Kelet-Magyarország, 1984. január (44. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-29 / 24. szám
4 Kelet-Magyarország 1984. január 29. HÉTFŐ: Váratlan francia—angol csúcstalálkozó Párizs mellett a közös piaci gondokról — Argentin—chilei megállapodás vatikáni közvetítéssel a Beagle-csatorna kérdésében — Kiprianu tárgyalásai Athénban a ciprusi problémákról. KEDD: Kohl kancellár Tel Avivba érkezett — A stockholmi értekezleten beterjesztették indítványukat a NATO-államok. SZERDA: A moszkvai Pravda Jurij Andropov válaszait közölte a lapnak a kelet—nyugati viszonnyal kapcsolatos kérdéseire — Prágában tárgyal Pierre Trudeau kanadai kormányfő — Véget ért Moszkvában a KGST Végrehajtó Bizottságának 100. ülése. CSÜTÖRTÖK: Reagan beszéde a kongresszusban az unió helyzetéről — Francia-nyugatnémet külügyminiszteri találkozó Bonnban a Közös Piac és az USA kereskedelmi ellentéteiről — Felfüggesztették a dán parlamentet, mert a január 10-i választás után 120*000 szavazatot (nem számláltak meg. PÉNTEK: Erich Honecker Berlinben fogadta Cheysson francia külügyminisztert — Thatcher asszony Rómában Craxi miniszterelnökkel a közös piaci ellentétekről és a kelet—nyugati párbeszéd kérdéseiről tárgyalt. SZOMBAT: Kohl kancellár befejezte izraeli tárgyalásait — Athénban a kommunista párt felvetette egy koalíciós kormányba való belépések kérdését — Véget ért a népszavazás a Fülöp-szigete- ken — Washingtonban tárgyal a japán külügyminiszter után a külkereskedelmi és iparügyi miniszter is. KF. 1 °>84 . T. 26. -E/2. kép: Csehszlovák-kanadai tárgyalások színhelye volt Prága. A képen: halra a kanadai kílldfltt - sée Pierre Trudeau kormánvfő vezetésével^ iobbraa csehszlovák delegáció Lyubomir Strougal miniszterelnökkel az élen./TELEFOTO: Á hét három kérdése O Hogyan alakul a kelet —nyugati viszony az Andropov-nyiiatkozat után? A hét közepén a moszkvai Pravda Andropov nyilatkozatát közölte. Az SZKP főtitkára, szovjet államfő azokra a kérdésekre válaszolt, melyeket a lap szerkesztősége eljuttatott hozzá, s amelyek a kelet—nyugati viszonyra, a szovjet—amerikai párbeszéd lehetőségeire vonatkoztak. Még egyes NATO-or- szágok kormányköreiben is pozitív volt az Andropov-in- terjú visszhangja. Legfeljebb — a szövetségesi hűség követelményeinek eleget téve — az USA politikájának bírálatával nem értettek egyet. Általánosságban azt szűrték ki a Pravda hasábjain megjelent, dokumentum-értékű szövegből, hogy a Szovjetunió kész a párbeszéd felújítására, ha a nyugatiak, elsősorban az amerikaiak visszatérnek a rakétatelepítés előtti helyzethez. Különösen konkrétak voltak az Andropov-nyilatkozat- ban a megismételt szovjet javaslatok az atomfegyverzet befagyasztására, a nukleáris fegyverek elsőkénti alkalmazásáról ' való lemondásra. Ugyanígy kiolvasható volt az SZKP főtitkárának szavaiból, hogy a Szovjetuniónak és a Varsói Szerződés országainak a képviselői márciusban Bécsben folytatják a NATO-államok küldötteivel a haderőcsökkentést célzó tárgyalássorozatot. Ugyanakkor a nyugati .hír- magyarázók azt állapították meg, hogy nem módosult a szovjet álláspont az európai közepes hatótávolságú rakéták telepítése után előállott helyzetet és az ilyen rakétákról folyt, de lehetetlenné vált genfi tárgyalásokat' illetően. E tekintetben a nyugatiaknak, elsősorban az amerikaiaknak kell lépniök. Mindemellett a nemzetközi légkör, alakulására mindig valamilyen látványos meghatározást kereső kommentárokban felbukkan egy új kifejezés: megkezdődött a „mini-olvadás” a kelet—nyugati kapcsolatokban... O Megkezdődött-e hát az amerikai választási kampány? Hivatalosan csak ezen a vasárnapon jelenti be Ronald Reagan, hogy indul-e újra az elnökválasztáson, de minden jel arra vall, hogy az amerikai politikai nyelv kifejezésével élve „bedobja a kalapját”, azaz kész megmérkőzni újra az elnöki tisztért. Már elnökválasztási propagandabeszédnek minősült a hét elején egy interjúja, aztán az unió helyzetéről szóló hagyományos kongresz- szusi beszéd is, ezt pedig egy olyan nagygyűlésen is megismételte, amelyet már a „Reagan—Bush választási bizottság” rendezett. Március elején New Hampshire és Iowa államokban lesznek az első „prima- ry”-k (előválasztások), amelyek közvélemény-kutatásnak számítanak valójában, hiszen ezek jobbára csak a különböző jelöltek közötti erőviszonyok felmérésére jók. Ki lehet Reagan demokrata párti ellenfele? Valószínűleg az 56 éves Walter Mondale, aki a korábbi elnök, Jimmy Carter oldalán alel- nök volt, s persze, osztozott a mindenkori alelnökök sorsában: nagyjából a háttérben maradt a sokat szereplő Carter mögött. Akad még sok jelölt a demokraták soraiban, kezdve az egykori űrhajós Glenn szenátoron, végezve azon a fekete bőrű tiszte- letesen, Jacksonon, aki a minap Szíriái tárgyalásai végén elérte egy ugyancsak néger amerikai pilóta szabadon bocsátását. (Goodmann egy libanoni légitámadás végén került szír fogságba.) A demokraták fő gondja épp az, hogy erejük szétfor- gácsolódik a sok jelölt között, no meg az is, hogy nincs vonzó politikai és gazdasági programjuk. A külpolitikai célkitűzéseik pozitívabbak, mint Reaganéi, a kelet—nyugati párbeszéd hívei és a fegyverkezési hajsza abbahagyását sürgetik. Álláspontjuk láthatóan némi hatással van az elnökjelölt elnök programjára is: Reagan legutolsó megnyilatkozásaiban már felbukkannak bizonyos békeszólamok. Természetesen okkal sütik rá sokan az elnök már megindult kampányára a demagógia bélyegét. O Valóban van-e új háborús feszültség Libanonban? A közel-keleti helyzet ismerői állítják, hogy — igen. A falangistáknak, sőt még a Dzsemajel elnöknek és hadseregének is olyan szándékot tulajdonítanak, hogy előbb-utóbb az amerikai ha- j óágyúk és bombázók támogatásával megindul a támadás a libanoni ellenzéki erők ellen ... A helyzet súlyosságát bizonyítani képes volt egy szaúd-arábiai közvetítés: a szaúdi uralkodó elküldötte megbízottját Damaszkuszba és Bejrútba, megpróbálván valahogy összeegyeztetni az úgynevezett csapatszétválasztást azzal a tavaly májusi izraeli—libanoni megállapodással, amelyet különben elvet Szíria is, meg a libanoni ellenzék is. Egyelőre a szaúdi közvetítésnek nem látszik az eredménye. Szaúd-Arábia különben a Közel-Kelet egyik kulcsfontosságú országa. Ez mutatkozott meg abban is, hogy Szaúd-Arábiáról beszéltek legtöbbet Kohl bonni kancellár izraeli hivatalos látogatása során. Samir, a vendéglátó megpróbálta visszakozásra bírni a nyugatnémet kormányfőt: ne szállítson az NSZK hadiipara fegyvereket Szaúd-Arábiának, hiszen azokat a fegyvereket továbbadhatják más arab országoknak vagy a palesztinoknak! Kohl azzal válaszolt, hogy az NSZK politikáját Bonnban határozzák meg, nem Jeruzsálemben ... Nyilvánvaló, hogy Izrael nemcsak saját biztonsági érdekeit akarja kielégíteni, hanem az USA üzleti érdekeit is, mivel hogy az amerikaiak Szaúd-Arábia legfőbb fegyverszállítói! Maradjon meg hát Szaúd-Arábia az USA- hadiipar felvevő piacának! De erre a piacra egyformán be akar törni az NSZK és Franciaország is. Éppen Kohl izraeli tárgyalásaival egyidőben kötöttek zsíros, többmilliárdos üzletet a francia hadiipar vezetői Szaúd-Arábia kormányával. A gazdasági válság éveiben, hiába, a fegyverkezés a legjobb üzlet! S ha valahol kitör egy csetepaté, a konfliktus fegyverfogyasztása csak még inkább igazolhatja az új megrendeléseket. A világ már megszokhatta, hogy a legkülönbözőbb és legtávolibb országok között is kialakul időnként valamilyen kereskedelmi „háború”. A „fegyverek” közé a vámok és behozatali korlátozások, a bürokratikus előírások sorakoznak vagy külön-külön vagy együttvéve. A „háború” áldozatai pedig' a különböző termékek: a teaszalonnától a birkahúsig, az acéllemeztől a komputerig. Most Franciaország és az ázsiai kis szigetország, Hongkong között dúl egy „kvarcóra—konyakháború”. A Távol-Keletről jövő olcsó órák valósággal elözönlötték Franciaországot, amelynek magának is van órapiaca. Nosza Párizsban előírták, hogy évente csak 4 millió kvarcóra jöhet be Hongkongból, mire aztán a hongkongi politikusok és üzletemberek hadat üzentek a francia konyaknak! A „háborúban” egyelőre Párizs harci sikerei érdemelnek figyelmet: Hongkongba mégiscsak bejutott egy év alatt 8 millió palack konyak! A francia vám pedig szigorúan állja az ostromot: 4 milliónál több kvarcóra nem lépheti át a határokat. De Hongkong sem hagyja magát. Azt mondják ott, hogy a francia konyak órái is meg vannak számlálva. Pálfy József Folytatja munkáját a stockholmi értekezlet Stockholmban általános az a vélemény, hogy sikeresen folytatódik az európai bizalom- és biztonságerősítő, valamint leszerelési kérdésekkel foglalkozó értekezlet munkája — állapítják meg a PAP lengyel hírügynökség helyszíni tudósítói. Mint ismeretes, a tanácskozás kedd óta „munkafázisában” van és fórumain nyílt, kötetlen légkörű eszmecseréket folytatnak a résztvevők. A PAP jelentése megállapítja: e hetet a különböző vélemények megvilágításának és megokolásának szentelték. Kedd óta a szocialista országokból négy, a NATO-tagél- lamok közül pedig tizenegy ország küldötte szólalt feL Az el nem kötelezettek eddig nem nyilvánították ki nézeteiket. A PAP a továbbiakban rámutat: a résztvevők közötti kötetlen párbeszéd a következő hét során még nagyobb jelentőséget kap. A következő héten ugyanis, a plenáris ülésekkel egyidejűleg még szabadabb eszmecserék kezdődnek a bizottsági üléstermekben. Számos küldött értékelése szerint ez azonban még nem jelenti azt, hogy a konferencia a tényleges megbeszélések szakaszába lép. Lehetséges, hogy ez nem is következik be március 16-ig, a konferencia első ülésszakának befej ezté- ig. Egészében véve az a vélemény — hangsúlyozza a PAP —, hogy ez az ülésszak a javaslatok előterjesztésének és tisztázásának időszaka. A közös megoldások keresése pedig a következő ülésszakon kezdődik. A TANJÜG jugoszláv hír- ügynökség tudósítója a konferenciáról megállapítja: a semleges és el nem kötelezett országok továbbra is kölcsönös eszmecseréket folytatnak egymással Stockholmban. Sevcov mérnök remekei Az Ural déli részén van egy kisváros, Gaj a neve. Itt él Jurij Sevcov mérnök, ipari formatervező. Szabad idejében eredeti dísztárgyakat alkot fémből, fából. Híres munkáinak érdekessége, hogy az egyes tárgyakat szépen megmunkált kövekkel díszíti. Az amatőr művész szerint ez meglehetősen bonyolult munka, mert nehéz olyan követ találni, amelynek metszete a kívánt rajzolatot adja és színben is harmonizál. Nagyon szeret dolgozni az uráli jáspissal. Amikor, talál olyan követ, amilyenre szüksége van, a kellő méretűre, formájúra alakítja és díszítőelemként használja a fémből vagy fából készített tárgyakon. Sevcoy mérnök művészi ötvösmunkái, fafaragásai gyakran szerepelnek az Orenburg-területi kiállításokon, sőt Moszkvában is, a Népgazdasági Kiállításon. Képünkön: néhány szép darab Sevcov mérnök munkáiból. Kizsi, a meseváros Kizsi, alig négy kilométer hosszú és 2—600 méter széles sziget a Szovjetunió európai területének északi részén. A faépítészetnek egészen különleges ritkaságai találhatók itt. Olyan mint egy mesebeli város. A tudomány és a szovjet restaurátorok munkájának érdeme, hogy az ősi, fából épült városban eredeti szépségében gyönyörködhet a világ. A restaurátorok kezét dicséri, hogy a régi épületek megszabadultak a századok nyomán eredeti stílusukat eltorzító toldásoktól és a konTuristák Kizsi szigetén. zerválás nyomán még soksok évszázadon át gazdagíthatják a yilág műemlékeit. Harminc éve annak, hogy az Onyega-tó végtelen kékjében fekvő szigetet, Kizsit szabadtéri építészeti múzeummá nyilvánították. Kizsi szigete északra, a Ka- réliai Autonóm Köztársaságban található. A köztársaság kormánya 1980-ban védett területté nyilvánította az Onye- ga-tavi Kizsi-szigetet és környékét.
