Kelet-Magyarország, 1984. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-16 / 39. szám
2 Kelet-Magyarország 1984. február 16. A tárgyalóteremből ÖT KONTINENS NÖVÉNYEI A Janus Pannonius Tudományegyetem botanikus kertje öthektárnyi- területen fekszik. Kint a párás üvegházakat övező parkban örökzöldekből, fenyőkből 100, lombos fákból, cserjékből 300, évelő növényekből 5000 faj található. Bent az üvegházban a kaktuszfajok száma 1200, a pozsgásoké 800. a bro- méliáké 150, a páfrányoké 100, a pálmáké pedig 80. Emellett 150 egyéb trópusi faj él még az üvegházak páradús légtereiben. Igen gazdag a sziklakerti növényállomány is. Az intézmény 300 külföldi botanikus kerttel áll magcsere kapcsolatban. A botanikus kert hétfőtől péntekig 10 és fél 12 között tekinthető meg. (Dunántúli Napló) NYÜLSZÖRFELDOLGOZÓ Az első hazai nyúlszőrfeldolgozó üzem megkezdte működését a Környei Mezőgazdasági Kombinát tornyópusztai telepén. Az üzemben a bőrtől leválasztják gondosan megtisztítják, zsírtalanítják és osztályozzák a nyúlszőr, amely minden további kezelés nélkül hasznosítható különböző ruhaneműk, pulóverek, sapkák, kalapok készítéséhez. Az új tornyópusztai üzemben évente százhúsz tonna nyúlszőrt nyernek a korábban hulladékként kezelt nyersanyagból. Az üzem egész termelését külföldre szállítják. Mázsás bálákban küldik a felhasználóknak Angliába, Japánba és az NSZK-ba. (Fejér megyei Hírlap) SERFÖZÉS MARTFŰN A tervek szerint 1985-ben kezdi meg termelését az első magyar szövetkezeti sörgyár ■Martfűn. A víztorony már áll, és folytatódnak az alapvető szerelési munkák is az üzemben. Megérkezett az NSZK-ból vásárolt palackozó gépsor, a svéd Alfa Laval pedig megkezdte a sörfőzési technológia berendezéseinek szállítását. Ha a beruházási munkálatok megfelelő ütemben folytatódnak, akkor az év végén elvégezhetik a berendezések úgynevezett vizespróbáját. Az első palack Martfűn főzött sörök 1985. első negyedévére várhatók (Szolnok megyei Néplap) HENGERÉSZREKORDOK Négyéves rekordot döntöttek meg január 21-én a Lenin Kohászati Művek hengermű gyárrészlegének szocialista brigádjai. Az 50X5 milliméteres szögacélból 1010 tonnát hengereltek ezen a napon, ami 19 tonnával több, az eddig jegyzet csúcsnál. A hengerelt árut másnap már útnak is indították-a szovjet megrendelőkhöz. A csiszolóüzemben viszont január 22-én 740,5 tonna buga felületének megtisztításával döntötték meg a tavaly óta fennállott rekordot a főként nőkből álló szocialista brigádok. (Észak- Magyarország) \ Nem fogott a fék fékezni próbált, azonban a fék nem fogott, vagy nem eléggé erősen fogott. Igv a színben Miklovicz nem tudta elkerülni az ütközést egy ott álldogáló lovas szekérrel, s nekihajtott. A szekéren épp rakodást végző Jónás András leesett, a traktor pedig átgázolt rajta. Jónás András a helyszínen meghalt. Miklovicz a büntetőeljárásban csak részben ismerte el a bűnösségét, mondván, nem vette észre, hogy a pótkocsi fékcsatlakozója nincs bekapcsolva. Ha ezt tudja, akkor elkerülte volna a balesetet, de a traktor kerékfékjével a 22 mázsás rakományt nem jehetett megállítani. Ezt a tényt — a traktoros állításával szemben — a bíróság elfogadta. A Nyíregyházi Járásbíróság dr. Demeter Ferenc tanácsa Mikloviczot a halálos közúti baleset gondatlan okozása miatt egy év szabadság- vesztésre büntette, de a büntetés végrehajtását két év próbaidőre feltételesen felfüggesztette. A bíróság ugyanakkor két évre eltiltotta a közúti járművek vezetésétől. A Nyíregyházi Megyei Bíróság az ítéletet helyben hagyta, így az jogerős. (K.) KÁPOSZTA EXPORTRA. Téli káposztát minősítenek NSZK- és csehszlovák exportra a ZÖLDÉRT nyíregyházi értékesítő raktárában. Eddig kétszáz tonna káposztát szállítottak el a telepről. A közeljövőben további 150 tonna kerül exportra. (Császár Csaba felvétele) Miklovicz László 20 éves szabolcsbákai tsz-karbantartó augusztus 15-én a családjával dohányt tört, és délelőtt 11 órakor azt szállították be a tsz telepére, a szárítóhoz. A vontatót Takács Ferenc vezette, s amikor a tsz-telepre megérkeztek, Takács rövid időre eltávozott. Időközben azonban néhány újabb jármű érkezett a traktor és pótkocsija mögé. Miklovicz úgy gondolta, meggyorsítja a rakodást, ha a járművel előbbre áll. Mint karbantartó értett a traktorhoz. s azt beindította. A szándékozott megállási hely előtt Kisboltosok E gy éve működik az iskolaszövetkezet 36 taggal, a dombrádi általános iskolában. Az ÁFÉSZ átadta az iskolában lévő kisbüfét üzemeltetésre a gyermekeknek, ahol a tanulók reggelizhetnek, tízóraizhatnak és megvásárolhatják a legfontosabb iskolaszereiket. Ehhez1 segítséget kapnak az ÁFÉSZ szakembereitől, a KISZ is patronálja őket. A gyerekek szívesen jelentkeztek kis- boltosoknak, ahol kéthetenként váltják egymást. A következő kétheti boltosok már az előző héten tanulják a „szakmát” a „régiek” mellett. Ennek ellenére szinte minden nap tartogatott valamilyen „meglepetést”. Például: elfelejtették időben megrendelni az iskolatejet, kakaót. A vendéglőtől nem kaptak rendszeresen lángost. A cukorkák és csokoládék ára változott, amit ugyan a számlán feltüntettek, de a csomagoláson még a régi ár van — így olcsóbban adták. Volt olyan is, hogy 20 forintból 26-ot adtak vissza. Vagy az egyik boltospár rendcsinálás ürügyén a terhelt kartonokat is elégette. De egymást biztatva, figyelmeztetve átvészelik a kezdeti nehéz időket. Nyáron átvették a Tisza- parti ajándékpavilont üzemelésre. Ez segítette az ott nyaralók ellátását, de a kisboltosoknak is zsebpénzt hozott. Orosz Ágnes, Kovács Margit 918 forintot, Nagy Mária és Varga Ferenc pedig 1177 forintot kapott az ÁFÉSZ-tól munká jáért. Nem kis dicsekvéssel mondják a gyerekek, hogy Nagy Mária és Varga Ferenc, akik az iskolaboltban szerették meg a kereskedelmet — ma kereskedelmi tanylók jg .„nagy” s'^övetke- zetoel-^f-,,, pj A szövetkezeti munka igen szép — vallják a dombrádi általános iskolai tanulók, de nagyon sok figyelmet, tanulást, lemondást és áldozatot kíván. A kisboltosok kelnek fel legkorábban. Nekik már órakor menni kell a lángo- sért, akkor érkezik a tejipar szállítmánya is. Reggel 8 óráig, meg az óraközi szünetekben árulnak, kiszolgálják társaikat. A feladat egy re több, mivel mind többen náluk reggeliznek. Ezt mutatja a forgalmuk növeke dése, amely a kezdeti napi 3—400 forintról 8—900 forintra emelkedett. Az ötödik, vagy a hatodik óra után a kisboltosok még nem mehetnek haza, mert fel kell adni a napi bevételt a postára, meg kell rendelni másnapi szállítmányt és takarítani kell. Szabó Endre Pirul jár a tolvajkulcsos betöri Megszólalt az ajtó J A tolvajkulcs éppen beleillett a zárba. A fiatalember megkönnyebbülten sóhajtott fel, ám amint megpróbálta elfordítani, megszólalt az ajtó, de olyan éktelen ricsajjal, hogy a kulcs gazdája ha- nyatthomlok menekült a környékről is. Sajnos, meglehetősen ritkán végződik ilyen happy enddel egy-egy betörésnek készülő história, mert nemhogy a lakásokat, vikendházakat, gépkocsikat, még a boltokat, áruházakat, munkahelyi pénztárakat és páncélszekrényeket sem védi a legtöbb helyen riasztóberendezés, pedig az egyik — s a szakemberek szerint igen praktikus — változata itt készül Nyíregyházán. NEM LEHET ELNÉMÍTANI Két nyíregyházi elektromos szakember — Gyarmati Ferenc és Balogh Mihály — két éve kezdett el töprengeni azon: hogyan lehetne olyan riasztóberendezést barkácsolni, amit akkor sem lehet elnémítani, ha egy dörzsölt betörő elvágja az elektromos vezetékeket. Láttak olyan mikrokapcsolókat is, amelyeket azért szereltek fel az üvegre, hogy ha betörik, szólaljon meg. De az üveget nem mindig ott törik be, ahol arra számítanak. Hallottak olyan esetről is, amikor a bolt egyik dolgozója is benne volt a betörőbandában, s ő készítette elő a terepet: nyitva hagyott egy ablakot, hogy ne okozzanak zajt éjszaka a zárak kifeszítésévei. Nappalok és éjszakák, szombatok és vasárnapok teltek töprengéssel, munkával, kísérletezéssel és a fáradozás nem volt hiábavaló: elkészült a betörők trükkjeire , fittyet hányó szerkezet, aanely megnyerte a rendőrség tetszését is. TECHNIKAILAG JOBB A GELKA régóta foglalkozott a megyében másutt gyártott riasztóberendezések telepítésével, s ezt a tevékenységet a HlREX is örökölte elődjétől. Tudott erről" a két fiatalember is, s amikor elkészültek riasztókészülékükkel, megmutatták a HÍR- EX vezetőinek. Az ismeretségből házasság lett. Az első riasztóberendezést Nyíregyházán a VAGÉP órajavító részlegénél szerelték fel, harmadannyiért, mint amennyiért egy másik ajánlatot kapott a vállalat, de nem csak ezért döntöttek a HlREX berendezése mellett, hanem mert technikailag is jobbnak találták. Mit tud Gyarmatiék riasztókészüléke? Működik, ha elvagdossák a vezetékeket, jelez, ha történetesen nyitva „felejtik" az ablakot, riaszt, ha nem a „gazda” nyitja az ajtót, de csöndben marad, ha a tulajdonos dugja a kulcsot a helyére. LAKÁSBA, KOCSIBA Felszerelhető garázsba, lakásba, kocsiba, vikendházba. boltba, irodába, bővíthető, kiterjeszthető páncélszekrényre és nem is drága. Ha valaki lakásának ajtaját akarja megvédeni, 600 forintból is kitelik. És megéri a vállalatoknak, intézményeknek is, mert a biztosítási díj kevesebb, ha az épületet, az értéket riasztóberendezéssel védik. És persze nem okoz két—három nap kiesést a betörés után elmaradhatatlan leltár. B. J. ÜJ SZOLGÁLTATÁS. A VAGÉP nyíregyházi autószervizében új szolgáltatást vezettek be. A vállalatnál alakult gazdasági közösség szabad szombatokon is vállal kisebb gyors- javítást, mosást, zsírzást, műszeres beállítást. Képünkön: műszeres fékhatást mérnek. (Jávor László felvétele) KICSIK A KIRAKATOK Több pénz kell a reklámhoz? Az eddigi legszebb kirakatot egy távoli nagyvárosban láttam, ahol az ékszerüzlet kirakatában nem volt más, mint egy jókora gyémánt lila bársonyra helyezve, és gyönyörűen megvilágítva. Ez a kirakat beszélt. Elmondta, hogy ez nem az én boltom. Az egy szem gyémánt sejtette, hogy ez még mind semmi és tudtomra adta, hogy ide csakis dagadó pénztárcával, csekkfüzettel szabad (érdemes) belépni. Tíz másodperc tévé Habár a budapesti kirakatok némelyike ugyanezt sugallja, az említetthez hasonló eleganciával, általában mégis ritkán mondható el, hogy a kirakataink és a reklám be- töltenék mindazon funkciókat, melyeket a példaként említett kirakat betöltött. A kirakat azonban a reklámnak csak egyik színtere. Nyíregyháza nem a Váci utca, így nézzünk körül csak a megyeszékhelyünkön. Nézzük a konzervgyárat, ahol néhány elismerésre méltó terméket is gyártanak, s nézzük az iparcikk-kiskereskedelmi vállalatot, mely a boltjaival behálózza a megyét. A konzervgyárban Tóthné Gyáni Judit vállalati fotós és Géczi Géza áruforgalmi felügyelő, a vállalat reklámügyeinek gazdái mondták el véleményüket. — Mindketten elvégeztük a reklám- és propaganda- szaktanfolyamot — kezdi Géczi Géza. — Nálunk a tröszt 1982-es megszűnésével változás történt a reklámmunkában. Korábban átutaltunk egy bizonyos összeget a trösztnek, és ők abból, elsősorban a trösztöt reklámozták. Ránk, egy évben jutott tíz másodperc a tévében, de ebből még senki sem tüdta meg, hogy van Nyíregyházán egy konzervgyár. Az önállóság óta nagyobb a verseny a gyárak között, és a reklámnak is nagyobb lett a szerepe. Annyi rá a pénz, ameny- nyi ésszerűen kell. Hogyan készül a szlogen? A „Zsur” elnevezésű, hamarosan kapható tortakenő zselé esetében például a következő történt. Először nevet adtak, ötlet követett ötletet, számos szempontból megvizsgálták őket, míg végül a „Zsur” mellett döntöttek. Aztán kitaláltak egy szlogent: „Aki az édességet szereti, Ezt a zsurt ne hagyja ki!” (Az újságíró magán- véleménye: ezen talán még gondolkozni kellene.) Meghatározták: milyen betűtípussal írják az új termék nevét, mert az írásmódnak is sugallnia kell valamit. Krasznai Tiborné, a Sza- bolcs-Szatmár megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat piacszervezési csoportjának vezetője, aki főiskolát és reklámtanfolyamot is végzett, így vélekedik: — A reklám és a propaganda szerepe fontosabb, mint volt. A vásárlónak megfelelő árut kell a pénzéért kapni, s amikor a kereslet csökken, a reklám feladata nő... A reklám akkor jó és hatékony, ha a vásárló elégedett, ha szívesen megy a boltba vissza. A kereskedelemben a reklám legfontosabb eszköze a kirakat. — Régi vita: melyik a jobb kirakat? A zsúfolt, vagy a szellős? Egy téli vásár esetében az a jó, ha zsúfolt, mert sok áru van a boltban. Az egyik vevő persze azt mondja: „Ezeknek de sok van!" Értsd azért van sok, mert a nyakukon maradt. Más azt mondja: „De nagy a választék!” Ami biztos: a kirakat nem lehet csak szép. Vásárlásra kell ösztönöznie. Ami a reklámot illeti: az utóbbi időkben már fantázianevekkel kísérleteznek. Megszületett a „Csillám” bolt, ahol üveget árulnak, s így kapta nevét a „Gulliver” játéküzlet. A távolabbi cél: a vállalatnak is fantázianevet találni, hiszen leírni is sok, nem hogy kimondani a hivatalos elnevezést. Persze, a találékonyságon kívül beruházásokra is szükség van ehhez, hiszen csak a neonreklámok kicserélése tetemes pénzbe kerül. A vállalat 1984-ben egymillió-hatszázezer forintot költhet a kirakati anyagköltséggel együtt, vagyis tízezer forintra 11 forintnyi reklám jut. Kevés? Kevés! De ennyire futja... Nem csak pénz, ötlet is... Ebben az írásban elsősorban az elvekről és a szándékokról esett szó. Mert a Nyírfa Áruház, vagy a Kelet Áruház szép kirakataival szemben ott állnak a sokszor poros árukkal zsúfolt kirakatok, s akadnak olyanok is, mint a TüZÉP Rákóczi utca sarkán lévő üzlete, ahol néhány alkálomszerűen összehordott fürdőszobaszekrény próbálna vásárlásra csábítani. Több pénz, de még több ötlet kell ahhoz, hogy a gyárak, üzletek a korábbiaknál is jobban csalogassák a vevőt, a megrendelőt. S. Z
