Kelet-Magyarország, 1984. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-08 / 6. szám

1984. január 8. Kelet-Magyarország 3 Üzletek, elemes bútor, emlékszoba Próbaút a_ levegőben Majdnem idálisnak mond­ható repülési idő, csak a le­vegő párás egy kicsit Nyír­egyháza légterében 1200— 1600 méter magasságban. Egy vitorlázó repülőgép látvá­nyos manővereiket hajt vég­re a repülőtér felett. Az időpont: péntek, dél. Berepülést hajt végre a KM—400-as vitorlázógép, amely a MÉM Repülőgépes Növényvédő Szolgálat nyír­egyházi repülőterén készült. Dr. Keselyák Mihály repülő- mérnök, a mezőgazdasági fő­iskola docense korábban egy pályázatra tervezte ezt a re­pülőt. A megépítéséhez 1976-ban kezdhettek hozzá. Kilenctagú brigádot alakítottak, akik saját kezűleg készítették el a sablonokat, a szerszámokat és mindent, ami a gép készíté­séhez szükséges volt. A 15 méteres szárny és a 6,75 mé­ter törzsű, fémvázas vitorlá­Egy éve írtuk - most meglátogattuk zógépet műanyaggal borítot­ták. Már ez magában is új dolog, de Borosnyai Károly berepülő pilótátok aki eddig 40 órát repült a géppel, tel­jesen másfajta vezetést kí­ván a rég'i gépekkel szem­ben. A szakirodalomból úgy tudják: egyedülálló kormány­zási rendszert alakítottak ki.. A kormányerő-kiegyenlítés és a futómű elektronikus vezér­léssel működik. . A berepülési program tart az új géppel. Az már biztos, hogy néhány kisebb korrek­ciót végre kell hajtani a pro­totípusnál. S csak ezután kö­vetkezhet az alkalmassági engedély megszerzése. Hárs­falvi Sándor, a repülőgép- építők művezetője elmondta, hogy a gép teljesítménye re­pülési paraméterei nagy szi­lárdsága alapján érdemes a továbbfejlesztésre, mivel a sportrepülés, műrepülés te­rületén rekorderedmények elérésére lehet felkészíteni. Felvételeinken: a pilóta és a tervező a felszállás előtt — 1600 méteren az új vitorlázó- gép. Elek Emil Kézbe vettem a Kelet-Ma­gyarország 1983 januári szá­mait — átlapoztam, olyan híradásokat keresve, melyek­ben ígéretek-remények fogal­mazódtak meg. Mi lett ezek­ből az év során? A Nyíregyházi Konzervgyár 1982-ben kezdte \ gyártani a Nagymama lekvárja elneve­zésű terméket, több ízzel. A vásárlók szívesen fogadták a finom lekvárt — 1983-ra nagy mennyiség gyártását ter­vezte az üzem. Ez meg is va­lósult, az egész országba szál­lítanak — sőt, nagy sikernek bizonyult a Nagymama lek­várja: a tavalyi őszi Buda­pesti Nemzetközi Vásáron vá­sárdíjat kapott. Boltok keringőjéröl olvas­hattunk egy évvel ezelőtt. A megyeszékhely központjában több üzlet helycseréjét ter­vezték — ez meg is történt. A Zrínyi Ilona utca sarkára költözött a Kossuth téri cipő­bolt, mivel ott már kinőtték a helyiségeiket. Oda került a Tanácsköztársaság téri fonal­ház, annak helyére pedig a játékbolt. A csere beváltotta a remé­nyeket — jobb, kulturáltabb Kincsünk a nád S okáig simogatta nem­zeti önérzetünket a tény: a magyar papri­ka uralja a világpia­cot, és mi diktáljuk az ára­kat. Egy ideje erről hallgatni illik, mert a spanyolok és má­sok olyan erős konkurenciá­vá váltak, hogy uralkodó sze­repről ma már szó sincs. Hogy jön ez a bevezető a címhez? Aki még nem tudta, annak a paprika utáni kár­pótlásul elmondjuk: a ma­gyar nádnál nincs jobb a vi­lágon, és egyelőre nem is mu­tatkozik. Akkora jelentősége persze nincs az ügynek, mint mondjuk a gabona- és hús­programnak, de egy NADEX nevű külkereskedelmi vállalat nagyszerűen megél az export­jából. Minderről nem most hallot­tam először, hanem jó néhány évvel ezelőtt, még debreceni egyetemistaként, és már ak­kor fennakadt a szemem: a hortobágyiak egy kévéért egy dollárt szereztek az ország­nak. Azóta elkerülvén a Haj­dúság fővárosából, járva Sza- bolcsot és Szatmári, mindig eszembe jut a hortobágyiak jó üzlete, valahányszor egy le- vágatlan, korhadó nádast lá­tok tavasszal, amikor az új növedék lándzsája tör elő. Végképp nem hagyhatom szó nélkül az ügyet azután, hogy egy gazdasági lapban olvas­tam: soha nem látott árakon vennék Nyugat-Európában a nádunkat, de nem győzzük. Nem győzzük? Hiszen a Sza­mosnak egyedül abban a holt­ágában, amely Tunyogma- tolcstól húzódik Géberjén, Fülpösdaróc mellett ököritó- fülpösig, van annyi nád, mint a Velencei-tóban. Meg merem kockáztatni: ha az ott lábon álló nádat ügyesen eladnánk, vagy két tsz-t kihúzna a sár­ból. Igen ám, de más miből koc­káztasson? Miből vegyen gé­pet, miből fedezze a járulékos költségeket? Lapunk első ol­dalán számoltunk be a na­pokban: megalakult az Agrár Innovációs Társulás. Nem nagy tőkével, amolyan kis­bankként egyik feladata az ilyen kis üzletek felkarolása. Egész biztos beszállna ebbe is. Kis üzletet írtam, mert példa­ként egy kis régiót említet­tem. De aki ebben a megyé­ben él, az tudja: többszöröse ennek a teljes nádterület. Nád? Ugyan ... — legyinte­nek sokan. Igen! Nád! A föld­törvény szerint a nádas ugyanúgy művelési ág, mint a szántó, vagy a gyümölcsös, és amit elfelejtettünk: ugyan­úgy termelőalap. Esik Sándor „Engem meg sem kérdeztek...“ Miért mondott le a banki népfrontelnök? Nemrég szokatlan tartalmú levelet kapott a Ha­zafias Népfront megyei titkára Takács Sándor benki népfrontbizottsági elnöktől, aki bejelentette: lemond a népfrontelnöki tisztségéről, egyben a Mándok Nagyközségi Közös Tanácsban betöltött tanácstag­ságáról is. Miért mondott le fontos közéleti tevékenységéről Ta­kács Sándor? Milyen előz­mények játszottak szerepet abban, hogy félrevonul a közélettől? Leveléből választ kaphatunk a kérdésre, bár személyesen is megkerestük, de munkahelyet változtatott, távolabb dolgozik, így a le­vélben foglaltakra kellett ha­gyatkoznunk. Idézet: „Inkább félreállok...” „Tisztelettel értesítem a titkár elv'társnőt. hogy a ben­ki általános iskola negyedik osztályának Mándokra való körzetesítése megtörtént. Szükségesnek tartom a titkár elvtársnőt értesíteni az aláb­biakról: az áprilisban meg­tartott szülői értekezlet óta. amely leszavazta a körzetesí­tést, nem volt semmilyen fó­rum községünkben, amely az ügyet kivizsgálta, vagy meg­szavazta volna. Engem, mint helyi hépfrontelnököt semmi­ről a mai napig nem értesí­tettek. Személyem nem kí­vánatossá vált az üggyel kap­csolatban kifejtett munkám miatt. Ügy látom jónak, ha félreállok és átadom a he­lyem olyan személynek, aki egyetért az ilyen intézkedé­sekkel és nem gátolja a -ta­nácsi munkát. Kérem lemon­dásom szíveskedjék elfogad­ni ...” Megkérdeztük ■=> körzetesí­tésről Ferku Imrét, a megyei tanács művelődési osztálya általános iskolai csoportve­zetőjét, aki elmondta: a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottsága által korábban el­fogadott program szerint 1985-ig javasolták a helyi ta­nácsnak, teremtsék meg a körzetesítés feltételeit, hogy megszűnjön a benki gyerme­kek összevont, nem szak- rendszerű oktatása és ők is magasabb szintű képzésben részesüljenek. A végrehajtás azonban a helyi tanács ha­tásköre, ők döntenek arról, megérettek-e a feltételek. Bíró Gusztáváé, a Mándoki Községi Tanács elnöke, az ügyben való tájékozódásunk­kor elsőként a megyei ta­nács intézkedési tervére hi­vatkozott, majd a szakos pe­dagógus-hiányt említette, amely miatt előbbre kellett hozniuk a negyedik osztály „ibekörzetesítését”. Hogy .mégis kicsit két ma­lomiban őrültek a hivatalos és társadalmi szervek, arra elgondolkoztató példa a nép­frontelnök lemondása, aki kétkezi munkás, lakatos és a körzetesítés ügyében nem el­fogult. mert nincs iskolás ko­rú gyermeke.. Egyszerűen úgy vélekedhetett: a kis falu köz­véleményének nem tud „el­számolni”, vajon a népfront- bizottság is ráitette-e a „pe­csétet” a kétszeri nekifutás­sal megvalósított iskolakör­zetesítésre. A népf-rontelnöknek igaza van abban, hogy az értelmi­ség kivonulásával a piciny faluból olyan szellemi vér- veszteség érte Benke-t, ami a közéletre, a faluközösségre, a sokat, emlegetett lakosság- megtartó képességre is köz­vetlenül hatással lehet. A községi tanács elnöknője két alkalommal járt a népfront elnökénél — a párttitkárral együtt — kérték, vonja visz- sza a lemondását. Sajnos a tüske ekkor már olyan nyo­mokat hagyott Takács Sán­dorban, hogy kitartott a le­mondása mellett. Ne legyen közöny... Kár lenne azonban hason­ló esetben — ami szerencsé­re nem gyakori — gépiesen napirendre térni az ilyen ügyek fölött, mert olyan jó szándékú emberek távolod­hatnák el a közéleti munkál­kodástól, akiknek távolléte szegényíti a cselekvő együtt- munkálkodást, egy-egy falu előbbrejutását. Bár úgy tű­nik, ez ügyben mindenki vét­len, minden illetékes lelki-is­merete nyugodt, a Takács Sándorok lemondását komo­lyabban kell venni minden­kinek, aki tehet azért, hogy az egészséges cselekvő szelle­met ne gyöngítse közöny, vagy érdektelenség... Páll Géza körülmények között vásárol­hatunk. Felújították az Am­fora üvegboltját a Lenin tér sarkán, s a Bethlen Gábor utcai papír-írószert. Gondok is vannak azonban. Ma is üres az év közepén megszűnt bútorbolt az Arany János utcán — a Sóstói Kul- túrparkba költözött, a bútor­áruházba. Csak az elmúlt he­tekben rendezték be a kisgép- kölcsönzőt ugyancsak ezen az utcán — jó ideig üres volt az iparcikk-kölcsönző vállalat -helyisége. A Szatmár Bútorgyár új -terméket ígért 1983-ra: a na­gyon keresett és népszerű ele­mes bútorokat. A Máté elne­vezésű elemes bútoruk való­ban el is készült, s jól mutat­ja, hogy milyen nagy az igény: csak több hónapos elő­jegyzésre tudják szállítani! A Kisvárdai Városi Tanács új, átszervezett munkájáról is olvashattunk a múlt év ele­jén. Kevesebb osztály, más A Váci Mihály-emlékszobá- ban. feladatelosztás, az. ügyfelek jobb informálása, gyorsabb ügyintézés — ezek voltak a fő célok. Egy év elteltével megállapítható: bevált az új forma! Ezt példázza az is: a megye városainál (Nyíregy­háza kivételével) meg kíván­ják valósítani ezt az úgyne­vezett „kisvárosi modellt” . ■. A Manda-bokori Általános Iskola épületében tanított hajdan Váci Mihály — emlé­két ma is őrzik az itt élők. Ennél többet is ígértek azon­ban: a Ságvári Termelőszö­vetkezet támogatásával em­lékszobát terveztek az épület­be. Azóta felavatták a hely­reállított iskolában a kis szo­bát — méltóan a költő emlé­kéhez. Megújuló óváros címmel adtuk hírül a nyíregyházi Őz utca környékének átalakulá­sát. Ide az egyik korszerű, több szintes épületbe már az első fél évben beköltözhettek az új lakók, míg a _ másik alagútzsalus építésű házba az év végére adták át a kulcso­kat. MIINKÁSFÓRIÍM Szereti a főnökét? VÁLASZOL BALOGH ATTILA, a MEZŐGÉP esz­tergályosa. — Jól megvagyok velük. A közvetlen főnököm, a mű­vezetőm nagyon rendes, de az üzemvezetőre sem szól­hatok rosszat. Velük szinte minden órában találkozom, gyakorlatilag segítik a mun­kámat. — És a termelés azon múlik a Nyíregyházi Mezőgazdasági Gép­gyártó Vállalat törzs­gyárában, kinek, milyen kapcsolata van a veze­tőivel? — Dehogy. Ha olyan fel­adatot osztanak rám, ami nem tetszik nekem, akkor lehet, hogy egy kicsit sza­badabban megmondom a véleményemet. Aztán rájö­vök, hogy ez tulajdonképi­ben időpocsékolás, mert őket is utasítják, tudom, hogy a munkát valakinek el kell végeznie. — És az év végi haj­rá, a túlórák elrendelé­se is tetszett? — Attól függ, hogy mond­ja meg egy főnök, ha ilyes­mi adódik. Először hoz­zánk, régebbi munkásokhoz jött, megindokolta, miért szükséges, hogy december­ben 24 felújított eszterga ki­menjen az üzemből. Nem lenne jó, ha egy fiatal is csak azt látná, már megint űzik az embert. — Eszerint az időseb­beknek többet megen­gednek? — Inkább jobban elnézik nekik az apróbb dolgokat. De ehhez idő kell, bizonyí­tás a munkában, hogy ami­kor tényleg szükség van ránk, akkor a főnök nyu­godtan jöjjön hozzánk. — Akkor ki a jó főnök, kit szeretnek a munká­sok? — Mondom a kezdő koro­mat, akkor nagyon szigo­rúnak véltem az igazgatón­kat, mert mindenért figyel­meztetett — egy késéstől a néhány perces állásig. Az­tán az év végén kiderült, hogy volt prémium, juta­lom tisztességesen. Ezért azt a főnököt lehet szeretni, aki gondoskodik rólunk. Végül is a bánásmódon, a fizeté­sen méri le az ember, hogy jó a vezetés, vagy sem. Lányi Botond 71 Mellbe vágott a szerda jy! esti krimi a tévében. No, nem a főfelügye­lő lezserségnek álcázott mo- dortalansága néhány jelenet­ben, hanem egy olyan epi­zód, mely túlságosan ismerős — és mégis merőben szokat­lan. Rögvest meg is magya­rázom. A főfelügyelő rári- vall beosztottjára, hogy a nagy akcióhoz riasszon min­denkit, aki él. Az nyomban a telefonért nyúl — és ... Tetőfokára hágott az iz­galmam, elkerekedett a sze­mem: az angol hekus NEM KAPOTT VONALAT. Igen, kérem, bármily hi­hetetlen. az illető türelmetle­nül nyomogatta a gombot, nem volt azonnal és rögtön búgó hang. Ilyet még nem­igen láthattunk. A filmek­ben már megszoktuk (főleg a krimikben), ho-y ha tele­fonálni kell, mondjuk a rend­őrségre, akkor már pillana­tok múlva zihálhat a kagy­lóba a segélykérő: jöjjenek gyorsan .. . Ha azt beszéli meg két kedvesnövérnek ál­cázott gengszter, hogy 11-kor telefonon megtárgyalják a rejtély titkát, akkor pontban 11-kor cseng a telefon. Ha az elhelyezett pokolgép telefon- hívásra robban, akkor ott a kitűzött időpontban kő kö­vön nem marad ... Bezzeg itthon! Az utcai verekedés szemtanúja belohol a legközelebbi telefonfülkébe — és bajban van. Egyrészt, / mert nem bír megszólalni a lihegéstől, mivel nem kis do­log három kilométert futni a legközelebbi fülkéig. Más­részt hiányzik a telefonkagy­ló. Vagy: betörőt talál a laká­sában a hazaérkező. A tele­fonhoz ugrik. A betörő rá­pillant, és unottan feszegeti a fiókokat. Az áldozat vonal­ra vár. A bűnöző némi va­csorát készít magának a konyhában, békésen elfo­gyasztja, majd távozik, mi­közben a céklavörös fejű há­zigazda szétmorzsolja a kagy­lót. Ez a telefonon történő távrobbantás is körülményes dolog nálunk (ezért nem is igen alkalmazzák). Elhelyezi ugyebár az elvetemült a po­kolgépet. Kis idő múltán te­lefonálni akar. arcán sátáni vigyor. Ez később lehervad. Mire sikerül felhívnia a szá­mot, a magyar gyártmányú robbanóanyagnak lejárt a sza­vatossága, a kiszemelt áldo­zat elköltözött, a telefont ik- resítették, a kábel beázott, és különben is téves a kapcso­lás. Hát ezek futottak át az agyamon, amikor láttam: az angol krimihős nem kap vo­nalat. No, mondom, begyű­rűzött. így járnak az átkozott kapitalisták — minek van ott minden házban telefon? Még­is csak sok, ami sok! Amikor pedig később láttam, hogy az éhes főfelügyelő elemeit egy tejesüveget a bolt elől haj­nalban, s abból ivott, végleg megnyugodtam. Lesz még ná­latok is zacskós tej! (tarnavölgyi) !1!1! jJjlI 1 !•!'!'! 11! i'»! i! i Mi! i! i' i! *!»!«! •! •! i in«® m

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents