Kelet-Magyarország, 1984. január (44. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-29 / 24. szám
1984. január 29. Kelet-Magyarország 3 MIMÁSFÓRUM Spinyhért László és Néma János kötik a seprűket. (Gáál Béla (elvétele) pet, módosítottak a cirokvágó gépen. Persze a legfontosabb termelő az a több, mint harminc ember, akinek ügyességén múlik, hogy végül az új seprű jól seperjen. Kardigánok az USA-ba Igaz, hogy „hajtással”, de január 25-re elkészítette a HÓDIKÖT fehérgyarmati üzeme a, szovjet partner kérésére azt a 30 ezer darabos szállítmányt, melynek többsége, hoszú — ele j es tiszta gyapjú pulóverekből állt. Az Adorens-cégnél szintén jól vizsgáztak a gyarmatiak. Ezt igazolja, hogy ebben az évben 900 ezer darab kardigánt kért az USA említett cége. Különösen a nyeregvállas termékekre van igény. kezne, és mi lesz 1984-ben? Ez a kérdés valóban elhangzott, de előbb perceket szenteltünk egy minden átfogó kép kialakítására. A 260 szövetkezeti tag két műszakban négy szakterületen tavaly 84 Az utolsó alapító „Kedves Kollégánk! Kedves Barátunk! Hogy te mit tettél a megye egészségügyéért, ezt mi tudjuk igazán ... Ha akadozott az ellátása betegeinknek, úgy mindig tehozzád fordultunk. Még jó az emlékezetünk, de senki sem emlékszik olyan esetre, amikor te nem követtél el mindent kérésünk és betegünk érdekében ...” „Kedves Földes Kartárs! A munkatársaim engem bíztak meg azzal, hogy búcsúzás jfaetyett mondjam el, milyennek láttuk, éreztük ezt a 22—25 évet, ami alatt Földes kartárs volt köztünk a családfő ... mi vagyunk egypáran, akik kb. 25 éve születtünk bele ebbe a családba, itt lettünk felnőttek és most saját lábunkra kell állni, mert a családfő kienged a szárnyai alól... Amíg itt volt Földes kartárs, olyan biztonságérzetünk volt, mint a gyerekeknek ... ” A leveleket (az idézetteknél sokkal többet) Földes József, a gyógyszertári központ frissen nyugdíjba vonult gyógyszer- gazdálkodási osztályvezetője kapta. Kollégák, beosztottak, más megyebeli kollégák írták őket. Szívből jött mindegyik, mert akkor íródtak a sorok, amikor Földes József végleg felállt íróasztala mögül. Érdek nem vezethette a kezeket. Inkább a tisztelet, a szeretet. A levelek többet mondanak minden hivatalos méltatásnál. Elmondta életútját: regény, korrajz lehetne belőle. — Gyógyszerészcsaládban születten Nyírbog- dányban, 1924-ben. A Kossuth gimnáziumban érettségiztem 1942-ben ... Aztán asztalosnak tanult, mert az embertelen törvények egyetemre nem engedték. Üldözötté lett. , — Nem a szörnyűségek maradtak meg bennem, hanem az, hogy akkor is találtam embereket... Ez alapozta meg optimizmusom ... Nyíregyháza fel- szabadulásának napján kerültem haza. Akkor a Kossuth téren volt egy ideiglenes szovjet kórház, és vele szemben egy szovjet patika. Az öreg orosz gyógyszerész bácsival a latin alapján rájöttünk, hogy mindketten értünk franciáuhaNeki akartam segíteni, de azt mondta: nyissuk meg a gyógyszer- tárakat. Nyíregyházáról minden patikus elmenekült, minden gyógyszer- tárat kiraboltak, ám 1944. december elején megnyitottuk az első gyógyszer- tárat a mai kis SZTK épületében... Ez volt a kezdet; 1950- ben a gyógyszertárak államosításakor őt, a 26 éves gyógyszerészhallgatót kérték fel a frissen felállított gyógyszertári központba, a gyógyszergazdálkodási osztály vezetésére. Harminchárom évig volt ezen a poszton. G volt az utolsó alapító. Munkáját a levelek értékelik. A harminchárom év nehézségeit pedig a nyug- díjt megelőző infarktusa igazolja. — Tudom, nagy szavak, de mindig a betegek érdekeit néztem... Mi lesz tovább? Egy hatodikos kislányom és egy másodikos gimnazista fiam van. Szeretném, ha valamelyikük gyógyszerész lenne majd ... Földes József elegáns, friss. Nem beteg, csupán nyugdíjas. Szakértelme — sokan bizonyíthatják — óriási. Talán szükség lehet még rá ... Speidl Zoltán Csökkent munkaképességűeknek Űj seprű, jól seper A jó seprűhöz a cirkot előbb vízbe kell áztatni, mert úgy hajlik könnyen, simul a seprűkötő kezéhez. Persze előtte nem árt válogatni hosz- szúság szerint, a magot is ki kell verni belőle, aztán az egyszerű gép mellett jöhet a gyakorlat, a kézügyesség, hogy formás seprű kerüljön ki az üzemből. Egy évben 60—70 ezer seprűt is elnyűnek a vasutasok. Ugyanis az a kis üzem, ahol jártunk, a MÁV igényeit látja el, háromfajta seprűből. Az egyik, a hosszú nyéllel készült, minden háziasszony előtt ismert. A másikat, a rö- videbbet inkább kocsitakarításhoz használják, míg a legkisebbel a váltókat tisztít- , ják. Tizenöt éve annak, hogy azoknak a záhonyi vasutasoknak, akik már nem bírták tovább ä nehéz fizikai munkát, megszervezték a seprűké tő üzemet. Javarészt a kézi átrakóból kerültek ide az emberek, s azok, akik tizenöt évet lehúztak az átrakóban, keresetkiegészítést is kapnak — ezzel ellensúlyozzák egészségük romlását — tájékoztat Orosz Sándor, az üzem vezetője. A pályafenntartási főnökség felügyelete alá tartozó üzemben vasúti munkarend szerint, két műszakban termelnek. Ugyanúgy teljesítménybérben dolgoznak, mint más területeken. S hogy könnyebb, gyorsabb legyen a munka, ezért néhány újítást is bevezettek. így szerkesztettek egy maglehúzó géDengi József kőműves brigádvezető. Hol marad a minőség? — A minőségi munka meg a „hajtás” nem mindig egyeztethető össze — állítja Dengi József, a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat egyik kőműves brigádjának vezetője. — Kevésnek találja az egy-egy feladatra szabott normaidőt? — Azt nem, hanem az egy-egy feladat elvégzéséért kapott pénzt keveslem. Mert ha kevés a pénz, akkor iparkodik az ember minél hamarabb a másik, jobban fizető munkára. Ez persze a minőség rovására megy. Igazság van abban: hamar munka sosem jó! — Mi ösztönöz akkor arra, hogy igényesen dolgozzanak? — Az ember legyen kényes mindenre, amit kiad a kezéből. Ezt tanították a régi mésterek nekem is, igaz annak több mint harminc éve. M?g aztán, ha valamilyen kifogás miatt kell visszatérni egy elkészült munkára, ez szégyen is. És akkor arról még nem is szóltam, hogy ezen egy fillér haszon sincs, ezt senki el nem számolja. — Sokan úgy tartják, hogy az építőmunkások a vállalatnál lassúak, komótosak, kímélik magukat, hogy a maszekolást bírják. — Hát ez így durva. Bár mindenki szeret jól keresni, akár a vállalatnál, akár máshol. Az a rossz, amikor megkezdünk valahol egy építkezést, de azt félbe kell hagyni, mert valahol máshol sürget az idő. Ott meg torlódnak az emberek, kerülgetik egymást. Nincs meg a munkák sorrendje, a kőműves meg a villanyszerelő egyszerre dolgoznak, leverik, amit a másik megcsinált. — És a maszekolás? — Időnként én is csinálom. öttagú a családom, sokat fizetek az OTP-nek. Ott aztán oda kell figyelni, mert ha csúnyán dolgozunk, még- egyszer nem hívnak el. Sztancs János Sírunk, mert ez bevett szokás, de inkább cselekedni kell! RAFAFÉM EXPORT-SZTORI: KÉMCSŐÁLLVÁNY A PIRAMISOK ORSZÁGÁBA! HŰTŐBERENDEZÉS ALGÍRBA! ISKOLABÚTOROK A TEVÖLI KAMBODZSÁBA! CSIRKEVÁGÓGÉPt-TARTOZÉK ÉSZAKAFRIK AB A! KONTÉNERHÁZ NIGÉRIÁBA! RIPORT ARRÓI,HOGYAN EL EGYÜTT OKOSAN A SZABÁLYOZÓKKAL EC-Y RUGALMAS SZÖVETKEZET konténerház gyártása, ez önmagában 15 millió forint körüli. Szó van faipari gépek gyártásáról és szállításáról. Ez egy hároméves téma lenne. Belföldi gyártásnál ma még van vagy 10 millió forint értékű szabadkapacitás, de a régi partnerek visszatérnek, van is, lesz is munka bőven ... Beszélgetés közben minden választ kérdés követ. A szövetkezet elnöke 13 milliós nyereségtervet említett. Hogyan? Nem a kétkedés, de a szigorúbb szabályozás, a nagyobb elvonás miatt szükséges ezt a „hogyant” firtatni. — Szabályzók és a nagyobb elvonás! Lehet, hogy furcsán hangzik, de én helyeslem ezt a politikát. Mert mi van? Sírunk, mert ez az átlagosan bevett szokás. Szerintem inkább cselekedni kell. A szigorúbb szabályozó felrázza a vállalatokat, serkentőleg hat. Aki viszont képtelen megújulni, felébredni, az magára vessen. — Mégis mit akarnak tenni, hogy a tervek, főként a nyereségterv teljesüljön? Rikter István csévéket készít a kábelsodróhoz. (Cs. Cs. (elvétele) millió forint értékű árut termelt. Igaz még messze van a mérlegzáró közgyűlés ideje, de már az sem titok: a nyereség 13 millió körül lesz. — Igyekszünk gazdaságosan, jövedelmezően dolgozni. Ehhez vannak jó belföldi partnereink is. Gyártunk vasipari termékeket, alkatrészeket a Ganz Hajó- és Darugyárnak, a MÁV-nak, a DI- GÉP-nek, kooperációs partnerünk a hajtómű és még sorolhatnám. Faiparban belföldre is kelendők az iskolabútorok, a nyílászáró szerkezetek. Ezenkívül van egy gumis részlegünk: Aprócikkeket készítünk, több mint 100 megrendelőnek szállítunk, de megéri, hiszen tavaly is 6,5 milliót jelentett az árbevételben. A szervizüzemünk szintén nyereséges, a lakosságnak 83-ban 2450 kocsit javítottunk, ebből 400 körüli volt az olyan javítás, amikor a kocsi vizsgáztatását is vállaltuk. Nem marad ki a felsorolásból a MALIGAN borfokoló készítése, javítása sem. Ez ugyan csak egy kétszemélyes üzem, de büszkék rá a szövetkezetben, mert ilyen vagy hozzá hasonló nincs több az országban. Évente 400 új borfokolót készítenek, 6—700-at javítanak, Olyan munka, amire nem lehet ráfizetni. És most valóban következik a kérdés, mi lesz 1984-ben? Van-e már exportmegrendelés, növekszik-e a belföldre termelés? — Ha szerény mértékben is, de az exportban és a hazai termelésben is növekedést tervezünk. A termelési értékterv 87,5 millió, a nyereségszint 13 millió. Bérfejlesztési irányszám 5 százalék. Megrendelésünk van. A munka folyamatos. De nézzük az exportot. Az első negyedévi megrendelésünk 2 millió forint értékű. Algériába csirke- vágóhídhoz készítünk különböző tartozékokat. Nigériába folytatjuk az iskolabútor szállítását. Tárgyalás alatt van nigériai megrendelésre 10 — Mondjam az ismert szöveget? Hatékonyság, takarékosság, belső tartalék, jobb szervezés! Elmondok egy példát. Nálunk olyan az érdekeltségi rendszer, hogy a prémiumnak feltétele többek között a takarékos anyagfelhasználás. Az elmúlt évben 40 tonna hulladékanyagból készült késztermék. A MÁV- nak gyártottunk több ezer törésbiztosító csíkot féktus- kóhoz. Még ide tartozik, hogy a visszatérő munkáknál a műszakiak félévenként kötelezően felülvizsgálják az anyagnormát. Hogy a hatékonyságról is mondjak példát. Igyekszünk mindenkor műszaki normát alkalmazni... Meggyőző érvek azok, amit az első számú vezető mond. Igazáról, műhelyről műhelyre járva győződtünk meg. Asztalosoknál, forgácsolóban, lakatosoknál élénk a munka. Megrendelés van, csak győzzék csinálni. Végül egy jó hír. A RAFAFÉM dolgozói február elsejétől már 40 órás heti munkaidőben dolgoznak. Ehhez az alapokat jó előre megteremtették. Seres Ernő Xantus-tárlat Xantus Gyula festőművész képeiből nyílik kiállítás január 30-án, hétfőn este öt órakor a debreceni helyőrségi művelődési otthonban. A tárlatot a Budapesti Művészet- barátok Egyesületének nyíregyházi csoportja szervezi. Az J954-től kiállító művész rendszeres szereplője a hazai és a külföldi képzőművészeti bemutatóknak. A hétfő esti ünnepélyes megnyitón közreműködik a Debreceni Fúvósötös. A tárlat február 12- ig várja az érdeklődőket. M ár Egyiptomban van a RAFAFÉM idei első exportszállítmánya. A szövetkezet palacktartóból, laboratóriumi eszköztárolóból és kémcsőállványból január 10-én 500—500 darabot küldött a fáraók egykor volt birodalmába. Rudi László, a Rakamazi Fa- és Fémipari Szövetkezet elnöke azt is elmondja: gyors- talpalós munka volt. Múlt év december végén kapták a rövid határidős rendelést és vállalták. — Ma nem lehet másképpen dolgozni, ha meg akarunk élni, ha a tőkés piacokon ott akarunk maradni, akkor néhány dologról nem szabad megfeledkezni. Rugalmasságra, vagy ha úgy tetszik, gyorsaságra és minőségre van szükség. Az elnöki vélemény igazsága vitathatatlan. Ha tartják magukat az elvhez, akkor hasznos. Egyébként a RAFAFÉM-nek viszonylag friss hajtása az exportra termelés, de évről évre terebélyesedik a megrendelői kör. 1982-ben 11 millió forint értékben, tavaly már közel 15 millió forint értékben szállítottak terméket kemény valutáért. — Az elmúlt évben a vasipari részlegünk 6,5 millió, a faipar 8 millió forint értékű exportárut gyártott. Algírba komplett hűtőipari egységeget, hűtőberendezéseket szállítottunk. Faipari termékek közül az iskolabútorokat említem. Tavaly érdekes munkánk volt egy kambodzsai gyermekváros iskolabútorainak készítése, de hasonlót gyártottunk nigériai megrendelésre is... Logikusan most az követ-
