Kelet-Magyarország, 1984. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-16 / 39. szám
1984.február 16. Kelet-Magyarország 3 JEGYZET Pályázat szépséghibával kiderült, teljesen tévúton járnak az elképzelései. Ezt csak azért tartottam szükségesnek leírni, mert ezzel utalni lehet a pályázó jellemére, s nem utolsósorban a vezetői rátermettségére, szakmai színvonalára. Még elképzelni is rossz, mi lett volna, ha az utóbbi pályázó valami véletlen folytán elnyeri az igazgatói széket. De erről szó sem lehetett, már korábban eldőlt a verseny. Félreértés ne essék, semmi problémám nincsen a jelenlegi igazgatóval, nem is mások érdekében és védelmében emelek szót. Vilii A DkJOlf ÉDftlT a Minőségi Cipőgyár nyírbátori gyáregységében, a minőség és a termelési wLI körülmények javítása céljából. A tágas épület lehetővé teszi, hogy a termelést zavaró zsúfoltság megszűnjék; sőt minimális létszámbővítésre is sor kerül. Mindezzel összefüggésben technológiai folyamatokat is módosítanak. Változtatnak például a készárut kibocsátó szalagokon a kikészítés technológiáján. A beköltözés a kész csarnokba több lépcsőben történik, de március első hetére már befejeződik. Az új épületszárny átadásával — — mely 16,5 millió forintba került — várhatóan tőkés exportra is lehetősége nyílik a nyírbátori gyáregységnek. Képünk az új csarnokban a szerelés befejezése előtt készült. (Gaál Béla felvétele) Egy este Lövőpetriben Falu köldökzsinóron Sok akarat — kevés lehetőség szont annak nincsen semmi értelme, hogy pályázatot hirdetnek az országos központban, de már a pályázat megjelenésével majdnem egy időben a bennfentesek tudni vétik, később már tudják, ki lesz a befutó. Miért van akkor szükség a pályázatra? Fölöslegesen izgatják tíz-tizenöt ember kedélyét, megrontják a hangulatát, idegességet keltenek a munkahelyén, a családján belül. S végül megérkezik az udvariasan elutasító levél. S zükség van a pályázatra, ezt a Minisztertanács is kimondta — de nem mindenáron. Csak olyankor érdemes meghirdetni, ha valóban nincs jelöltje a felsőbb szerveknek, tényleg a jók közül is a legjobbat akarják. Különben semmi szükség a meghirdetésére, meg nem is kötelező. Ezzel éppen a pályázati rendszer szenved csorbát, nem beszélve a demokratizmusról. Talán jobban átgondolva és szervezettebben előkészítve elkerülhetők az ilyesfajta botlások. S. B. Lövőpetri köldökzsinóron függ: ide csak beérkezik az út, de nem vezet sehová. Hogy szimbólumként is felfoghatjuk-e ezt, még nem dőlt el. Mert a kevesebb mint hatszáz lelkes faluból több mint nyolcvanan vettek részt a falugyűlésen. Ez pedig arra mutat, hogy az itteniek talán nemcsak jelenüket, de jövőjüket is ebben a faluban látják. ★ Nagykabátban mindenki, a figyelem csendje üli meg a termet. (Egyetlen hangoskodó akad csak, de a többiek hamarosan leintik. Kosztyu Béla iskolaigazgató odasúgja: — Pár éve még biztatták volna, hogy beszéljen, mondja csak a magáét. Ma leintik. Ez is változást mutat...) Már tart Tóth Imrének, Pap, Nyírlövő és Lövőpetri közös tanácsa elnökének beszámolója. Legyen bármilyen kis település Lövőpetri, van miről beszélni. Az elején dorgálás hangzik el, ám nem Lövőpetri a címzett. — A tanácsülésekre — mondja az elnök —, a tanácstagok felkészülten jöttek el, már aki eljött, mert a korábbiaknál kevesebben jelentek meg. Nőtt a passzivitás. Csak a lövőpetriek kivételek . . . — A települések intézményei fennakadás nélkül működtek — vált témát Tóth Imre —, a feltételek javultak, az orvosi ellátás jó, az iskolák felszereltsége kedvező. Lövőpetriben a Petőfi utca 103. szám alatt lévő iskolát és a szolgálati lakást felújítottuk, az iskolák, óvodák szebbé lettek. Papon elkészült a négy tantermes iskola. Az alapellátás megfelelő ... Majd 1984-re kerül a szó. — A legfontosabb a gázcseretelep létesítése, de lehetőséget látunk járdafelújításra, buszváró építésére is. Ehhez beszereznénk az anyagot, a lakosság pedig társadalmi munkában elvégezné a többit. Hiszen akad itt mindenféle szakember — teszi hozzá biztatóan. (Ha már a társadalmi munkánál tartunk: 1983-ban Lövőpetriben egy emberre 458 forint értékű társadalmi munka jutott, szemben az 1982-es 392 forinttal. Sok ez vagy kevés? Nézőpont kérdése. miként ez később kiderült . ..) A tanácselnök elmondta: Lövőpetriben háromnegyedmillió forint fordítható 1984- ben belvízelvezetésre. Pedagógus szolgálati lakás korszerűsítésére pedig kétszázezer forint használható fel. (Ennél a mondatnál Kosztyu Béla ismét hozzám fordult: — Harminc év alatt, több mint harminc pedagógus került ki Lövőpetriből, és egy részük haza is jött. Ma is csak egy tanár van. aki Kis- várdáról jár ki . . .) Ezután keserűbb tények kerültek terítékre, Az, hogy fogy a társközségek lakossága, s az aránytalanul legnagyobb csökkenés éppen Lövőpetri-, ben következett be: 609-ről 583-ra csökkent a lélekszám egy év alatt. A tizenkét születéssel szemben tizenhét elhunyt húzza le a mérleget. Ide tartozik az is, hogy tavaly mindössze egy ház épült a faluban, holott negyven építési telek várja az építkezni szándékozókat. Elhangzott még: hiába a jól felszerelt könyvtár, ha nincs olvasó. S meggondolkodtató. hogy — más témába csapva át — a három községben összesen 25 szarvas- marha található. Szó esett a környezet sok gondot okozó védelméről is. Végül az előző falugyűlésen felvetett kérdések sorát tárgyalta a tanácselnök. — A járdafelújítás pénzét elvitte a papi iskola ... Fodrászt sem sikerült szerezni. Felparkettáztattuk a kultúr- ház klubszobáját: továbbra is van gyalogút a szőlőbe, a Volán viszont még nem intézkedett, hogy a Lövőpetriből menő busz a kisvárdai kórházig közlekedjék. A mindhárom községet érdeklő vízművesítés ügyében — mondta Tóth Imre — az első lépésre, a tanulmányterv elkészítésére kerülhet sor 1984-ben.... Feltehetően a beszámoló sokrétűségének köszönhetően (itt csak a mondottak töredékét ismertethetjük), viszonylag kevés volt a hozzászóló. Molnár Dezső azt említette: háza előtt megáll a víz, elönti a kertjét is, mert az áteresz eldugult. Katona Lajos szerint nem volt szükség a papi iskolára, mert Lövőpetriben két iskola is üres. Király József azt sérelmezte, hogy a hótoló csak buszfordulóig megy, pedig „a falu másik végén is emberek lak'- nak”. Kosztyu Béla szerint: — A családban sem juthat mindenre pénz, így a három községben sem ... Elmondta: hiába van itt iskola, mert 5—6 gyerekkel osztályt indítani nem lehet. Kiemelte a jó felszereltséget, hiszen egy tanulócsoportra ötvenezer forint értékű szemléltetőeszköz jut. Végül ezt mondta: — Az a célunk, hogy kineveljük a falu értelmiségét. Mert az a falu vész el, ahol pines belőlük ... Nyéki Bálint, a Hazafias Népfront megyei bizottsága nevében kért szót: — Jó, hogy van színes tévé és szép szőnyeg a lakásokban, de arra is szükség len- ng, hogy az utcák is tiszták legyenek .. . A társadalmi munkával kapcsolatosan pedig olyan példákat említett, mint Levelek és Apagy, ahol 1700, illetve 2000 forint társadalmi munka jutott egy emberre. — Ha valamikor, akkor ma szükség van a falvakban az összefogásra — fejezte bé felszólalását. Forgács Józsefné, a kisvárdai pártbizottság munkatársa is szót kért. „Van, ahol kevesebb a társadalmi munka, mint Lövőpetriben” — mondta. Megígérte, a buszok közlekedésével kapcsolatos problémát továbbítja, s hangsúlyozta : — Nagyon jó, hogy a felhasználható összegek arányosan oszlanak meg a társközségek között... ★ A tanácselnöknek nem sok összefoglalni valója maradt. Egyetlen mondatát idézzük csak: — Akarat van, lehetőség viszont kevés. Ennek megfelelően kell dolgoznunk... A falugyűlés több, mint két óra hosszat tartott. A székek recsegésébe, nyikorgásába félmondatok vegyültek. Ezekből az derült ki: a gyűléssel elégedettek voltak az emberek ... Speidl Zoltán bért. Apám sajnos idejekorán megbetegedett. A második világháború idején szezonális munkán dolgoztam a demecseri káposztagyárban. Az országból 120—130 kádármestert összehívtak, sokukat katonai behívóval. Kellett a hordó a káposztának és mi rengeteget dolgoztunk. Akkor voltam 16 éves, de annyit kerestem, mint az idősebb mesterek. — A helyi szövetkezetbe 1952-ben léptem be, de aztán két év múlva újra kiváltottam az ipart és azóta itt dolgozom a házam udvarán épített műhelyben. A testvéreim közű! már csak én maradtam meg a szakmánál. A fiam, Ferenc Pécsett a tudomány- egyetem közgazdasági karára jár. A lányom a gimnáziumban dolgozik. A fiam látva, hogy hogyan készül a hordó, más pályát választott. Pedig szép szakma, csak nehéz és poros, de amíg szőlő lesz és abból bor. addig a kádárra mindig szükség lesz. (Császár Csaba) Mit ér a könyvtár olvasó nélkül ? • ...hogy az utcák is tiszták legyenek... Lövőpetriben kevesebben élnek N o lám, ezt is megértük! Nemcsak segédmunkást és lakatost keresnek egy-egy Vállalathoz, hanem egyenesen a legmagasabb posztra kérnek önjelölteket, az igazgatói székbe. Mert egy-két éve nem ritka, hogy pályázati feltételek látnak napvilágot, amelyben első számú vezetőket keresnek. Nem egy helyen ezek alapján került Szabolcs-Szatmár megyében is igazgató üzem, gazdaság élére. Demokratikus dolog ez. Döntsön a józan ész. A jók, az alkalmasak közül is a legjobb, a legalkalmasabb vezesse a jövőben a vállalatot. S demokratikus, hiszen a legszélesebb körben és körből választják ki a jelentkezők közül azt az egyet, több szem többet lát elv alapján. A jelentkezők általában már írásban megkapják az adott üzem munkatervét, azt, hogy mit várnak majd az új vezetőtől. Aztán személyes beszélgetés alkalmával is vázolják a pályázók előtt, mit várnak tőlük. Csak ezek után kell számot adni a saját programjukról, elképzelésükről. Olyan ez. mint egy képviselőválasztás, csak éppen a kortes- hadjárat marad el. A magukban erőt, hitet érző emberek a jelentkezők. A legtöbben önkritikusan szemlélik és értékelik magukat, de vannak, aikik túlbecsülik képességeiket. Éppen Nyíregyházán volt. hogy az egyik jelölt, miután megtudta mit várnak az elkövetkezendő igazgatótól, felállt és csak annyit mondott, nem felel meg az elvárásoknak. Más pedig a körömszakadtáig bizonygatta, igenis ő a legmegfelelőbb erre a posztra, ám az első beszélgetés alkalmával V __________________________ A kádár- mester Baktalórántházán a Kossuth utca 35. szám alatti ház udvarán katonás rendbe rakva száradnak a tölgy és akácfából kifűrészelt dongának való faanyagok. Hátul az udvarban régi épületrészből felújított műhely, ahol hosz- szú évek alatt sok száz pincébe készített hordót Márton Ferenc kádár. Tél végétől őszig — a szőlőszüret idejéig — a kádár az anyagot készíti elő a szezonra, mert a terméstől függ, hogy mennyi és milyen nagyságú hordóra lesz igénye a szőlősgazdáknak. — Az apám és a nagybátyám is kádár volt — meséli Márton Ferenc. Budapestről 1921-ben a nagy fakitermelés idején költöztek le Baktára. Abban az időben még kézi erővel aprították és hasították a kivágott rönkfát, de fiátalok voltak és a kenyérért akkor is meg kellett dolgozni. Az idénymunka után szüleim letelepedtek itt Baktalórántházán és apám műhelyt nyitott. Nagy volt a mi családunk: tizenegyen voltunk testvérek és a hét fiúból hatan folytatták apám mesterségét. Mint második fiúgyermek már 16 éves koromban átvettem a műhely vezetését, ugyanis ez a mesterség hamar elnyúzza az em-
