Kelet-Magyarország, 1984. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-03 / 28. szám
2 Kelet-Magyarország 1984. február 3. X'ki'miZA'A'is OQQOQQ Színháznaptár Mától a jövő csütörtökig — következő kulturális körképünk jelentkezéséig — Balázs József történelmi témájú színműve szerepel a színlapon a Móricz Zsigmond Színházban. A bátori adventét péntek este a Benczúr— Moliere, szombaton a Móricz —Móra, a jövő hét szerdán a Bessenyei-, csütörtökön a Jászai—Kós-bérletek tulajdonosai tekinthetik meg. Főpróbahét lesz a következő, amikor már minden nap teljes, kosztümös próbákat tartanak, a jövő heti szombati premierre készülve. Edward Albee darabját, a Nem félünk a farkastól című színművet sokan ismerik, nagysikerű amerikai filmprodukció is készült belőle, a legendás hírű művészházaspár, Liz Taylor és Richard Burton főszereplésével. Színházunkban Kapás Dezső rendezi a művet, a házaspár, Már- tha és George szerepében Szabó Tünde és Bárány Frigyes, darabbeli vendégeik pedig Hartmann Teréz és Vitai András. Közben két másik mű próbáit is megkezdték. A stúTObOK LÁSZLÓ TEMATIKUSKI ÁLLÍTÁS A (átható a megyei művelődési ház második emeletén. A szakmai berkekben elismert, többszörös díjnyertes, s már önálló albummal is jelentkező fiatal fotós az Idegenforgalmi Propaganda Vállalat munkatársa. Figyelemre méltó összeállítást mutat be nyíregyházi kamaratárlatán egy viszonylag nehezen megközelíthető és ábrázolható világról, a cigányságról. Sajátos eszközrendszert dolgoz ki valóság és képzelet egybemosására, s ezáltal álomszerű lebegés fonja körül figuráit. Megragadja a nézőt a kék „szín” — mint technikai eszköz — árnyalatainak felhasználása. Kedves, kócos cigánygyerekei láttán arra gondolunk; mindegyik képen jelen van maga a fotós is, aki képes arra, hogy az objektív — a kamera, a lencse segítségével a valóságot szubjektívvé, egyénivé tegye, saját „szemüvegén” át láttassa. Költői képeket hozott, kár, hogy a fotógalériának elnevezett szűk folyosón a nagyméretű fotók nem érvényesülhetnek. (Gaál Béla reprodukciója) dióelőadásokhoz hasonló, itt Szín-mű-hely-nek nevezett sorozat indult meg Sarkadi Imre: Oszlopos Simeon című színművének próbáival. Előzetesen annyit közölt a színház, hogy a tervek szerint a megyei és városi művelődési központban 90—100 néző tekintheti majd meg egy-egy alkalommal az előadást a kamarateremben, s mivel itt a színházban megszokott emelkedő széksorok elhelyezésére nincs lehetőség, az előadás hangulata is megváltozik, azáltal, hogy a színészek közvetlenebb közelségbe kerülnek a nézővel Sarkadi művét Nagy András László rendezi, a főbb szerepekben Csikós Sándor, mint vendég, a debreceni Csokonai Színházból, Hartmann Teréz, Tatár Endre és Stett- ner Ottó. Próbálják a Madame Louise szalonja című zenés vígjátékot is, amely az Albee- színmű után kerül majd színpadra. Sylvaine szövegéhez színházunk már jól ismert szerzőpárja Wolf-Fülöp írt verseket és zenét, a fontosabb szerepeket Simor Ottó, Szigeti András, Máté Eta és Csorba Ilona alakítja, a rendező Gellért Péter, akinek nevét A két Bolyai rendezése alkalmával jegyeztük meg. Űj kiadvánnyal jelentkezett a színház: tízezer példányban kisméretű szórólapot adott ki a február havi műsorról. A következő napokban a jegypénztárban, a közönségszervező irodában és a műsorszervezéssel foglalkozó munkahelyeken a megváltott jegy mellé ezzel kedveskednek a színházlátogató közönségnek. Tűzzománc-bemutató Á nyírbátori stúdió kiállítása Gyorsan nőtt a közönség körében az utóbbi időben egy viszonylag kevéssé ismert képzőművészeti ág, a tűzzománc népszerűsége. Ahogy kiállítás kiállítást követett, megyénkben is egyre több helyre hívták meg az ezzel a technikával legerőteljesebben foglalkozó csoportot, a nyírbátori képzőművészeti stúdiót közös bemutatóra. A bátori műhelyben Józsa János festőművész irányításával formálják a stúdió tagjai az égő színekben pompázó dísz- és használati tárgyakat, melyekből legközelebb Vásárosnaményban nyílik kiállítás február 3-án. A három héten át tartó tárlaton a nyíregyházi Ács Lászlóné, Garancsi Borbála, Nagy Lajos, a berkeszi Bur- kus József, Sáros i Attila, a mérki Danku József, Jekli Imréné, a mátészalkai Varga Katalin, a nyírbátori Józsa Zoltán, Makrai Zsuzsa, Bohály Mária, Tabi József- né, a debreceni Papp Klára, Papp Lászlóné, Serfőző Zsuzsa, Stima Klára és a hajdú- szoboszlói Fekete Borbála vesz részt. Hangverseny a Nemzetiért Nyíregyháza gyakran koncertező művész-pedagógus házaspárának, Tóth Nándornak és Tóth Nándornénak rendez koncertet a Nyíregyházi Állami Zeneiskola és a tanárképző főiskola február 5-én, vasárnap a 4. számú iskola dísztermében, este hat órai kezdettel. A gordonka- zongoraestre a zeneirodalom széles skálájából válogattak, többek között Lully, Beethoven és Dohnányi kamaradarabok hangzanak el. A koncert előtt Mester Attila: Csil- lagüszökből dal fogamzik című költeményét Bárány Frigyes színművész mondja el. A hangverseny bevételét a Nemzeti Színház javára ajánlották föl. Gyerekeknek: vasárnap délelőtt várják a Megyei és Városi Művelődési Központ népművelői a legkisebbeket a mesemozi vetítésére. A hangversenyteremben délelőtt tíztől mutatnak be mesefilmeket. Fiataloknak: péntek este ismét a nosztalgiadiszkóban szól a zene mindazoknak, akik szívesen hallgatják meg a régebbi idők nagy slágereit. Vasárnap délután ötkor a szintén hagyományos Ötórai teát ajánlják a tizenéveseknek. Február 8-án, szerdán és 9-én, csütörtökön három órától pálya- választási tanácsadó szolgálat működik az intézményben, az előbbi napon az általános iskolák hetedikes-nyolcadikos tanulóinak, az utóbbin a munkaalkalmat kereső, most érettségiző középiskolásoknak. Kerámlafigurik. (Az Országos Népművészen Kiállítás anyagából fényképezte Jávor László.) Kiállítások kedvelőinek: képzőművészet-barátok figyelmébe ajánlja a művelődési ház a Nyíregyházán élő művészházaspár, Horváthné Német Katalin grafikus- és Horváth János festőművész kiállítását. A tárlat a Lenin téri kiáUltóteremben február 3- án, pénteken délután négykor kezdődik. Folytatódik az üzemi napok című sorozat, melynek keretében február 7-én, délután háromtól a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, Illetve a Nyíregyházi Sütőipari Vállalat mutatkozik be termékeivel és az üzemek tevékenységéről készült fotókkal. Ehhez a rendezvényhez kapcsolódik a vásárosnaményl Beregi Múzeum kláUítása, a házi kenyér készítéséről szóló, egy ma már szinte feledésbe merült munkafolyamat felidézésével, HEÖ?HANG. Tisztelt szerkesztőség! A január 25-i számukban megjelent „Tűz esetén” című írásra szeretnék reagálni, mint az Állami Biztosító vá- sárosnaményi fiókjának vezetője. A cikk élcelődésein véleményem szerint csak azok mosolyognak, akik a táblácskát még nem látták. Ugyanis a táblán a varsány- gyürei címen kívül még egy cím van feltüntetve, mely cím vásárosnaményi. A tábláról még csak any- nyit, hogy az egység vezetőjét általában a tűzoltás után, vagy közben értesítik, s ez már a tűzoltóság dolga, s nem a járókelőké Nem hiszem, vagy legalábbis elképzelhetetlennek tartom, hogy valamelyik járókelő — látván, hogy az Állami Biztosító épületéből lángnyelvek csapnak ki — ahelyett, hogy a tüzet oltaná, vagy értesítené a tűzoltókat, gyalog indulna el Varsánygyürébe. Bárdos Géza, az Állami Biztosító vásárosnaményi fiókjának vezetője Fesztiválgyőztesek lemezen „Szeretni kell” — ez a címe Fülöp Kálmán 16 slágerből összeállított lemezének. Az ötvenes-hatvanas évek közkedvelt, sokak által dúdolt dalait a legismertebb énekesek vitték sikerre. Fenyvesi Gabi, Harangozó Teri, Mátrai Zsuzsa, Sárosi Kata lin, Toldi Mária, Zalatnay Sarolta, Záray Márta, Korda György, Máté Péter, Német Lehel, Vámosi János, a régi Metró együttes és a körünk bői nemrég eltávozott Kazal László is szerepel a listán. A címadó — Szeretni kell — mellett a többi dal is országos slágerként vált nép szerűvé annak idején. Né hány cím mutatóban: Nem várok holnapig, Rövid az élet, Adám, hol vagy?, Két falevél, Őszi szél, Örök ha rag, Sírtál, Sose fájjon a fe jed és a híres Kazal-szám Na, nézd a Tökfilkót, hogy milyen szerelmes ... Kinek szól a Hangsúly? Szabolcs-Szatmár megyének nincs önálló irodalmiművészeti lapja. Eddig a nyilvánosság előtti szereplésre szűkebb hazánkban két folyóirat igyekezett lehetőséget adni: a Szabolcs- Szatmári Szemle és a Pedagógiai Műhely. Most a Magyar Rádió nyíregyházi stúdiója vállalkozott arra, hogy hangos folyóiratot indít. A szerkesztők szerint az a szándék, hogy egybe- gyűjtsék a szabolcs-szatmá- ri „termést”, s időnként kitekintsenek távolabbi tájakra is — művészek tolmácsolásában közreadva az alkotásokat. Vasárnap hangzott el a Hangsúly harmadik adása. Kevés ahhoz, hogy sommás véleményt mondhassunk, de talán elég ahhoz, hogy néhány kérdésen meditáljunk. Mit bír el a hallgató, kinek szól a Hangsúly, vagy milyen legyen az a folyóirat, ami hangos, amit nem tudok visszalapozni, ha számomra érdekes, alaposabb vizsgálatot igénylő gondolatot ébreszt? A rádiós irodalmi folyóiratnál a legfontosabb követelmény, hogy legyen hallgatható, követhető. Erről nyilván a műsor szerkesztői is ugyanígy gondolkodnak, s remélhetőleg kevés olyan elvont polémiát hallhatunk majd, mint legutóbb — ami bizony próbára tette türelmünket. A másik: mikor, hogyan, mit és milyen arányban válogasson egy helyi stúdió á külföldön élő magyar ajkú költőktől, íróktól? Ennek megítélése a roppant nagy szerkesztői feladatok közé tartozik, hiszen itt, ezen a tájon, ahol három országgal vagyunk határosak, ez szükség és kötelesség is. Éppen ezért igényel különös gondot az időpont, a mű és az arányok helyes megválasztása, megtalálása. Szívesen fogadnának a hallgatók tárgyilagos áttekintést — nemcsak egy-két kiragadott mű előadásával —, a szomszédos irodalom, esetleg a szerzők ismertetésével. A harmadik — bennünket talán a legjobban érdeklő — kérdés: mi volt és mi lehet az alapja ennek a vállalkozásnak? Mennyire erőteljes ma a szűkebb haza részvétele a magyar irodalomban, kik azok, akikre egy ilyen kezdeményezést „föl lehet építeni”? Mindenekelőtt itt él Rat- kó József, akit díjai, kötetei, s elszánt közéletisége okán is jegyeznék. Talán méltó és szerencsés volna, ha eddigi életműve keresztmetszetét a Hangsúly önálló adásában, külön számban is sugározná. Kötetes költőink közül itt él még Szigeti György. A többiek, az itt született költők, írók elszármaztak — esetenként jó lenne utánuk menni. A megyei írócsoporthoz tartozó költők munkásságát eddig három helyi kiadású kötetből ismerheti a nagyközönség: Mester Attila, Nagy István Attila és Bodnár István kötetei jelentek meg a Tiszta szívvel füzetek sorozatban. Mind az írott, mind a hangos publikációkból ki derült az eddigiek alapján: főképp a költők jelentkeznek. Hiányzik a jó novella, a kispróza, s ha a kortárs- termelésből elég nem adódik, a hallgatók biztosan szívesen fogadnának klasz- szikusaink — Bessenyei, Móricz, Krúdy, Váci — műveiből egy-egy rövid rész letet, esetleg kritikusok ismertetésével. Hatalmas lehetőség van a szerkesztők kezében egyúttal nagy felelősség is A Hang súlyos, amire — meglehet — több száz ezer hallgató figyel. Baraksó Erzsébet J GYÁRTÓKAT KERES A RUHÁZATI KERESKEDELEM. A Centriköt Kereskedelmi Vállalat szervezésében Budapesten, a Rákóczi út 57. szám alatti bemutatóházban Vevők vagyunk kiállítás nyílt a ruházati és cipőkereskedelemben hiánycikkeknek számító termékekből. Az iparcikk-termeltetésben már jól bevált gyakorlat nyomán ezúttal 18 ruha- és cipőkereskedelmi cég mutatja be azokat a textíliákat, konfekcióruházati termékeket, cipőket, amelyekre gyártót keresnek. (MTI fotó: Fehér József felvétele — KS) Közös vállalkozásban Húsüzem épül Fehérgyarmatnak és környékének ellátását javítja majd az a húsüzem, amelyet a fehérgyarmati SERKÖV és a helyi áfész közösen alakít ki. A tervek szerint az áfész vágóhídját alakítják át és az üzemben 5—6 féle húskészítményt szeretnének előállítani. Házikolbász, császárhús,^ sajtfélék szerepelnek az el-* képzelésben, amelyhez az alapanyagot a háztájiból felvásárolt sertésekből és a SERKÖV telepéről szerzik be. Az öt tagszövetkezettel működő SERKÖV már eddig is sokat tett Fehérgyarmat ellátásáért, így a város központjában nemrégiben húsboltot nyitottak. A tárgyalóteremből Már megint az ital... Erősen berúgott július 6-án este Erős Tamás 27 eves petneházi magán)uhasz, s a kocsmai zárórakor összepofozkodott Bandi Józseffel. Liptai István választotta szét őket, aki Erősnek nagybátyja, Bandi Józsefnek pedig apósa. Valamennyien hazaméntelt. Később Liptai attól tartott, hogy a részeg unokaöccse otthon veszekedni fog, ezért kiment az Erősék kertjébe, leült egy fára és hallgatózott. Ugyanekkor Erős Tamás egy légpuskával két lövést adott le rá, amelyből az egyik Liptai jobb karját érte. — Én vagyok az, Pista bátyád! — szólalt meg ekkor a sötétben Liptai, és Erős abba is hagyta a lövöldözést: Liptai a lőtt sebbel olyan súlyosan megsérült, hogy csak 17—18 nap után gyógyult meg. Erős Tamás a büntetőeljárás során tagadta az esetet, azzal védekezett, hogy ő azon az estén úgy berúgott, hogy mások vitték haza, másrészt nincs légpuskája, ami volt, azt a rendőrség 8—1# évvel korábban lefoglalta. Azt a tanúbizonyítás során tisztázták, hogy az eszméletlen részegség nem akkor, hanem korábban történt, a légpuskát viszont nem találták. Találtak viszont a helyszíni szemlén a lakás környékén és a juhakolnál légpuskától származó, tisztán kivehető golyónyomokat. És ezek nem egy évtizeddel korábban keletkeztek, A Kisvárdai Járásbíróság dr. Löki Anna tanácsa a közvetett bizonyítékok alapján megállapította Erős Tamás bűnösségét a súlyos testi sértést illetően, s őt hét hónap szabadságvesztésre, továbbá kétezer forint pénzbüntetésre ítélte. A bíróság figyelembe véve, hogy a vádlott nagybátyja megbocsátotta az esetet, a szabadságvesztés végrehajtását két év próbaidőre feltételesen felfüggesztette. Az ítéletet a Nyíregyházi Megyei Bíróság helyben hagyta, így az jogerős, (k.)