Kelet-Magyarország, 1984. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-01 / 26. szám
2 Kelet-Magyarország 1984. február 1. Költözik a könyvtár Az olvasó, aki már-már megszokta, hogy a volt tanácsi hivatal nagytermében találja a városi könyvtárat, egy már ismerős táblácskát talál csak: a könyvtár költözés miatt zárva. A könyvtár valóban költözik, ezúttal vissza a régi épületébe, de teljesen megváltozott körülmények közé. A felújított Csizmadia-palotában, a korábbi alapterületének majd kétszeresén, márciusban fogad majd újra olvasókat. Jelenleg még csak rendezkednek a könyvtárosok, teljes állomány-ellenőrzést tartanak. Képünk a bizonyság rá, hogy mindez nem könnyű munka, s, hogy valóban jócskán eltarthat március derekáig. FIN ’84 Tavaszi ifjúsági programok Megkezdődtek az előkészületek a Forradalmi Ifjúsági Napok eseménysorozatára. A KISZ városi bizottsága tizenhárom fős operatív bizottságot alakított, amelyet a program végleges kimunkálásával és annak lebonyolításával bízott meg. Végleges, hogy március 17-én a mátészalkai fiatalok Csengerben, a nagyközség fiataljaival együtt emlékeznek meg a polgári forradalom és szabadságharc 136. évfordulójáról. Természetesen valamennyit tanintézetünkben tartanak a fiatalok saját szervezésükben ünnepségeket. Terveznek egy egész napos politikai kulturális és sportprogramot is Március 21-én a direktóriumi emléktáblánál és a Mo-, solygó Antal-emlékműnél kerül sor koszorúzási ünnepségekre. A városi KISZ-bi- zottság ünnepi megemlékezésén adják át az ifjúsági mozgalomban eredményesen dolgozó fiataloknak és szer vezetéknek az elismeréseket és kitüntetéseket Végleges az is, hogv a KISZ Mátészalkai Városi Bizottsága és a Mérki Nagyközségi KISZ-bizottság közösen szervez ifjúsági találkozót Mérken. A programok részleges kimunkálása természetesen még tart. Közművelődési mérleg Általánosan minden népművelő — teljesen tisztességesen — abból indul ki, hogy rossz az épület, a pénzügyi feltétel. Számunkra viszont — Mátészalkán, a művelődési házban — nem a rossz, hanem az elégtelen körülményekkel kellett számolnunk. A majd húszezres lakosságnak hagyományok teremtődtek egy-egy népművelő mecénás munkájával. Ilyen a dalos tavasz és az irodalmi ősz. Ilyenné váltak a színházbuszok a városból és a járásból. Folytatni kell a gyermekhét, a szatmári diáknapok rendezvénysorozatait a város diáksága érdekében. Táncantológiákra, országos fesztiválokra hívták 1983-ban a Szatmár táncegyüttest. Több mint három év munkájának eredménye az együttes művészi tánctudása. Csányi Ottó vezetésével másik „ékességünk” a Pedagógus Kórus. Erdős Jenő munkásságát folytatva teljesítették ki repertoárjukat. Hazánkban és külföldön hódították meg a közönséget. A Holborne fúvósötös közreműködésével és szervezési segítségével járási zenei sorozatot szerveztünk tíz községben. Az Erdoria modern tánccsoportban harmincán sajátítják el a harmonikus mozgást. A gyermekeknek és felnőtteknek indított tanfolyamainkon 400-an szereznek ismereteket, balettből, idegen nyelvből, gyors- és gépírásból, szabás-varrásból. Városunk bemutatkozott Nyíregyházán, Szarvason, helyet adott a városi-járási úttörő és felnőtt csoportok szakmai megméretésének. Több helyen szerveztünk műsoros estet. Számos jeles művész volt a vendégünk. Színházi előadások, önálló estek, üzemeknek és szövetkezeteknek szervezett műsorok, vetélkedők teszik még színesebbé, de nem teljessé munkánkat. Év végi ünnepi gálaműsorunk méltó „beszegése” volt az 1983-as évnek. Az új Nemzeti Színház építésére felajánlott bevétel 12 ezer forint volt. A húszforintos jegyeket vásárlók közül csak 180-an köszönhették meg vastapssal a közreműködőknek a felejthetetlen előadást. Egyelőre csak illúzió, hogy legyen hová leülnie minden érdeklődőnek. Reméljük nem sokáig . . Jámbor István Mátészalkai Művelődési Központ Tallózó á/k Mátészalka lakossága w 20 ezer 555 fő. Ebből 18 ezer 861-en állandó, 1694-en ideiglenes lakosok. • 978 kisgyerek született Mátészalkán 1983-ban 495 kisfiú és 483 kislány. Közülük 232-en mátészalkai, a többiek a környező falvakban élő szülők gyermekei. Tavaly 271-en haltak meg, de ebben a számban szerepelnek azok is, akik gyógyíthatatlan betegként kerültek a kórházba. És még egy érdekes hír az anyakönyvi hivatalból. Durván számolva, minden második napra jutott legalább egy esküvő. Mátészalkán 187 ifjú pár mondta ki 1983-ban a boldogító igent. Az ifjú házasok közül 29 pár csak a házasságát kötötte Mátészalkán, különben mindketten vidékiek voltak 43 házasságot kötöttek úgy, hogy csak az egyik fél volt mátészalkai. 85 esetben mindkét házasulandó mátészalkai volt. A Sok dolga volt a Tár- w sadalmi Ünnepségeket és Szertartásokat Szervező Irodának. Valamennyi házasságot a közreműködésükkel kötötték. 52 társadalmi temetés rendezésében vettek részt, ebből öt alkalommal a környező községekben. 25 alkalommal összesen 98 kisgyerek társadalmi névadóünnepségét rendezték meg. • Megépítettünk 15 ezer 870 négyzetméter utat, és 2807 négyzetméternyi járdát. Az utóbbiból 2357 négyzetmétert társadalmi munkában úgy, hogy a tanács csak az építőanyagot adta hozzá. A Az üzlethálózatunkban w 680 négyzetméternyi új üzlettér épült. Ez nyolc új üzletet, illetve pavilont jelent. Lényegében 1983-ban épült meg a Keleti lakótelep ABC-áruháza és ugyanott egy presszó, valamint egy fodrászszalon. Ez további 612 négyzetméter alapterület-növe- kedést jelent. I. HÓ Azt hiszem, hogy valamennyien tiszta szívvel örültünk annak a viszonylag kevés hónak is, ami januárban leesett. Igaz, itt Szatmárban nem volt az akkora, hogy különösebb gondot okozott volna, nem torlaszolta el az utakat, nem döntött fákat a vihar. Telefonon kaptunk panaszt arról, hogy néhány helyen a mátészalkai utcák így is járhatatlanná lettek. A legszellemesebb, vagy talán legmérgesebb panaszos azt kérdezte, hogy hol lehet a városban csónakot kapni, lévén az olvadt hóié miatt csak vízben gázolva lehetett eljutni a repülőhídtól az ipari útig. A csónak túlzás, de való, hogy jó néhány helyütt lábszárközépig, nagy kerülőkkel is bokáig ért a latyak. Rossz elképzelni, hogy mi történt volna, ha nálunk esik annyi hó, mint a Dunántúlon. Kedves szalkaiak! Mit válaszolhatunk a panaszkodóknak? A költségvetési üzem munkásai már hajnalban hozzákezdtek a takarításhoz, és tény, hogy bent a város közepén rend is volt. Mindenüvé nem érhettek el, de még ha elérhettek volna is: okos és szigorú rendelkezés van arról, hogy mire kötelez- hetőek a házmesterek, mire kötelezhe- tőek a házigazdák. A járdát ugyanis nekik kellene takarítaniok. Tény az, hogy nagyon sokan ezt nem tették, nem teszik. Tény, hogy ezúttal szerencséjük is volt. Nem törte senki a lábát, nem kért tehát kártérítést senki. Igaz az is, hogy arról sem tudunk, hogy bárkit megbüntettek volna, hogy ellenőrök járták volna az utcákat, helyszíni bírsággal sújtSzálkái séták ván a házigazdákat. Az érvényes jogszabályok szerint. Mi a panaszt írtuk le, remélvén, hogy vagy a seprők és hólapátok lesznek szaporábbak, vagy ha szükséges, akkor a büntetések. II. REGGELI Boldog az a város, ahová naponta ezer és ezer ember érkezik, ahol sok a vendég, sok az idegen. Úgy lenne illő, hogy a városon is látsszék, ha örül a vendégeinek. Az, hogy milyen az állomásunk nem, vagy nemcsak rajtunk múló dolog. Amíg az új meg nem épül, be kel érnünk a régivel. Más dolog, hogy érdemes-e az idegennek a reggeli órákban a szálkái állomásra megérkezni? Egy családot kísértünk el. A vonat hét óra valahánykor érkezett. Az üzletek kilenckor nyitnak. A család betért reggelizni az állomási vendéglőbe. A gyerek teát kért, nem volt. Tej se. Komplett reggeli se, és csak a felszolgálói udvariasság az is, hogy megcsinálnak egy rántottát... Ugyanez a helyzet a száz méternyire lévő Halász étteremben is. Nem készülnek a reggeliztetésre, jóllehet ilyenkor alig-alig van forgalom. Azt mondják, nincs rá igény. Nemrég nyílt meg a Kölcsey utcán a „City Kioszk”. Hasznos, jó vállalkozás. Szendvicset, virslit, páros kolbászt kinál, hasonlóan a szemben lévő húsbolttal, de tejet, vagy teát már nem lehet kapni. Ha bentebb jövünk a városba, akkor találunk ugyan egy tej ivót, de ott csak tejféleség van. A Pálma presszó, ahol tea lenne, csak kilenckor nyit. A Szatmár étterem a szállodavendégek méregdrága reggelijét kinálná, aminek természetesen tömegsikere aligha lehet. Valóban nem igényli a vendég a reggelit? Álljon itt cáfolatul a buszmegállóval szemben lévő bisztró vezetőjének, Kemecsei Miklósnak a véleménye: itt van tea, tej, meleg húsáru, „iskolás” szendvics, meleg étel, valójában minden, amit a reggeliző ember kereshet. — Amikor mindezt így alakítottuk, akkor nem voltunk benne biztosak, hogy sikere lesz a vállalkozásnak. Ma azt mondom, hogy bűn lett volna, nem gondolni rá. Seregestül jönnek be kisdiákok, a környező iskolák tanulói és a felnőttek is. Ügy rendezkedtünk be, hogy villásreggelit is tudjunk adni, vagyis túl azon, hogy kiszolgáljuk a közvetlen környékünket, megpróbáljuk szolgálni a kora reggeli városi forgalmat is. Naponta legalább hatvan gyerek, és száznál több felnőtt reggelizik itt. Az emberek megszokták hogy vagyunk ... Az a bizonyos család itt végre egy tiszta és szép üzletben leülhetett, jól érezhette magát. Azt hiszem, gondolkozni kellene ezen a többi üzletünkben is. Kereskedni ugyanis ebben a szakmában akkor lehet, ha házigazdáknak tartjuk magunkat. Kényért adó ipar JÓ ÉVET ZÁRTUNK — TÖBB DIPLOMÁS — ÚJABB SZAKMUNKÁSOKRA VAN SZÜKSÉG A január mindig a mérlegkészítések időszaka. Kanyó Lászlót, a városi pártbizottság titkárát kértük, hogy segítsen ebben a mérlegkészítésben. Hogyan birkózott meg a város ipara 1983 közismert nehézségeivel? Léptünk-e előre, ha igen, miben? Milyen gondok között kezdik vállalataink 1984-et? Számíthatunk-e előrelépésre? Melyek a legfontosabb feladataink? — Kezdeném talán az eredményeinkkel — mondta Kanyó László. — Az 1983 ipari termelési érték négy és fél milliárd forint volt. Oj üzem nem lépett be, mégis, ez hét százalékkal magasabb az 1982-ben elért termelési értéknél. A tizenhét százalékos exportnövekedés is jó eredmény. — Ügy tűnik tehát, hogy a mátészalkai ipar jó évet zárt? — Becsületesen végigdolgozott nehéz évet zártunk, és ezt, gondolom, mindenki tudja, talán még nehezebbet kezdtünk el. Tavaly az iparban foglalkoztatottak száma két százalékkal nőtt. A bér • színvonal négy százalékkal emelkedett. Mintegy 7600-an dolgoznak az üzemekben. — Mi a legnagyobb gondjuk? — Üzemenként más és más, de vannak általános érvényű bajaink is. Kezdeném azzal, hogy rossz a szakmunkás-összetétel, azaz az üzemekben dolgozóknak csak 41 és fél százaléka szakmunkás. Forgácsoló, esztergályos szakmákban például nagy a hiány. Tárgyalunk is ebben az ügyben az illetékesekkel, a szakmunkásképzővel és az üzemekkel. — Másik gondunk, hogy ide Mátészalkára nem új technológiákat telepítettek. A gépek többsége régi, lejárt gép, és ebből adódóan magasak a TMK-költségek. Visz- szás helyzet, mert a termelés emberi feltételei adottak. Van szakmunkáshiány, de mindenütt van már nagyon jó képességű, jobb gépeken nagyobb teljesítményekre képes törzsgárda. Többre lehetnének képesek a középvezetőink, a műszaki gárdánk. — Mondhatjuk ezt úgy, hogy korábban az ipar fiatalsága volt a gondunk, most viszont az, hogy a technológiai feltételei nincsenek meg a jobb teljesítményeknek? — Inkább arról beszélnék, hogy gondokat okoz a gyáregységként dolgozó üzemek önállósághiánya. Hatékonyan és jól dolgozni azok az üzemek tudtak és tudnak, ahol az önállóság feltételei és keretei kialakultak, ahol ezek biztosítottak. Példa erre az Érdért, vagy az 1SG, ahol az önelszámolási rendszer feltételei adottak, ahol tudják, hogy mit, miért, menynyiből mennyit ahol nemcsak termelnek, hanem jó értelemben gazdálkodhatnak is. Ebben kell előrelépnünk már az idén is Ehhez nepest részletprobléma van még sok. Magas például a kiesett munkanapok száma, és ez megengedhetetlen, hiszen a tartalékaink bennünk magunkban vannak A szervezésben, a munkaidő kihasználásában, az önállóság okos alkalmazásában — Persze, hogy baj, ha egyes anyagféleségekből rossz, akadozó, adott esetben rendszertelen az ellátás, de hát ez ellen is tenni kell. Régen túl vagyunk azon az időn, amikor a munkás esetleg örült, ha anyaghiány miatt meg kellett állnia, ha nem volt munka Igaz, az állásidőket is fizették, ahogyan most is fizetik, de nem mindegy, hogy ki mennyit keres, és lehet, hogy optimista vagyok, de a gondolkodás is közéleti bb lett. Akit tegnap nem érdekelt a maga munkáján kívül más, az ma a közös dolgainkra is jobban ügyel. Hát ez is egyféle tartalék, és nem is akármilyen. — Mit vár 1984-től? — Szolid, megbízható előrelépést. Nem feltétlenül a nyereségben, hiszen azok csökkenhetnek, hanem meghatározó módon a teljesítésekben Csak így lehet majd jó hangulatú az 1984- gyel való elszámolásunk is. ★ Milyen lesz 1984? Rajtunk is múlik. Mátészalkán 7600- an dolgoznak az iparban. Az ipar felnőtt, kenyéradó. Jó ízűt és mindennapit. R legjobb reklám: a szép munka Január ll-én minden különösebb ceremónia, ünnepség nélkül nyitották meg a Keleti lakótelepen a Szatmár Vidéki Fodrász Szövetkezet új női és férfi fodrász-kozmetika szalonját. Krasz- nai Béláné, a szövetkezet elnöke az új üzletről mondta: — A Keleti lakótelep eddig szinte teljesen ellátatlan volt. Kialakításához a várostól is kaptunk segítséget. Tizenegyen dolgoznak a boltban, amelynek rangját emeli, hogy egyhelyütt minden megtalálható, még a pedikür is. Ilyen üzletünk eddig nem volt. — Mit várnak a szalontól? — Reméljük, hamar felfedezik és meg is szeretik. Olyan szakma ez, ahol egyetlen jó reklám: a színvonalas munka, a szolgáltatás színvonala. Mintegy egymillió-hétszázezer forintba került az üzlet, természetes hát, hogy ennek megfelelően eredményt is várunk. Az oldalt összeállította:' Bartha Gábor
