Kelet-Magyarország, 1984. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-10 / 7. szám

2 Kelet-Magyarország 1984. január 10. KÉSZÜL A TIP. A Növényolajipari és Mosószergyártó Vál­lalat nyírbátori üzemében naponta 64 ezer félkilós kézkímélő Tip mosogatóport készítenek. Varga Ferencné és Bihari Já- nosné kiszerelés közben. (Elek Emil felvétele) Sok az igénylő — Letéti díj — Tartós használatba Új telkek Nyíregyházán Bizonyos vagyok abban, hogy jó néhány helyen esik szó e hetekben arról, hogy valamilyen úton-módon meg kellene oldani a lakás dolgát — mégpedig úgy, hogy bele­vágnak az építkezésbe. Nos, ilyenkor nyilván az első lé­pések egyike, hogy körülnéz­nek, érdeklődnek: hol lehet telekhez jutni — és meny­nyiért. — Mi a helyzet Nyíregy­házán? — kérdeztem Bar- dócz Tamást, a városi tanács osztályvezető-helyettesét. — Meg növekedett az igény a magánlakások építésére al­kalmas telkek iránt a megye­székhelyen. Ez már tavaly, A Kelet-Magyarország 1983. november 30-i kisvárdai ol­dalában az önök tudósítója magas kalóriájú szenek ellá­tási gondjaira hívta fel az il­letékesek figyelmét. A tudó­sító véleményével messzeme­nőkig egyetértünk. Az ország geológiai adottságai miatt vi­szont vállalatunk értékesítési lehetősége és az egyre növek­vő kereslet között nem lehet az összhangot megteremteni. A tudósító által igényelt 4—5000 kalóriát csak a len­gyel szénből tudnánk bizto­sítani. Ezt csak korlátozottan lehet beszerezni. Sajnos, ugyancsak korlátozottan áll rendelkezésre alacsonyabb kalóriájú hazai aprószén is. A termelési korlátok miatt semmiképpen nem tudunk ezeknek az igényeknek ma­radéktalanul megfelelni. Vál­Hol a jó szén? lalatunk zömében borsodi szeneket kap, mely közismer­ten az igényeltnél alacso­nyabb fűtőértékű. Ilyen kö­rülmények között vállalatunk csak a meglévő árualap elosz­tására tud vállalkozni. Lehetőség lett volna arra, hogy a kazánszenek pótlásá­ra gyöngybrikettet biztosít­sunk a kisvárdai lakosoknak, de az ez iránti kereslet a ma­gas fűtőérték ellenére mini­mális. A gyöngybrikett 5300 kalóriájával megközelíti a lengyel szén fűtőértékét. Ál­talános tapasztalatunk az is, hogy a kazángyártók nincse­nek tekintettel az ország adottságaira, igen kevesen foglalkoznak az alacsonyabb hőértékű szenekkel fűthető kazánok kikísérletezésével. Reménykedünk abban, hogy 1984-ben a beindított beren- tei mosóműből olyan tiszta aprószén kerül ki, mely eny­híteni fog a hazai kazánszén- ellátási gondokon. Bár en­nek a szénnek a kalóriája sem fogja elérni a cikkben jelzett mértéket, de minden­képpen segíteni fog a feszült­ség feloldásában kedvező égési adottságai miatt. Szilágyi Zoltán a Kelet-magyarországi Tüzép Vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettese BÉRTARIFÁK Télre vált a január Orvosmeteorológus a frontérzékenységről és a hűlésveszélyről Bár még csak a tél dere­kán járunk időjárásunk már eddig is jócskán bővelkedett meglepetésekben. December 1-én, a meteorológiai tél kez­detével még úgy látszott: ke­mény télnek nézünk elébe, így is történt, egészen 17-ig, addig minden nap a sokéves átlag alatt volt a középhő­mérséklet. Ezután viszont óriási fordulattal — tavaszra váltott a tél. Az enyheség ka­rácsonykor tetőzött: évszáza­dos melegrekordok dőltek meg, a középfiőmérséklet az április elejinek felelt meg. A decemberi átlaghőmérséklet végül is 1 fokkal haladta meg a sokéves értéket. Ami a távolabbi kilátáso­kat illeti: minden jel arra mutat, hogy az időjárásunkat eddig jellemző változékony­ság lassacskán megszűnik. A hét elején ugyan még lehet kisebb havazás, később azon­ban fokozatosan nyugalom­ba jut a Kárpát-medence fö­lött a levegő, és párás, he­lyenként ködös időre számít­hatunk. A hőmérséklet ele­inte még az átlag fölött le­het, később már nagyjából az évszaknak megfelelően ala­kul. Az előbbiekből kitűnik, hogy ezúttal a frontérzéke­nyeket kevéssé viseli meg az időjárás. A ködös, párás idő miatt elsősorban a légúti megbetegedésekben szenve­dők közérzete válhat rosszab­bá. A levegő megnövekvő re­latív nedvességtartalma meg­növeli a meghűléses megbe­tegedések valószínűségét. (A H. H. nyomán) Néhány fontos és aktuális vizsgálat tapasztalatairól kértünk tájékoztatást a Ke­reskedelmi Minőségellenőrző Intézet illetékeseitől. Egynapi hússzállítmányt vizsgált meg a Csemege Ke­reskedelmi Vállalat felkéré­sére "az intézet élelmiszer- ipari osztálya az ünnepek előtt. Az úgynevezett vörös­árut (felvágott, kenőmájas, hurka) ízhatásuk szerint is összehasonlították. Kiderült: a készítmények fűszerszegé­nyek, ízben alig-alig van kü­lönbség a soproni, a veronai és az olasz felvágottak kö­zött. A „terítékre került” áruk minőségileg nem hibásak, forgalmazhatók ugyan, ám a vizsgálat arra figyelmeztet, hogy az említett termékek gyártói keveset adnak egy, a fogyasztást is befolyásoló té­nyezőre: a finomságra. Dr. Dömölki Ferencné osztályve­zető szerint a vizsgálat alap­ján ízesebb felvágottak ke­rülnek majd a boltok pult­jaira. Az utóbbi hónapok egyik slágercikke: a Richtofit koz­metikumcsalád. KERMI-vizs- gálatáról Szabó Tamásné, a vegyipari osztály vezetője el­mondta : — A kőbányai gyógyszer- gyártó új készítménye: a habfürdő és krém nyugtató és gyulladást csökkentő ha­tású. Bőrregeneráló tulajdon­ságát a klinikai vizsgálatok is alátámasztják. Áz előbbi érzékeny és száraz bőrúek- nek egyaránt ajánlható az utóbbi kilencféle gyógynö­vénykivonatot tartalmaz; gyulladás- és fájdalomcsilla­pító hatása vitathatatlan. Háttér­olvasás A háttérhírnél fonto­sabb a háttérolva­sás. Gazdasági ne­hézségeket, ellentmondá­sokat szülő korunkban mindenkinek el kell sajá­títania ezt a képességet, aki talpon akar maradni. Az idei népgazdasági terv kilátásait boncolgató Hír- háttér legutóbbi adása er­ről győzhette meg a nézőt. És persze arról, hogy szi­gorú esztendőnek iiézünk elébe. Az ötvenperces eszme­csere a televízióban reális képet festett az ország és az állampolgárok helyze­tének várható alakulásá­ról. Mint a meghívott ven­dégek válaszaiból kitűnt, a rossz gazdasági körülmé­nyek ellenére eddig a le­hetőségeinknél jobban él­tünk. 1984 azért is tekint­hető egyfajta határkőnek, mert most esik egybe az ország feszítő helyzete, te­herbírása és az ennek megfelelő életszínvonal. A korábbi túlelosztás miatt nyitott olló összezárul, összhangba kerül a világ­piacon megmérendő mun­kateljesítményünk értéke elosztási viszonyainkkal. Az idei népgazdasági terv tömör mondataiból, szám­adataiból mindez kiolvas­ható. A Hírháttér adásából nemcsak az derült ki, hogy a közzétett terv kön­törfalazás nélkül szól fel­adatainkról, hanem — ami örvendetesebb —, hogy a nehezedő körülmények kö­zött megtanultunk a sorok között olvasni. A háttér­olvasás gyarapodó nem­zeti önismeretünk jele. A nehéz tanulólecke nyomán egyre inkább képesek va­gyunk felismerni, értékel­ni saját helyzetünket, le­hetőségeinket, cselekvé­seink útját, módját. Egyé­nenként átérezzük, hogy az egész ország helyzeté­nek. javítása érdekében cselekednünk kell. A mű­sorban sugárzott riportok szereplői is azt támasztot­ták alá, hogy az országos gondok egyre jobban csa­ládi és vállalati gondok, s csak ez a szinkron vihet bennünket előbbre. Á ldozatokat kell hoz­nunk a terv teljesíté­séhez Nem elegendő pusztán annyi, hogy a megkeresett forintjainkat jobban beosztjuk, meg- gondoltabban költjük el. Beosztóbban élni ma már nem elég. A munka front­ján szükséges áldozatokat hozni, hogy az idei, átla­gosnál nehezebbnek tűnő év után fellélegezhessünk. Reszler Gábor y A Dombrádi ÁFÉSZ 11-es számú ABC-boltja az 1983-as esz­tendőben 21 millió forintos forgalmat bonyolított le. Az 1979 áprilisában átadott bolt az első évet már 15 millió 300 ezer forinttal zárta. Az egymillió 200 ezer forintos árukész­letből főleg alapvető élelmiszereket, háztartási vegyi, papír- és üvegárut forgalmaz a bolt. (cs.) az új rendelkezések életbe lé­pése után észlelhető volt, idén további növekedésre számítunk. Az idei tervek­ben több száz telek kialakí­tása és tartós használatba adásia szerepel. — A Korányi Frigyes ut­ca keleti oldalán igen sok új telek kialakítása folyik. Hol tart ez? — Itt a most következő ütemben 152 lakás felépíté­sére nyílik lehetőség. A tel­kek közművesítése hamaro­san befejeződik, akkor átad­juk a lakásszövet kezeinek tartós használatra, illetve építésre. Ha jól tudom, még -nincs meg minden telek gaz­dája ... — Drága. — Az átlagos telekár 210 ezer forint. Van persze sok kisehb telek is, ezek 150—170 ezerbe kerülnek. Az árakat úgy állapítottuk meg, hogy tartalmazza a közművesítés árának arányos részét, va­lamint a nagyságtól is függ. Tovább is folytatjuk a terület- előkészítést. Az újabb ütem­ben 137 lakáshoz alkalmas telket alakítunk ki, a kisajá­títás már befejeződött, né­hány hónap múlva átadjuk a területet közművesítésre. — Igen sok telekigénylőt tartanak számon Oroson. — Legalább százat. Ezért döntöttünk úgy, hogy Oros- nak Nyíregyháza felé eső ol­dalán kialakítunk 220 telket, ahová hagyományos családi házak épülhetnek majd. Nem is sokára, mert az év köze­pére szeretnénk befejezni a kisajátításit, megkezdődik a közművesítés — villany, víz, csapadékcsatorna épül. Azt még nem tudom megmonda­ni, hogy utat építhetünk-e attól függ, mennyire növelné meg a költségeket, ezzel pe­dig a használati díjat. Ha irreálisan sok jönne ki, ak­kor le kell mondanunk ró­la. Sóstóhegyen is van épí­tési igény, bár itt már nem sok a lehetőség új telkekre. 40—50-et tudunk még idén adni. Borbányán a Kisdiófa utca térségében alakítunk ki új telkeket, ide mintegy 250 családi ház épülhet a 180— 200 négyszögö.les területekre. A Ságvári-telepen a tavaly átadott 100 telken már épí­tenek (pár darab van még gazda nélkül), itt egyelőre nincs lehetőség több telekre. Ha majd módosulnak a ren­dezési tervek, akkor remél­hetőleg tovább növekedhet a lakótelep. — Nemrégiben némileg változtak a telekkel kapcso­latos rendelkezések! — Újdonság, hogy ezután a tartós használatba adás dí­ját úgy állapítják meg, hogy az igénylő számára az vég­leges összeg. Tehát: ha fel­épített házat mondjuk húsz év múlva eladja, akkor nem fizetik vissza neki a haszná­lati díjból arányosan mara­dó részt (eddig a díj hetven évre szólt), s azt nem kérik az új tulajdonostól. — Mondhatjuk: vételárrá vált a díj? — Lényegében olyan lett de a tulajdonjog továbbra is az államé. A másik új­donság, hogy lehetőség van ezután telekigénylési letétre. Hasonlóan a lakásigénylési letéthez, a leendő ár bizo­nyos részét befizeti az igény­lő, ennek fejében a tanács garantálja, hogy bizonyos időn belül telket kap. Ezt va­lószínűleg bevezetjük Nyír­egyházán. T. GY. Az intézet híradástechni­kai osztálya műszerszobái­nak egyik „nagy vendége” a japán gyártmányú, forgalom­ba mind ez ideig még nem hozott Panasonic SL N 15 tí­pusú lineáris lemezjátszó. — Igen jó a véleményünk róla — válaszolja Jasziczky János osztályvezető-helyettes. — A tű vezetése sugárirányú, csökken tehát a torzítás, jobb a hangminőség. A kar kis tö­megű. ezért kevésbé érzékeny a rezdülésekre, s egy mini­komputer által vezérelt mo­tor hajtja. K. D. P. Mennyit keres a manöken? említjük, hogy a munkavi­szonyban teljes munkaidőben foglalkoztatott vizsgázott ma­nökenek személyi alapbére havi 2200—5300 forint között állapítható meg. Az ese­tenként foglalkoztatott m nökenek egyszeri fellépésé­ért, kategóriába sorolásától függően 150—450 forintig ter­jedő díjazást kaphat. Külön rendelet vonatkozik a szórakoztató zenészekre, előadóművészekre. Az alkal­milag foglalkoztatott zenész napi munkabére például leg­feljebb 600 forint lehet, de szilveszter éjszakáján — lega­lább 7, de maximum 10 órai foglalkoztatási időt figyelem­be véve — 800—1500 forint között bér fizethető a számá­ra. A zenészek közül éjszakai pótlék csak azokat illeti meg. akiknek munkaideje rendsze­resen éjfél után végződik. A Magyar Közlöny napok­ban megjelent 1983. évi 57. számában megtalálhatók a részletes rendelkezések az új bértarifákról. így például az államigazgatási, igazságszol­gáltatási dolgozók, a belke­reskedelmi alkalmazottak alapbérének megállapításá­ról, az egyes közművelődési tevékenységek díjazásáról, a felsőoktatási intézmények­ben fizethető óra- és vizsga­díjakról, a fordítók és a lek­torok munkabérének, vala­mint a gépjárművezetők munkafeltételeinek és mun­kabérének megállapításáról. Tartalmazza a közlöny a háztartási alkalmazottak munkaviszonyával és munka- feltételeivel, valamint az idegenvezetők és a csoportkí­sérők díjazásával kapcsolatos szabályokat is. Csupán ízelí­tőül, az érdekesség kedvéért A tárgyalóteremből Börtönben a hirtelen haragú „Invag“ vök mondtak valamit a höl­gyeknek. Felugrott és az egyik jugoszláv állampolgárt egy székkel leütötte, aztán bele is rúgott. Az ütéstől a 'szabadkai csapat vezetőjé­nek egyik szeme olyan súlyo­san megsérült, hogy mara­dandó károsodás is bekövet­kezhet. Az ideg- és érhártya megrepedése már eddig is látásromlást eredményezett. A Nyíregyházi Járásbíró­ság dr. Margiticsné dr. Kato­na Piroska tanácsa maradan­dó fogyatékosságot okozó sú­lyos testi sértés miatt Csorba Ferencet egy év két hónap börtönbüntetésre ítélte és égy évre eltiltotta a közügyektől. Az ítélet jogerős. Sokan emlékeznek még a tavaly augusztusi botrányra, amikor a Nyíregyházi Vas­utas-Spartacus NB I-es csa­patának vendégei voltak a szabadkai futballisták. A jugoszláv csapat Sóstón la­kott és a csapat vezetői egyik este a Krúdy-szálló teraszán szórakoztak. A szomszéd asz­talnál Csorba Ferenc 23 éves nyírszőlősi lakos ült egy négytagú társasággal. A tár­saságukban lévő két hölgy kiment a mellékhelyiségbe, s amikor elhaladtak a jugoszlá- vok asztala mellett, a fél li­ter pálinkától és fél liter rumtól már erősen ittas Csor­ba úgy vélte, hogy a jugoszlá-

Next

/
Thumbnails
Contents