorompónál félórát állt a busz, azt mondják, valami rendkívül fontos szerelvény haladt át, majd honnan, honnan nem, megjelent egy repülőgép, de olyan alacsonyan húzott el, hogy a buszvezető... — Jól van, jól van, — mosolyodon el az igazgató, — nagyon kedves ... Hát maga, Mavrudev? Maga mivel tudja megmagyarázni a késését? — Az,a helyzet, hogy ma reggel pontban hétkor polgári házasságot kötöttem az anyakönyvi hivatalban, ezért ... •— Granulálok, — mondta I az igazgató és qaszenyev- hez fordult: — És magával* mi történt? — Mint tudja, igazgató elvtárs, KnyazseVben lakom, s rfggel megtámadtak bennünket a farkasok ... Míg összeszedtük a vadásztársaságot, amíg elpusztítottuk a fenevadakat ... A negyediknek reggel vették ki a vakbelét, az ötödik gyalog jött Bur- gaszból, a hatodik ... Az igazgató a hasát fogta, úgy nevetett. Igazán remek hangulatban volt. — Hát maga, Delcsev? — kérdezte az utolsó későtől. — Elaludtam, igazgató elvtárs — vallotta be fejét lehorgasztva Delcsev. — Ennyi az egész? — komor o- dott el az igazgató.— Ennyi — hor- gasztotta le még jobbcCn a fejét a delikvens. — Az indokolatlan késésért megrovásban részesítem — dörögte az igazgató. Antal Miklós fordítása ügyintézőt foglalkoztat itt a TÜZÉP, a Volán, a KEMÉV, a SZÁÉV, valamint az OTP és a nyíregyházi lakásszövetkezet. Ebből egyelőre csak annyit láthatnak az ügyfelek, hogy a tanácsi szakember és a TÜZÉP—Volán közös ügyintézője dolgozik... A magánlakást építők számára már így is komoly segítséget jelent az iroda léte, hiszen sok minden elintézhető itt. Aki telket szeretne kapni a városban, építési engedélyt akar kérni, vagy bármilyen hasonló ügyet elintézni, az helyben . megkaphat minden felvilágosítást. Aki építőanyagot' kíván vásárolni, megtudhatja itt, hogy mi kapható, mi nem, mennyibe kerül. Sőt, anyagbiztosítási szerződést is köthet a TÜ- ZÉP-pel. Emellett szállítási megállapodásra is lehetőség van a Volánnál — árral, időponttal ... Mindez azonban — az elképzelésekhez képest — kevésnek tűnik. — Az elmúlt néhány hónapban sok változás történt — folytatja Bardócz Tamás. — Az említett építőipari vállalatok önállóan léptek: gép- kölcsönzést, betonkeverést és hasonló szolgáltatásokat indítottak be. Tulajdonképpen mindezt ide terveztük... Most azon kell töprengeni, hogy mi az, ami továbbra; is ide kerülhet, illetve, hogy miben működhetünk együtt. Arról is folynak a tárgyalások, hogy hogyan „léphet be” az OTP és a lakásszövetkezet. Ezek a szervek ugyanis abban kívánnak segítséget adni a tanácsadó irodába be- kopogtatóknak, hogy felvilágosítást adnak például a 'hitelekről, az ő szervezésükben épülő lakásokról, építésre kijelölt területekről. — Ami az „eldugottságot” illeti, ez nem tart sokáig, készülnek a figyelemfelhívó táblák! Szeretnénk, ha mielőbb teljesebbé válna az iroda szolgáltatási köre, hiszen az a célunk, hogy a lakásépítők lehetőleg minél több segítséget kapjanak — egy helyen. T. GY.
