Kelet-Magyarország, 1984. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-07 / 5. szám

MA Nyírbátor: ügyfélszolgálat (2. oldal) Nemzedékek tabui (3. oldal) A GYÓGYNÖVÉNYFORGALMI KÖZÖS VÁLLALAT nagyhalászi gyógynövényüzemében műszakon­ként 200—250 kilogramm mentát válogatnak tőkés exportra. (Császár Csaba felvétele) Város­avatás Megkezdődtek a városava­tó ünnepi tanácsülések: pén­teken Móron, Sümegen és Za- laszentgróton vehették át a település várossá nyilvánítá­sáról szóló oklevelet. Fejér megye harmadik, leg­ifjabb városa, Mór tanácsülé­sén részt vett Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, az Elnöki Ta­nács elnöke. Sümegen, a Kis­faludy Művelődési Házban tartották az ünnepi nyilvá­nos tanácsülést. A városi rang értékéről, a múlt hagyomá­nyainak megbecsüléséről, az alkotásban és a közösségi élet­ben való megújulási készség­ről beszélt ünnepi köszöntőjé­ben Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhe­lyettese. Zala megye ötödik városának avató ünnepségén részt vett Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára, aki meleg sza­vakkal köszöntötte az ifjú város lakosságát. Szociális ellátás az élelmiszeriparban Rekonstrukciók: jobb munkafeltételek Az elmúlt évben is tovább javult a szociális ellá­tás megyénk élelmiszeripari vállalatainál — ezt álla­pította meg a közelmúltban az Élelmezésipari Dolgo­zók Szakszervezetének megyei bizottsága a tizenegy vállalat csaknem tizenkétezer dolgozóját érintő vál­lalati szociális tervek megvalósításának vizsgálata során. Sajátossá teszi ebben az ágazatban a szociálpolitikai munkát, hogy csaknem min­denütt magas a nődolgozók, a bejárók száma, néhány vál­lalat tevékenysége szezonális jellegű, igen sok a megye te­rületén szétszórtan működő kistelephelyek száma. Általános tapasztalat, hogy a vállalatok a dolgozók — a szakszervezeti bizottságok, a bizalmiak — véleményét is figyelembe véve készítették el a szociális terveket. A megye élelmiszeripari vállalatai az 1983. évi szociá­lis terveiket teljesítették, sőt néhány területen túlteljesítet­ték. A túlteljesítés részben a kedvező szemléletváltozásnak köszönhető, de annak is, hogy például a Nyíregyházi Kon­zervgyár és a Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalat jól kihasználta a trösztök fel­számolása után az önállóság­ból fakadó lehetőségeket. Valamennyi vállalatnál ki­emelten kezelik a nehéz fizi­kai munkák gépesítését, a ké­zi anyagmozgatás megszünte­tését. A múlt évben is több helyen alakítottak ki csúszás- mentes padozatot, ezzel csök­kentették a balesetveszélyt. Javult az üzemi hőmérséklet a konzervgyár és a dohány- fermentáló korábban huzatos nagycsarnokaiban. Csökkent o porszennyező­dés a gabonaforgalmi válla­latnál és a dohányfermentáló üzemrészeiben. Valamennyi vállalatnál javultak az üzem­Sokszemközt „Megbeszélni közös dolgainkat” — ha mottót keresnénk a hétfőn kezdődő tanács­kozássorozathoz, akkor talán ez tartalmaz­ná legtömörebben a lényeget. Egybegyűlnek ugyanis a falvak, a városrészek lakói — s terítékre kerülhet a kisebb vagy nagyobb közösségek ezernyi gondja-baja, öröme. A falugyűlés, a városkörzeti tanácskozás olyan fóruma a közéleti demokratizmus­nak, mely évről évre igazolja létjogosultsá­gát. A falvak-városok lakói egyre erőtelje­sebben igénylik: alkalomadtán összedug­hassák a fejüket, s a hozzászólások, véle- mények-javaslatok a közösség nyilvánossá­ga előtt hangozzanak el. Az, hogy „elmondhatom mindenkinek”, nem pusztán személyes igény minden em­berben — kötelezettséggel is jár. Mégpedig két oldalról. Egyrészt a nyilvánosan elmon­dottak felelősséget is követelnek, hiszen ap­ró-cseprő ügyek, a „vihar egy pohár víz­ben” rendszerint a közösség többi tagjának elutasításával találkoznak: „ezt beszéld meg a szomszédoddal, szóljunk inkább arról, hogy...” — és valóban, sorra kerülnek a közérdekű, szélesebb réteget érintő ügyek. Kötelezettséget jelentenék a falugyűlésen elhangzottak a közösség vezetői számára is, hiszen nem pusztán annyi a dolguk, hogy meghallgassák a véleményeket — azok rög­töni vagy későbbi, de mindenképp kötele­ző reagálást kívánnak! „Sokszemközt” nem lehet mellébeszélni. Ha valahol mégis meg­kísérlik — egykettőre eljátszották a meg­becsülést ... _ Január 9-től február végéig sok helyen lesz izzó a légkör a községi művelődési há­zakban, nagytermekben. Azok elé állnak a választott vezetők, a településellátásban szerepet játszó szervek képviselői, akik a legtöbbet tudnak róluk — hiszen munkájuk alapján minősítik őket. Elmondhatják majd nyilvánosan, hogy mit tettek tavaly, mi valósult meg az egy év előtti ígéretekből, mit terveznek erre az esztendőre. Meghall­gathatják a leginkább érintettek, a telepü­lés lakóinak véleményét ugyanerről — s csak ilyen „ütközés” után alakulhat ki a valós kép. Persze, szó sincs itt „két sereg­ről” vagy „csatáról” — hiszen a cél közös. Élni, fejlődni, örülni, boldogulni — együtt. T. Gy. egészségügyi ellátás feltételei. Változó rendelési idővel min­den élelmiszeripari vállalat foglalkoztat üzemorvost, egy­re több üzemben dolgozik fő­állású ápolónő. A konzerv­gyárban főállású üzemorvos látja el az egészségügyi gyó­gyító, megelőző munkát. A dolgozók üzemi étkezte­tését a múlt évben is jól ol­dották meg a szakmai szak- szervezethez tartozó vállala­tok. Meleg ebédről mindenütt gondoskodnak, a húsipar és a Kisvárdai Baromfi-feldolgozó Vállalatnál meleg reggelit is Kapnak a dolgozók. A többi helyen üzemi büfében vásá­rolhatják meg a reggelit és a tízórait. A vállalatok eltérő mértékben járulnak hozzá dolgozóik étkeztetéséhez. A szóródás 2 forint 70 fillértől 8 forint 60 fillérig terjed. Elismerésre méltó a dolgo­zók lakásépítésének segítése. Tavaly megyei szinten csak­nem kilencmillió forint volt a támogatás összege. Nagy le­hetőség rejlik — állapította meg a megyei bizottság — a félkészlakás-építési akcióban. A konzervgyári tapasztalatok azonban azt is bizonyítják, hogy sokkal nagyobb figyel­met érdemel az az építkezési forma, s ebben a szakszerve­zeteknek is szerepet kell vál­lalnia. A húsipari vállalat üzemi étkeztetésre több mint 3 mil­lió forintot, segélyezésre 155 ezer forintot, munkásszállí­tásra 960 ezer forintot fordí­tott. A tejipari vállalat üdül­tetésre 260 ezer, segélyezésre 135 ezer forintot, lakásépítési támogatásra 1 millió 600 ezer forintot'fizetett ki 1983-ban. Idén és a következő évek­ben bővítik a szakorvosi ellá­tást a konzervgyárban, a tej­ipari vállalatnál, a dohány- fermentálóban, a baromfi-fel­dolgozó vállalatnál és a nö­vényolajipari vállalat nyírbá­tori üzemében. A folyamat­ban lévő és a tervezett re­konstrukciókkal párhuzamo­san tovább javul a szociális ellátás a nyíregyházi és a má­tészalkai sütőipari vállalatok­nál, a gabonaforgalmi és a húsipari vállalatnál, (n. 1.) Csiszolják a fékbetéteket a VSZM gyárában. Üzemek, eredmények, tervek Új termékek, export Kisvárdáról Kisvárda három legna­gyobb üzemében, az öntödei Vállalatnál, a Tungsram Rt fényforrásgyárában és a Vil­lamosszigetelő és Műanyag­gyár 3. számú gyárában több mint 3500 dolgozó az 1983-as évben egymilliárd 400 mil­lió forintos termelési értéket állított elő. Milyen évet zár­tak és milyen évet várnak? — ezt a kérdést tettük fel a há­rom üzemben. VSZM 3. SZ. GYÁRA, PAPP SÁNDOR FŐMÉR­NÖK: — Az 1983-as 525 milliós termelési terv 510 millióra teljesült. A lemaradás oka, hogy az egyik legnagyobb megrendelőnk az utolsó ne­gyedévben 14 milliós meg­rendelést mondott vissza. De az így teljesített összeg még mindig 54 millióval több, mint 1982-ben. — Az idei tervünk 525 mil­lió forint. A gyártmányösz- szetételünk a munkaigénye­sebb termékek felé tolódik. Jelentős mennyiségben nő n tőkés exportunk, új vevők je­lentkeztek. Az angol vevők­nek, akiknek már szállítot­tunk a DON-gyártmányunk- ból, az év első felében négy­típusú fékbetétet szállítunk ki havi ütemezéssel. Jelentkezett egy szíriai üz­letember is. A részére készí­tendő termék felszerszámozá- sa elkészült, a nullszéria üze­mi gyártása januárban indul. Itt várhatóan százezer dollá­ros megrendeléssel lehet szá­molni. — Folytatjuk a tárcsafék- betét-család fejlesztését. A már gyártott Zsiguli, Skoda, Wartburg mellett ez évben a Polski Fiat első, hátsó, vala­mint a Dácia gépkocsikhoz kezdjük meg a tárcsafékek gyártását. Az idén összesen 400 ezer különböző tárcsafé­ket gyártunk. Ezt folytatva tovább, 1985-ben már mint­egy egymillió tárcsafék kerül ki Kisvárdáról. ÖNTÖDEI VÁLLALAT GYÁRA, KOVÁCS ZOLTÁN IGAZGATÓ: — Éves tervünket, amely 545 millió forint volt, telje­sítettük. Ezen belül a tőkés export 15 millió helyett 32 millió forint értékben telje­sült. Ehhez gyorsan és jó minőségben kellett az új megrendelőink igényeihez al­kalmazkodni. Egy példa: egy nyugatné­met megrendelőnk hétfőn je­lentkezett a termék mintájá­val, azt itt hagyta, s közben intézte ügyeit, mire szerdán visszajött, már vihette is a próbadarabot fiz NSZK-ba. A rákövetkező héten már az üzletet is megkötöttük, s megkezdtük a sorozatgyár-- tást, megrendelőnk megelége­désére. Tőkés exportra ka­zán-, kályha-, kandallóalkat­részeket, Csaptelepet és csap­házakat gyártunk. Osztrák megrendelőinknek csatorna­öntvényeket és a sertésfar­moknál használatos taposórá­csokat készítünk. December 20-án küldtünk el egy kamion árut egy svéd —norvég közös vállalat részé­re, mely kezdeti lépés egy 1984-es üzlet megkötéséhez. — Az 545 millió forint ér­tékű termeléshez elegendő rendelésállománnyal rendel­kezünk. Ehhez 600 tonnával több öntvényt használunk fel, mint 1983-ban. A lakos­sági igények maradéktalan kielégítése érdekében intéz­kedési tervet készítettünk a radiátorok gyártására. TUNGSRAM RT FÉNY­FORRÁSGYÁRA, ARDÓ MIKLÓS FÖDISZPÉCSER: — Éves termelési felada­tunkat, mely két részből áll, a késztermék- és az alkatrész- gyártás, sikerrel 350 millió forintra teljesítettük. Az év közben megnőtt kereskedel­mi igényekre a fényszórólám­pák gyártásánál a gyáron be­lüli létszám-átcsoportosítással reagáltunk. Ez tette lehetővé, hogy félmillió darabos több­lettermelésről adhatunk szá­mot. A halogén autólámpák irán­ti keresletnövekedés miatt az alkatrészgyártásban bővítet­tük szerelvénygyártó kapaci­tásunkat. Ez évben tovább nö­vekszik gyárunkban a kész­termékek előállítása. Ehhez tavaly telepítettük a kisgáz- lámpagyártó sorokat, vala­mint Nagykanizsáról került áttelepítésre egy gyártósor. Ezzel a fényforráságazat ár­bevételi terve közel 50 millió forinttal nő. Így az évi tervünk megkö­zelíti a 400 millió forintot. A növekedés a tőkés piacon ér- t tékesített termékek esetében jelentős. Terveink megvalósí­tása érdekében a múlt év utolsó napjaiban üzemátren­dezést, illetve a gyártósorok és a szolgáltatási rendszerek karbantartási munkálatait vé­geztük el. (v. p.) Hetényi István pénzügyminiszter előadása Nyíregyházán A magyar népgazdaság helyzetéről tartott tájékoztatót, a múlt évi eredményeket és az idei feladatokat ismertette Hetényi István pénzügyminiszter pénteken Nyíregyházán. Az előadáson azok vettek részt, akik a január közepétől február végéig tartó pártnapokon egy-egy üzemben, intézménynél szólnak a közösségek előtt a feladatokról, a helyi tenniva­lókról. Délután a pénzügyminiszter gazdasági vezetőkkel talál­kozott a megyei pártszékházban, ahol a szabályozók hatá­sairól, a vállalati önállóságról folytattak eszmecserét Hetényi István a nap folyamán találkozott és megbe­szélést folytatott Varga Gyulával, a megyei pártbizottság első ti tkárá val, Tisza Lászlóval, a »megyei tanács elnökével, s rövid séta keretében ismerkedett a megyeszékhely látniva­lóival. XLI. évfolyam, 5. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1984. január 7., szombat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents