Kelet-Magyarország, 1984. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-25 / 47. szám
2 Kelet-Magyarország 1984.február 25. fimfiteátnim, minigell, kilátó Valamikor 1980-ban történt, hogy a 107-es szakmunkás- képző intézet folyosóján egy matematikaóra utáni szünetben beszélgetni kezdett két férfi. Az egyik Varga Zoltán, az intézet tanára, a másik Kovács Antal, a szakmunkások szakközépiskolájának érettségi előtt álló hallgatója volt. A tanár tudta, hogy Kovács Antal a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete megyei bizottságának sportfelelőse és szóba került, hogy itt van a város tőszomszédságában ez a Kabalás, s ahelyett, hogy nyáron kirándulni, télen síelni, meg szánkózni járnánk oda, a környékbeliek oda hordják a szemetet. Aztán egymást biztatva meg is egyeztek: tenni kellene valamit. Szabadidőközpont Azóta sokat hallhatott már Szabolcs-Szatmár megye, de különösen Nyíregyháza lakossága Kabalásról, (amit tulajdonképpen nem is így hívnak, hanem Szelesdombnak, de az útelágazást jelző tábla Kabalást mutat, így ismerte meg ezt a részt a közvélemény), hiszen Sóstó és Császárszállás mellett ez a terület lesz Nyíregyháza szabadidő-központja. 0 Kabalás természeti adottságai mindenképpen indokolják ezt, de a Jósaváros, Örökösföld, Sóstó, Sóstóhegy, Nyírpazony közelsége is fejlesztése mellett szól, amit csak erősít, hogy ott halad el mellette a 4-es főút. Sokan segítenek Az ötletet tettek követték: alakult egy védnökségi és egy intéző bizottság (Varga Zoltán a vezetője), s olyan elhatározás is született, hogy 1984-ben az Együtt Nyíregyházáért társadalmi munkaakció bevételét Kabalás fejlesztésére fordítják. A múlt évben a NYIRTERV és a KÖZTÉR elkészítették a rendezési tervet, az erdőgazdaság a központi épület tervdokumentációját vetette papírra, a Vízmű Vállalat dolgozói átvezették a 4-es út alatt az ivóvizet, s több mint egy kilométer kerítés is épült. A tereprendezésben részt vevő vállalatok a szánkó- és sípályákat készítették el, s nyílt egy bisztró is. Hozzáláttak a volt homokbánya hatalmas gödréből egy amfiteátrum kialakításához, amely télen kor- csolyozásra is lehetőséget kínál majd. Harminckét pálya A tervben 32 különböző pálya létesítése szerepel, a futballpályától a tollaslabdáig, a tekétől dobópályákig, de lesz mini golfpálya is, amely minden bizonnyal nagy örömet szerez majd Nyíregyháza lakóinak. A fásítás már most tavasszal megkezdődik: 4900 díszfát, 1000 fenyőt és 16 ezer cserjét kellene elültetni, amelyhez az iskoláktól is segítséget várnak, s jó lenne elindítani egy „egy tanuló egy fa” mozgalmat. A FE ► AG a kétszintes, 600 négyzetméter alapterületű központi epulet mellett — amely télen a melegedést szolgálja, de lesznek itt büfék, elektromos Mit játszik Fujikawa? játékok és kis helyet igénylő sportolási lehetőségek is — az esőházak, az ülőpadok, asztalok, szalonnasütők helyének kialakítását, kilátó építését, a kerítés befejezését és egy díszkapu elkészítését is vállalta, de szükség lesz tereprendezésre, parkolók kialakítására, útbaigazító táblákra, szemétgyűjtőkre, világításra, az ivóvíz teljes bevezetésére és a lelátó további kiépítésére is. A terv kétmillió forintnál nagyobb értéket tartalmaz, háromnegyed millió már megvan, 1,3 millió társadalmi munkát kell szervezni ahhoz, hogy Kabalás télen és nyáron egyaránt kedvelt üdülő- és kirándulóhellyé válhas- I son. (b. j.) I O lvastam a február havi műsorkalauzban, ott is a nyíregyházi művelődési központ programjában, hogy 24-én este 7 órától a Magyar Állami Hangverseny-zenekar szerepel városunkban, Kóródi András N vezényletével. Megtudtam még, hogy Mayumi Fujikawa japán hegedűművész is közreműködik. Nem ismerem őt, de biztosan jó. Japánból nem küldenek ide közepes hegedűst, hogy a legnagyobb magyar koncertzenekar élére álljon. Csupán j egy valamiről nem informál j ez a nevezetes füzet, arról, hogy mit játszik Fujikawa. Nem mindegy ugyanis. Mindenkinek van kedves zeneszerzője, és kevésbé kedves zeneműve. Van ami miatt gyalog is bejönne mondjuk Nagyszállásról, és van amitől a falra mászik. Közömbösséggel vádoljuk a közönséget. De sokszor hallani, hogy: „nem jönnek be, akármit csinálunk, a lelkűn- I két is kitesszük, akkor se jönnek be**. Lelket kitenni . kevés. Információt kell „kitenni**, plakátra, műsorfüzetbe, mindenhova. Az sem árt, ha az információk fontosságának sorrendjét is el tudjuk dönteni. Láttam már olyan meghívót, aminek első két oldalán gazdasági és társadalmi szervezeteket soroltak fel, akik a rendezvény előkészítésében részt vettek, pénzt adtak hozzá, vagy csak bólintottak, hogy mehet. Ugyanakkor olyan szólisták és szereplők maradtak ki ebből a meghívóból, akik magán a rendezvényen, a színpadon „vitték vásárra a bőrüket”. Rossz szemlélet az, amelyik fontosabbnak tartja tudatni a közönséggel: ki mindenkit kellett meggyőzni a rendezvény fontosságáról, mint azt közölni, hogy ki énekel (játszik, táncol, zenél stb.) és mit. Sok összetevője van ennek és bizonyos rossz beidegződések — úgy tűnik — leküzd- hetetlenek. De amit tenni tudunk, azt azért tegyük meg: például kérdezzük meg időben a filharmóniát, hogy mit játszik Fujikawa, és nyomtassuk bele a műsorfüzetbe. Mester Attila Pályaválasztás Párizs, Moszkva, Berlin, Tokió Áz olvasó kér.., Egyre többen ismerik meg megyénkben is a könyvtárak egyik speciális szolgáltatását: a könyvtárközi kölcsönzést. A szolgáltatás lényege, hogy az olvasó által kért művet, ha nem található a helyi könyvtárban, a könyvtárak közötti kölcsönzés kialakult módja szerint megkérik abból a hazai, vagy külföldi könyvtárból, ahol az fellelhető. C. Tóth Jánosné, a megyei könyvtár szaktájékoztató könyvtárosa minden évhen elemzést készít a könyvtárközi kölcsönzés alakulásáról. Többek között azt is megvizsgálta: milyen könyveket, dokumentumokat, másolatokat kértek az olvasók, kik vették igénybe a könyvtárközi kölcsönzést, mennyi idő alatt teljesítették az olvasók kéréseit, mi az oka, ha nem sikerült megszerezni a kért könyvet. Könyv, kotta, partitúra A kimutatások szerint évről évre növekszik azoknak a száma, akik élnek e speciális szolgáltatással, amely ingyenes és csupán az olvasói jegy szükséges hozzá. Tíz évvel ezelőtt az adott könyvek száma 88, a kapott könyveké 95 volt. Tavalyelőtt az adott könyvek száma 142-re, a más könyvtáraktól kapott könyveké 388-ra emelkedett. Tavaly már 1237 volt a könyvtárközi kölcsönzéssel adott és kapott könyvek, dokumentumok száma. Mind többen kérnek oz eredeti művek mellett másolatokat, az elmúlt évben már a kotta, a partitúra is bevonult a kölcsönzött dokumentumok sorába. A szabolcsi olvasók által kért müvek nagy részét a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem központi könyvtárából kapták, míg a külföldi könyvek az Országos Széchényi Könyvtáron keresztül Párizsból, Moszkvából, Berlinből, Tokióból is eljutott megyénkbe. Az idegen nyelvű művek között legnagyobb részben a német (27), az angol (20), az orosz (6) és a francia (5) nyelvűek iránt érdeklődtek megyénk olvasói. Ki kéri? Többségükben pedagógusok, mérnökök, felsőfokú oktatási intézmények hallgatói, közgazdászok, népművelők, könyvtárosok, technikusok, nyugdíjasok, államigazgatási dolgozók és muzeológusok vették igénybe a hazai és külföldi kölcsönzéseket. Az elmúlt évben 27 kérést nem tudott teljesíteni a megyei könyvtár — a kérések továbbítása ellenére —, mert a kért művek vagy csak idegen nyelven voltak meg, amelyet az olvasó nem tudott, vagy nem volt a lelőhelyen, mert éppen egy másik olvasó kölcsönözte ki. A legtöbb művet a következő témakörökben kölcsönözték a szabolcsi olvasók a hazai és a külföldi könyvtárakból : általános művek, pszichológia, filozófia, Vallás, szociológia, politika, jog, sta- . tisztika, pedagógia, néprajz, természettudomány, műszaki tudomány, mezőgazdaság, orvostudomány, vezetéstudomány, egyéb alkalmazott tudomány, művészet, sport, nyelvtudomány, irodalom, földrajz, történelem, helyismeret, régi magyar, mai magyar irodalom. Határidő: egy hónap Egy sor olyan művet is megkapnak így az érdeklőbe s i<onyvtéri<<5f.í k <? les e ni. is fe-ljesffi dők, amelyek még nem kerültek a könyvtári állományba, vagy amelyeket nem tudnak megvásárolni, mert nem kerültek könyvesbolti forgalomba. A könyvtárosok azonnal továbbítják a kérést a debreceni egyetemi, vagy a szakterület szerinti illetékes országos feladatkörű könyv tárhoz. A megyén kívüli könyvtárak két hét és egy hónap alatt teljesítik a kérést, míg ez valamivel több, ha külföldi könyvtárból várhatók a könyvek, folyóiratok, dokumentumok. Természetesen a megyei könyvtár is köl csönzött hazai és külföldi könyvtáraknak műveket, zö mébén a környező országokba. (p) Virágzó muskátlik A nyíregyházi tanárképző főisko la botanikus kertjében virít a krizantém és a muskátli. Garai Mihály és Bocsi János — kertészek — gondozzák a fóliák alatt az oktatáshoz szükséges növényeket. (Jávor László felv.) B i efejező szakaszához érkezik hamarosan az általános iskolákban az idei pályaválasztási időszak. Még van annyi idő, hogy utoljára átgondolják a döntést, talán még módosítani is lehet, aztán jön, jöhet egy még nehezebb szakasz, a várakozásé: felvettek-e, sikerült-e az első, vagy a második hely, s mi lesz, ha mégsem ... Mi az, amit a pályaválasztás záró szakaszában jó, ajánlatos tudni a szülőknek, gyerekeknek, pedagógusoknak egyaránt? Erről kértünk tájékoztatást a megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézettől. Jó tudni a tavalyi arányokat, például azt, hogy csak a szakmunkásképző iskolákból több mint 1300 tanuló jelentkezési lapját küldték át az intézethez — ennyi jelentkezőt utasítottak el különféle okok miatt előbb az első, majd a második helyen megjelölt iskolából. Közülük ötszáznak szereztek helyet megyén belüli iskolában. A tanulság: megfontoltabb, alaposabb döntéssel elkerülhető lett volna a csalódás, a tortúra. Várhatóan idén is a legtöbben szakmunkásképző iskolába adják be továbbtanulási lapjukat. Az ő figyelmükbe ajánlják az intézet munkatársai, hogy jól fontolják meg a jelentkezést valamennyi szerelő és műszerész, valamint ruházati eladó, festő, fodrász, felszolgáló szakmára, ugyanis a túljelentkezés évek óta jellemző és a jobb bizonyítvány — követelmény. Tovább nőtt az érdeklődés a szakközépiskolák iránt, ezen belül is a kereskedelmi ágazatban, valamint az óvónői és az egészségügyi szakokon — négy-, három és fél-, illetve két és félszeres. Kedvezőek viszont az esélyek textilipari és mezőgazdasági szakon. A gimnázium évek óta veszít vonzerejéből — ezt tükrözik az első helyen megjelölt kívánságok, de a tapasztalat szerint sokan elfogadták „harmadik helyen” ezt a felajánlott továbbtanulási lehetőséget. A legfrissebb tájékoztatás szerinti újdonságok: Nyíregyházán nincsenek körzethatárok a gimnáziumi osztályoknál, továbbá eldőlt, hogy Űjfehértóról a megyeszékhelyre és Nagykál- lóba is lehet jelentkezni középiskolába. Angol tagozatra az egész megyéből vesznek fel diákokat a Zrínyibe — a magyar és ide- gennyelv-készséget —, mert nem tanult minden jelentkező előzetesen angolt — oroszból mérik fel. Sikeresen pályázhatnak a szakmunkásképző intézetekbe mindazok, akik még nem döntöttek és most választanak a következők közül : mezőgazdasági szakmák Tiszabercelen és Mátészalkán. vízszigetelő és gumigyártó a 110-esben, kőműves és bádogos ott, ahol oktatják, illetve lányoknak kötő-fonó szakma Új fehértón. Ez utóbbi helyen a szakközépiskolai oktatás mellett megkezdődik a szakmunkásképzés is hároméves idővel — nyolcadik osztályt végzett fiataloknak. A tárgyalóteremből Kinél legyen a gyermek? Az alábbi ügy több, mint egyszerű bűnügy, sőt szereplője korántsem bűnöző — amit a bíróság az ítéletében értékelt is —, a bárom szereplő pedig a sorsával együtt bizony nincs irigylésre méltó helyzetben. Ezért a volt férjet nevezzük egyszerűen L.-nek a további szereplők pedig : anya, és fiúcska. L.-ék egy nyirsiégi faluban laktak, nem messze Nyíregyházától. Két éve, hogy külön élnek, márciusban lesz egy éve. hogy házasságukat a bíróság jogerősen fel is bontotta. A közös gyermeküket, a tízéves fiúcskát a bíróság az anyánál helyezte el. A fiút azonban az apa nem akarta átadni. Az anya emiatt végrehajtási eljárást kért és, a bíróság karhatalom útján történő átadást rendelt el. Végezetül a két fél jogi képviselője jelenlétében, a Nyíregyházi 3. számú Ügyvédi Munkaközösségben adta át a gyereket az apa a volt feleségének. Ez deoember 6-án történt. Másnap L. lakóhelyéről Nyíregyházán keresztül Miskolcra akart utazni. Reggel 7 és 8 óra között a nyíregyházi MÁV-óllo- máson tartózkodott. - amikor meglátta a gyermekét, amint a váróteremből a vasúti sínek felé indult. A fiúcska ugyanis előzőleg az anyjával az iskola felé ment, de kirántotta a kezét az anyja kezéből, és az állomásra szaladt. Futott az anya is, de mire az állomásra ért, az apa és fia együtt voltak. Kérte vissza a gyereket, az apa azonban kijelentette. hogy ne'm adja. A fiú megmondta, hogy apjával szeretne élni, ezért felültek a vonatra. és hazaindultak a lakóhelyükre. Az anya természetesen bejelentést tett, az apa ellen pedig — jogilag teljesen szabályszerűen — kiskorú elhelyezésének megváltoztatása miatt eljárás indult. A tárgyaláson az apa nem érezte magát bűnösnek. Elmondta, hogy a gyerek sírt, nem akart az anyjával: maradni, és rlmán- kodott neki. hogy csak vele szeretne élni, vissza akar menni a falujukba. L. a bíróság előtt azt a tényt beismerte — amellyel a vétséget elkövette —, hogy megtagadta az anyának a gyerek visszaadását. A védő olyan bizonyítási indítványt terjesztett elő, hogy pszichológus szakértővel vizsgáltassák meg a gyereket, miért az apjához ragaszkodik, s miért annak rokonságához. A bíróság ezt .megtagadta, mondván, hogy a gyerek elhelyezésére polgári bírósági döntés született, így a büntetőügyben ilyen értelemben a szakértőnek nincs jelentősége. Végezetül a Nyíregyházi .Járásbíróság Sándor Vilmos tanácsa egy évre próbára bocsátotta a kiskorú elhelyezésének megváltoztatása miatt, s bár a vádlott és védője felmentésérti!) fellebbeztek, a Nyíregyházi Megyei Bíróság az ítéletet helybenhagyta, így az jogerős. Valóban: formai szempontból L. elkövette ezt a vétséget. De mégis adódik a kérdés: egy másik, egy polgári peres eljárásban nem kellene mégis meghallgatni azt a pszichológust? (kun) Kabalás térképe a tervezőasztalon.
