Kelet-Magyarország, 1984. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-08 / 6. szám

2 Kelet-Magyarország 1984. január 8. Születik Nyíregyházán HANGSÚLY: a rádió irodalmi folyóirata A hangnak súlya van. Főleg, ha írástudóé a hang. A Magyar Rádió nyíregy­házi stúdiója es a megyei­városi művelődési központ bábáskodásával született új magyar művészeti és iro­dalmi folyóirat címválasz­tása így programot is je­löl. Ha ehhez hozzátesszük az első adás bevezetőjeként elhangzott mondatokat, me­lyeket Ratkó József József Attila-díjas költő mqndott, miszerint csak vitathatatlan etikai és esztétikai értékek kaphatnak helyt benne, e műhely tiszta szándékát örömmel köszönthetjük. A szerkesztők — Ratkó József, Antal István, Nagy András László és Göröm- bei Andor — e sorozat indí­tásakor lényegesen többre gondoltak, mint egy rádió­ban elhangzó irodalmi mű­sorra. Hosszú évek vitáira, tépelődéseire tettek pontot akkor, amikor „bátorító mű­helyt” szerveztek a megyé­ben, és a megyén kívül élő, de e tájhoz kötődő írók­nak, költőknek, esztéták­nak. művészettudóknak. Mert régi igazság: mit sem ér az alkotó, ha nem kap teret és fórumot, nem szem­besítheti művét közönség­gel, nem okulhat sikeréből és kudarcából. A megmére­tés nemcsak alkotói igény, de társadalmi követelmény is, nélküle aligha kaphat szárnyra a tálentom, s nem hullik ki a konkoly. Szabolcs-Szatmárnak. va­lamint a környező tájnak roppant örökséget jelentő irodalmi hagyományai van­nak. Czine Mihály tanul­mánya a Hangsúly adásá­ban meggyőzően bizonyítot­ta ezt.'De a sorolásban ben­ne volt a kérdés — az igény megfogalmazása is! —: kik és hogyan kapcsolódnak napjainkban az elődök progresszív csapatához? Me­gyénk. mely mindig inkább oldott, semmint kötött, te­hetséges emberek csapatát küldte szét az országba. Ki itt. ki ott talált újságot, fo­lyóiratot, műtermet, kon­certtermet. színpadot. Alig­ha lehet porolni a véle­kedéssel: ideje immáron megkötni azt, kit az itteni vonzás tart szorosan. Szol­gálhatja az eddiginél job­ban is a szűkehb pátriát e szellemi erő. A Hangsúly első két szá­mában (adások: november 27. és december 25.) hall­hattuk a 17 éves, tehetséges Teski Tibor verseit, Mester Attila verses drámájának részletét, Speidl Zoltán dra­matizált novelláját, Ma­gyar József verseit. Ratkó Lujza tanulmányát, Bartha Gábor novelláját. Hogy mi sikerült hosszabbra, mivolt a szerkesztés néhány kor­rigálható hibája — az ne legyen most téma. Fonto­sabb mindaz, ami a tartal­mat illeti. A rádió adta le­hetőségek egy részének ki­használásával új hangok je­lentkeztek. A folyóiratolva­só, a hírlapot forgató ne­veiket ismerte eddig is. De más volt hallani őket a ha­zai közegben, ahol a szó másnak talán érthetetlen szint és tartalmat is hor­doz. ahol az általánosan is igaz gondolat közvetleneb­bül jut szívhez és értelem­hez. Az első két számban el­hangzott művek nyomán viszont megfogalmazódik — s ez így történt a szerkesz­tőknél is — vajon nem tá­gítható e kör? Szót kér a szomszéd megye, hangot kér a környező országok számos alkotója. Ukrán, szász, román, szlovák — mindenki, akinek történel­mi és érzelmi kapcsolódása csak erősítheti az itt élő mondandóját. (A ma esti nyilvános felvétel már tesz is lépéseket, hogy pótolja a hiányt.) Jó volt hallani a nyíregy­házi és debreceni színmű­vészeket. Jancsó Sarolta, Szabó Tünde, Sziki Károly, Gerbár Tibor, Berki Antal tolmácsdlták a műveket. Láthatóan több volt szá­mukra a feladat, mint egy­szerű ' rádiófelvétel. Szava­ik. hangsúlyaik, a művel együtt élő indulataik azt példázták: ráéreztek a kül­detésre, s egy új művészeti lehetőség születésének al­kotótársaivá emelkedtek. Az elhangzott művek elemzését hagyjuk az ava­tottakra. Jobb, ha átenged­jük magunkat a születő új befogadása varázsának. És örüljünk, hogy a rádió ál­tal felvállalt feladat olyan értékeket közvetít, melyek eddig búvópatakként fel­feltűntek, bátorítás híján el is apadtak. Bürget Lajos ^________________________________________________ A NYÍRSÉG RUHÁZATI SZÖVETKEZET új megrendelője a nyugatnémet „S”-modell cég. Üzletkötője az 1984. évi tavaszi modellek között válogat a szövetkezet vezetőjének és műszaki szakembereinek jelenlétében. (Elek Emil felvé­tele) L átványnak csodás volt: jégcsipkék sze­gélyezték az erkélye­ket. Olvasóink fotót is lát­hattak erről a decemberi „természeti tüneményről” — melyről utólag kiderült, hogy távolról sem a termé­szet ajándéka. A NYÍREGYHÁZI TEMPÖ SZÖVETKEZET autó-motor szervizében az elmúlt évben 6100 személy- és kisteherautót, valamint 5700 motorkerékpárt javítottak. Felvételünkön: nagy­üzem az autószerelő csarnokban. (Gaál Béla felvétele) Gyorsabban, egyszerűbben A legkülönbözőbb okok — munkahelyi, családi életben bekövetkezett változás, tanu­lás miatt — évente több mint ötvenezren költözköd­nek megyénkben ideiglene­sen vagy véglegesen másik la­kásba. A lakcímváltozás be­jelentése nemcsak állampol­gári kötelezettség, de min­denkinek személyes érdeke is, gondoljunk csak a postai kül­deményekre. Éppen ezért ör­vendetes, hogy ez év' január elsejétől lényegesen leegysze­rűsödött az ezzel kapcsolatos tennivaló. Mindenekelőtt, ha például valaki Mándokról Nyíregyhá­zára költözik, nem kell kije­lentkeznie a nagyközségből, csak a megyeszékhely taná­csán bejelenteni a változást. A több oldalas és sokféle he­lyett január elsejétől ugyan­azt az egyetlen lapból álló nyomtatványt kell minden­kinek kitölteni, akár ideigle­Kevesebb boldogító »igen Továbbra is divatos a „külföldi" név Mi az oka, hogy évről év­re kevesebben kötnek házas­ságot a megyeszékhelyen? A kérdésre e rövid információ­ban aligha válaszolhatunk hi­telt érdemlően, de adatokkal bizonyítható, hogy 1975 óta fokozatosan csökken a nyír­egyházi házasulandók száma. A szakemberek szerint bizo­nyosan összefügg ez az álta­lánosan tapasztalható és tár­sadalmi méretű gonddal, a válások számának növekedé­sével. Valószínű, egyre töb­ben választják az élettársi együttélési formát, bár az esetek egy tekintélyes részé­ben ezek az együttélések is az idők során házassággá „fej­lődnek''. A Nyíregyházi Városi Ta­nács Társadalmi Ünnepsége­ket és Szertartásokat Szerve­ző Irodájának adatai szerint 1982-ben 903, tavaly pedig 884 pár kötött házasságot a megyeszékhelyen. Legtöbben a nyári hónapokban, főként júliusban és augusztusban kötnek házasságot, míg az év végére általában azok ma­radnak, akik nem akarják át­vinni a döntést a következő évre. Ilyenkor elég sok élet­társi kapcsolatban élő pár változtatja „hivatalossá” az együttélést, olykor öt-hat, vagy ennél is több év után mondják ki az anyakönyvve­zető előtt is a boldogító igent. Egyébként az új év — a szokások szerint — lassan in­dul, január 6-ig mindössze ketten kötöttek házasságot Nyíregyházán. Január 7-re viszont már hat esküvőt je­gyeztek elő az irodában. Anyakönyvi érdekességek­kel is szolgált a 83-as év, 3309 gyermek születését je­gyezték be tavaly, tavalyelőtt ennél öttel kevesebb gyermek született. A szülések számá­ban ezek szerint nincs lénye­ges emelkedés. Még egy adat az új év első napjáról: ezen a napon a következő nevű gyermekek születtek: Bernát, Ágnes, Brigitta, Georgina. Anita, Csaba és Zsuzsa. Ve­zetnek a lányok és továbbra is uralni látszanak a névme­zőnyt a divatos „külföldi” ne­vek. Emberi „mű” volt az örö­kösföldi új lakóházon ke­letkezett jégcsoda. Utána­jártunk: mi is történt. A SZÁÉV-nél kopogtattunk, hiszen egy általuk frissiben átadott épületről volt szó. Itt megtudtuk, hogy az egyik lakásban egy vízcsap alkatrésze gyári hibás volt, eltört — ömlött a víz jó ide­ig, végül is az erkélyek felé talált utat. Eddig világos. De több kérdés adódik. A kész otthonok üresen álltak az épületben. Miért? A válasz: az OTP-nek át­adta az építő, ám a kiutalá- sokra-beköltözésre heteken át várniuk kellett a leendő tulajdonosoknak. Lassab­ban ment az ügyintézés a kelleténél. Az újabb kér­dés: ha nem lakják a há­zat, miért van fűtés, víz? Válasz: mert az építő üzem­be helyezve adja át, joggal számítva arra, hogy a be­költözés nem várat magára. Kérdés: honnan van eny- nyi pénzünk, hogy hetekig fűtünk házakat? (Nemcsak itt fordult és fordul elő ilyen! — tavaly is írtunk erről.) Hogy az adminiszt­ráció tempója miatt egy ap­ró alkatrész ekkora kárt okozhat? (Mert hiszen, ha laknak a lakásban, gyorsan észreveszik a bajt!) Válasz: .. . (tarnavölgyi) Csoda-e nes, akár állandó lakcímvál­tozást kíván bejelenteni. Fon­tos tudni, hogy a szülőkkel együtt költöző gyermekeknek — koruktól függetlenül — külön-külön űrlapot kell ki­állítani. (Korábban a Héven aluli gyermekek adatait a szülők bejelentőlapjára kel­lett ráírni.) Az új nyomtatványok — • 70 ezer dolláros kórházszámla Kanadából • Balosotbiztosítás ISO ezerért W Uj betegség-, baleset­és poggyászbiztosítási tarifák amelyek hátsó oldalán min­den szükséges tudnivaló meg­található — a postahivatalok­ban és a postai értékcikkeket árusító dohányboltokban kap­hatók. Feltehetőleg zökkenők nélkül. Mint a nyíregyházi postahivatal vezetőjétől, Zsir- kó Imrénétől megtudtuk, ja­nuár első napjaiban elfogyott az első kétezer darab „szál­lítmány”, az utánrendelés — ötezer darab — azonban szin­te nyomban megérkezett, ja­nuár 6-án már ismét volt elegendő, (k. k.) Több mint íél évtizede vezette be az Állami Biztosító a beteg­ség-. baleset- és poggyászbiztosí­tást a külföldre utazók részére. Népszerűségére jellemző, hogy a kiutazók több mint 50 százaléka igénybe veszi. E szerződésben ugyanis a biztosító a baleset- és poggyászbiztosítás mellett vállal­ta azt is, hogy a külföldön sür­gős orvosi ellátásra vagy kórhá­zi ápolásra szoruló magyar ál­lampolgárok helyett az orvos­nak, kórháznak — az illető or­szág pénznemében — megtéríti a gyógykezeléssel kapcsolatosan felmerült kiadásokat. A tőkés országokban igen bor­sos kórházi ápolási költségek, gyógyszerárak stb. átvállalása megfelelő biztonságot jelentett és jelent ma is a magyar turisták­nak. Ugyanakkor az egyébként sem a magyar turisták zsebéhez mért külföldi gyógykezelési költ­ségek minden várakozást felül­múló módon emelkedtek az utób­bi években. Példa erre annak a Kanadában rokonlátogatóba járt illetőnek az esete, akit 1983 júliu­sában súlyos érrendszeri pana­szokkal, agyvérzéssel szállítottak kórházba. Áz elő 70 ezer dollár­ról szóló kórházi számlát az ÁB november közepén kapta meg. A végösszeg azonban ennek a dup­láját is elérheti. Az első évhez — 1978-hoz — képest 1982-ben tizenegyszeresére nőtt a hirtelen megbetegedés, sürgős orvosi ellátás alapján egy kárra kifizetett forintösszeg. Va­lamivel * szerényebb mértékben emelkedett a baleseti és pogy- gyászkárokra nyújtott térítés: 1978-ban egy kárra 1957 forint, 1982-ben 4318 forint jutott. A költségek robbanásszerű nö­vekedése késztette a biztosítót arra, hogy idén január 1-től a betegség-, baleset- és poggyász- biztosítás feltételeit és díjait az alábbiak szerint módosítsa: a díj a kinttartózkodás első 30 nap­jára 10 forint naponta, a folya­matos külföldi tartózkodás 31. napjától a napidíj 20 forintra nö. Ha valaki egyénileg — magáncél­ból — utazik, minimális 10 napra, illetve maximum 1 éves időtar­tamra kérheti a biztosítást. Az utazási irodáknál szervezett utaknál csak a társasutazás tény­leges napjaira fizetendő a bizto­sítás. Tehát például egy három­napos bécsi utazásnál személyen­ként naponta 10 forintot fizetnek a résztvevők. A díjemeléssel pár­huzamosan — szolgáltatásbőví­tésként — a 100 ezer forintos balesetbiztosítási összeget 150 000 forintra emelték. Az Állami Biz­tosító megállapodott az Ameri­can International Group nevű — az egész világot behálózó szerve­zettel rendelkező — biztosítási in­tézettel abban, hogy a sürgős or­vosi kezelésre, kórházi ápolásra szoruló magyar állampolgárok­nak, a biztosítási kötvényben meghatározott esetekben és fel­tételek mellett képviseletein ke­resztül segítséget nyújt. 1984. január l-től némileg mó­dosul a szocialista országokban érvényes baleset- és poggyászbiz­tosítások díjtétele is. Az utazási irodák által szervezett társasuta­zásoknál napi 5 forint a díj. Az utazási irodáknál egyénileg vál­tott ..tasakos” biztosítások tari­fái: 15 forintos tasak 1—3 nap­ra, 30 forintos 4—9 napra, 60 fo­rintos 10—15 napra, 100 forintos 16—30 napra. 30 napot meghaladó tartamra a díj napi 5 forint. Ha valaki az Állami Biztosító­nál. a MALÉV-nél, vagy az autó­klubnál köt biztosítást 1—3 napra 15 forint, 4—10 napra 50 forint, 11 naptól napi 5 forint. Megszűnt te­hát az a korábbi előírás, hogy csak minimálisan 10 napra köthető a biztosítás. Szolgáltatásbővítés­ként ennél a biztosításnál is a 100 ezer forintos balesetbiztosítá­si összeget 150 ezer forintra nö­velték. Almán csúszkáló autók A tárgyaló- teremből Igazán ritkaság, hogy valaki az eset közelében sincs, sőt kilomé­terekkel odébb tartózkodik, s a végén megállapítsák, hogy egy bekövetkezett balesetért ö a fe­lelős. Most ez történt. Tavaly október 14-én délután Tedás István 30 éves fóti lakos, az 1. számú Volán VáLlalat gép­kocsivezetője almával megrakott pótkocsiszerelvénnyel közlekedett Nagycserkesz és Tiszavasvári kö­zött. A 32. kilométerkő közelében a pótkocsi megcsúszott, és az út­test jobb oldalát teljesen elfog­lalva felborult. Az almával teli konténerek a gépkocsi mögött az úttestre^ zuhantak., Tedás* ezután egy alkalmi gép­kocsival Nyíregyházára távozott, hogy segítséget kérjen, anélkül, hogy az úttestre zuhant rako­mányt valamiképpen megjelölte volna. (Elakadásjelző háromszö­get kellett volna kiraknia.) Időközben besötétedett, és öt óra után néhány perccel Nyír­egyháza felől Tiszavasvári felé haladt az úton Nagy Zoltán mo­torkerékpárral. A szemerkélő eső­ben későn észlelte az út jobb ol­dalát teljesen elfoglaló pótkocsit, s az úttesten szétgurult almákat. Hirtelen balra rántotta a kor­mányt és felborult. Felborult jár­müvével átsodródott az úttest bal oldalára, és ütközött egy szemben szabályosan érkező személygép­kocsival. Nagy Zoltán a baLeset követ­keztében olyan súlyosan megsé­rült, hogy a kórházba szállítás közben meghalt. Az esetet követő eljárásban. Te­dás azzal védekezett, hogy a ra­komány megjelöléséről nem gon­doskodott ugyan, de miért nem hajtott lassabban a motoros, ak­kor elkerülte volna a balesetet. A szemben érkező taxi vezető­je, Tamás István elmondta, hogy csupán egy erős csapódást hal­lott a kivilágítatlan teherautó mellett elhaladva, a bal kereke kidurrant, és ő az árokba került. Az úttest azon az oldalon is te­le volt széttaposott almákkal. Az ügyet a Nyíregyházi Járás- bíróság dr. Demeter Ferenc ta­nácsa tárgyalta. A bíróság sze­rint Tedás megsértette a KRESZ-' beli rendelkezést, hogy tilos az úton olyan tárgyat elhelyezni, ki­dobni, kiönteni vagy otthagyni, amely a közlekedés biztonságát vagy zavartalanságát veszélyeztet­né. Ha ezt valaki vétlenül teszi, köteles a veszélyt a többi úthasz­náló számára jelezni, és a lehető legrövidebb időn belül megszün­tetni. A bíróság Tedást halálos köz­úti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt tíz hónap fogházra büntette, amelyet a Nyíregyházi Megyei Bíróság helyben hagyott, így az ítélet jogerős. (K.) ......... Lakaim­bejelentés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents