Kelet-Magyarország, 1984. január (44. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-14 / 11. szám
2 Kelet-Magyarország 1984. január 14. Kondíció kell a vizsgához Van, aki többet mutál Az ablak kilincsén egy katona kabát. Miikádó ahogy a „seregben” mondják, tizedes! rangjelzéssel. Történelem—népművelő szakos hallgatók vizsgáznak most ezen a folyosón, ajtó nyílik - csukódik, kézben a fekete „index” a leckekönyv, s benne az érdemjegy. Sajó Attila tizedes, akinek kétcsillagos kabátját először megláttam, a büfében ül egy rostos baraoklé mellett, körülötte'csoporttársai, akik már szintén túl vannak a nehezén. — Milyen az átlag a csoportban? —Négyes, ötös. Rosszabb jegy eddig még nem volt. — Nehéz a munka mellett? — Igen, — mondja a fehérgyarmati Tarjám Gábor, — de ezt végig kell csinálni. Azt mondják: ugyanolyan diplomát kapunk, mint a nappalisok, ugyanazok tehát a követelmények is. Helyes. így van értelme. — Sajó Attila rajparancsnok, tehát a katonaságnál is éppen elég dolga van. — 82 augusztusában vonultam be — mondja — Sajószentpéteren voltam képesítés nélküli nevelő, majd a kazincbarcikai művelődési ház előadója. Aztán — miért ennek is eljött az ideje — sorkatona. Eleinte nem volt könnyű a benti szolgálatot is teljesíteni, mellette tanulni is. Az amúgyis kevés szabad időből kellett kitelni mindennek. Egyébként semmi panaszom nem lehet. Mindig elengednek. Ez a harmadik vizsgaidőszak, amit egyenruhában csinálok végig, és ha meg,buknék, nem a hadsereg miatt lenne. — Erről persze szó sincs. — Nincs, mert a csoporttársak is segítenek. Tegnap Miskolcra vonatoztam, mert még nem tudtam két tételt. Ottani csoporttársam segít■ ■■ Konzultáció a csoporttársak gyűrűjében. ségével és jegyzeteiből tanultam fél éjszaka. És ma mit húztam? Éppen a két tétel közül az egyiket. Még teljesen „friss” volt. Piros Sándor, Tarjáni Gábor, Szinyéri Magdolna és Tatos Tünde szintén jól vizsgáztak, s úgy érzik, felkészültek a még hátralévő tantárgyakból is. — Mi a fontosabb? Tanulni kell, vagy „vizsgázni” kell megtanulni? — Mind a kettő — mondja Piros Sándor. — Nagyon sok múlik azon is, hogy adja elő az ember, amit megtanult. Hogy a legjobb „kondícióban” legyen a vizsga pillanatában, szellemileg is. Van aki „többet mutat” mini aimit valójában tud, és persze olyan is van, aki ha beül a tanár elé, egyesapásra mindent elfelejt. Olyan ez, mint a sport. Az adott pillanatban kell a leggyorsabban futni, a legnagyobbat dobni. A tanulmányi osztály a kollégiumi szárnyban van, itt is vizsgára várók ülnek minden folyosón. Egy test- nevelési szakos fiú az utolsó percig tanul. A könyv címe, amit a kezében tart: Üszás. Bizonyára a vizsgát is „megússza” majd. Varga Lászlóné tanulmányi osztályvezető elmondja, hogy a tanárokat is megterheli a vizsgaidőszak. — Az ország legnagyobb létszámú' főiskolája vagyunk. Olyan szakpárjaiink vannak, amikre még Dunántúlról is idejárnák a hallgatók. Biológia-rajz, fizika-testnevelés, földrajzorosz, orosz-gyors és gépírás. Kora reggeltől késő estig vizsgáztat 245 főállású tanár, és a külső óraadók. Február 10-ig 263 nappalis tanító, 1683 tanárjelölt, és több mint 700 levelező hallgató teszi le a vizsgáit ezek között a falak között. Mester Attila HALLÓ, POSTA! Itt az új telefonközpont FELEMELJÜK, FÜLÜNKHÖZ SZORÍTJUK VARUNK. LETESSZÜK, FELVESSZÜK, VARUNK. VÁRUNK. NEM JÖN. ELÖLRŐL KEZDJÜK, AKKOR SEM JÖN. Vizsgára várva. A töprengő. Aki délelőttönként próbálkozott már kapcsolatot teremteni Nyíregyházán telefonon egy másik munkahellyel, azonnal rájöhetett, hogy a Nagy Bandó András stílusában leírt szavaik a telefonról szóltak. Ami rengeteg bosz- szúságot okoz annak, akinek van. Tőlük már csak az foglalkozik többet ezzel a kis készülékkel, akinek nincs, aki évek óta várja, hogy lakásába is bekössék. Most mindkét tábornak jó hírrel szolgálunk a posta jóvoltából: még ebben az évben elkészül Nyíregyházán egy 4800-as kapacitású telefonközpont, s ezzel közel duplájára emelkedhet a telefonok száma. A nagyság — relatív Épp tíz éve, 1974-iben készült el egy 5200-as kapacitású Crossbar-központ Nyíregyházán, amely kétezer kiü- lönvonalú és 3200 iker telefon bekötését tette lehetővé. Ez akkor nemcsak azt jelentette, hogy duplájánál is többre nőtt a megyeszékhely telefonközpontjának kapacitása, hanem azt is, hogy Nyíregyháza bekapcsolódhatott a közvetlen távhívás,ba. De ezekben az években nemcsak Tájékozatlanok a szülők — Új gyermekorvosi körzetek Nyíregyházán Válaszol: a főorvos — JÁRTAM AZ ŰJ NYÍREGYHÁZI GYEREKORVOSI RENDELŐBEN A TOLDI ÜTCÄN. SZÉP, KORSZERŰ, ÖRÜLNEK AZ IDE TARTOZÓK. DE AZT IS UÄTTAM KIÍRVA, HOGY A 21. SZÄ- MÜ KÖRZETBEN HELYETTESÍTENEK — ORVOSHIÁNY MIATT. — 22 gyerekorvosi körzetünk van Nyíregyházán és csak 21 orvosunk — válaszol dr. Dobi Sándor gyermek- gyógyász főorvos. — Egyelőre az a körzet betöltetlen. Remélem, nem sokáig. Ez egyébként annak köszönhető, hogy két hónappal ezelőtt sikerült átalakítani a gyermek- orvosi körzeteket — 18-ról növeltük ennyire számukat, így ma már elértük, hogy körülbelül 1350 gyerek jut egy- egy körzetre. Az optimális szám 1200 alatt lenne ... — A túlzsúfolt korszerűtlen Vécsey közi rendelő után ez valóságos kánaán az orvosok és a betegek számára. De nem értem: miért várakoznak itt is együtt a betegek és az egészségesek, vagyis a tanácsadásra érkezők? — Ezt én sem értem ... Tudniillik az elképzelés az volt, hogy kettéválasztják a várót. Az átadáskor láttuk, hogy nem csinálták meg. Utólag pótoljuk: beépítünk egy üvegfalat. — Az Orökösföldi lakótelepen ... — ... nem épült rendelő. Ezt akarta mondani, ugye? Sajnos, itt ismét a réges-régi gond bújt elő: képtelen lépést tartani a lakásépítés az úgynevezett kiegészítő létesítmények építésével. Holott alapkövetelmény lenne: ahol az első család beköltözik egy új negyedbe, ott már meg kell nyílnia az orvosi rendelőnek. Meg kellene... De hát, ha már így alakult, gyorsan megoldást kellett találni. — Ma Nyíregyházán körülbelül hány 14 éven aluli gyerek él? — 24 ezer. Ami azt jelenti, hogy legalább 25 körzetre volna szükség. Nagyon bízom benne: nem várat sokáig magára ez sem. — Eddig az orvosi ellátásról beszéltünk. Legalább ilyen fontos a védőnői munka is. — 47 védőnői körzetünk van a városban. Igaz, itt is csak egy állás üres, de tizenheten tanulnak az egészség- ügyi főiskolán (kötelező beiskolázás volt!), többen gyesen vannak ... Büszkék vagyunk a védőnőkre: panasz nélkül dolgoznak, a többlet- munkát is vállalva. Annak ellenére, hogy bajban vagyunk: átadtuk a központi tanácsadó Benczúr téri épületét a fogtechnikai vállalatnak. Ügy volt, hogy hamarosan rendbe hozzák nekünk a Bethlen utcai épületüket. Máig sincs készen. Az ingatlankezelő vállalatot „dicséri”. No, de hogy ne csak panaszkodjak: örvendetes tény, hogy városunkban a csecsemőhalandóság nagyon megcsappant az utóbbi években. Ma 18,1 ezrelékre tehető (múlt évi adat). Az országos átlag 20! — Ha nagyon sarkítani akarok: egy is sok ... — Persze, de hát ennek millió összetevője van. Például: sajnos, rengeteg a koraszülés .. De azt is hadd mondjam el: alkalomadtán még a szülők is hibásak lehetnek! Sajnos, sok a hiányosság az egészségügyi kulturáltságukban. Tarnavölgyi György Takarékpénztár — lakosság Az Országos Takarékpénztár Szabolcs-Szatmár megyei Igazgatósága, valamint a 15 vidéki fiók közül négy — a kemecsei, p mátészalkai, a ti- szavasvári és a fehérgyarmati — mellett működik az úgynevezett Társadalmi Tanácsadó Testület. Az 1978 óta folyamatosan megalakult testületeknek döntési joga, hatásköre nincs — ám az OTP megyei igazgatóságának hálózati osztályvezetője, Veress László mégis azt mondja, több kellene belőlük. Miért? — A testületek tagjai általában mindenütt a település sajátosságait, fejlődését, illetve fejlesztési terveit legjobban ismerő személyek. így például a pártbizottság, a tanács, a közintézmények, gazdaságok vezetői — válaszol a kérdésre Veress László. — Éppen tájékozottságuk, hozzáértésük révén sokoldalúan segítik az OTP-fiókok munkáját. Ez a segítség természetesen időszakonként más és más jellegű. Most konkrétan az átutalási betétek, s ezen belül is a munkabér-átutalások népszerűsítését várják a testületek tagjaitól. Mégpedig nem pusztán „szívességből”, hiszen az OTP a bérszámfejtők megnövekedett feladatait honorálja. E módszerrel jól jár a takarékpénztár, mert dolgozói a csúcsbefizetési időszakokban kevésbé túlterheltek, fontosabb azonban, hogy az ügyfeleknek nem kell a csekkekkel sorban állniuk, várakozniuk. Könnyű belátni, hogy ahol a vállalatvezető a testület tagjaként a munkabér-átutalást szorgalmazza, ott mind több dolgozó kéri a legkülönbözőbb fajta tartozásainak ilyenfajta befizetését. Másféle segítséget is vár — és kap — azonban az OTP a testületektől. Mint a nevük is jelzi: tanácsot adnak mind a fiókoknak, mind az ügyfeleknek. A hitelpolitikai irányelKözvetíto: a Társadalmi Tanácsadó Testület vekről, a legkülönbözőbb betét- és kölcsönfajtákról ugyanis a testületek tagjai mindig friss információt kapnak. Az viszont nem ritkaság, hogy egy-egy állampolgár személyes ügyeiben is felkeresi a testület tagjait. — Végezetül, amiben mindig számíthatunk e társadalmi testületekre — zárja a tájékoztatást a hálózati osztály- vezető — az a visszajelzés. Tőlük tudjuk meg, hogyan ítéli meg a közvélemény hitelpolitikánkat, miként értékelik ügyfeleink munkánkat. Gyors-e az ügyintézés vagy lassú, mit kellene változtatnunk? A társadalmi tanácsadó tetsületek az állandó, élő kapcsolatot jelentik a lakossággal, az információk folytonos oda-vissza közvetítését. K. K. A tárgyalóteremből „szúnyogcsípéses zsaroló « Március 6-án ketten — a fiatalkorú V. Attila és Tornai János 20 éves nyíregyházi bolti eladó — megszólítottak a MÁV-ál- lomáson egy tolcsvai fiút. közrefogták, és pénzt'kértek tőle. Tornai fenyegetően a karizmát is megmutatta: — Nézd, megcsípett egy szúnyog! A fiú nem akart pénzt adni. V. Attila azonban lehúzta a kabátján a villámzárat, benyúlt a zsebébe, és kivett két százforintost meg egy kvarcórát. Az órát visz- szaadta, de a pénzt a saját zsebébe süllyesztette. Később csatlakozott V. Attiiá- ékhoz P. Zsolt barátjuk is, s l az állomás előtt lévő pavilonok előtt két szamossályi fiút szólítottak meg, pénzt kérve tőlük. Kaptak is 37 forintot, de nem látták elégnek, s a közeli parkba terelték a két megszeppent legényt. Megmutattatták velük a pénztárcájukat, P. Zsolt azzal fenyegetőzött, hogy „nagy balhé lesz”. Tornai pedig: Kezem még a régi, fiúk. így aztán V. Attila nyúlhatott a szamossályiak zsebébe, s kiszedett 160 forintot. Még mindig nem látszott elégnek a pénz, s a konzervgyár előtt megszólítottak három nyír- kércsi fiút, azzal, hogy „nagyon vigadtok, adjatok fejenként egy- egy húszast”. V. Attila még hozzátette : — Ne akarjátok, hogy benyúljunk a belső zsebbe. Két fiútól kaptak 30 forintot, de V. Attila ezt nem találta elegendőnek, ezért felhívta őket a konzervgyári lépcsőre, és Ismételten megkérdezte: — Van-e még pénzetek? — Csak egy százasom van — mondta az egyik nyírkércsi fiú, s V. Attila kikapta a kezéből a pénztárcát: — Nyomja még a zsebeteket a sok pénz! V. Attila egy másiktól — pénztárcának nézve — egy kulcscsomót is elvett, amit aztán 20 forintért kiválthattak nála. A fentieken kívül V. Attila az almatároló előtt lévő kerékpár- tárolóból ellopott egy Verhovinát. Másnap a rendprjárőr igazoltatta, és a segédmotor visszakerült tulajdonosához. P. Zsolt egy kerékpárlopásban vett részt, átfestette és eladta valakinek, így ez a bicikli elő sem került. A három jóbarát a Nyíregyházi Járásbíróság dr. Margiticsné dr. Katona Piroska tanácsa elé került a zsarolások, illetve V. Attila a lopás, P. Zsolt pedig az orgazdaság miatt is, és a bíróság V. Attilát két év fiatalkorúak börtönére, Tornait egy év nyolc hónap börtönre, P. Zsoltot pedig egy év és négy hónap fiatalkorúak fogházára büntette, s mindhármat két-két évre eltiltotta a közügyektől. A bíróság kötelezte őket az okozott kár megtérítésére is. Az Ítéletet a Nyíregyházi Megyei Bíróság helyben hagyta, így az jogerős. (ki a telefonközpont bővült, hanem a város is olyan ütemben fejlődött, hogy két évvel a telefonközpont felavatása után már alig-alig tudtak telefont adni a legjogoisahb igénylőinek is. Enythe vigasz volt azokban az években, hogy az ország más városaiban sem volt sóikkal rózsásabb a helyzet De Nyíregyházán ma már anyira feszítő gond a telefon- hiány, hogy már már a gazdasági fejlődés rovására megy. A minisztérium a közlekedés fejlesztésére fordította a nagyobb gondot, de a hírközlésre- szánt összeg jelentős részét sem a telefonhálózat bővítésére és korszerűsítésére, hanem a rádió- és televízió- adók kiépítésére fordította. H özmüalagutak — kábel nélkül A nyíregyházi telefonközpont bővítéséről a VI. ötéves terv készítésekor született meg a döntés, de pénz csak 1983-ban és 1984-iben jutott rá. Az eredeti elképzelések szerint 75 millió forint elegendő lett volna rá, most már viszont ez az összeg csak a közipont bővítésére elég, a hálózat bővítésére nem jut. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy csak azokba a városrészekbe tud majd a posta telefont bekapcsolni, ahol a hálózat már kiépült. Ilyen terület a város központja, a déli és az északi lakónegyed, s ilyen most már Jósaváros is, mert az elmúlt években folyamatosan költöttek kisebb-nagyobb ősz- szegeket az idevezető hálózat kiépítésére. Szerepelt a VI. ötéves tervben a Szamuely lakótelep hálózatának kiépítése is, de ahogy csökkentek a fejlesztésire fordítható pénzek, úgy maradit el a telefonhálózat kiépítése, most pedig már új terveket kellene készíteni, ha lenne rá pénz. A közműalag- utak megvannak, de a kábe- lesítés és az összekapcsolás nem történt meg. Még kedvezőtlenebb helyzetben van ebiből a szempontból Örökösföld, ugyanis még a postától ide vezető törzskábel is hiányzik, ' amelynek — mivel nincs rá pénz — még a tervei sem készültek el. Az öröikösföldiek jó esetben is csak a következő ötéves terv idején juthatnak telefonhoz. Esetleg hamarabb... A telefonközpont bővítése tehát elkezdődött, a BHG szerelői jó ütemben dolgoznak, s remény van rá, hogy az eredeti, december 31 -i határidő helyett a központ már hamarabb is beüzemelhet. A távközlési üzem dolgozói addigira felkészülnek a bekapcsolásra, amelyre elsősorban Jósaváros, a Kiskörút, a Kossuth utca lakói számíthatnak. Természetesen nem elégíthető ki most egyszerre ezeken a városrészeken sem minden igény, mert újabb bővítésre belátható időin belül aligha nyílik lehetőség, márpedig Örökösföldön és a Szamuely’’ lakótelepen is lesznek majd olyan családok, akiket — ha a feltételeket megteremtik hozzá — telefonhoz kell juttatni. Akinek már van telefonja, az azért örülhet a köiapont bővítésének, mert átadása után nem kell majd vonalra várni. B. J.
