Kelet-Magyarország, 1984. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-12 / 36. szám

2 Kelet-Magyarország 1984. február 12. Ilyennek álmodták Nyíregyházát U tcai zsánerképek, ko­rabeli divatos ru­hák, községek főte­rei, utcái, terei, városké­pek, a századforduó elején éló emberek hiteles, foto­gráfián megörökített alak­jai idézik a régmúlt időt a nyíregyházi Jósa András Múzeumban megrendezett „Szabolcs-Szatmár megye képeslapokon” című kiállí­táson. A képen: a Zemplé­ni Múzeum anyagából válo­gatott kiállítás egyik érde­kessége a „Nyíregyháza a jövőben” képeslap, amin az alkotó így álmodta meg a jövő megyeszékhelyét. Hát... eddig nem pontosan így alakult... (cs) Kedvezmény a bérlőknek Piacon 88 lakás Emléklap a város címerével Gvíírücserétől nászúiig Boldogító igennel. Bach-, Beethoven-, Men- delsshon-zenével, újabb esküvőkkel, aranylakodal­makkal, névadókkal ké­szül tizenöt éves jubileu­mára a nyíregyházi Tár­sadalmi Ünnepségeket és Szertartásokat Szervező Iroda. Ez idő alatt 14 ezer 171 alkalommal hangzott el az arák, illetve vőlegé­nyek szájából az igen, s ki tudná összeszámolni, hány pezsgős pohár koc- cont össze békés, boldog életet kívánva házasulan­dó hölgyeknek és férfiak­nak. Az itt házasságot kö­tötteknek díszes, Nyír­egyháza város címerével ellátott emléklapot ad­nak — hallottuk Szokol Károlytól. — A társadal­mi esküvőkön ezekből ed­dig csaknem tíz és fél ez­ret nyújtottak át az anya­könyvvezetők. A tizenöt esztendő alatt 38 jubileumi esküvő, aranylakodalom zajlott le Nyíregyházán — az utób­bi években e díszes te­rem falai között, csillár­jai alatt. Az iroda néhány szol­gáltatása azonban pénz­be kerül, az orgonazene, a szavalat, magnófelvé­tel az esküvő megörökí­téséről, menyasszonyi cso­kor, pezsgős koccintás megszervezése. Az Expressz Utazási Irodával együttműködve tetszés szerinti napokra, időre biztosítjuk a nászút megszervezését is — mondta Szokol Károly. (f. k.) Nagyon sok bérlakásban élő nyíregyházi lakost foglalkoz­tat — különösen a lakbérek fölemelése óta — vajon kí­nálkozik-e lehetőség arra, hogy megvásárolja bérlemé­nyét. Az állami ingatlanok el­idegenítéséről szóló jogszabá­lyok módosítása 1982-ben jelent meg. A minisztertaná­csi rendelet számos korláto­zást föloldott, de kimondta azt is, hogy a 10 éven belül épített illetve felújított, vala­mint a műemlék jellegű laká­sokat nem lehet értékesíteni. Ez országos érvényű előírás, de a helyi tanácsoknak joguk van további korlátozásokra is. Nyíregyházán a városi ta­nács végrehajtó bizottsága 35 épület — 88 lakás — eladá­sát hagyta jóvá, amelyek az ingatlankezelő és szolgáltató vállalat kezelésében állnak. Az IKSZV rövidesen megke­Amikor lassan kibontako­zott a nyíregyházi Korona­szálló új ruhája, sokan meg­torpantak előtte. „Nagyon szép! Végre egy kis szín .. — mondták sokan. „Nahát, hogy lehetett ilyen élénkre festeni...” — hangzott má­sok szájából. Eltértek hát a vélemények. — Amikor elkészült a Jósa András Múzeum tatarozási terve — mondja Vincze Ist­ván városi főépítész —, sokan csóválták a fejüket. Azt han­goztatták, hogy egy ilyen komoly funkciójú épületet nem szabad élénk színekre festeni. Ez utóbbi vélekedést nyu­godtan nevezhetjük konzer­vatívnak — a szokatlan, az új elvetésének. — Szó se róla, nem könnyű ellenérv az sem, ha azt mondják: a friss, élénk szí­nek gyorsabban megkopnak, hamarabb látszik rajtuk min­den. Van benne igazság, ám azok a festékek, melyeket felhasználtunk, remélhető­leg sokáig fogják bírni. Mindenesetre elégedettek lehetünk, hiszen a szó szoros értelmében új színfoltokkal gazdagodott a megyeszékhely. resi a kijelölt házak bérlőit, s részükre fölajánlja a la­kásvásárlás lehetőségét. Aki él az alkalommal jól jár, hi­szen a bérlők igen nagy ked­vezményben részesülnek: la­kásuk forgalmi értékének mindössze 30 százalékát kell megfizetniük. Ennek egyhar- madát előtörlesztésben, a töb­bit a vállalattal kötött meg­állapodás szerint kell törlesz­teniük — de legfeljebb 15 év alatt. Ha a lakó nem akarja meg­vásárolni a bérleményt, ak­kor arra kívülálló is igényt tarthat — természetesen más fizetési feltételekkel, mint a bérlő. Az érdeklődők közül elsőbbség azokat illeti meg, akik a lakásért cserébe ta­nácsi bérlakást tudnak föl­ajánlani. A 88 lakás értékesí­tését terv szerint év végére befejezik. A Széchenyi utcán is folyik a munka, a Kölcsey gimná­zium is megújul, és több más épület követi még. — Sokan kérdezték, hogy vajon megtehetjük-e mi is, hogy a budapesti példához hasonlóan sortatarozást vég­zünk, „végigfestjük” mond­juk a Széchenyi utcát. Saj­nos, olyan tempóban nem megy a dolog. A házak ugyan­is több gazda kezében van­nak — nem könnyű egyez­tetni. A magánházak tulaj­donosait például nehéz rá­venni a tatarozásra. Tanácsi támogatást ehhez nem tu­dunk nyújtani. Az viszont igaz: a városnak joga van kötelezni a tulajdonost (ha háza már nagyon csúf), hogy tatarozzon. A Lenin téren ez a munka végéhez közeledik: a ME­SZÖV-székház épületét is ha­sonló szépnek láthatjuk ha­marosan. A Kossuth tér és a Tanácsköztársaság tér is sor­ra kerül. — A városi tanács épülete is megérett már a tatarozás­ra: idén ez is megtörténik. Nagyon szeretnénk elérni, hogy a Takarékpalota is meg­újuljon. (tgy) Vannak kétkedők is Új színfoltok a városképben Az elszállt pehelyruha j EKG a világ tetején Ila valaki azt mondja úgy húsz évvel ezelőtt dr. Egri Kiss Tibornak, hogy eljut olyan csúcsokra, amelyekre csak nagyon kevés embernek adatik meg, lehet, hogy leg­szebb álmait múlja felül a jóslat.. Orvos-alezredes lett, a me­gyei természetjáró szövetség főtitkára, s ő azon kevesek közé tartozik, akik nemcsak hirdetik az egészséges élet­módot a fehér köpeny bás­tyája mögül, hanem saját ma­ga is tevékenyen cselekszik egészsége érdekében. Felesé­ge is természetrajongó peda­gógus, s gyerekei sem tudják már kirándulás nélkül elkép­zelni a közös hétvégét. irány a Pamir! Nemrégiben pedig párat­lan élmény részese lehetett: 16 fős magyar csoport tagja­ként részt vehetett az évente megrendezésre kerülő Pamír- túrán. Hamarosan a tévé is bemutatja a túráról készített filmet. Hosszadalmas felkészülés előzte meg a kiválasztást — hallottuk dr. Egri Kiss Tibor­tól. — A televízió is küldött egy stábot és a leglelkesebb hegymászók közül válogatták a szerencséseket. Megállapí­tották, hogy hazánk lakossá­gának egynegyede anatómiai szempontból nem alkalmas A testhez kapcsolt elektró­dák adnak információt a barokamrában, légritkított térben végzett vizsgálat ered­ményéről. magashegyi túrára. Az utolsó ellenőrzéseket; a kecskeméti repülőorvosi kutatóintézet­ben bonyolult műszerek se­gítségévei végezték el, hi­szen nem akármilyen igény- bevétel egy ilyen túra ... Júliusban nagykabátban Bolgárok, jugoszlávok, NDK- és NSZK-beli, osztrák, norvég, spanyol, svájci, ja­pán és amerikai turisták tár­saságában vágott neki a ki­csiny magyar csapat a Pamír- túrának, Repülővel, autóval, helikopterrel elindultak a „világ végére”, oda, ahol jú­liusban nagykabátban őrizte a birkákat a kis üzbég fiú. Hófedte csúcsok magasodtak előttük. Átrepülték a világ legnagyobb, Flecsenkovról elnevezett gleccserét. Acsik- tasiban ütötték fel az úgyne­vezett alaptábort, felhúzták a nemzeti lobogókat. Esténként öt kontinens rádióállomásait fogták, s lesték a híreket. — Csak a kifogástalanul egészségesek indulhattak a nyaktörő hegyi utaknak. He­lyenként háromszáz méteres hó födte el előlünk az utat, s minden lépést előre el kel­lett terveznünk. Előfordult, hogy az egyik társunk elej­tette a pehelyhálózsákot, s az elszállt tőle. Minimum 16 ki­lót nyomott mindenkinek a hátizsákja, hiszen több napi élelem, éjszakára meleg ru­ha, gázpalack, főzőedények nélkül nem lehetett elindul­ni. Kesztyűben gyújtottak gyufát Kegyetlenek voltak a nap­palok a Pamírban. Éjszaka mínusz harminc fokig hűlt le a levegő, gyakran nappal sem emelkedett 0 fok kőié. Kesz­tyűben gyújtottak még gyu­fát is... Hatezer méter fölött még magyar orvos soha nem mért szívműködést. Meglepő eredményre jutott Egri dok­tor is, hiszen akinek a föl­dön szívritmuszavara volt, a ritka sűrűségű levegőben teljesen egészséges értéket mutatott a szíve. - Ezeket a vizsgálati eredményeket a magaslégköri kutatásoknál, az űrhajósok felkészítésénél is felhasználják a kecskeméti intézet szakemberei. Tóth Kornélia Két tér között... H a valakinek azt mondják, hogy ke­resse meg egy bi­zonyos utca 1. számú há­zát, az nyilvánvalóan el­ballag oda, és keresi az el­ső házat. Ha történetesen a keresett utca a nyíregy­házi Rákóczi, akkor igen­csak meglepődik az ille­tő, mert ennek a számo­zása jelenleg a 17. szám­nál kezdődik. „Lebontot­ták” — gondolja a keres­gélő, és továbbáll bosz- szankodva. Téved! A Rá­kóczi út 1. számú ház a Tanácsköztársaság téren található. De úgy is mond­hatjuk, hogy a Kossuth tér sarkán. Hasonlókép­pen a 2. szám is. Zűrzavaros helyzet ala­kult ki Nyíregyházán az elmúlt évek során. Meg­változott a városközpont képe, az újjáalakult Ta­nácsköztársaság tér és a Kossuth tér közé került a Rákóczi út valamikori ele­je. Ma már ennek semmi köze ahhoz az utcához! Mégis — bár ennek már sok éve — változatlan maradt a számozás. A Ta­karékpalotáról van szó — hogy végre eloszlassuk a kételyeket —, meg a vele átelienben található régi épületről, ahol a vendég­látó vállalat központja la­kozik. Ideje lenne változ­tatni ezen, mert ez a fa­ramuci helyzet számtalan tévedésre adott már okot. A múltkor például a Szat- már Bútorgyár szerelője volt kénytelen dolgavége- zetlen hazautazni — nem találta a keresett vásár­lót, mert az a Rákóczi út 1. számú házban lakik. Az álmában sem jutott eszébe, hogy ott keresse, ahol van. Lázálmai ugyanis nincsenek... (tarnavölgyi^ V ________ r Pálmaház Jó ütemben folynak az elő­készületek az ország egyik leendő legszebb pálmaházá­nak a megnyitójára. A nyír­egyházi Bessenyei György Ta­nárképző Főiskola 360 négy­zetméter területet felölelő pálmaházában a napokban fejezték be az üvegezést, s végeztek a fűtésszereléssel is. így május végén megnyithat­ják az érdeklődök előtt. Ad­dig azonban rengeteg munka van benne, ugyanis a pálma­házon belül helyet kap egy trópusi és szubtrópusi ház is. Üldözés az erdőn át Mér nem meztelen a szatír Nagy félelmet okozott ta­valy nyáron a nyíregyházi lányok-asszonyok körében az a hír, hogy egy szatír jár-kel szabadon, aki sötét lépcsőhá­zakban, vagy elhagyott ut­cákon támad meg egyedül hazafelé tartó nőket. A nyár végén azonban hírül adhattuk hogy az egyik támadása után három nappal elfogták a tet­test és előzetes letartóztatás­ba helyezte a rendőrség. Néhány nap múlva ismét egy szatír támadásairól ter­jedt el a hír, ráadásul sokan azt is tudni vélték, hogy ez a szatír meztelenül támad a nőkre. A hír hihetetlennek tűnt, joggal gondoltuk so­kan: biztos a tovább burján­zó pletyka vetkőztette mez­telenre a már letartóztatott szatírt. A hír azonban még­is igaz volt: egyidőben két — természetesen egymástól függetlenül erőszakoskodó — szatírja volt Nyíregyházának. A második Pethe Dániel 23 éves nős, kétgyermekes de- mecseri lakos volt. Tavaly egyik nyári délu­tán egy nyírbogdányi lány napozott a határban, öt óra körül megindult hazafelé, de egy kis idő után úgy érezte, követi valaki. Ösztönösen hátranézett, s egy meztelen férfit látott maga mögött. A lány megrémült, futni kez­dett, de a fiú utolérte és el­kapta a lány nyakát. Próbált volna segítségért kiabálni, de a fiú befogta a száját, majd addig szorította a nya­kát, míg a lány szinte ma­gatehetetlenné vált. Ekkor a támadó bevonszolta egy kö­zeli erdőbe, és megerőszakol­ta. Tíz nap múlva a nyíregy­házi tanárképző főiskolánál lévő autóbuszmegállótól in­dult el hazafelé az erdőn ke­resztül két fiatal lány. Ami­kor a Kótaji út közelébe ér­tek, észrevették, hogy valaki követi őket. Hátranéztek, s ők is egy meztelen férfit lát­tak maguk mögött. Futásnak eredtek, s a'Támadó csak ak­kor mondott le üldözésükről, amikor rájött, hogy a két lány képes lesz megvédeni magát. Augusztus 6-án reggel a ta­nárképző főiskola botani­kuskertjén keresztül indult el munkahelyére egy lány. Alig tett meg néhány mé­tert, ő is észrevette, hogy kö­vetik. Mire hátranézett, a meztelen férfi már utol is ér­te, egyik kezével a nyakát szorította, a másikkal a szá­ját fogta be, így még segítsé­gért sem tudott kiabálni. Egy ideig esernyőjével ütötte tá­madóját, ám az addig fojto­gatta, míg képtelenné vált a védekezésre, s ekkor őt is megerőszakolta. A nyomozás természetesen ismeretlen tettes ellen indult meg. Szerencsére azonban a megtámadott és megerősza­kolt lányok elég jó személy­leírást tudtak adni a mezte­len szatírról, így a rendőrség két hét alatt elfogta. A vizs­gálat során kiderült, hogy Pethe Dánielnek — akit ko­rábban lopássorozatért és erőszakos közösülés kísérle­téért egyszer elítéltek már — motorlopás is terhelte lelki­ismeretét. A Nyíregyházi Járásbíró­ság dr. Drégelyvári Imre ta­nácsa Pethe Dánielt két rend­beli erőszakos nemi közösü­lésért és lopásért 3 év bör­tönre ítélte, három évre el­tiltotta a közügyektől és köte­lezte a lopással okozott kár megtérítésére. Az ítélet jog­erős.

Next

/
Thumbnails
Contents