Kelet-Magyarország, 1984. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-03 / 28. szám
1984. február 3 Kelet-Magyarország 3 Megállítani az utast □ z egykori csárdákat évszázaddal, sőt évszázadokkal ezelőtt a pusztában vezető utak mentén találták a kor vándorai, akik gyalogszerrel vagy lóháton járták az országot. A csárda, a fogadó fedelet, menedéket nyújtott a kor turistáinak, akik megpihentek, ettek-ittak, tisztálkodtak, és felfrissülve indultak tovább. Megállítani az utast: ez a cél vezette annak a tanulmánynak a készítőit is, akik a közelmúltban a Közlekedési Minisztérium és az Országos Idegenforgalmi Hivatal nevében készítettek előterjesztést. Ezzel Magyarországon első alkalommal készült idegen- forgalmi szempontokból kiinduló, átfogó koncepció a tranzitturizmus fejlesztésére. A tanulmány, mint az ÓIT elnöksége határozatban is rögzítette, alkalmas arra, hogy a jövőben létesítendő autópályák és főútvonalak építése során támpontul szolgáljon a megállóhelyrendszer műszaki kiépítéséhez, területi elhelyezéséhez, méghozzá úgy, hogy az egybeesik a turizmus érdekeivel. Az Országos Idegenforgalmi Tanács elnöksége felkérte az érdekelt minisztériumokat, az országos hatáskörű szerveket, a fővárosi és a megyei tanácsokat, a tájegységi intéző bizottságokat, a tanácsi idegenforgalmi bizottságokat — vagyis minden érdekelt fórumot —, hogy a tervezett elhatározásokkal kapcsolatos állásfoglalásaiknál vegyék figyelembe a feladatokat, járuljanak hozzá azok megvalósításához. □ ár a közeli években, mint az egyéb beruházásokra, úgy az autópálya-építésekre is viszonylag kevesebb telik, várhatóan a szűkösebb anyagi eszközökből is nagyobb részt fordítanak a turistákat megállásra késztető korszerű létesítmények kialakítására. Ezek a megállóhelyek, ha nem is közvetlenül lendítik fel az ország idegenforgalmát, jó szolgálatot tesznek a hazai és a külföldi autós turistáknak. Az emberek szívesebben és nyugodtabban autóznak olyan utakon, amelyek mentén megtalálhatók az egykori csárdák, fogadók mai, korszerű utódai, a vendégmarasztaló, és — nem mellékesen — az ország bevételeit is növelő, kényelmes megállóhelyek. G. Zs. s. _____________________ A MAGYAR ACÉLÁRUGYÁR TISZASZALK AI GYÁREGYSÉGÉBEN a napokban 22 A— 160-as típusú pernyeleválasztó berendezést készítenek. Az új terméket NDK-exportra szállítják. (Gaál Béla felvétele) ÉRTELMISÉG A TERMELÉSBEN Mérce-kapun belül Beszédet szétfoszlatő csörömpöléssel az idén hárommillióval több üveg gurul végig a Kisvárdai Szeszipari Vállalat demecseri gyáregységének üdítőital-palackozójában, mint tavaly. S ez csak egy adat, ami példázza az előző évit meghaladó új terv előirányzatait. Mindez nagyobb aktivitással, odaadással valósítható meg. Nő a fizikai és a nem fizikai munkakörökben dolgozók felelőssége, nagyobb a munkát irányítók, szervezők, a minőségre ügyelők elé állított követelmény. Számít-e igazán tenniaka- rásukra a vállalati vezetés, időben értesülnek-e a vállalat előtt álló feladatokról? — kérdeztük a demecseri keményítőgyárban a termelés körül bábáskodó szellemi munkásoktól. Első vonalból A keményítőgyár elnevezés megtévesztő. Nem tükrözi azt a sokarcúságot, ami valójában jellemzi a több mint háromszáz dolgozót számláló kollektíva munkáját. Hiszen a keménytítőte- jet, szárított keményítőt, a fontos exportcikknek számító glutint előállító búzaüzemen kívül a cukorüzemben az elsődleges alapanyagot cukrosítják, a szörpgyártók a Szerencsi Csokoládégyárnak fontos félkészterméket állítanak elő, a Coca-Colát és a Sztár üdítőket palackozó részlegről nem is szólva. De nemcsak a termelés ad munkát az itt dolgozóknak, hanem az előállított élelmi- szeripari termékek forgalmazása is. Számlálhatatlan partnerrel tart fenn kapcsolatot áruforgalmi csoportján k&rsztül a demecseri gyáregység. Gombkötő Józsefné fogja össze az összes hazai és exportszállításokat. Emellett a szakszervezeti bizottság Ziborov: Meglepetés December 31-én Szerdobojev étteremben ebédelt. — önök nekem rosszul számoltak — mondta farkasszemet nézve a pincérrel... — Azonnal utánanézek — mondta a pincér mély sajnálkozással. — Szerdobojev csodálkozott az udvariasságon, de ál- hatatosan megismételte a „rosszul” számoltak kifejezést. — ön elfelejtett visszaadni nekem nyolc kopejkát. —- Éppen nyolc kopejkát mondott ugye — mosolyodon el arany fogát is elővűlantva a piticér. Szerdobojev értetlenül nézett a pincérre, majd értetlenségének hangot is adott, mondván, hogy becsapták. — De kedves elvtársam, — szólalt meg egy érces hang Szerdobojev mögött, — ez nem így van ám egészejt. Szerdobojev hirtelen hátrafordult és a főpincért látta maga mögött. Az, egy számítógépből kilógó hosszú szalagot húzott magával. Még a gép kattogása is hallatszott, ahogy tekerte lefele a szalagot. — Parancsoljon, ez az öné — mondta nyugodtan. — Kínai porcelánnal terítettünk, tizenkét személyre. Ez pedig ennyibe kerül. — De miért? — csodálkozott Szerdobojev? ön nálunk a tízezredik vendég, és mi elhatároztuk, hogy a tízezredik jubileumi vendéget az éttermünkben ünnepélyesen köszöntjük — jelentette ki a főpincér. — Ezennel gratulálunk önnek, és kérjük fogadja el köszöntésünket. Minden jót kívánunk önnek! Azzal nyújtotta a kezét, megszorította a feléje nyúló kezet. Sigér Imre fordítása tagja, így az „első vonalból” kísérheti figyelemmel a vállalati gazdálkodás alakulását. — Tanúja vagyok a döntések születésének. A dolgozókat közvetlenül érintő kérdésekben tizenöt bizalmira és tizenhárom szocialista brigádvezetőre számíthatunk. Ők segítenek a rendkívüli műszakok megszervezésében, vagy az első hallásra esetleg népszerűtlennek tűnő döntések megértetésében, elfogadtatásában. Mint legutóbb a búzaüzemben dolgozók fizetés- emelésekor. A vállalat számára fontos volt, hogy az utolsó negyedévben jelentősen nőjön ebben a részlegben a termelés, ezért a vezetőség rendkívüli fizetés- emelést adott. A más területeken dolgozókkal bizony nem volt egyszerű ezt elfogadtatni. A márka híre Az eladhatatlan termékek megoldhatatlan feladatot rónának az áruforgalmazási csoportra, végső fokon pedig veszélyeztetnék a vállalat jövőjét. A központi és a gyártósor melletti laboratóriumokból Sztáray Károlyné laborvezető irányításával szigorú szemek figyelik az előírások betartását. A magas világpiaci mérce belül van a kapun! Elég a törvény ál' védett Coca-Cola gyártásával együtt járó kötelezettségekre utalni. A márka hírére kényesen ügyelő cég havonta kér mintát, negyedévenként pedig szakemberei személyesen a helyszínen ellenőrzik a gyártást. — Hozzászoktunk, hogy minőséget kell gyártanunk. — mondta Sztáray Károlyné. — Minden üzemben közvetlenül az előállításnál ügyelünk a színvonalra. Az alaposabb mikrobiológiai vizsgálatokat a központi laboratóriumunkban végezzük. Csak folyamatos ellenőrzéssel tartható meg termékeink színvonala. így remélhetünk újabb piacokat. Hozzá kell tenni ehhez azt is, hogy az alkalmazott minőségi előírásaink sokkal szigorúbbak a hazai szabványoknál. Az üdítőital-palackozó üzemet vezetője, Spekker László mutatta be. Jogos büszkeséggel említette, hogy a vizet és a szörpadalékot keverő gépet egyik munkatársával együtt a közelmúltban korszerűsítették. Üjításuk éves Stinten közel félmillió forintos anyagmegtakarítást jelent a demecseri gyáregységnek. A hasonló öteletekre szükség van, hiszen a nagyobb termelést ugyanazokkal a gépekkel, berendezésekkel kell teljesíteni. Adódnak alkatrészgondok, hazai gyártó cégek felkutatásával próbálnak enyhíteni a helyzeten. A tavaly őszi nagy karbantartáskor például a töltőgép kicserélésre érett részeit itthon előállított alkatrészekkel újították fel. Ami elcsorog... — Vannak még gyárkapun belüli szellemi tartalékaink, melyekkel a gyártás során elcsorgó, csepegő alapanyagok megtakaríthatók — vélekedett Spekker László üzemvezető. — Az újítók bátorításában a munkát irányítóknak komoly a feladatuk. Középvezetőként nem szólhatunk közvetlenül bele a tervelőkészítésbe. A célokat a gyáregység vezetése a kisvárdai központtal együtt tűzi ki. Miránk a terv havi lebontásában, megvalósításában számítanak. A pillanatnyi helyzetet mérlegelve dönthetünk arról, hogy milyen ütemben, hány műszakban mennyi üdítőt palackozunk, figyelembe véve az alapanyagkészletet, a göngyöleget, a szállítók megrendeléseit. A hogyannál szavunknak súlya van. . Reszler Gábor JEGYZETLAPOK Bizalomért nyereség BONTAKOZÓBAN VAN a mezőgazdasági üzemekben a szervezeti felépítésnek egy új, — a gazdálkodás eredményességét növelő — formája. Kezdetben volt az ágazati, majd a főágazati rendszer, most mind több üzemben, a főágazatok — főágazation belül egyes termelési ágak — önelszámoló egységként működnek. Máriapócson, a Rákóczi Termelőszövetkezetben a műszaki ágazat és az állat- tenyésztés két éve önelszámoló egység. Miterli 'János közgazdasági elnökhelyettes véleménye: a kísérlet bevált, 1984-ben tovább szélesítik a kört. Az önelszámolás lényege az, hogy a szakirányítók teljes önállóságot kapnak a termelés szervezésében, a tervezett költségek felhasználásában, eszköz- és anyaggazdálkodásban, egyszóval mindenben, ami az adott területen a termeléssel kapcsolatos, övék a felelősség is, amely legmarkánsabban az anyagiakban nyilvánul meg. AZ ÖNELSZÁMOLÓ EGYSÉG feszített termelési tervvel, szigorúan meghatározott bér- és anyagköltséggel gazdálkodik. Legfőbb követelmény a meny- nyiség mellett a minőség és a jövedelmezőség. Ebben mindenki érdekelt. Nagyobb bért, mozgóbért csak akkor remélhetnek az ágazat dolgozói, ha azt munkával, a szigorú követelmények teljesítésével kiérdemelték. Ellenkező esetben nemcsak a prémium marad el, de a megszokott jövedelem is csökkenhet. Az érdekeltség a szakirányítótól a traktorosig, állattenyésztésben a főállat- tenyésztőtői a tej kezelőig mindenkire hat. Ki-ki tudja a feladatát, de azt is, hogy másoknak mi a teendője. Tisztában vannak azzal, hogy eredményt csak együttes munkával tudnak felmutatni. Ha valaki kilóg a sorból, rosszul dolgozik, hibát hibára halmoz, akkor nemcsak a saját becsületét, jövedelmét kockáztatja, de az ágazatét, az önelszámoló egység valamennyi dolgozójáét. így aztán fokozódik az ellenőrzés, növekszik az egymás iránti figyelem, hatványozódik a segítőkészség. Erősödik a tulajdonosi érzet, ötletek, újítások, jó elgondolások születnek annak érdekében, hogy az ágazat, az üzem a maximumot nyújthassa. A Balkányi Állami Gazdaságban, a rakamazi Győzelem Termelőszövetkezetben csakúgy, mint Máriapócson, az önelszámoló egységek 1983. évi munkájukkal jól vizsgáztak. A TAPASZTALAT MINDENÜTT az: meg lehet bízni a szakemberekben, a szakterület minden dolgozójában. Ma már annyira érettek az egyes munkaközösségek, annyira tapasztaltak a termelésirányítók, hogy tudnak élni az önállósággal. A leadott jog- és hatáskörök emberi és anyagi tartalékokat hoznak felszínre. Olyan energia ez, amely viszonylag kis kockázattal a legnagyobb hasznot hajtja. Seres Ernő A GELKA NYÍREGYHÁZI ÜZEMÉBEN negyvenhatan dal* goznak. Különböző elektronlkai alkatrészeket készítenek nagy szériában. Felvételünk a sorkimenők tekercselése közben készült egy csoportról, (Elek Emil felvétele) ■ ■ Ötletek a munkapadtól n smerősnek tűnt, amikor az egyik szakszervezeti fórumon hozzászólt. Egy pillanatig gondolkoztam: honnan is ismerem? Aztán eszembe jutott, a Nyíregyházi Konzervgyárban fehér köpenyben, zárt kismamacipőben járt az üvegek között. A tv-híradóban is láttam. A mostani szakszervezeti fórumon még megragadott szokatlanul hangzó bejelentése: „Tagja vagyok a Szakszervezetek Országos Tanácsának. Az itt ülők nyugodtan jöjjenek hozzám közérdekű témákkal, egyéni bajaikkal. Kérésüket szívesen továbbítom az országos fórumra.” FetrikovicS Istvánná, a Nyíregyházi Konzervgyár laboratóriumának meósa, a SZOT tagja vajon miben tud segíteni közvetlen környezetének? S vajon valóban megyeivé tágulhat ez a segítség? A vele és a munkatársaival folytatott beszélgetés óta tudom a válaszokat. Tudom, hogy hároméves közéleti munka tapasztalatának birtokában tette a megyére szóló felajánlást. Gyakorta és sokan kérdezik, Személyi ügyekkel, árváltozásokkal kapcsolatban néha „kényes” kérdéseket is feltesznek neki. Nem szeret mellébeszélni: őszintén válaszol, ha tud. A Nyíregyházán szerzett információkat, véleményeket viszont a fővárosban „teríti”. Akkor, ha szót kap a SZOT-ban, vagy akkor, amikor a szünetben a folyosón beszélget, politizál társaival. A három év alatt háromszor beszélt az országos nyilvánosság előtt. Legutóbb, az elmúlt nyáron a Tv-híradó kamerája előtt mondta el véleményét a fiatalok helyzetéről. Hol, s hogyan alakult ki a beszélő- és politizáló készsége? A gyár, a SZOT-iskola, a marxista egyetem a bő évtized alatt jó nevelőiskolának bizonyult. A konzervgyár megyénk és hazánk egyik jelentős élelmiszeripari üzeme. Hogy itt dolgozik, az meghatározza közéleti munkáját is. Az ÉDOSZ központi vezetőségének ülésén meghívottként rendszeresen részt vesz, országos és általános ismereteit ezeken a fórumokon is bővíti, a megyéről is tájékozott. A múlt évben például a kisvárdai baromfifeldolgozó vállalatnál töltött egy napot. Elgondolkodtató tapasztalatokat gyűjtött ott, a munkásnők vándorlásáról. Részt vett abban a felmérésben is, amely a Nyíregyházi Sütőipari Vállalat gondjainak enyhítésére irányult. A SZOT ülésein elsősorban szakmabeliek társaságát keresi, szívesen osztja meg gondjait és jó híreit a pápai húskombinát és a kecskeméti baromfigyár küldötteivel. Középmagas, barna asz- szony, rövidre vágott, göndör haja teszi jellegzetessé. Január végén a Ságvári-te- lep egy kertes munkáslakásában telepedet le négytagú családjával. A félévi vizsgája jól sikerült. Az építkezés, a költözködés és a vizsga terhétől szabadultán látott ismét munkához a gyárban. Töretlen segítőkészséggel... Nábrádi Lajos „ftA ■■ .. f* * ....... . ,v a k . ’ --í-í/a'.
