Kelet-Magyarország, 1984. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-17 / 40. szám

1984. február 17. Kelet-Magyarország 3 A MINŐSÉGI CIPŐGYÁR csen- geri üzemében a korszerű felső­részszalagon egy-egy féle modell­ből 5 ezer darab szandált készí­tenek. (Elek Emil felv.) ke­A BEAG UNIVERSIL nyíregyházi üvegtechnikai üzemének újjáépített üvegolvasztó mencéjéből NDK-exportra formálnak mérlegedényeket az üvegfúvó szakmunkások. ________________________________________________________________________ (G. B.) PÁRTTAGGYŰLÉSEN A TAÉV-NÉL Világos programmal — kikerülni a zsákutcából Tavaly a 42 órás munka­rendben sem tudtuk a tervet teljesíteni. Mi várható az idén, mikor 40 órát, dolgo­zunk? (Molnár András). — Szorgalmazni kellene a piackutatást, mert nem lesz munkánk. (Bally István.) — Tavaly már az első fél évben láttuk, hogy vesztesé­gesek leszünk. Jobban oda kellene figyelni a piacra, a minőségre, mindenre. (Ignácz István.) Szén vedólyes útkereső Egy-egy taggyűlés savát- borsát a vita adja. Szenve­délyes és ugyanakkor a ki­utat kereső volt a Nyíregy­házi Tanácsi Építőipari Vál­lalatnál, mert a tavalyi 620 ezer forintos veszteség egy ideig bénította, a beszámoló taggyűlés idején viszont már az okok sürgős és reális fel­tárására ösztönözte a 220 dol­gozót foglalkoztató vállalat­nál a 22 tagot számláló párt- szervezetet. Szilvási Ferenc, a párt- szervezet titkára és Bárány József, a vállalat pártonkívüli igazgatója egyaránt azon ke­sergett, hogy 1971 óta (ez a vállalat megalakulásának éve), még nem voltak vesz­teségesek csak most. Vajon miért? S bár tervező taggyűlés volt, nem a sablon, az 1984- es esztendőben megvitatásra kerülő témák szerepeltek csu­pán napirendjén. Azt nézték, melyek a legfontosabb, a sajátos helyzetükből adódó teendők. Ezt egyetlen mon­datban megfogalmazta a be­számoló. így 1984-ben a párt- szervezetnek a termelést se­gítő és ellenőrző, gazdaság- politikai pártmunkáját kell javítania. S ennek jogosságát csak erősítette a vita, amely­ben azt feszegette a párttag­ság: miért is maradtak el ta­valy a 86 milliós kitűzött tervtől 8 millióval? Követ­kezetesebb és elvszerűbb ve­zetést sürgettek, a pártszer­vezet termelést ellenőrző munkájának a javítását. A veszteség okai — A veszteségforrások okaira akkor még nem tud­tunk világos választ adni. Azóta már tisztábban látunk — fogalmazott Szilvási Fe­renc. Ezek között szerepel a munkák olykor gyenge minő­sége, a magas költségek, a termelés alacsony hatékony­sága, a szervezetlenség, a ki­vitelezési részlegeknél a munka előkészítésének hiá­nyosságai és nem mellesleg (!): a megromlott munka­helyi légkör! Tavaly táp­pénzre, .fizetett és fizetés nélküli szabadságra az ösz- szes munkaidőalap 30 száza­lékát fordították. Egyáltalán nem véletlen tehát, hogy éppen a gazdál­kodással kapcsolatos kérdé­sek elemzésére, annak segíté­sére fordítja a fő figyelmet egész esztendőben ez a párt- szervezet. Igaz, hogy az idei évre óvatosabban tervezett a gazdaságvezetés, mert „csak” 60 milliós termelési érték megtermelését tűzte célul. Ezért is alanosan meg kell küzdeni. Különösen akkor, ha — mint a felszólalók hangsúlyozták — az útépíté­sekre, felújításokra tervezett 42 milliós termelési kapaci­tásból eddig csak 20 millió­ra van szerződésük. A pártvezetés felelősségét növelő felszólalások hangzot­tak el. Olyan emberek figyel­meztetései, akik nem külső szemlélőként vizsgálják a vállalat helyzetét és jövőjét. Jó szándékkal tenni akarnak azért, hogy kikerüljenek a kátyúból. Ezért szólt a sze­mélyes példamutatás fontos­ságáról Igriczi István, és azt sürgette, hogy minden idő­ben javítsák meg a tájékoz­tatást. Szóljon és kérjen a vezetés akkor is, ha látják, baj van, hogy idejekorán tudjon a párttagság segíteni. Kö vetkezetesen Hétfő délután tartották a taggyűlést, ahol csaknem minden párttag ott volt. Va­lamennyi felszólaló tudta, hogy ott. azonnal nem kap és nem is kaphat megnyug­tató választ kételyeire, meg­jegyzéseire. Az, hogy sikerül- e túljutni a nehézségeken a TAÉV-nél, hogy kedvezően alakul-e az idei esztendő, el­sősorban a munkáskollektí­vától, a vezetés következe­tességétől és az itt dolgozó kommunisták munkájától függ. Ha következetesen vég­rehajtják, amit e taggyűlésen elhatároztak, minden bizony­nyal kikerülnek a zsákutcá­ból. Farkas Kálmán Több tanterem! AZ ÁLTALÁNOS ISKO­LAI tantermek számának gyarapítását tűzte ki célul a megyei tanács a kulturá­lis ágazat beruházásai kö­zül. 1984-ben 92 tanterem­mel gazdagodik Szabolcs- Szatmár megye. A legna­gyobb általános iskola a jó ütemben épülő nyíregyháza- örökösföldi, amelyben 24 tanterem, nagyméretű tor­naterem, napközis foglal­koztatók és más közösségi rendezvényeknek helyet adó szobák találhatók. A megyében épülő máso­dik legnagyobb iskola je­lenleg Nyírbátorban egy 16 tantermes általános iskola. Nyolc-nyolc tanterem ta­lálható a kállósemjéni, a demecseri iskolákban. Négy tantermes iskolai szárnyat alakítanak ki Tiszabecsen, Papon, Nyírvasváriban, En- csencsen, Nyírpazonyban, Tiszavasváriban és Nagy­halászban. A négy tantermes okta­tási épülethez a legtöbb he­lyen foglalkoztatót, úttörő­szobát vagy napközis he­lyiséget toldanak. A megye tanácsai a kulturális ága­zatban felhasználásra ke­rülő 272 millió forint nagy részét általános iskolai tan­termek építésére fordítják. Az Országos Tervhivatal és a megyei tanács egyez­tette: öt községben meg­előlegezik a tanteremépítés költségeit. Így hamarosan hozzálátnak Tuzséron egy nyolc tantermes, Bököny- ben, Kálmánházán, Nyírtu­rán és Nyírkárászon 4—4 tantermes iskola építéséhez. AZ OSZTÁLYTERMEK építése mellett több intéz­ményben javítják az okta­tás-nevelés körülményeit. Hodászon korszerűsítik az iskola világítását, Mérken felújítják a Hunyadi úti is­kola tetőszerkezetét. Szük­ségtantermet alakítanak ki Urán, modernizálják a tor­natermet Nyírkércsen, fel­újítják az iskolai konyhát Demecserben. Vaján re­konstrukcióra készülnek az úttörőmúzeumban. Dögén parkettázzák az iskola két tantermét, Nyírmihálydi- ban felújítják az iskolai központifűtés-rendszert. Is­kolafelújítást végeznek Bu- jon, Magyon, Nagycserke­szen, Beregdarócon, Ilken, Nyírturán. Az iskolai bővítések, fel­újítások, rekonstrukciók, valamint az új létesítmé­nyek átadása az új tanévig befejeződik. T. K. Eg\j kicsi mozgás. mjm eg kellene nézni már egyszer, hogy Iw/t hányán és kik állnak fel estelente 9 a karosszékből, a tévétorna idege- sítöen bugyuta szövegű felhívására, hogy „Egy kicsi mozgás mindenkinek kell” __ Az előtornászok a Sziklás hegységet, vagy a viharvert Balatont ábrázoló poszterek előtt mindenképpen. Sőt időnként le is ül­nek és a lábukkal bicikliznek. A feleségem tejberizst főz, mert beteg a gyerek és közben le-leül az íróasztalhoz, mert hazahozott valami határidős munkát s azt körmöli. Ezért én a dohányzóasztal­hoz szorultam, aminek billeg az egyik lá­ba. Hetek óta meg akarom már csinálni, de mindig elmarad valami miatt. A tévé­beli gyerekek tornáznak. Már a kicsi se té­veszti el, ugyanazzal a karjával kalimpál, amivel a nagyobbak. Monspart Sarolta egyszer már világosan elmondta egyik if­júsági lapunk hasábjain, hogy mennyit ér az esti torna. Nem akarok morbid hason­latot mondani, inkább nagyapám kedvenc idevágó mondását használom: annyit, mint a kutyának az órazseb. Inkább azt kellene végiggondolni, hogy kik és hányán tornáz­nak estelente erre a tolakodóan kellemet­len, szupergiccses diszkózenére. En például soha, pedig sportoltam vala­mikor. De ha a karom felnyújtom, a csil­lárt verem le, ha törzsdöntést csinálok balra, a könyvespolcot borítom fel. K., aki fölöttem lakik, szintén nem. Bekapcsolja este a tévét, s azonmód elalszik, mert moz­gott aznap eleget. Az egyik legnehezebb munkát végzi: követ farag. Apósom be se kapcsolja, ő már rég alszik. Hajnali há­romkor kel, mert éhesek a tehenek a téesz tejkombinátjában. Sógorom hazahozza a buszt, beáll vele a szűk utcába, slagot csa­var a csapra, s elkezdi lemosni. Közben az ablakon kihallik, hogy:'" „A karosszékből álljanak most fel.” Sógorom mutat valamit az ablak felé és mossa tovább a buszt. A vonatok nyelik az embereket. Mennek haza, Záhonyba, Szálkára, Vásárosnamény- ba. Mennek haza enni, aludni egyet, ki­egyenesíteni a görcsbefáradt derekakat, mert holnap megint emelni kell. Nem tor­náznak, kártyáznak inkább hátradőlve, s időnként felszisszennek: „szentségit neki, érzem a hat köbmétert”. A faluban, ahova megérkeznek, etetnek az otthonlévők. Üst­ház füstölög, krumpli fő. A szomszéd épít­kezik, rakja a falat, amíg lát. Az utca fe­lett mint tollahullott beteg madár bukrá- csol a dal „mindenki frissebb, fiatalabb lett”. Mindenki? Ezek az emberek napról napra öregszenek. Egyre nehezebben éb­rednek hajnalban, egyre meszesebbek a csontjaik. Minek őket ilyen álságos dol­gokkal idegesíteni? Egy országban, ahol az igazi tömegsport csak néhány megszállott sportvezető álmaiban él, minek hazug fia­talságot kínálni napi öt perc szökdécselés­sel? Es egyáltalán kik állnak fel esténként rendszeresen a kényelmes karosszékből, mert egyéb gondjuk nincs, mint ugrálni egy kicsit a padlószőnyegen? Mester Attila Olajos iszap K eletkezik-e környezet­szennyeződés a gép­kocsik mosásakor? De még mennyire. Ezt iga­zán csak olyan nagy gép­parkot üzemeltető vállalat­nál tudják mérni, mint a Volán. A nyíregyházi 5-ös számú Volán Vállalatnál évente mintegy 150 tonna olajos iszap keletkezik a gépkocsik mosásakor. Ez ed­dig a levegőbe „szívódott” fel, és szennyezte a környe­zetet. Tudták ezt a válla­lat szakvezetői is. Csak ép­pen nem tudtak ellene mit tenni. Kénytelenek voltak fizetni. Nem is csekély summát. Tavaly például 375 ezer forint bírságot róttak ki rájuk, és ők fizettek. Két lehetőség állt előttük: vagy belenyugodnak és to­vábbra is vállalják a kör­nyezetszennyeződés miatt a fizetést, vagy esetleg olyan megoldás után próbálnak nézni, amellyel megszüntet­hető a környezet károsítása, és megmarad évente leg­alább 400 ezer forintjuk. Ez utóbbit választották. Átvet­ték az egri társvállalat újí­tási tapasztalatát. Ez év ja­nuárjában már elszállítot­ták az első olajos iszap­mennyiséget Bélapátfalvára. Hogy mi lesz a sorsa ez­után az eddig környezet­szennyeződést okozó olajos iszapnak? „Megszelídül”, hasznos keverőanyaggá vá­lik. A Bélapátfalvai Ce­ment- és Mészművekben a cementgyártás alapanyagá­ba használják fel, s így hasznosul. A nyíregyházi Volán vállalat megállapo­dott a bélapátfalvaiakkal: a jövőben részükre szállítják a korábban környezetszeny- nyeződést okozó olajos isza­pot, amely annyi gondot okozott. így évente a ko­rábban kidobott 400 ezer forintot is megtakarítják. F. K. Orvoslandó panaszok □ közelmúlt napokban Nyíregyházán a Ha­zafias Népfront I-es számú körzetében is meg­tartották az ilyenkor hagyo­mányos városkörzeti ta­nácskozást. Szépszámú ér­deklődő jött össze, közöttük a körzet tanácstagjai, a lakóbizottsági elnökök. A körzet tengelyében húzódik a Rákóczi út. A bejelenté­sek, panaszok többsége kapcsolódott ehhez az észa­ki kaput jelentő főúthoz. Volt panasz a Kopogó ut­ca járhatatlanságára is, ahol közművet fektettek, és nem állították vissza azt a gyenge közlekedési lehető­séget sem, amit az ottlakók társadalmi munkában ki­alakítottak. A Mező utca lakói is elégedetlenek azzal a több éves gazdzsungellel, amely a régebben kisajátí­tott és máig is beépítetlen telkeket ékteleníti, amikor a város telekgondokkal küzd. Mások a TITÁSZ-ra panaszkodtak, mert az új épülete mellett a járdát úgy „hozta rendbe”, hogy azon bokáig áll a víz. Sokan szó­vá tették, hogy a Rákóczi út jelentős szakaszán hiába a széles zöldövezetnek al­kalmas útszegély, de a meg­oldatlan parkolóhelyek mi­att a gépkocsik mindent le­gázolnak. Legtöbben a Kossuth és Rákóczi út találkozásának környékét, a járdanélküli­séget, a balesetveszélyes buszmegállókat emlegették. El kell ismerni, hogy az egy évvel ezelőtti bejelen­tésekből kettő megvalósuló­ban van: jobb világítást kap az Árok utca, és az ottani munkáslakások által bezárt udvaron építik a parkot, a játszóteret. Az elhangzott panaszok jelentős része olyan, ami renddel, fegyelemmel, vagy igen kevés ráfordítással megoldható lenne. A ta­nácstagok sorra elmond­ták, hogy nincsenek meg­elégedve a városi tanács egyes osztályainak válaszai­val, de olyan esetekről is beszámoltak, hogy bejelen­téseik válasz nélkül ma­radtak. A városi tanácsot képvi­selő — és egyben a gyűlés előadója — Bárány János elnökhelyettes volt. Ö ígé­retet tett, hogy minden be­jelentést, közérdekű felszó­lalást kivizsgáltat, és min­denki írásban kap választ. Azt nem ígérte, nem is ígérhette, hogy valamennyi panasz gyorsan orvoslásra kerül, de hogy a város rendje, tisztasága ellen vétő vállalatokat, kereskedelmi szerveket szigorúan ellen­őrzik, azt megígérte. A résztvevőknek tetszettek az őszinte válaszok, és biza­lommal visszavárják a kö­vetkező városkörzeti ta­nácskozásra is az elnökhe­lyettest. Az eddigi szokás szerint szinte mindig más ment vissza a következő ta­nácskozásra. Cs. B.

Next

/
Thumbnails
Contents