Kelet-Magyarország, 1984. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-17 / 40. szám
2 Kelet-Magyarország 1984. február 17. Kincskeresők OOCDOOQ Festmények, ásványok, fotók Kiállítások, tárlatok Fiókkönyvtárak programjából Februárban is több, színvonalas program várja az ifjú olvasókat a nyíregyházi városi könyvtár fiókkönyvtáraiban. Ebben a hónapban a legtöbb helyen Móra Ferenc- re emlékeznek, halálának 50. évfordulóján, például azzal is, hogy könyvtári foglalkozáson dolgozzák föl az író életművét. A megemlékezéseket több fiókkönyvtárban követi a Kincskereső kisköd- mön című mű alapján rendezendő játékos vetélkedő. A mezőgazdasági könyvhónap alkalmából rendszeresen szerveznek író-olvasó találkozókat, illetve szakelőadásokat a fiókkönyvtárakban. Most Rozsrétbokorban, a Ságvári Tsz-ben és Buty- ka telepen készültek föl a könyvtárosok a szakkönyvek népszerűsítésére. A Butyka- telepen február 20-án este várják a közönséget író-olvasó találkozóra. Több új tárlat nyílt az elmúlt napokban Nyíregyházán, így a képzőművészet barátai most bőséges kínálatból válogathatnak, de érdemes megfontolni egy múzeumi sétát is — már akinek gondjai vannak a szabad idő hasznos eltöltésével. A nyíregyházi Jósa András Múzeum gyakori látogatói már értesülhettek arról, hogy új állandó kiállítás várja az érdeklődőket, felújították a megye régészeti emlékeit bemutató gyűjteményt. A legújabb időszaki kiállításon a megye felszabadulás előtti arculatát ismerhetjük meg — már ahogy azt a Szabolcs-Szatmár megye képeslapokon című ösz- szeállításon, az itt szereplő több mint négyszáz képeslapról láthatjuk. A múzeum egyébként nyolc állandó kiállítással fogadja a látogatókat, köztük a Benczúr-, a Krúdy- és a Jósa-emlékkiál- lítással. A megyei és városi művelődési központ Szabadság téri galériájában Aknay János nyíregyházi születésű, Szentendrén élő festőművész konstruktivista képeit mutatják be, a második emeleten Normantas Paulius litván származású fotográfus érdekes, szép fotói láthatók, a Lenin téri kisteremben Horváthné Német Katalin grafikus és Horváth János festőművész képeit a jövő hét végéig tekinthetik meg az érdeklődők. Február 20-tól újabb kiállítás nyílik a Szabadság téri épület második emeletén — a természettudományi stúdió ásványbemutatója. Nagyon szép anyaggal jelentkeztek a nyírbátori képzőművészeti stúdió tagjai — legújabb tűzzománcaikkal, melyekből a vásárosnaményi művelődési házban látható összeállítás. Színháznaptár Négy előadása lesz a héten a színház új darabjának, amelyet február 11-én mutattak be. Kapás Dezső rendezésében. Edward Albee: Nem félünk a farkastól című drámája 17-én, pénteken Vörösmarty-, Bajor-, szombaton Móricz-, Móra-, 21-én, kedden Kölcsey-, Latabár- és csütörtökön Kazinczy-, Ma- dách-bérletben látható. Február 22-én, szerdán délelőtt 10 és délután 2 órától A bűvös fuvola című gyermekdarab kerül színre. MßRKl SZÍNJÁTSZÓK. Régi szatócsbolt és cipészműhely berendezési, felszerelési tárgyaival gazdagodott a Sóstói Múzeumfalu. Népi műemlékeink ismert tárháza Tarpáról kapta ajándékban ritka tárgyegyüttest. A cipészműhely egykori tulajdonosának örököse, Eperjesi Andor ajándékozta a múzeumfalunak a szakmai szempontból is becses emlékeket. Az ajándékozó édesapja dolgozott a cipészszerszámokkal. A műhely korábban szaA megyei karnagyi klub tartja foglalkozását február 18-án, szombaton délelőtt 9 órától a művelődési központ hangversenytermében. A zenei stílusokat bemutató sorozat keretében a huszadik század zenéjéről tart előadást Szabó Dénes karnagy. Közreműködik a 4. sz. általános iskola gyermekkórusa. Ugyanezen a napon 9 órától 13 óráig a tánccsoportvezetők is foglalkozást tartanak. Gyalog László, a népművészet ifjú mestere verbunkot és forga- tóst tanít. Délután 3-tól 5-ig cserebere játékbörzét ren(Császár Csaba felvétele) tócsbolt volt, így fennmaradt annak a berendezése is. A több mint kétszáz tárgyat a múzeurhfalu szakemberei szállítják be a tarpai Árpád utcáról a Sóstóra, ahol a közeljövőben az érdeklődők is szemügyre vehetik. A cipészműhely „kellékeit” az épülő műhelysorban állítják ki, a szatócsboltot pedig a távlati tervekben szereplő faluközpontban tekintheti majd meg a közönség. deznek a gyerekeknek. Megunt játékok, könyvek cserélhetnek gazdát, szakemberek irányításával. Este 6 órától az ifjúsági klubok farsangi mulatságot rendeznek. A programban bűvészbemutató, táncverseny, szépségverseny, aerobik bemutató szerepel. Vasárnap, február 19-én délelőtt 11 órától kerül bemutatásra a Csili Csala Csa- lavári Csalavér című bábjáték, a Mesekert bábszínház előadásában. Délután ötórai teára várják a fiatalokat a klubkávéházban. Hétfőn, 20-án nyílik a szabadidős térben az Ásványok és kőzetek világa című kiállítás. Straub Dezső, Nádas Gábor és Pálos Zsuzsa Együtt ameddig bírjuk címmel mutat be vidám zenés műsort 23-án, csütörtökön 18 órától. Táncostoborzá Újraszervezi sorait a KI- SZÖV és a Bessenyei György Tanárképző Főiskola Nyírség táncegyüttese. A területi és országos fesztiválokon is sikeresen szereplő néptáncegyüttes szeretettel várja azoknak a fiataloknak a jelentkezését, akik kedvet éreznek a folklór, a népi hagyományok magas szintű őrzésére és életben tartására, akik szeretnek táncolni, szeretik a jó közösséget, és a rendszeres mozgás adta jó erőnlétet. Zenészeket is keresnek a Nyírségbe. Hegedűn, brácsán, bőgőn és cimbalmon előképzettséggel rendelkező fiatalok megismerkedhetnek az eredeti — nem kávéházi — népzenével, részt vehetnének megyénk még meglévő népzenekincsének gyűjtésében, az eredeti anyagok lejegyzésében és megőrzésében, hangszerükön való megszólaltatásában. A próbákat a főiskola zsebszínházában tartják, minden kedden, szerdán és csütörtökön este 6 órától. Jelentkezni is ott lehet, vagy a KI- SZÖV Vörösmarty téri klubkönyvtárában. Stornogyűjtemény Megkezdték a nagy értékű Storno-gyűjtemény feldolgozását a soproni Liszt Ferenc Múzeum szakemberei. A ma- gángyűjtés-történeti szempontból is kiemelkedő együttes nemrégiben vásárlás útján a város birtokába került. A művészettörténészek most készítik a leltárt, pontos műleírást, címjegyzéket adnak a gyűjtemény darabjairól, s listába veszik a védett értékeket. Szatócsbolt, cipészműhely r Uj szerzemények a múzeumfaluban Készül a gumibugyi A Csenger és Vidéke Vegyesipari Szövetkezet porcsalmai pvc-üzemében műszakonként háromezer darab gyermek gu- minadrágot készítenek belföldi megrendelésre. Képünkön: Szász Józsefné a készterméket csomagolja. (Császár Csaba felvétele) Forgatás közben Tv-film a Tiszahátról Mi van itt születőben? — ezzel a munkacímmel háromrészes sorozat készül a Magyar Televízióban. Ennek egyik félórás filmjét a héten megyénkben forgatták. A forgatócsoport tagjai — többek között Schatz Aranka rendező, Kopácsi János szerkesztő, Tóth Károly riporter és Király Ottó operatőr — azzal a céllal járták a beregi tájat, a Tiszahát településeit, hogy helyzetképet adjanak az ott élők mindennapjairól. Fel kívánják villantani azokat az erőfeszítéseket, melyeket a felelősen gondolkodók tesznek a munkaerő megtartásáért, a települések népességmegtartó erejének fokozásáért. A fejlődés lépcsőfokait és az újabb törekvéseket szeretnék megismertetni az ország közvéleményével. Szándékuk az is, hogy a valóság bemutatásával hozzájáruljanak a „fekete folt” hiedelem szétfosz- latásához. A tv-film készítői arra is keresik a választ, hogy a történelmi, népi műemlékekben gazdag táj mai gazdái menynyire kötődnek szűketob szülőföldjükhöz, mennyire érzik magukénak a természeti szépségekben is gazdag vidéket. Február 13. és 17. között a forgatócsoport megfordul több településen. Hétfőn pl. Tarpán, a helyi termelő- szövetkezetben dolgoztak, de forgatnak a vásárosnaményi üveggyárban és Csarodán is. A Beregről, Tiszahátról készülő filmet várhatóan az év első felében tűzi műsorára a televízió. Olvasónk írja Ki volt Répásy Mihály? A múlt év folyamán javaslatokat kértek nyíregyházi utcák elnevezésére. Tanulmányaim, olvasmányaim során tudtam meg, hogy Répásy Mihály, az 1848/49-es szabadságharc egyik tábornoka Szabolcs megyében, Ke- mecsén született. Korábban úgy élt a köztudatban, hogy Nagyváradon látta meg a napvilágot. A közelmúltban jelent meg Bóna Gábor: Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban 1848/49 című könyve, amiben Répásy- ról a következőket találtam. 1800. január 26-án Keme- csén született középbirtokos nemesi családban. A sárospataki jogakadémián végzett. 1817-től hadfi a 3. dra- gonyos ezrednél, 1844-től őrnagy, 1846-tól osztályparancsnok a 6. huszárezrednél Galíciában. 1848. szeptember 11-től ezredének ideiglenes parancsnoka, részt vesz a Jellasics elleni harcokban Októbertől tábornok, a Hadügyminisztérium pótlovazási és újoncozási osztályának vezetője, a honvédsereg lovasságának főfelügyelője. 1849 januárjától a Balmazújvároson alakuló tartalék csapatok, január 22-től Debrecen katonai főparancsnoka. Február—márciusban a Központi Mozgó Sereg, vagyis a későbbi 2. hadtest parancsnoka. Később újra osztályfőnök a minisztériumban, május folyamán egyben ideiglenes hadügyminiszter. Május 5-én másodosztályú érdemjellel tüntették ki. Szegeden kolerában halt meg 1849. július 29-én. Még néhány kiegészítés ehhez: Répásy vezette haza Galíciából a 6. huszárezredet, amelynek egyik százada korábban Lenkey százados vezetése alatt szökött Magyarországra. Répásy Mihály részt vett a schwechati csatában is, ahol az egyik szárnyat vezette, az ellenséget vissza is nyomta, hadmozdulatai gyorsítására vasutat is használt! Temetésén Kossuth Lajos és a kormány tagjai is megjelentek. A Csongrád megyei Hadsegélyezési Egylet 1861- ben síremléket állíttatott tiszteletére. Javaslom, hogy Nyíregyházán nevezzenek el utcát Répásy tábornokról. Kozma Sándor ny. tanár Kemecse A tárgyalóteremből Magnezit padló Egy képzeletbeli tábláról olvasom: a korszerűsítés alatt a munka zavartalan. Ha a tábla és a felirat csupán elképzelés is, a munka zavartalansága tény. Nem engedheti meg magának a hírnevet kivívott gyár, hogy akár csak egy napra is megálljon a termelés az 1150 négyzet- méteres nagy csarnokban. Érzékeli és értékeli ezt a munkát a BEAG nyíregyházi Universil Gyár gazdasági, társadalmi vezetése. És nincs is abban semmi különös, hogy azonos módon határoztak a gazdasági, párt- és szakszervezeti vezetők. Magnezit padlóval fedik be a szerelde padozatát, s pvc- vel borítják. Kellemes meleget teremtenek igy a nagy figyelmét, pontosságot igénylő munkához — mintegy száz nődolgozónak. Igaz nem olcsó, mert a gyárnak ez több mint egymillió forintjába kerül. De megéri, mert elsősorban a nők egészségvédelmét szolgálja, miközben kellemes, nyugodt munkakörülményeket alakítanak. Olyan precíz munka feltételéhez járulnak hozzá, amely idei tervükben először szerepel: nagy sorozatban sikeresen megkezdték a számítógépekhez szükséges tápegységek gyártását. (f. k.) Börtönben a Csak az bírja elképzelni a tényleges helyzetet, ami egy dögkút körül terjeng, aki a kutat ötvenméternyire már legalább egyszer megközelítette. (Közelebb úgyse igen merészkedik.) Nos, Lázár Péter 38 éves rozsályi lakos egy ilyen dögkutat „használt” családjának élelmezésére. A többszörösen büntetett előéletű Lázár, aki bűnöző életvezetése miatt rendőrhatósági felügyelet alatt is áll, módszere az volt, hogy időnként agyonvert néhány állatot, nehogy a dögkút utánpótlása véletlenszerűvé váljon. Mikor kivitték a kimúlt jószágot, s beledobták, ő megjelent ott éjszaka, hazavitte, s nem lehetett gond a hússal. Szeptember 22-én paprikát mezgerélt, s az így szerzett pénzt nyomban meg is itta. Társaival kerékpárral indult haza, Rözsályba, és késő este érkeztek a rozsályi tsz zaj- tai állattenyésztési telepéhez. Lázár nem sokat teketóriázott, átmászott a kerítésen, bement a növendék istállóba, s egy vasvillával „dolgozni” kezdett. Előbb egy bikák réme másfél mázsás növendék üszőt szurkált össze, vert fejbe, s az meg is döglött. Egy mázsás bikaborjú szintén erre a sorsra jutott. Két másik borjú nem múlott ki a csépelés után sem, ezeket később kényszervágták, de ösz- szesen csupán 2250 forintot kapott a szétmért húsukért a tsz. Lázár bíróság elé került, és ott elismerte a bűnösségét. Azzal védekezett, hogy ital hatása alatt állott, a családjának nem volt ennivalója, és így akarta azt megszerezni. Ä bíróságot azonban ez nem hatotta meg, látták, hogy Lázár ép, egészséges ember, de még eszébe sem jutott, hogy munkával is lehet pénzt és élelmet keresni. A Fehérgyarmati Járásbíróság dr. Péli-Toóth Sándor tanácsa Lázárt — mint többszörös visszaesőt — a rongálás miatt két év és két hónap fegyházra büntette, két évre eltiltotta a közügyektől, és kötelezte a még meg nem térült 35 750 forint kár megtérítésére is. Az ítéletet a Nyíregyházi Megyei Bíróság helyben hagyta, így az jogerős. (ki)
