Kelet-Magyarország, 1984. január (44. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-12 / 9. szám
2 Kelet-Magyarország 1984. január 12. Egyedülálló térkép a megyéről ANYÁT ADNI... Kérdőív az egészségről Gyermekfalu Battonyán Hogy mi mindenre képesek az emberek önmaguk egészségével szemben, fényesen bizonyítják a dohányzás, a mértéktelen alkoholfogyasztás megdöbbentő adatai. De ennél is szemléletesebbek azok a számok, amelyeket a megyei kórház-rendelőintézet komplex szűrőszolgálata a napokban összesített. De Kemény Lajos, a szolgálat vezetője, csoportvezető főorvos fáradhatatlanul járja a megye településeit, érvel a tanácselnöknél, párttitkárnál, körzeti orvosnál, miért szükséges, hogy a lakosság minden rétege megjelenjen a kötelező vizsgálatokon. Fogarassi Gábor röntgenasz- szinsztens szűrést végez az egyik szolgálatnál. (Jávor) A szűrőszolgálat meglepő dolgokat tapasztal. Tavaly 214 községben végeztek szűrést, s 59-ben olyan körülményeket találtak, hogy nem lehetett az egészségügyi körülményeknek megfelelő orvosi munkát végezni. SEGÍTHETNEK A HÁZFELÜGYELŐK Nyíregyházán ideális feltételek várnák a lakosságot valamennyi szűrési formára. Csakhogy itt annyian nem mennek el, hogy egy hét alatt például 130 szűrésre szóló meghívót küldött visz- sza a posta: címzett ismeretlen ... Ezért újdonsággal állt elő a szolgálat öt brigádja. Szabad idejükben felkeresik a nyíregyházi házfelügyelőket, tömbmegbízottakat, lakóbizottsági elnököket és egy- egy kérdőívet hagynak ott minden lakosnak. Ezt kitöltve vagy a házmesternek adhatjuk vissza vagy postán elküldjük a szolgálat nyíregyházi címére. így valamennyi nyíregyházi lakosról egységes nyilvántartást vezetnek. A szűrések új formája az üzemekben végzett vizsgálatok sora. A szűrőszolgálatnál kiszámították: a dolgozók beutazása, a termelés kiesése több millió forintos kárt jelentett eddig. Most helybe megy a szűrőszolgálat. Tóth Kornélia Emlékkép: rosszat álmodhatott a szöszke Zsolti, csendesen pityereg az ágyán. „Anyu ... Anyu ...” Hiába. Nem simogatja üstökét hűs tenyér. A teremben csak a többi intézeti fiú alszik ... Az árván maradt, elhagyott gyermekek sorsa mindig foglalkoztatta az embereket. Jó-rossz módszerekkel próbálták felnevelni őket. Ma a harmincezernyi állami gondozott túlnyomó része intézetben nevelkedik. Nem ideális megoldás! A gyermekvédelmi szakemberek többször hozták már hírét külföldről — például Csehszlovákiából, Ausztriából, Jugoszláviából — az S. O. S. gyermekfalvaknak, ahol családi környezetben élnek a rászoruló gyerekek. Májusban a 168 óra című rádióműsor hírt adott arról, hogy Budapesten tárgyal Hermann Gmeiner profesz- szor, az S. O. S. Kinderdorf (gyermekfalu) nemzetközi egyesületének az alapítója. Október végén megalakult a magyarországi egyesület és ünnepélyesen lerakták BattoÉLELMISZER, MIRELIT, VEGYI ÁRU Bolt az autóbuszban MIRE JÓ A RÖNTGEN? — Régóta nemcsak tüdő- szűrésit végzünk, hanem készítettünk egy olyan egyedülálló térképet, amely az ernyőképszűrő szolgálat részletes programját tartalmazza — mondja a főorvos. — Csak Szaboles-Szatmárban készült az országban ilyen terv, s eszerint már most megtudjuk mondani, hogy június 7- én csütörtökön Nyírmihálydi- ban végezzük el a lakosság komplex szűrését. Nőgyógyászati rákszűrés, vizeletvizsgálat, kardiológiai szűrés keretében ellenőrizzük a lakosok egészségi állapotát. Az általános egészségügyi állapot „feltérképezése” hároméves feladat a szűrőszolgálatnál. 1982-ben kezdték, akkor százezer, tavaly ugyanennyi, s az idén újabb százezer emberről tudakolja meg a körzeti orvos és az ápolónő, milyen krónikus betegségekben szenved az illető. Így év végére elérik, hogy a megye felnőtt lakosságáról lesz a körzeti orvosoknak egy alaptérképe, s eszerint tudják gondozásba venni a rászorulókat. A Nyíregyházi ÁFÉSZ ez év január 4-től új — Ikarusz 260-as autóbuszban berendezett — mozgó önkiszolgáló ABC-boltot üzemeltet. Egyelőre az Oroson, Világostanyán és az örökösföldön lakók áruellátásának javítására. A 167-es számú guruló ABC-bolt napi átlagban 7—8 ezer forint forgalmat bonyolít le, ami jórészt alapvető élelmiszerek mirelitáruk és háztartási vegyi áruk eladásából tevődik össze. Képünkön: a kerekeken guruló ABC- bolt ... Rúzsa Lászlóné munka közben, (császár) nyán az első hazai gyermekfalu alapkövét. A rádióbeszélgetést követően a Lakóterv két fiatal mérnöke, Sarlós Júlia és Csizmár Gyula, azonnal törni kezdte a fejét, így ma már elkészültek a többé-kevésbé végleges tervek is. A rajzokon mesebeli városka látszik, lakóházak, közösségi épület, szabadtéri színpad, játékvár. — A gyermekfalvak legfontosabb alapelve: anyát adni az állami gondozott gyerekeknek, családot, testvéreket — mondja Kaposvári Júlia, a Magyar Vöröskereszt főtitkárhelyettese, az S. O. S. Gyermekfalu magyarországi egyesületének elnöke. — 10— 12 nagy családi ház épül, amelyekben egy egyedülálló nő nevel majd hat-nyolc, különböző korú kislányt és fiút. Bár külön területen lesz a, falu, nem lesz iskolája és boltja, az itteni gyerekek ugyanúgy fognak élni, mint a battonyaiak. — Ez a nevelés nem nyújthatja mindazt, amit egy harmonikus család, de többet nyújthat, mint a jelenlegi nevelőotthonok többsége. Hivatalosan még meg sem hirdettük, hogy pótanyákat keresünk, mégis már eddig többen jelentkeztek, mint ahány ház épül. Az építkezésre és az induláshoz egymillió dollárt ad az S. O. S. Kinderdorf International. A pénzen tehát nem fog múlni, hogy 1985-ben valóban fogadhassák Battonyán az első nyolcvan-száz gyereket. 1988-ig vállalta a nemzetközi szervezet a fenntartás költségeit. A világ hetvenegy országában ötmillió ember támogatja rendszeres tagdíjfizetéssel az elhagyott gyermekek ilyenfajta nevelését. Jórészt ebből a pénzből’ tartják fenn a kétszáz gyermekfalut. Az alapítók nálunk is szívesen veszik mindenkinek a segítségét. Az egyesület pártolótagja lesz, aki egyszeri munkafelajánlással, pénzadománnyal vagy bármely más módon hozzájárul a gyermekfalu sikeres működéséhez. Aki úgy érzi, hogy akar és tud segíteni, az a Magyar Vöröskereszt címén (Budapest V., Arany János utca 31.) jelezheti szándékát. A pénzfelajánlásokat pedig legegyszerűbb postai utalványon befizetni az S. O. S. gyermekfalu részére, az OTP V. kerületi fiókjához, az MNB 218—98— 055-ös számlaszámon. A harmincezernyi „Zsoltiból” száznak már lesz, aki megsimogassa a fejét. Batto- nya ismét első valamiben. Papp Dénes MINDEN HARMADIK NÖ... A PENÉSZLEKI EMIRÁTUS A Magyar Nemzet december 22-i számában Kincs a nyíri határban címmel Kapuvári Gábor tollából jelent meg riport a penészleki határban talált földgáz fogadtatásáról. Beszélnek-e az emberek a faluban a gázról? — kérdezi. Senki nem tud semmi bizonyosat — mondja a tanácselnök. Az emberek csak annyit látnak, hogy jön- nek-mennek a tartálykocsik. Azt már senki nem tudja, hogy mit szállít a tűzveszélyes autó: üzemanyagot hoz vagy olajat visz? Mégis megindult a tervezgetés: kincs van a határban, tanácsülésen, taggyűlésen mindig elhangzik a kérdés: mihez is kezdhetnénk vele? Penészleken nincsen tsz, a lakosök egyéni gazdák. Küszködnek a földdel, de gyűlnek a takarékbetétek is, és ez jó dolog. Csakhogy ettől még nem lesz a közösségnek nagyobb a te- hetőssége, így amikor a tanácselnök azt mondja: ha arra kerül a sor, hogy bevezessék a faluba a gázt, a község lakosságának saját erőből kell ezt megoldani, súlyos gondot közöl. ÜDÜLŐ A „SZIGETEN” A Búvár decemberi számában hat teljes oldalnyi riportot közöl az OKTH észak-alföldi felügyelőség ellenőrző és fejlesztő tevékenységéről. A riport megyénkről szóló részében említést tesz a tisza- dobi 1000 hektáros védett ártéri területre tervezett üdülőtelepről. A megyei és a ti- szadobi községi tanács 500 telket akar kimérni a terület kellős közepén a „Szigeten”. Elismerem, szükség van a hétvégi telkekre — mondja Legányi András természetvédelmi felügyelő —, de ezek eléggé nagyok legyenek, nem úgy mint Tiszalökön. A másik feltétel, hogy ezek a telkek ne természetvédelmi területen legyenek. De ha mégis, mondjuk Tiszadobon, akkor olyan feltételeket kell teljesíteni, amelyekkel a természet károsítása maradéktalanul kizárható. Ha a ti- szadobi „Szigeten” latrinákat és szikkasztókat használnánk, akkor a területet huroksze- rűen körülölelő morotva egykét éven belül teljesen eutro- fizálódna. Csak olyan épületekről lehet szó, amelyeket az OKTH építésze engedélyez. Pillanatnyilag hogy áll az ügy? Az OKTH nem járult hozzá a parcellázás végrehajtásához. Vásárló — az eladó Hiánycikkekre keres gyárfőt a ruházati kereskedelem A tárgyalóteremből Tovatűnt a kártyás tolvaj A hagyományos röntgenkészülék a közfelfogás szerint csak a tuberkulózist mutatja ki. Tulajdonképpen a tbc-t nem is ezzel az eszközzel állapítják meg hitelt érdemlően, viszont a röntgen kimutatja a mellkasban, a hörgőkben bekövetkezett minden változást, a strúmát, a gerincferdülést, a gyulladásokat, a jó- és a rosszindulatú daganatokat, a tüdőtágulást és a szívelváltozásokat. 1983. januárjától novemberéig a megyében 37 ezer felvételt készítettek, s közülük 1600 esetben mutatott a röntgen pozitív eredményt! S ugyancsak találtak 12 új tbc-s beteget! Az onkológiai szűrések még rosszabb képet mutatnak. Tavaly 3600 nő jelent meg rákszűrésen, s köztük 25—30 százaléknál találtak fcisebb-nagyobb megbetegedést. Ez viszont hihetetlenül •rossz arány. De a tüdő- és a kardiológiai vizsgálatok is meglehetősen lehangoló eredményt hoznak. E hónap 24-től 26-ig rendezi meg a ruházati kereskedelem első önálló „vevők vagyunk” kiállítását, s ezen olyan termékekre keresnek gyártókat, amelyek eddig gyakorta hiányoztak az üz- letékböL Első alkalommal a múlt év áprilisában csatlakozott a ruházati kereskedelem 16 vállalata az iparcikk-kereskedők immár 6 éve rendszeresen megrendezett „vevők vagyunk” kiállításához. Ezt a bemutatót megtekintették a KGST-országok kereskedelmi vállalatainak itt tartózkodó képviselői is, s az eredmény: 400 ezer rubel értékű divatcikk gyártását, illetve kooperációs termeltetését vállalták. Ezek a termékek a közel jövőben kerülnek a magyar üzletekbe. A múlt évi kiállításon a hazai gyártókkal még nem sikerült megállapodást kötnie a kereskedelemnek. Ezúttal a rövidáru-, textil-, konfekció, és cipőkereskedelem 20 vállalata állítja ki a hiánycikknek számító termékeket, s ezek részletes leírásával katalógus is készül. A „vevők vagyunk” kiállításra most a hazai textil-, konfekció- és cipőipari vállalatokat, szövetkezeteket, valamint a magánkisipart hívják meg. A ruházati kereskedelem azt tervezi, hogy ezentúl évente két alkalommal rendezik meg a kiállítást, az egyiken a tavaszi—nyári, a másikon pedig az őszi—téli hiánycikkekre kívánnak gyártót keresni. Várga András 20 éves nyírbátori lakos alighanem be akar kerülni a Guiness-re- kordok könyvébe: négy év alatt nem kevesebb, mint nyolcszor állt bíróság előtt, kiszabtak vele szemben hét év szabadságvesztést — az utolsót tölti —, gyakorlatilag alig volt szabadlábon, de mint alább kiderült,, mindazzal ko- rántsincs vége, ami eddig ösz- szejött. •1983. április 20-án. délelőtt Varga a 16 éves F. Bélával elhatározta, hogy besurran Csala Mihályné helybeli lakos lakásába, és megpróbál pénzt szerezni. Az ajtó nyitva volt, és Csaláéfc Romániából érkezett vendége sem vette észre a konyhában, hogy hivatlan látogató osont a szobába. Varga a szobában, a ruhák alatt talált egy kézitáskát, amely a romániai vendégé volt. A benne lévő 3500 forinttal elillant. Közben F. Béla kint figyelt a kapunál, s jutalmul 500 forintot kapott Vargától. A pénzt Csaláné fizette •meg a vendégnek. F, Béla két hét múlva •már egyedül próbálkozott. Délelőtt ivott, délután bort akart venni, csak éppen pénzt kellett volna hozzá. Be- surant Papp Imréné nyírbátori lakásába, s az asztalon hagyott dobozból kiemelt 16 120 forintot, s tovatűnt vele. Egy részét elvásárolta, felöltözött, mindössze nyolcezret vesztett kártyán, mert elég rossz volt a lapjárás. Az eljárás során a szakértők megállapították, hogy F. Béla a debiiitás fokán álló elmegyengeségben szenved, Varga is enyhén gyengeelméjű. Az ügy a Nyíregyházi Járásbíróság dr. Oroszné dr. Bíró Anna tanácsa elé került, s a bíróság a lopások miatt F. Bélát tíz hónap fiatalkorúak fogházára büntette, elrendelve, hogy a korábban megszakított javítóintézeti nevelést folytatnia kell, Vargát pedig — mint többszörös visszaesőt — tíz hónap börtönnel sújtotta, és két évre eltiltotta a közügyektői. F. Béla köteles megtéríteni Papp Iimréné kárát, Csalánét kárigényével a bíróság a tör. vény egyéb útjára utasította. Az ítéletet a Nyíregyházi Megyei Bíróság helyben hagyta, így az jogerős. (k)
