Kelet-Magyarország, 1984. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-16 / 39. szám

4 Kelet-Magyarország 1984. február 16. Magas szintű találkozók Moszkvában Konsztantyin Csernyenko (balról a harmadik) Moszkvában fogadta Fidel Castrót. (Kelet-Magyarország telefotó) Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára szer­dán Moszkvában megbeszé­lést folytatott Fidel Castro Ruzzal, a Kubai Kommunis­ta Párt KB első titkárával, a Kubai Köztársaság államta­nácsának és minisztertaná­csának elnökével. A találko­zón jelen volt Andrej Gro- miko, az SZKP KB PB tag­ja, a Szovjetunió Miniszter- tanácsa elnökének első he­lyettese, külügyminiszter, Konsztantyin Ruszakov, az SZKP KB titkára, valamint Carlos Rafael Rodriguez, a Kubai KP KB PB tagja, a kubai államtanács és a mi­nisztertanács elnökhelyettese. A Szovjetunió és Vietnam kötelességének tartja, hogy folytassa harcát a népek bé­kéje és biztonságának meg­szilárdításáért. Konsztantyin Csernyenko és Truong Chinh aláhúzta: az ázsiai kontinen­sen fontosak a jószomszédi kapcsolatok és az együttmű­ködés erősítésére irányuló erőfeszítések, hogy Délkelet- Ázsda a béke és a stabilitás övezetévé váljon. A megbe­szélés a testvéri barátság és a teljes nézetazonosság jegyé­ben zajlott le. Támadnak a robamrendőrök a tiltakozókra A forrongó Chile A megbeszélésen áttekin­tették a szovjet—kubai együttműködés továbbfejlesz­tésének néhány kérdését. Vé­leményt cseréltek a nemzet­közi 1 helyzet időszerű kéidé-1 séiről is. A szovjet fél meg­erősítette az amerikai impe­rializmus agresszív törekvé­seivel bátran szembeszálló kubai néppel vállalt változat­lan szolidaritását. A találko­zó a testvéri barátság, a szí­vélyesség és a teljes kölcsö­nös megértés jegyében zaj­lott le. ★ V, Konsztantyin Csernyenko, aiz SZKP KB főtitkára szer­dán a Kremlben találkozott Babrak Karmallal, az Afga­nisztáni Népi Demokratikus Párt KB főtitkárával, az Af­gán Demokratikus Köztársa­ság forradalmi tanácsának el­nökével, aki Jurij Andropov temetésére érkezett Moszkvá­ba. A meleg, baráti légkörű megbeszélésen Konsztantyin Csernyenko és Babrák Kar­mai rövid véleménycserét folytatott a szovjet—afgán kapcsolatok elvi fontosságú kérdéseiről, valamint az Af­ganisztán körüli helyzetről. Mindkét részről megelégedés­sel szóltak az SZKP és az Af­ganisztáni Népi Demokratikus Párt, illetve a Szovjetunió és Afganisztán közötti hagyomá­nyos baráti kapcsolatokról. Hangoztatták: arra töreked­nek, hogy a jövőben is min­den téren fejlesszék és erősít­sék a sokoldalú együttműkö­dést. ★ Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára szer­dán Moszkvában fogadta Truong Chinh-t, a Vietnami Kommunista Párt KB PB tagját, a Vietnami Szocialista Köztársaság államtanácsának elnökét. A felek kölcsönösen kife­jezték azt a szándékukat, hogy tovább szilárdítják és fejlesztik az SZKP és a VKP, s a szovjet és a vietnami nép barátságát és együttműködé­sét a marxizmus—leninizmus, a szocialista internacionaliz­mus elvei alapján. ★ Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára szer­dán Moszkvában találkozott Daniel-Ortega Saavedrával, a Sandinista Nemzeti Felszaba- dítási Front országos vezető tanácsa tagjával, a Nemzeti Üjjáépítés kormánya kor­mányzótanácsa koordinátorá­val. A felek megkülönböztetett figyelmet szenteltek a közép­amerikai helyzetnek. Mind­két fél határozottan elítélte Washingtonnak a, feszültség fokozására, a más országok belügyeibe való beavatko­zásra, valamint saját akara­ta érvényesítésére irányuló törekvését. Hangsúlyozták, hogy meg kell találni az igazságos politikai' rendezést minden nép saját sorsa meg­határozásához való joga tisz­teletben tartásának alapján. Konsztantyin Csernyenko megismételte, hogy a szovjet nép határozottan támogatja a hazája szabadságát és füg­getlenségét védelmező nica- raguai nép igaz ügyét. ★ Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára szer­dán a Kremlben fogadta Pierre Trudeau kanadai mi­niszterelnököt. A megbeszé­lésen részt vett Andrej Gro- miko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertaná­csa elnökének első helyette­se, külügyminiszter. A találkozón mindkét rész­ről aggodalommal szóltak a megnövekedett nemzetközi feszültségről. Ezzel összefüg­gésben szovjet és kanadai részről egyaránt megerősítet­ték: készek erőfeszítéseket tenni annak érdekében, hogy vissza lehessen térni az eny­hülés, az államközi kapcso­latokban a bizalom megte­remtése és megszilárdítása útjára. Szovjet részről hangsúlyoz­ták, hogy a Szovjetunió poli­tikai párbeszédre törekszik minden országgal. A párbe­szédnek igazságos és egyen­jogú alapon kell folynia, és konkrét megállapodások el­érésére kell irányulnia. Mind­két részről hangot adtak an­nak a törekvésnek, hogy a meglevő tartalékok felhasz­nálásával szélesítsék és el­mélyítsék a szovjet—kanadai együttműködést. TELEX ENSZ — ŰRKUTATÁS A világűr békés kiaknázá­sára irányuló nemzetközi együttműködés távlatait vi­tatják meg New Yorkban az ENSZ egyik tudományos-mű­szaki albizottságának az ülés­szakán. Az albizottság tagjai hangsúlyozták: az emberiség mindinkább érdekelt abban, hogy a világűrben végzett tu­dományos kísérleteket gya­korlati gazdasági célokra használják fel. PORTUGÁLIA: ABORTUSZ A portugál parlament ked­den megszavazta az abortusz­törvényt módosító törvény- tervezetet. A korábbi merev tilalommal szemben a tör­vénytervezet kilátásba helye­zi a művi terh ességrn eg szak í - tás engedélyezését bizonyos esetekben, például ha a szü­lés veszélyeztetné az anya életét. LEWIST ADÓCSALÁSSAL VÁDOLJÁK Adócsalással vádolják Jer­ry Lee Lewis világhírű ame­rikai rocksztárt. A memphisí ügyészség szerint Lewis 1975 és 1980 között csaknem egy­millió dollárt „takarított meg” magának azzal, hogy elmulasztotta bevallani való­di jövedelmét. Ha bűnösnek találják, akkor ákár ötévi börtönre és 10 000 dollár pénzbüntetésre ítélhetik. CSEHSZLOVÁK SZÍVÁTÜLTETÉS Prágában most jelentették be, hogy két héttel ezelőtt si­keres szívátültetést hajtottak végre Csehszlovákiában. Az ország első újszívese — gyó- gyulóban van, és felkelhetett ágyából. A műtétet — sok­éves előkészítés után — az intézet igazgatója, Vladimir Kocandrel vezetésével több szakterület.. specialistáiból alakított csoport végezte el. SzalJut—7 űrállomáss R kutatómunka középpuntiában az emberi szervezet Befejezéséhez közeledik a Szaljut—7 űrállomás újbóli teljes üzembe helyezése. Le- onyid Kizim, Vlagyimir Szo- lovjov, valamint Oleg Atykov így hamarosan hozzálát a kutatási programbáű ' előírt feladátai teljesítéséhez. Az ő munkájáról nyilatkozott a TASZSZ tudósítójának Bo­risz Jegorov űrhajós orvos, aki 1964-ben Vlagyimir Ko- marovval és Konsztantyin Feoktyisztovval a VoszhoS—1 űrhajó fedélzetén járt a vi­lágűrben. Emlékeztetett rá, hogy a szovjet űrkutatás egyik fő fejlesztési iránya a váltott személyzettel hosszú ideig működő orbitális rend­szerek létrehozása. Ez elengedhetetlenné teszi az űrhajósok tartós munka­végzését a világűrben, ahol a súlytalanság olyan változá­sokat idéz elő az emberi szer­vezetben, amelyeket a tele- metrikus adattovábbítás esz­közeivel sem lehet pontosan felmérni, alaposan tanulmá­nyozni távolról, a földről. Ezért vált annyira fontos­sá — mondta Jegorov —, hogy megfelelő műszerekkel felszerelt, jól képzett szak­embert, orvost küldjenek az űrállomásra, aki a helyszínen tanulmányozhatja saját maga és társai szervezetének rea­gálását a földi gravitáció hi­ányára. Oleg Atykov első­sorban á szív- és érrendszer működését, a szervezet víz- és sóháztartását fogja vizs­gálni. Borisz Jegorov megemlí­tette, hogy szerinte az embe­ri szervezet tökéletesen soha nem tud alkalmazkodni a tartós súlytalanság számára idegen hatásaihoz. Harmincegy esztendeje ala­kult meg a Chilei Egységes Szakszervezeti Központ (CUT) elődje. A Szakszervezeti Vi­lágszövetség kezdeményezé­sére íebruár 12-én a haladó erők világszervezete megmoz­dulásokat szerveztek, a poli­tikai foglyok szabadon bocsá­tását és a szabadságjogok helyreállítását követelve Chi­lében. Kísértet járja be ezt a la­tin-amerikai országot, a de­mokrácia kísértete. A klasz- szikus mondatnak ezzel a változatával jellemezhető leginkább a mai chilei hely­zet. Pinochet fasiszta dik­tatúrájának tizenegyedik évé­ben nincs olyan társadal­mi osztály vagy réteg, amely­nek szószólói ne követelnék a demokrácia helyreállítását. Tavaly május óta az orszá­gos tiltakozó napok alkalmá­val százezrek gyűltek össze Santiagóban és a vidék na­gyobb városaiban, s a felvo­nulások és nagygyűlések sor­ra bizonyították, hogy a la­kosság már nem fél a junta terrorjától. Joggal mondta néhány hónappal ezelőtt egy szakszervezeti vezető, hogy a chileiek elvesztették félel­müket. ' Üres fazekak Ebben a helyzetben nincs mit csodálkozni azon, hogy egynémely úriasszonyok, akik a hetvenes évek elején Allende elnök és a Népi Egy­ség politikája ellen tiltakoz­tak üres fazekaikkal, most a Pinochet-rendszer iránti el­lenszenvüket fejezik ki ugyanilyen módon. Ami az. üres fazekakat illeti, ezek a mai Chilében nem csupán jelképnek tekintendők. A re­zsim gazdaságpolitikája kö­vetkeztében még mindig nagy az infláció, és hivata­los adatok szerint 15 száza­lékos volt tavaly a munka- nélküliek aránya. A szegénység olyan nagy társadalmi probléma, hogy még a hatalom birtokosai is elismerik: a munkanélküli­ségnek igen súlyos következ­ményei vannak. Teljesen érthető hát, hogy a megtűrt szakszervezetek vezetői — politikai nézeteiktől függet­lenül — egyre erőteljesebben követelik a foglalkoztatott­ság kiterjesztését és a pénz vásárlóerejének növelését. A politikai pártok betiltá­sáról, illetve — a nem bal­oldaliak esetében — működé­sük felfüggesztéséről hozott 1973-as rendeletek továbbra is érvényben vannak. A chi­lei lapokban mégis naponta lehet olvasni olyan közlemé­nyeket, amelyek ennek vagy annak a pártnak, politikai szervezetnek, vagy mozga­lomnak a tanácskozásáról szólnak. Régről ismert, vagy újonnan felbukkant politikai vezetők .adnak interjúkat a lapoknak — és nem csupán a tjiaguk. hanem a szer­vezetük nevében nyilatkoz­nak. Pinochet nélkül! A diktatúraellenes erők egyre nyíltabban lépnek föl. Tavaly szeptember óta lehe­tünk tanúi annak a folya­matnak, amelynek legfőbb jellemzője a demokráciáért küzdő pártok összefogása. Jelenleg két nagy ellenzéki tömörülés működik. Az egyik a Demokratikus Szövetség, amelynek vezető ereje a ke­reszténydemokrata és a szo­cialista párt, de egyes jobb­oldali csoportok is csatlakoz­tak hozzá. A másik a 'Demokratikus Népi Mozgalom, vagyis a kommunistákat, a szocialis­ták egy részét és a kisebb baloldali pártokat összefogó szövetség. A két csoportosu­lás között természetesen lé­nyeges különbségek vannak a részletkérdések megítélé­sében, de teljes az egyetér­tés abban, hogy a demokra­tikus rendszer helyreállításá­nak legelső feltétele Pinochet távozása. A Demokratikus Szövetség képviselői öt pontból álló tervet terjesztettek a belügy­miniszter elé, ám a nagy hangon reklámozott párbe­széd félbeszakadt, mert Pi­nochet helytartója nem volt hajlandó elfogadni az ellen­zék követeléseit. Ezek közé tartozik az, hogy 1984-ben tartsanak népsza­vazást az alkotmányozó gyű­lés összehívásáról és ezt tit­kos szavazással válasszák is meg; alkossanak törvényeket a politikai pártok működé­séről és az általános válasz­tásokról : hajtsanak végre olyan intézkedéseket, ame­lyek jogi, politikai, intézmé­nyi, gazdasági és szociális vonatkozásban hozzájárulnak a teljes demokrácia kibonta­kozásához; a kormány sür­gősen dolgozzon ki egy ter­vet „az éhség, a munkanél­küliség, a lakás- és az egész­ségügyi helyzet akut problé­máinak megoldására”. A baloldalt tömörítő De­mokratikus Népi Mozgalom pedig szükségesnek tartja, hogy dolgozzák ki a Pinochet utáni ideiglenes kormány programját; hozzanak létre egy alkotmányos megállapo­dást a demokratikus erők' között, az ideiglenes kormány érvénytelenítse az elnyomó intézkedéseket és állítsa helyre a demokratikus sza­badságjogokat; ki kell nyil­vánítani az 1980-ban hatály­ba lépett alkotmány semissé­gét és létre kell hozni az al­kotmányozó nemzetgyűlést, amelynek megválasztásában minden politikai erő egyenlő jogokkal vehet részt. E prog­ram jegyében készül első kongresszusára a Demokra­tikus Népi Mozgalom. Tavasszal erőpróba Eközben szervezkedik a Pinochetet támogató szélső- jobboldal is. Nyilvánvaló, hogy a fasiszta rendszert nagyjából helyeslő csoportok azért szállnak be a játékba, mert az új helyzet veszélyez­teti pozícióikat, és létérde­kük egy erős jobboldali tö­mörülés létrehozása. A következő hónapok leg­nagyobb jelentőségű esemé­nyének ígérkezik az általá­nos politikai sztrájk, amelyet március végére vagy április elejére terveznek a féllegá­lis szakszervezetek — köz­tük a rézbányászok szövet­sége — és a baloldali pár­tok. Ennek az akciónak egyik célja Pinochet lemondatása. Mégsem valószínű, hogy a diktátor csupán a tömegmoz­galmak hatására félreállna. Ha azonban a forrongás jobb belátásra bírja a tábornok washingtoni pártfogóit, le­hetséges, hogy Pinochet tá­vozik — éppen a chilei fegy­veres erők egysége és az amerikai befektetések megté­rülése érdekében. Todero Frigyes Mégsem félnek a junta terrorjától: tüntetés a fővárosban, Santiagóban.

Next

/
Thumbnails
Contents