Kelet-Magyarország, 1984. január (44. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-14 / 11. szám
1984. január 14. Kelet-Magyarurszág 3---------------------- > Kezdeményezés és megújulás Névjegy, Angliába VAJON MILYEN FONTOS TÉNYEZŐK szükségesek a pártmunka megújúlá- sához, illetve megújításához? Elsősorban olyan pártvezetőség, amelyben megvan a képesség az új iránti fogékonyságra. Elengedhetetlen továbbá a gyors, az állandóan változó körülményekhez történő rugalmas alkalmazkodás. És különösen fontos a párttagság ráhangolása a leglényegesebb gazdaságpolitikai, társadalmi, pártpolitikai célokra. Szükség van olyan kezdeményező készségre is, amely a mind magasabb követelmények igénye szerint szervezi a pártmunkát. S mindehhez elengedhetetlen a jó politikai légkör, az emberek aktivitása. Nos ez a folyamat erősödik fel az év végi beszámoló taggyűlések után a Nyíregyházi Mezőgép Vállalat törzsgyárának és központjának 4. alapszervezetében. Vették a „lapot” az alap- szervezetek. Nagyfokú aktivitás bizonyítja ezt. Közel fél száz ember, lakatos, esztergályos, termelésirányító, technikus és mérnök mondott véleményt vezetésről, gazdálkodásról, exportról, pártéletről. Szinte vala- menyiben volt olyan mag, amelyre érdemes és szükséges is odafigyelni a hasznosítás szándékával. Ezt végezték el a januári pártve- zetőségi üléseken valameny- nyi alapszerevezetben, valamint a gyári pártvezetőség is. EGYETLEN ÉRDEMI FELVETÉS, észrevétel sem marad válasz nélkül. Érthető, hogy a legtöbb javaslat, kezdeményezés, kritikai megjegyzés a gazdaságpolitika témakörével kapcsolatosan hangzott el. Nem véletlenül. Figyelmeztettek a párttagok arra, hogy az idén még jobban törekedni kell a saját termelési gépexport növelésére. Ez hoz pénzt a népgazdaságnak, a vállalatnak, de így jár jól a gyári kollektíva is. Fő feladat az 1984-es esztendőben a takarmánykeverő gépek tőkés exportjának teljesítése. Ezt pontosan, határidőre, kiváló minőségben kell elvégezni. Sok erőfeszítésbe került ennek a kollektívának, míg elismertette magát a világpiacon. A siker gyümölcse, hogy haV. _______________________ marosan új piacon, Angliában mutatkoznak be. Névjegyük már ott van, nem közömbös, hogy ezek után milyen lesz a nyíregyháziak szereplése, termékük fogadtatása a fejlett ipari országban. Hasonlóan vizsga- feladat a szovjet piac részére idén gyártásra kerülő mintegy 500(1) Tajga—II típusú hatalmas lakóikocsi készítése. Ez összehangolt, precíz munkát, a szellemi energiák okos hasznosítását követeli meg a fizikai munkásoktól a műszaki vezetőig mindenkitől. EZEKRE AZ IGÉNYES FELADATOKRA kell ráhangolnia a pártszervezeteknek a több, mint százharminc párttagot és a pár- tonkívüliek százait. Ezek igényelnek megújulást a pártmunkától is. örvendetes, hogy szinkronban van a gazdasági és a pártvezetés a különböző fórumokon elhangzott javaslatokkal. A taggyűléseken a párthatározatban ezt így fogalmazták meg: „A párttagság vállaljon nagyobb felelősséget a vállalat termelési és gazdálkodási tevékenységének segítésében.” Ez az igény találkozott a javaslatokkal. Minden emberi és anyagi tartalékot az ügy szolgálatába állítanak. Érzékenyebben reagálnak a piaci igényekre. A várható változásokra igyekeznek felkészülni. Fokozottan takarékos- kodnak az anyagokkal, az energiával. Kiszámították: ha a vállalat az idén csak egyetlen százalékkal kevesebb anyagot használ fel a tervezettnél, ez kb. 6 millió forint eredményjavulással járhat. Erre mozgósítanak a pártszervezetek. Figyelmeztettek a párttagok arra is, hogy az idén még tovább szükséges javítani a pártcsoportok munkáját, jobban kiaknázni a bennük rejlő tartalékokat. Elsősorban úgy, hogy a pártmegbízatásokat a változó gazdasági, elsősorban az exportmunkára koncentrálják. ÍGY járulhat hozza a gazdasági eredményekhez a pártmunkában máris tapasztalható megújúlás, s őrizhetik meg a nehezebb körülmények között is vezetési képességüket a párt- szervezetek. Farkas Kálmán _________________J Meleg tea, hidegben JÓLESIK A MELEG TEA az almáskertben dolgozók* nak. Képűnk a tiszanagyfalui Cj Élet Termelőszövetkezet virányosi almáskertjében készült, abol harminc tagú brigád metszi a gyümölcsfákat, (cs) Kettőn áll a vásár Téli gépjavítás új érdekeltséggel Százmillói forint értékű gép és eszköz szolgálja a nyíregyházi Ságvári Termelőszövetkezetben a mezőgazdasági termelést. Óriási érték, nagy kapacitás. Most a gépek többsége pihen, szárazon áll és javításra vár. Mielőtt a műhelybe, a szerelőcsarnokokba lépnénk, dr. Inántsy István műszaki fő- ágazatvezetővel arról beszélgetünk, hogy nem csak együttesen, de külön-külön is egy- egy vagyon van már a gépkezelőkre, szerelőkre bízva. Szerelők teljesítménybérben — A magas műszaki színvonalon, kifogástalan minőségben gyártott traktorok, önjáró betakarítok automati- kája, műszerezettsége a gépek vezetőinek, kezelőinek munkáját segíti — magyarázza. — Ma már olyan traktorunk is van, amely 2,2 millió forintot ér, a kilenc kombájn mindegyike több mint egymillióba került, a Rába- Steigerek darabja másfél millió forint. Ebből következik, hogy o traktorosok és szerelők munkája egyre felelősségteljesebb, az üzemeltetéshez, javításhoz felkészültség, nagy hozzáértés szükséges. Nálunk ez utóbbiakkal nincs baj. Viszont a téli gépjavítás eddigi üzemszervezésén változtatunk. A változtatás szóval a fő- ágazat-vezető arra utalt, hogy 1984. február elsejétől a szerelők a Ságvári Tsz-ben is teljesítménybérben dolgoznak majd. Az új munkarendet alapos felkészülés előzte meg. A szakvezetők Kisújszállásra és Túrára utaztak tapasztalatcserére, de Zomborszki András gép- üzamfenntartási ágazatvezető már hónapok óta számol és tervez. — Sok a javítani való gép. A téli gépjavításra ütemtervet készítettünk, olyat, amely géptípusonként szerelőpárokra, határidőre, alkatrészigényre és munkabérre tekintettel határozza meg a feladatokat. A korábbi években is így volt, de idén az ütemterv teljesítésén túl többet szeretnénk elérni. A gépjavításokkal nem határidőre, hanem határidő előtt szeretnénk kész lenni. És azt akarjuk, hogy a minőség is javuljon. Ebben érdekeltté tesszük az embereket a teljesítménybérrel. Sikeres próba Az elv, az elgondolás hasznosnak tűnik, szép és tetszetős. De úgy tartja a mondás, „kettőn áll a vásár”. — Elmondok egy példát. Tavaly a kombájnjavításnál már alkalmaztuk a teljesítménybéres módszert. Minden egyes kombájn javítására 6—6 ezer forint munkabért utalványoztunk azzal a feltétellel, hogy ezért a pénzért az aratás közben előforduló, a főjavítás fogyatékosságából származó hibát is köteles a szerelő elhárítani. Az történt, hogy a kombájnjavítás jóval a határidő előtt befejeződött. A javítás minőségére utalt, hogy soha azelőtt ilyen kevés gépállással, meghibásodással még nem arattunk. A szerelők és mi is elégedettek voltunk. Az ágazatvezető érvei meggyőzőek, viszont maradjon még a kétkedés néhány mondat erejéig. A teljesítménybéres munka — hogy igazán kettő vagy több oldalú haszonnal járjon — feltételezi a munkaszervezés magasabb szintjét. Többek között a folyamatos és zavartalan anyag- és alkatrészellátást. — Sajnos van hiány — mondja az ágazatvezető, és segít a felsorolásban Danka Gyula művezető is. — Mi az elmúlt év decemberében — a javítás folyamatosságáért — nagyon sok alkatrészt vásároltunk, de nem kaptunk meg mindent, ami szükséges. Már idei példa, hogy el- küldtünk a kereskedelmi cégnek egy negyventételes megrendelőt és kaptunk ösz- szesen négy féle alkatrészt. Hég mindig alkatrész... — Mi az, ami leginkább hiányzik? — Ez örökzöld téma. Nincs önindító, nincs alkatrész az elektromos berendezésekhez, ugyanígy lehetetlen sebességváltó, vagy vonószerkezet-alkatrészeket beszerezni. Ha történetesen szükségünk van sebességváltóhoz egy 150 forint értékű hátramenet fogaskerékre, akkor két lehetőségünk van. Vagy állunk a géppel hetekig, hónapokig, vagy veszünk egy új, egy komplett sebességváltót, amelynek az ára 17 ezer Ft. 150 forint helyett 17 ezer forint kiadás és nem tehetünk semmit. — A gyártó cégek, a megyei, a nyíregyházi vállalatok nem tudnának segíteni? — De igen. Az egyik nyíregyházi vállalatnál 1982-ben megrendeltünk néhány alkatrészt, kapcsolóhüvelyt, fogaskerekeket. Sürgősen kellett és meg is kaptuk a géprészeket 1983 júniusában. Addig állt a gép ... Természetesen idális, mindenki számára megnyugtató az lenne, ha a munkát, annak folytonosságát semmi nem gátolná. A teljesítménybéres munkában az eddigiektől is nagyobb gondot jelent majd az alkatrészhiány, de annyira nem sorsdöntő, hogy magát az új szervezeti formát a Ságváriban, vagy másutt ne alkalmazzák. E kérdés további részletezése helyett inkább nézzük, mit szólnak a teljesítménybérhez magúk a szerelők. A termelőszövetkezetben ma az erő- és munkagépek, tehergépkocsik, pótkocsik és önjáró eszközök javításával 42 ember foglalkozik. Van közöttük olyan, aki már 26 éve és van olyan, aki csak két éve gyakorolja a szakmát. Chrenkó András az idősebb generáció tagja, több mint negyedszázada szerel és ma 25 forint az órabére. — Mit szól ahhoz, hogy február elsejétől normára dolgoznak? — Hallottam róla, beszélgettünk is erről. Helyeslem. Ha arra is kíváncsi, hogy én hogyan fogok dolgozni az új körülmények között, akkor azt mondom: mint eddig. Amennyire tőlem telik. Gyorsabban, jobban — Gyorsabban, jobban? Eddig órabérben dolgozott, mi hajtotta, ösztönözte a több, a jobb munkára? — Az öntudat. Az, hogyha az ember ért valamihez, mutassa meg, máskülönben annak sem voltam soha a híve, hogy tetessem a munkát. Mostanáig is úgy dolgoztam, hogy kihasználtam a napot. — Ügy tudom, a tavalyi teljesítménybéres kombájnjavításban maga is benne volt. Megérte? Többet keresett a szokásostól? — Megérte és többet is kerestem. Az is igaz, hogy haMűhelyben a Rába- Stelger. marabb végeztünk a szereléssel, jól mentek a gépek. — Akkor tehát egyetért a teljesítménybéres szereléssel, és igazságosnak tartja azt, hogy egy fiatal szerelő, ha teljesíti a normát, annyit keressen, mint maga? — Ha teljesíti valaki a normát, miért ne keressen (többet? Az idősebb szerelő ellenpólusa a fiatal, a 19 éves Kovács Tibor, aki két éve szerel és 15 forint az órabére. Ahhoz még túl fiatal, hogy a gyakorlatból tudja, mi a különbség órabér és teljesítménybér között. — Amikor idejöttem, 13 forinttal kezdtem, most januárban kaptam 2 forint emelést. Hát persze, hogy dolgozni akarok és szeretnék többet is keresni. Szerintem a teljesítménybéres munka jobb lesz. Nem félek tőle... O A tél rövid. Néhány hét és kitavaszodik. Márciusban, áprilisban már szükség lesz azokra a gépekre, amelyeket most javítanak, amelyeket pár nap múlva már teljesítménybérben szerelnek. Hiú ábránd lenne azt hinni, hogy az átállás simán és zavartalanul történik majd és egyik napról a másikra bekövetkezik mindaz, amit vezetők és szerelők remélnek és elvárnak az új munkarendtől. Ilyet senki nem hisz. Azt viszont mondták: egyszer el kell kezdeni. Remélik, esztendő végéig az új rend kiforrja magát. Seres Ernő azzal kínálja a vendégeket. — Érdeklődtünk, van-e valamelyi helyi titka a kolbászkészítésnek. Horváth Béla, aki már betöltötte a hatvanadik ‘évét és igazság szerint a teljes nevéhez egy „K” betű is tartozik, mert kovács volt a foglalkozása, huncutlcásan adja tudtunkra a titkot. — Nálunk a kolbászhúsba vörösbort is öntünk, nem tudom hogy van ez másutt, rendbe, ami nem is volt kis munka, hiszen régen nem volt divatban a hentesnél kapható disznóbél. Így aztán másnapra maradt a zsírsütés, vagy a szalonna, a hús besózása, elrendezése, nem beszélve a füstölésről. Mi is szereztünk már fűrészport, mert a füstölés ma is divatos, ennél jobb tartósító eljárást nemigen találunk. Disznótorban de a saját disznómat nem én szoktam szúrni. Egy ismerőst kértünk meg, bár sértés ne essék, szegény jószág nem a legjobb helyen kaphatta a döntő késszúrást, elballagott a perzselőhelyig a saját lábán. Nevetés fogadja a kijelentést, amit a feleség, Gizella néni enyhe perlekedése vált fel, aki nem nagyon szívlelte a megboldogultat. Nem ... — Mert rossz étvágyú volt. Nagyon haragudtam rá — adja meg a magyarázatot a talpraesett Gizella mama, aki nagy hirtelen tízéves pálinkát hoz elő és de itt úgy tartják, a kolbászt meg kell itatni. A hurkát nagyjából mi is úgy fűszerezzük, ahogy másutt, de újabban a fodros, zsíros lében egy kicsit megáztatjuk, abároljuk a rizsét ... Horváth Béláék családja reggeltől talpon van, így délre már a disznótor java elrendeződött. Nem mindig volt ez így, mondják. — Nem bizony, erősíti a házigazda, előfordult, hogy két, vagy három napig is eltartott egy-egy disznótor. Sokszor éppen az elfoglaltság, vagy más ok miatt. Az első napon csak a húst, a kolbászt, hurkát tették Í zlenek a finom falatok, előkerül újra a saját főzésű szilvapálinka, amivel a házigazda meg is viccel bennünket, mert úgy mondja, „megypálinka” ez. Nevetéssel nyugtázza értetlenségünket, ugyanis „megy lefelé”, így kell ezt érteni. Különben szilva ez a javából. Iszunk az elhunyt disznó egészségére, * aminek egy részét apró porciókra is osztanak a háziak, küldik a kóstolót a rokonoknak, ismerősöknek, segítőknek — amit aztán ők is visszakapnak. Ez Íratlan szabály. P. G. R égi, hires disznótorok emlékét idézte Tisza- becsen Horváth Béla, a helyi népfrontbizottság elnöke, aki mint váratlan népfrontos vendégeket meghívott bennünket egy déli kóstolóra. Kétszáz kilón felül volt a megboldogult sertés... — Én is szoktam böllér- kedni, amikor az időm en- » gedi szívesen megyek rokonságnak, falubelieknek,
