Kelet-Magyarország, 1984. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-01 / 26. szám
1984. február 1 Kelet-Magyarország 3 Egyeztetés tárgyaláson, ame- * M lyen szerencséin volt részt venni, megegyezés született. Olyan egyezség, mely az emberek egy nem elhanyagolható csoportjának — esetünkben lakóknak — az érdekeit igyekszik szolgálni. E tény fölött akár örvendezhetnék is, de mégsem tudtam az asztal mellől jó érzésekkel felállni, mert láttam az * utat is, ami a mondat végén lévő pontig vezetett. A megbeszélés végén az egyik résztvevő meg is jegyezte: „Nem hittem volna, hogy itt megegyezés születik.” Mit tagadjam: én sem. Mert ezen a tárgyaláson kiütközött minden, aminek — véleményem szerint — nem volna szabad lennie. Először is: a megegyezés készsége hiányzott. Ha az egyik fél tett jó szándékú — a laikus számára, de mondhatnám: az állampolgár számára kézenfekvő — javaslatot, akkor a másik fél hivatkozott a nyilván élő rendeletre, s mondta el, hogy miért nem lehetséges, amit az asztal túloldalán ülő javasol. Aztán fordult a helyzet. A másik javasolt, és az egyik utasított el. Néha már úgy tűnt, személyes ellentétek is egymásnak feszülnek. Többnyire arról volt szó, hogy kinek mi nem a kötelessége, mi az, amit anyagi, vagy egyéb okokból nem tud megcsinálni. Meg kell mondanom: ha javaslatok észszerűnek látszottak a számomra, akkor az ellenérveket is el kellett fogadnom. Hiszen azok is logikusak voltak. Ám, ennek ellenére örökké az motoszkált bennem, hogy a vállalati és egyéb érdekek hangoztatása mellett, a tárgyaló felek elfeledkeztek egy sokkal magasabb érdekről, a közérdekről, arról, amit nekik képviselniük kellett, hiszen ezeket a vállalatokat nem azért hozták létre, hogy önmaguk kedvére dolgozzanak. Q élreértés ne essék; egy pillanatra sem mondom, hogy akár csak az itt meg nem nevezett vállalatokra is ez lenne az általánosan jellemző. De ezen a megbeszélésen kiviláglott: sokszor a presztízs dominál, „az azért is nekem van igazam” elv uralkodik, „az én érdekem az igazi érdek” szemlélet hatalmasodik el, „mert nekem tervet kell hoznom, gazdálkodnom kell”, és egyébként is, „miből fedezzem a felmerülő költségeket?”. Nem állíthatom, hogy ezek az érdekek nem érdekek. De, talán mégis csak a legfontosabbat kellene szem előtt tartani, azt, amit így nevezünk: mindnyájunk érdeke. Más alapokon egyeztetni nem lehet. (speidl) NAPONTA EZER FORE KÉSZÍTENEK EBÉDET a KEMÉV Vendéglátó Leányvállalatának 11-es számú konyhájában. A KEMÉV dolgozóin kívül a Nyírkémia, a közterületfenntartó vállalat, a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság, a Koszig belegrádpusztai perlit&zeme és a posta kiosztókonyháiba is innen szállítják az ételt. Felvételünkön: készül a töltött káposzta. (G. B.) FALUGYŰLÉS - SZEPLÖKKEL A társközség szavára is figyelai Számolgattuk a berkeszi falugyűlésre érkezőket, akik úgy valamivel este fél hét előtt — a múlt pénteken — elfoglalták helyüket. A kezdésre alig gyűltek össze húszán, aztán menetközben még jött vagy hat-nyolc ember. Többen nem is fértek volna el a helyiségben, legfeljebb állva. Hallgattuk a korban és eddigi munkásságát tekintve fiatal tanácselnök, Szemán Miklós szavait, a községi közös tanács beszámolóját, amely a székhelyközség, Nyírtass és a társközség Bér - kesz utóbbi egy-két évének legfontosabb változásait igyekezett sűríteni. Berkesz is a lassan fogyó községek sorába lépett — tűnt ki a jelentésből — 1982-ben 1058 lakója volt, ami az elmúlt évre 1036-ra csökkent. Ebből az ezerharminchatból, sajnos, még harminchat sem volt jelen a falugyűlésen. Táp, gáz, közlekedés Kevesen is képviselhetik a többséget, vélekedtünk, ha minden fájó gond, megoldásra váró tennivaló a falugyűlésen értelmes helyi programmá érik. Külön is kíváncsian vártuk, vajon, azokról a sok embert foglalkoztató kérdésekről őszintén akarnak és mernek beszélni a jelenlevők, amiről nekünk kötetlenül, a falugyűlést megelőzően szóltak. Címszavakban: táp, gáz, közlekedés, köztisztaság, temető, óvoda, buszjárat, táppénzes ellenőrzés ... Valamennyi szóba került, mégpedig a felszólalók többségénél szenvedélyesen, a jobbítás, a gyorsítás szándékával. Elmondták, jó lenne, ha legalább az árusításra kijelölt napokon kapnának elegendő tápot a háztáji állat- állománynak. Ninccsel nem lehet sertést, szarvasmarhát hizlalni. Fájó pontjuk az is. hogy tavaly előtthöz képest. — amikor közvetlenül a TI-- GÁZ-tól kapták a palackos gázt, — palackonként 10 forinttal kell többet fizetniük mióta a Demecseri ÁFÉSZ vette át az árusítást. Miért kell a falun átvezető úton előbb Demecserbe szállítani a palackokat, onnan pedig újra vissza Ber- keszre? Miért nem lehet leHOBBYTRAFÖK. A sényői Zöld Mező Termelőszövetkezet elektrotechnikai üzemében megkezdték a „Hobby” hegesztőtrafók gyártását. {Jávor László felvétele) rakni az ide szánt mennyiséget és máris olcsóbb lenne, azaz, annyi, mint más községekben — kérdezték többen. Á főút gondja Nagy figyelemmel hallgatták a jelenlévők a megfontolt Szopkó Józsefet, aki maga sem titkolta, egy kicsit túloz, amikor aggodalmát fejezi ki az egyébként szépen rendbehozott berkeszi óvoda ügyében, amely túl közel van a tsz állattenyésztési telepéhez, az ott képződő trágyadombhoz. Szóvá tette azt is — amit mások is kiegészítettek — hogy rendet kell teremteni a szemetelés körül és mielőbb szükséges lesz napirendre tűzni a szemét rendszeres elszállítását. Amíg a tanácsi szervek nem tudnak gondoskodni a szemét elszállításáról, legalább kéthetenként egy alkalommal, nehéz lesz megszüntetni az illegális szemétlerakodást. Ö említette azt is, amilyen áldás, hogy a községen át vezet a 4-es főközlekedési út, annyira csapás is, nagy a balesetveszély, A felszólalók, köztük ősz Dezső, a táppénzes ellenőrzést említette, ami a község lakói szerint nem megnyugtató; a járóbetegeknek az öt kilométerre lévő székhelyközségbe, Nyírtassra kell átmenniük busszal, vagy ki hogyan tud. Ez egy fél nap, mert a közlekedés nem a leg- rózsásabb. Jobb lenne, ha a táppénzes ellenőrzést ellátó főorvos jönne a falu betegeihez. El n vagyok az, akinek a birtokában van. És tudják, hogy jutottam hozzá? Nos, hát elmondom Önöknek. Sálra rí volt szükségem. Az előzőt ellopták. Bementem ebé- : delni egy vendéglőbe. Mivel melegem volt, levetkőztem, és amikor újra föl kellett öltöznöm, észrevettem, hogy kevesebb van egy sállal, azaz pontosabban: nincs egyetlen egy sálam sem, mivel összesen • egy volt. így tehát, új sálat kellett J vásárolnom. Bementem egy U rövidáru üzletbe, és kértem, mutassanak sálat. — Szerencséje van! — y mondta az eladó. — Éppen | most érkeztek csodálatos sálak. Különösen az egyik é mintázata — egyszerűen... hogy is mondják a franciák ... ó, igen: magnifique! S És elterült előttem egy valóban „magnifique” sál, enyhe féltónusokban ölelkező sárga és barna koc- I kokkal. — Mesés minta, ugye? —> rebegte meghitten az eladó. g — Van itt egy másfajta i mintázat, ugyanaz az 8 . ......... Sokan kritizálták a busz- közlekedést, mondván, hiába van remek útjuk, a 4-es, mégis nagy nehézségek árán lehet eljutni a megyeszékhelyre, vagy Kisvárdára, de még a közeli demecseri vasútállomásra is. Sokminden szóba került még, a volt tanácsháza épülete állagának megóvása éppúgy, mint az ellátás egyenetlenségei, vagy a művelődési ház, ahol az elmúlt négy év alatt már az ötödik képesítés nélküli igazgató dolgozik. Családias este A falugyűlésen elhangzottak alapján, akár elégedettek is lehettünk volna e családias estével, ahol mértéktartó, higgadt beszámolót és valós gondokat feszegető, kezdeményező hozzászólásokat hallottunk. Nem tudunk azonban napirendre térni afölött, hogy tisztelet a jelenlévőknek, a falugyűlés nem tükrözte a községben élő rétegeket sem összetételében, sem számában. Valószínűleg kevesen és későn szereztek tudomást a falugyűlésről — ezt az egyik tanácstag a gyűlés előtt hangosan szóvá is tette — és nem sikerült méltó helyszínt sem találni a falu okos gyülekezetének, bár erre bizonyára a gyermekotthon valamelyik helyisége elérhető lett volna. Két kapatos, ittas ember is felszólalt, többször is, már-már botrányba fullasztva a falugyűlést. Jó lenne jövőre e fontos közéleti találkozóra olyan helyiséget találni, ahová az ittas emberek be se mernek lépni, mert tilalomfát állít eléjük a hely jellege, szelleme, hangulata. Páll Géza anyag, ugyanolyan kikészítés, de nézze ezeket a borzasztó színeket! Megnéztem a borzasztó színű sálat, és elszömyed- tem az ibolyakék, a fekete, a sötétzöld és a piszkoskék színek keverékéből összeálló sötét kenőolaj egyfajta Még egy hónap a nagy döntésig Tájékoztató a főiskolai, egyetemi továbbtanulásról Ezekben a napokban, hetekben szülők és tanulók ezrei keresik a könyvesboltokban — a sajnos hiányzó — felsőfokú oktatási intézmények továbbtanulási tudnivalóit tartalmazó tájékoztatót. A megye harminc középiskolájában jelenleg 11 ezet diák tanul, akik közül 2470-en az idén fejezik be a negyedik évfolyamot és tesznek érettségi vizsgát. A gimnáziumokban ötven végzős osztályban 1340, a szakközépiskolák 40 végzős osztályában 1130 diák érdekelt a főiskolai, egyetemi továbbtanulásban. A változásokról, a legfontosabb tudnivalókról kértünk tájékoztatást a megyei tanács középiskolai csoportjának munkatársaitól. Megtudtuk, az egyik legfontosabb változás az idén, hogy fél hónappal előbbre hozták a jelentkezések határidejét. A középiskolák negyedikes tanulóinak március 1-ig kell dönteniük, milyen felsőoktatási intézményben kívánnak továbbtanulni. Március 1-ig kell tehát az iskola igazgatójának benyújtaniuk a továbbtanulási felvételi kérelmet, melyet az iskola március 15-ig továbbít a főiskolákra, egyetemekre. Felhívták a figyelmet a művelődési szakemberek, hogy a jelentkezési lapokon csak egy felsőfokú oktatási intézményt jelölhetnek meg a továbbtanulni szándékozók, kivéve azokat, akik művészeti főiskolára, a Testnevelési Főiskola tanári szakára, katonai főiskolára, illetve külföldi egyetemre pályáznak. Az ide jelentkezőket ugyanis nem akarják megfosztani egy másik főiskolán, vagy egyetemen elérhető továbbtanulás lehetőségétől. Ugyancsak fontos megjegyezni, bár az előbb említettek szerint minden jelentkező csak egy főiskolát, vagy egyetemet jelölhet meg a továbbtanulásra, de saját érdekét szolgálja, ha megjelöli, sikertelenség esetén hová kéri a jelentkezési lapjának az átirányítását. Erre ugyanis van lehetőség. Csak példaként említették: az orvosi egyetem helyett az egészségügyi főiskolán kezdheti meg a tanulást, a tudományegyetemek tanári szakára beadott jelentkezéseknél a területileg illetékes tanárképző főiskolát jelölhetik meg, vagy a tudományegyetemek idegen nyelvszakára való sikertelen felvételi esetén a külkereskedelmi főiskola megfelelő nyelvet oktató szakára kérhétik az átirányításukat. Hasonlóan a műszaki egyetemre jelentkezők második lehetőségként megjelölhetik a tanárképző főiskolák matematika-fizika, vagy matematika-technika szakát. Két lehetőség között választhatnak azok, akik átirányítással a második intézmény mellett kénytelenek dönteni: vagy az első számúként megjelölt főiskolán, egyetemen megszerzett pontszámokkal indulhatnak és nem tesznek újabb felvételi vizsgát, vagy a biztonság kedvéért az új intézményben megismétlik a felvételi vizsgát. Ha ugyanis az előzőleg megszerzett pontszámok elérik az átirányított intézményben abban az évben az alsó határt, a küszöböt jelentő pontszámot, szerencséjük van, nem kell újra felvételi vizsgát tenniük. Elmondták a művelődési osztályon: az idén is megszervezik a tanárképző főiskolán a közös írásbeli érettségi- felvételi vizsgákat, május 21-én és 22-én matematika, fizika, biológia, kémia tárgyakból, s a felvételi dolgozatnak számító munkát elküldik a felsőoktatási intézményeknek. A szóbeli felvételi vizsgákat a főiskolák, egyetemek június 23-tól július 8-ig bonyolítják le. Mint ismeretes, a középiskolából maximum 60 pontot vihetnek a diákok, a másik 60-at a felvételi vizsgán kell megszerezniük, de aki 30 pontot nem szerez a felvételin, hiába viszi otthonról a legmagasabb középiskolai pontszámot, nem fogják felvenni. Azok, akik tavaly felvételiztek és megfeleltek, s helyhiány miatt nem kezdhették meg a tanulást, az 1983-ban megszerzett pontszámokkal startolhatnak, de kérhetik magukat újabb felvételi vizsgára is. Még néhány tudnivaló: az idén és tavaly érettségizettek volt iskolájuk igazgatójának adhatják be továbbtanulási lapjukat, míg az 1982- ben vagy korábban érettségizettek közvetlenül a megjelölt felsőfokú oktatási intézménynek küldhetik el papírjaikat, melyek közül nem hiányozhat a rendőrségtől beszerezhető hatósági erkölcsi bizonyítvány és a munkáltató javaslata. tanakodtunk, hogy visszaküldjük a gyárba! — tördelte a kezét az eladó. — Téved, barátom — higgyen nekem! Vegye azt a másik sálat, annak oly csodálatos a mintázata, ez pedig itt egyszerűen maga a pusztulás! kakofóniája tárult a szemem elé. Ha modem festő lennék, lemásolnám ezt az iszonyatos mintázatot, és készítenék egy sor, baljóslatú címet viselő képet: A vész, Szent Bertalan éjszaka, A rágalmazó lelke, és így tovább. De milyen nagy volt az eladó meglepetése, amikor ezt mondtam: — Ézt a förtelmes mintázatú sálat kérem! — Ezekkel a bús-boron- gós tónusokkal? — Igen, ezekkel. — De hiszen éppen azon — A förtelmes mintázatú sálat kérem! — makacs- kodtam. — Én fogom viselni, nem maga! Az eladó, miközben továbbra is sóhajtozott, becsomagolta a sötét színű sálat, és fájdalmas kifejezéssel az arcán átnyújtotta. Tizenöt nap telt el azóta, és lám, én vagyok az az ember, akinek a lehető legeredetibb sál van a birtokában. Önök, persze, nem értik, miért kellett tizenöt napnak eltelnie ahhoz, hogy mindez így legyen. gSHBMHMMHMI Éppen ebben áll az én titkom: a vásárlást követő nap megjelent néhány pöf- feszkedő polgár, nyakukon az ízléses mintázatú sállal. Fitymálva nézegették a sálamat, ujjal mutogattak rám. Egy hét múlva már lépten-nyomon találkozni lehetett az ízléses sálakkal, tulajdonosaikon azonban már nem, látszott a maga- biztosság, sőt szemükben bánat honolt. Két hét múlva már az egész város ilyen sálban járt. A derék honpolgárok komoran járkáltak, és szégyelltek egymás szemébe nézni. Mostanra az ízléses mintázat elviselhetetlenné vált a számukra. Ezzel szemben én büszkén- dülleszkedve, páváskodva mászkáltam. Éreztem, hogy a hátam mögött irigykedve összenéznek a járókelők, és gyakran hallottam ilyen megjegyzéseket: — Láttátok, milyen eredeti mintázat? Ilyen sállal még sehol sem találkoztunk — biztos külföldről való ... (Bolgárból fordította: Adameez Kálmán)
