Kelet-Magyarország, 1984. január (44. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-07 / 5. szám
2 Kelet-Magyarország 1984. január 7. Sándor Györgyné és Kovács Gáborné a „patyolattiszta” munkahelyen. Patyolatakció „Minőségi jel“, jó munkáért „Kérjük tisztelettel, tudassa ismerőseivel, hogy a Nyírségi Patyolat Vállalat mosószalonja — mint a kiváló mosás „Minőségi jel” tulajdonosa, — szolgáltatásaival készséggel áll megbízói rendelkezésére. Köszöni támogatását a szalon kollektívája." Nyíregyházán, a Patyolat 7. számú üzletének bejárati ajtaja felett láttam a táblát — s mert kíváncsi voltam, mi van a tábla mögött — beléptem a mosószsalonba. ' — Ezelőtt három évvel nyertük el a „Minőségi jel” címet — mondja Kovács Gábomé részlegvezető a mosógépektől zajos épületrészben. A Budapesti Köziponti Kutató Intézet ellenőrzései alapján kaptuk meg. Gyakran ellenőrizték munkánkat: alkalmanként 50 ruhát néztek meg minőségi szempontból. — Nyíregyházán négy felvevőhelyről kapjuk a ruhaneműit, amit mosunk, tisztítunk és vasalunk. A nagyobb tételű megrendeléseket a Simái úti üzembe szállítják. A hatfős kollektíva lakossági megrendelésekre havonta 3000 kilogramm ágyneműt mos, és 1200 kilogramm otthon mosott ágyneműt vasal, ami átlagosan 50 ezer forint bevételt biztosít. A szalon a felvevőhellyel együtt havonta 120 ezer forint forgalmat bonyolít le. (császár) Lajtom kocsikkal hozták... Vizművesítés gyorsabban Amióta elkészült Sza- bolcs-Szatmár megye VI. ötéves tervének tanácsi fejlesztési programja, alig maradt olyan ágazat, amelyiknek kasszáját ne kellett volna megnyirbálni, mert az 1980-ban előre el- képzeltnél jóval szerényebbek lettek anyagi lehetőségeink. A közműfejlesztés azonban azon kevés ágazatok közé tartozik, ahol nem csökkent a fejlesztésre tervezett összeg, hiszen még a tervidőszak kezdetén is valahol a sor végén álltunk a megyék között a közművesítettség tekintetében. ŰJABB VEZETÉKEK Akkor 79 településnek volt jó ivóvize, most pedig 112- nek van, pedig az eredeti tervekben 1985-re szerettük volna elérni, hogy 110 községváros lakásaiba jusson el a vezetékes víz. Az elmúlt évben készült el a vízmű- és az ivóvízhálózat Tiszakanyáron, Kékesén, Dögén, Pusztadoboson, Vaján, Rohodon, Őrben, Leveleken, Besenyődön, Ma- gyon, Napkoron, Nyírbélte- ken, Bátorligeten, Tiszabez- déden, Győröcskén és Petne- házán, s így ma már a megye lakóinak 62 százaléka él közművesített településen. Az idén újabb községekben készül el a vezetékhálózat, s az év végére a kékiek, a gégényiek, az apagyiak, a A Nyírségi Vízgazdálkodási Társulás szakemberei Domb- rádtól Űjdombrádig — 3350 méteres szakaszon — megkezdték az ivóvízvezeték kiépítését. A tervek szerint ez év őszén az újdombrádiakhoz is eljut a jó minőségű ivóvíz. nyírtétiek, az ófehértóiak, a laskodiak, az ajakiak, az olcs- vaapátiak, a teremiek, a tyu- kodiak és a porcsalmaiak is vezetékes vizet ihatnak. ELAPADT KUTAK 1983 aszálya nem csak a mezőgazdaságnak okozott gondokat, sok helyen elapadtak a kutak is, így Tiszabecs környékén a lakók sokszor lajtos kocsikból kapták a vizet. Ez a rendkívüli helyzet meggyorsította a vízművesí- tési programot, s most gyorsított ütemben készítik TiszaA KELET-SZÖV- KER. VÁLLALAT nyíregyházi könyvkötő részlegében Turcsán Istvánné a 4-es számú általános iskola énekkara részére készít kottatartó mappákat. (Császár Csaba felvétele) becs vízmüvének terveit, hogy az épülő új iskolában már vezetékes víz legyen szeptemberben. Ugyancsak az idén kezdődik el a közművesítési program Kállósemjénben, Tisza- bercelen, Paszabon, Nyírcsa- holyban, Hodászon, ököritó- fülpösön, Mándokon, Kisvar- sányban, Varsánygyürén és Sonkádon is, így a tervidőszak végére a megye lakóinak háromnegyede él majd olyan településen, ahol vezetékes víz van. A vízműprogram azonban nem csak ivóvízből áll. 1983- ban elkészült a vásárosna- ményi és a csengeri fürdő, Mátészalkán a szennyvíztisztító telep próbaüzemelése kezdődött meg, amely naponta 4250 köbméter vizet képes megtisztítani. Kisvárdán befejeződött a vízműtelep bővítése, az idén új vízműtelep épül Vásárosnaményban, s elkészül a nyíregyházi szennyvíztisztító is. TÁRSULATTAL ÉPfTENEK Kedvezőtlenebb a helyzet a csatornázás terén, de a kezdeti lépések itt is megtörténtek. Űjfehértón társulat alakult a csapadékcsatornahálózat kiépítésére, Dombrá- don és Tuzséron ebben az évben alakítanak társulatot. A szennyvízelvezetés megoldása is kezdeteinél tart, ebben az évben készül el több nagyközség tanulmányterve. A vízműprogram tavaly 350 millióba került Szabolcs- Szatmárban, amelyhez a lakosság 70 millióval járult hozzá. (b. j.) Fényük a szemétben S ok helyütt szokás — vagy csak volt —, hogy vízkeresztkor szedték le a feldíszített karácsonyfát. Azért írom, hogy ma már kétséges az időpont, mert a központi vagy gázfűtéses lakásokban, a távfűtés áldásait élvezők otthonában bizony nemigen bírja addig tartani tűleveleit a fenyő. Jelzi ezt a már újév táján a szemetesedények körül heverő díszevesztett fák sokasága is. Nézem a nemrég még csiLlogó-villogó ünnepi fákat. A kukásautó nyeli sorra, útjuk a szeméttelepre vezet. Hulladékká váltak. Aztán eszembe jut, hogy a minap hallottam: hasznosítják az egyik vállalatnál a fűrészüzemben keletkező fahulladékot, forgácsot. Üj típusú kazánt állítottak be, s abban elégetik. Azelőtt nemhogy veszendőbe ment a faanyag apraja — még a vállalatnak került pénzbe a szeméttelepre szállítása. Most hőt termel! Nyíregyházán több, mint 110 ezren laknak. Ez több tíz ezer család. Kevés helyen fordul elő, hogy nem állítanak legalább egy kicsi karácsonyfát. Ez több tíz ezer fa. Mind a szemétbe kerül. És ez csak a megyeszékhely „termése”. Nem írom tovább. Hátha ennyitől is „megindul az agya” valakinek ... (tarnavölgyi) Ügyfélszolgálat nyújtott munkaidőben Nyírbátor város Tanácsát kettős átszervezés foglalkoztatja ezekben a napokban. Az államigazgatás korszerűsítése, amely január 1-től a járások megszűnésével indult, igen sok feladatot ad. Ugyanakkor belső átszervezés is zajlik. A korábbi nyolc osztály helyett a továbbiakban 5 osztály működik majd. Az összevonás célja az, hogy egységes, kisvárosi államigazgatási szerkezet alakuljon ki. Az öt osztály a következő: terv-, pénz- és munkaügyi osztály, ahol a továbbiakban is megközelítőleg minden az eddigiekhez hasonlóan zajlik. Városgazdálkodási osztály, amely teljesen új szín a palettán. Termelési, felügyeleti részből, valamint a műszaki osztály egy részéből tevődik össze. Kommunális feladatokat lát el, de ide tartozik majd az ipar, kereskedelem, mezőgazdaság szervezésének, irányításának, felügyeletének egy része. Művelődés-, egészségügy-, sportosztály, amely tartalmi jegyét tekintve intézményirányító jellegű lesz, hiszen az osztály mindhárom része intézményekre támaszkodik. A titkárság szervezési, jogi kérdések lebonyolításával, vezetéskiszolgáló tevékenységgel foglalkozik. Ide kerül január 1-től a központi iktató, s a lehetőségeken belül a leírókapacitást is itt kívánják megteremteni. A hatósági osztály rendkívül összetett feladatot lát el. Végzi az igazgatási osztály feladatait, s a korábbi műszaki osztály hatósági feladatait is. Átvette az egészségügyi osztály szociálpolitikai, alkoholelvonással kapcsolatos ügyeit. Ide tartoznak a munkaügyi kérdések és az árellenőrzés is. Nyírbátor város Tanácsa a feladatok jobb szervezése és végrehajtása érdekében két társulást is létrehozott. A műszaki, igazgatási társulás hat községi tanács munkáját segíti. Az árellenőrzési társulás pedig 16 községi tanács dolgozóinak segít ellátni a speciális feladatokat. A legfontosabbnak tartják az ügyfélszolgálat kialakítását. Ennek lényege az, hogy a hét minden napján folyamatosan működik az ügyfélszolgálat, hosszabbított munkaidőben. Egy sereg azonnal elintézhető ügyet már itt el lehet majd rendezni. Reggel 7-től este 6-ig tart majd az ügyfélszolgálat, segítve a lakosságot ügyeinek intézésében. A tanács dolgozói azon fáradoznak, hogy pontos, gyors ügyintézéssel mihamarabb megoldják a hozzájuk fordulók gondjait. Ennek érdekében mindent megtesznek. Fontos azonban megemlíteni, hogy a siker nem csak rajtuk múlik. Az is kell, hogy az emberek bízzanak az új módszerben, amely a tanács dolgozói számára is új. Kölcsönös türelemmel az átmeneti nehézségek is leküzdhetők. Kovács Éva jjjflí , Wg • ngT f msms 4 US4-» JS? 4 taB > * j» ■> 4 i^r Bolti szarkák praktikái Az elegáns hölgy a drágább; az ezerötszáz forintos csizmát emelte le a polcról. Fölpróbálta, s mivel pontosan illett a l áb ám, le sem vette magáiról. Rossz cipőjét diszkréten a szék alá csúsztatta, majd megpróbált fizetés nélkül távozni az új csizmában a nyíregyházi Kelet Áruházból. Nem volt szerencsiéje: fülön csípték az eladók. Szabadpolcok vonzása... Ez csak az egyik tipikus esete annak, hogyan próbálnak ezt-azt elcsenni az áruháziból. Tavaly sajnos több volt a tolvaj, minit 1982-ben. Igaz, a csábítás sem kicsi. Hiszen a Keletben mintegy 70—80 ezer féle cikk között válogathatnak a vásárlók: a cérnáktól a hűtőgépekig. Az üzlet szabadpolcai sokakat csábítanak lopásra. Az áruk vonzásának elsősorban a nők nem tudnak ellenállni. — Tavaly több, mint 60 tolvajt lepleztünk le — mutatja a statisztikát Rácz András, a Kelet Áruház fő- rendésze. — Az összetétel vegyes. A tanulóktól a nyugdíjasokig, szinte minden korosztály megpróbálkozott már nálunk a lopással. A múlt évben többek közt elcsíptünk beteghordót, főiskolás» takarítónőt, titkárnőt, vezető óvónőt. A legfájóbb, hogy még bolti eladó is volt az enyveskezűek között. Olyan már évek óta nem fordult elő, hogy valaki kenyeret, tejet, vagy más alapvető élelmiszert próbált volna kicsempészni az áruházból. A férfiak főleg márkás cigarettákat, drága italokat igyekeznek elemelni. A nőket viszont a kötöttáruk vonzzák. Sokan rejtenek táskájukba drága pulóvert, fehérneműt. Újabban gyakori a ciipőlopás. Nem egy vevő pedig zsákmányolt télikafoát- ban, bundában akar kisétálni az üzletből. — Sajnos, van, aki sikerrel jár — folytatja Rácz András. — Volt olyan vevőink, aki a Kelet után a Nyírfa Áruházban folytatta „beszerző körútját”, s ott fogták el. Egy-egy sikeres loA tárgyalóteremből Börtönben a késes bosszúálló Neheztelt Farkas Gusztáv 24 éves — rablás miatt már büntetett előéletű — gyulaházi lakos Somogyi István rendőr, körzeti megbízottra, mert Somogyi korábban intézkedett a Farkas bátyjával szemben. Augusztus 14-én Farkas a falubeli kocsmában ivott. Ittasan megkérdezte az oda betérő Somogyit, hogy korábban miért za- vargatta a bátyját. A rendőr azt válaszolta, hagyjon neki békét, de végül az emelt hangú szóváltás végén Farkas megjegyezte: — Úgyis végzek veled! Kinyitotta zakóját, s megmutatta a belső zsebében lapuló konyhakést. Somogyi nem vette komolyan az italos fenyegetőzést, és eltávozott a kocsmából. Másnap délután Farkas ismét megivott elkeseredésében két üveg sört, ugyanis elhagyta az élettársa. Zakója zsebében most is ott volt a 25 centiméter hosz- szúságú konyhakés. Vagy az elkeseredés, vagy a sör dolgozott benne jobban, de tény, hogy elhatározta: felkeresi Somogyit a lakásán, és a bátyjával szemben megtörtént intézkedés, no meg a vele szemben viseltetett figyelmen kívül hagyás miatt elvágja a Somogyi torkát! Hat óra múltával ment be Somogyiék Dózsa György utcai lakásába. Somogyi az egyik utcai szobában pihent, hanyatt fekve. Hallotta, hogy ugat a kutya az udvaron, majd a szoba ajtaja Is megnyikordul, de azt hitte, valamelyik hozzátartozója jött be. Arra figyelt föl, hogy mellette benyomódott a rekamié. Mikor Somogyi kinyitotta a szemét, egy kést látott a torkától 10—15 centiméterre, s mögötte Farkas hajolt .föléje felindul- tan. A rendőr ösztönszerüen lábbal és kézzel lerúgta-lelökte Farkast, aki hanyatt zuhanva a kályhának esett. Közben Farkas újra megszólalt! — Elvágom a nyakadat! Somogyi nyomban ráugrott, leszorította és kicsavarta a kezéből a kést. A dulakodás hangjaira bejött a szobába a rendőr édesapja is, és segített Farkast megkötözni. Bár Farkas kése végül karcolást sem ejtett a kiszemelt áldozatán — ez is ritkaság —, az ügyészség a szándékainak megfelelően hivatalos személy ellen elkövetett emberölés kísérletével vádolta, s Így került az ügy a Nyíregyházi Megyei Bíróság dr. Rajka Sándor tanácsa elé. A bíróság igazán példás büntetést szabott ki: tizenegy év fegyházra ítélte a visszaeső Farkas Gusztávot, tíz évre eltiltotta a közügyektől, s a feltételes szabadság kedvezményéből kizárta. Az ítélet nem jogerős. (k. 1.) pás könnyen megrészegíti az embereket. Mint azt az asz- szonyt is, aki a .földszinten összeszedett italok, húsok mellé pulóvereket is rejtett a kötöttáruosztállyon. Végül rendészkézre került. Vannak, akik párosával próbálkoznak. Az egyik táskájába rakja a lopott holmit, majd egy óvatlan pillanatban átadja társának az árut. I Bírság 20 ezer forintig A tolvajiások száma főleg ősztől emelkedik meg. Ezért karácsony táján megerősített rendészeti szolgálatot szerveztek a Keletben. Az osztályokon persze az eladók is figyelik a vásárlókat. Egyikmásik kereskedő — mint Turcsán Pálné is — szinte csalhatatlan ösztönnel „szúrja ki” a szarkákat. — Aki rosszban sántikál, önkéntelenül is elárulja magát valamivel — magyarázza Tárcsáimé. — Elsősorban a szemük árulkodik. Sokan feltűnően figyelik az eladókat, s ide-oda császkálnak a polcok között. Ezzel pedig rögtön felhívják magukra a figyelmet. Érdekes, hogy rendszerint nem a zsúfoltságban lopnak. Hiszen nem egyszer maguk a vásárlók hívják föl a figyelmünket azokra, akik fizetés nélkül akarnak elmenni. A tumultust főleg a zsebesek használják ki. Bocsánat nincs — még akkor sem, ha a „megtévedt” vásárló lelepleződése után azonnal kifizeti is az árut. A 2 ezer forint alatti lopásokért a városi tanács szabálysértési csoportja bírságolja meg az elkövetőket. A büntetés szigorú, hiszen a bírság ösz- szege — múlt év szeptembere óta — 20 ezer forintig terjedhet. A 2 ezer forint értéket meghaladó lopásokért pedig bíróság előtt felelnek 2 tettesek. Házi Zsuzsa
