Kelet-Magyarország, 1984. január (44. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-05 / 3. szám
1984. január 5. Kelet-Magyarország 3 Az alapbérrendszer korszerűsítéséről Á szakszervezet a városért Bérek, besorolások, tarifák A kormány határozata értelmében 1984. január elsejétől módosult a vállalati dolgozók alapbér- rendszere. AZ ALAPBÉRRENDSZER két, egymással összefüggő részből áll. Az egyik a besorolási rendszer, ami a különböző munkákat, munkaköröket csoportosítja. Az elhatárolásnál a munka bonyolultságát, az elvégzéséhez szükséges betanulási, szakmai és begyakorlottsági időt, valamint a munkafeltételeket és munkakörülményeket veszik figyelembe. Az alap- bérrendszer másik része a besorolásokhoz kapcsolódó bértáblázat, azaz a bértarifarendszer. Az alapbérrendszer ritkán változó része a besorolást rendszer, ugyanakkor (már csak az árváltozások és a béremelések következtében is) a bértarifák viszonylag gyakran módosulnak. A hozzáértők és a laikusok is sűrűn felvetik: miért van egyáltalán szükség központi útmutatásokra, azaz alapbérrendszerre? A vállalatok és a szövetkezetek miért nem határozhatnak önállóan dolgozóik alapbéréről? A válasz több oldalú megközelítést igényel. Az alapbérrendszer feladata, hogy a vállalatok és a szövetkezetek számára közvetítse a központi törekvéseket, a különböző munkakörökben dolgozók rangsorolásán keresztül. Enélkül, vagyis a viszonylag egységes munkaminösítés hiányában óriási nehézséget vállalnának magukra a vállalatok és a szövetkezetek az alapbérek megállapításánál. Tudvalévő, hogy a bértarifák az egyes munkakörökre alsó és felső bérhatárokat írnak elő. Többen javasolták az alsó bérhatárok eltörlését. Ez azonban (kétségtelen gazdálkodási előnyei ellenére) mégsem indokolt, ugyanis az alsó határ léte ad garanciát többek között például a pályakezdőknek, a minimális alapbérre. A SOK KRITIKA ELLENÉRE a szakemberek úgy ítélik meg, hogy a vállalati és szövetkezeti dolgozók alapbérrendszere alapvetően bevált. Az elemzések azonban néhány hiányosságra, illetve visszásságra is rávilágítanak. A technika változásait például az alapbérrendszer nem minden esetben veszi figyelembe. A jelenlegi besorolási rendszer egyebek közt nem honorálja kellőképpen a szennyes, bűzös, undort keltő közegben végzett munkát, ami kétségkívül csökkenti a dolgozók munkavállalási hajlandóságát. A jelenlegi alapbérrendszer hibájául róható fel túlzott összevontsága, az, hogy nem eléggé árnyalt a különböző besorolások megállapításánál. Csak könnyű és csak nehéz munkát ismer, és nem tesz megfelelő fokozati különbséget a testhelyzet, a hőhatás, az egészségi ártalmak és a balesetveszélyek megítélésénél sem. Nem ad lehetőséget a kiemelkedő teljesítményt nyújtó szellemi dolgozók munkájának elismerésére sem. Az alapbérrendszer további hiányossága például az ügyintézők és az ügyviteli dolgozók alapbérének merev kialakítása. Nevezetesen arról az egyébként helyes feltételezésről van szó, ami szerint a gyakorlati idő növekedésével gyarapodnak az alapbérrel honorálható tapasztalatok. A tapasztalatok szerint a különböző bértételek ma már nem felelnek meg a gazdaságpolitikai céloknak. Nem fejezik ki a szaktudást és a felelősséget. Aránytalanság tapasztalható a vezetők és a beosztottak alapbéreiben is. Ezt igazolja, hogy a vezetők alapbér- és keresetnövekedése az utóbbi 10—12 évben a népgazdaságban foglalkoztatottak keresetnövekedésének csak a felét érte el. AZ 1984. JANUAR 1-TÖL ÉRVÉNYES módosítások mind a besorolásokat, mind a. tarifákat érintik. A legjelentősebb változások a munkások alapbérrendszérére vonatkoznak. Az új eljárások alapján a munkát befolyásoló körülményeket jóval árnyaltabban vehetik figyelembe a gazdálkodó szervezetek. Mindez lehetőséget ad arra, hogy a vállalatok a korábbinál jobban megismerhessék a kedvezőtlen feltételek között végzett munkát. A besorolási rendszer új ismérvei közé tartozik a monotónia, a koncentrált figyelem, a megvilágítás, vagy például a vegyi porártalom, abban az esetben is, ha csupán befolyásolja a munkavégzést. Eddig ugyanis a figyelembevételhez a károsító hatás orvosi igazolására volt szükség. A vállalatok számára segítség, hogy az új besorolási rendszer a különböző tényezőkhöz (például: fizikai erőkifejtés, testhelyzet, veszély, klíma, monotónia, vibráció stb.) pontokat rendel, amelyeknek alapján könnyen kialakíthatók az új besorolási csoportok. Az új rendszer egyébként a korábbi 24+1 kategóriáról 30 + 1 kategóriára növeli (munkafeltétel-fokozat és szakképzettség fokozat alapján) a besorolások számát. A VEZETŐK BESOROLÁSA IS VÁLTOZIK, e tekintetben azonban továbbra is mérvadó a vállalat népgazdasági fontosságát kifejező vállalati kategória. Ezek száma azonban négyről háromra csökken, ugyanakkor a méretek kiegészülnek a gazdálkodás minőségét kifejező exportteljesítés mutatójával is. Az a vállalat például, amely 2,5 milliárd forintot meghaladó exportárbevételt produkál, méretétől függetlenül kiemelt kategóriába kerül. Természetesen ennek megfelelő a vezetők javadalmazása is. Kedvező változással jár az új besorolási rendszer az ügyintézőknél is. A korábbinál nagyobb lehetőség nyílik arra, hogy alapbérben is elismerjék a kiemelkedő munkát végzőket. Korlátozott keretek között megmarad az ilyen- munkakörben dolgozók gyakorlattal szerzett joga; nyolcéves tapasztalat után azonban már csakis a teljesítmény és nem a munkában töltött idő számít az alapbérek meghatározásánál. Az új bértarifa-rendszer felső határai átlagosan 25 százalékkal, az alsó értékek 10 százalékkal nőnek. A fizikai dolgozók besorolási rendszerét a vállalatoknak 1984 végéig kell elkészíteniük, és az alsó alapbérek fedezetét 1986 végéig valamennyi dolgozó számára elő kell teremteni. M. P. M arslakó barátom, — akivel együtt szoktunk kávézni vasárnap délutánonként, — legutóbb egy kicsit tovább maradt. Belefeledkezett A Hét műsorába, amiben éppen a műkincsrablásról beszélgettek. Maga a televízió nem nagyon érdekli, náluk ilyen nincs és nem is tartják szükségesnek. Azt szokta mondani róla, hogy: „olcsó játék, szellemileg visszamaradott civilizációknak". De most nem erről elmélkedett. Az ■ nyűgözte le, ahogy a képernyőn a megosztott felelősséget latolgatta egy felügyeleti szerv felelős képviselője. Azt mondta, — barátom talán szó szerint is tudná idézni, mert az ő feje káptalan, de az enyém nem, ezért csak a tartalmát írom le, — szóval úgy fogalmazott valahogy a miniszter- helyettes, hogy nem volt pontosan rögzítve: kinek a hatáskörébe tartozott volna „Támadt egy ji ötletünk...” A tízéves város fiatal, mindössze hároméves szakmaközi bizottságának munkája szemmel látható, kézzelfogható. A kezdeményezés, az ötlet értéket teremtett. A legszembetűnőbb eredmény a város főterén levő két népszerű bolt: a bútorüzlet és a modellház. Igen, Nyírbátor két forgalmas üzlete szakszervezeti kezdeményezésre jött létre. Kevesen tudják. Aki végigsétál a Dózsa György utcán, vagy a Bem utcán, vajon gondolja-e, hogy a járda szakszervezeti mozgósítással épült? A mozgalom sokféleképpen hozzájárul a várospolitika alakulásához. A városi tanács és a szakmaközi szakszervezeti bizottság gyümölcsöző együttműködéséről dr. Nagy László, a városi tanács végrehajtó bizottságának titkára beszél — kettős minőségben, ö a szakmaközi bizottság elnöke is. Mint mondja, szakmaközi szakszervezet 1980 előtt is működött a városban, de más formában és összetételben. Százak fogtak össze Sándor József nyugdíjasként látja el a titkári teendőket. Munkájában hasznát veszi a régi, tanácsi és mozgalmi tapasztalatainak is. Részben a régi kapcsolatainak köszönhető a modellház szervezték a „Tíz óra társadalmi munkát a tízéves városért” akciót. Az üzemekben és a városszépítő társadalmi munkákban százak fogtak össze — elsősorban a szakszervezet mozgósítására. Sándor József hangsúlyozza, hogy a szakmaközi bizottság nemcsak a gazdasági feladatok megvalósítására mozgósít és nemcsak a tanács munkáját segíti. Ellátja az úgynevezett üzemen kívüli érdekvédelmi feladatokat is. A szakszervezet közbenjárására javult például a külső utcák, a külterületek kereskedelmi ellátása, de javaslatukra több rászoruló alacsony nyugdíját felemelték, vagy kapták szociális segélyt. Közösen terveznek A szakmaközi bizottság évente 25 ezer forintot kap a szakszervezetek megyei taná„Tevékenysége inkább a könnyű műfajhoz tartozott. Segítette a sportot, patronálta az idős embereket.” Kezdeményezők Az új szakmaközi bizottságban viszont képviseltetik magukat a helyi üzemek és az intézmények is — folytatja a vb-titkár. — Ez a bizottság tulajdonképpen összekötő kapocs a szakmai szakszervezetek és a tanács között. A vb- titkár értékelése szerint jelentősége főleg abban rejlik, hogy szinte kötetlenül tud mozgósítani a helyi feladatok megvalósítására és bármilyen hasznos kezdeményezéssel előállhat. A változó Nyírbátor. (Elek Emil felv.) És elő is áll. Nagy László szívesen emlékezik például arra, hogy a kezdeményezések jó részét közhasznú intézkedések követték. A bizottság aktivistáinak kezdeményezésére változott a busz- közlekedés. Néhány boltban módosították a nyitvatartási időt. „Egy megüresedett helyiség kellő hasznosítására ötleteket kerestünk. Ekkor jött Sándor József, a szakmaközi szakszervezeti bizottság titkára, hogy jó lenne ott bútorboltot nyitni. Ö személyesen kereste meg a helyi ÁFÉSZ és a Szatmár Bútorgyár vezetőit, segített megszervezni az épület átalakítását is. Így rövid időn belül a bútorgyár megnyithatta városunkban a mintaboltját.” megnyitása. A városban jártak a Magyar Gyapjúszövő Gyár vezetői. A velük történt beszélgetés közben jött az Ötlet, hogy egy bolt, egy modellház megnyitása közös haszon lehetne. Az is lett. A mo- dellházban szerveztek már szövetvásárt — kedvezménynyel is. S hogy mi volt ebben a szakszervezet feladata? Előre értesítette a város nyugdíjasait, így a kis pénzű emberek olcsóbban juthattak jó minőségű szövethez. Látványos, az egész várost átfogó munkát is végzett á szakszervezet. Nyírbátor várossá nyilvánításának tizedik évfordulójára az aktivistákkal járták az üzemeket, intézményeket és termékbemutatót szerveztek. A városi tanáccsal és a KISZ városi bizottságával közösen csától. Ebből gazdálkodik. Egyebek között jutalmazza a legjobb aktívákat. Nemrégen Kardos Gyüláné a szociálpolitikai munka segitéséért, Nun András a sportolók segítéséért kapott jutalmat, Szabó Ernőt a helyi ipari üzemekben végzett felmérésért jutalmazták. Jánvári Tibor, a városi tanács elnöke arról számol be, hogy az eredményes együttműködésre építve a tanács és a szakmaközi szakszervezet 1984 elején közös feladattervet készít. A terv aláírói kötelezettségeket is vállalnak egymás segítésére. Pontosabban a város dolgozóinak, lakosainak segítésére. Nábrádi Lajos intézkedni az elromlott biztonsági berendezések ügyében, s így a milliós nagyságrendű képrablás felelőssége erősen megoszlik. — Mit jelent az, hogy rögzíteni? — kérdezte marslakó barátom, aki ha akar, repülni is tud, ezért nincsenek pontos fogalmai a rögzítésről. — Érdekes — mondta a barátom. — Ti mindent leírtok? Az emberek talán nem tudják, hogy mit kell tenniük? Avagy nem olyan helyre mennek dolgozni, ahol a legjobban kiismerik magukat, s tudják, hogy mik ott a tennivalók? — Nézd, ez nem olyan egyszerű. A feladatokat rögRögzítünk — Az, kérlek szépen, egy szakkifejezés. Terminus technicus, ha így jobban érted. A munkaköri leírások és a hatásköri listák legfontosabb tartalmi mozzanatát nevezik így. Rögzítik (előírják, meghatározzák) ezekben az örökbecsű okmányokban, hogy ki, milyen ügyekben köteles intézkedni (eljárni, tenni, cselekedni), és milyenekben nem. zíteni kell, hogy elmulasztásuk esetén felelőssénr» lehessen vonni a dolgozót. — Nicsak, ez még érdekesebb. Ti eleve feltételezitek tehát, hogy a munka- viszonyban lévő emberpéldány el fog mulasztani valamit, ezért rögzítetek bizonyos dolgokat, — természetesen nem mindent, mert az a dolgok végtelen száma és variációja miatt lehetetlen, — s ezzel mindazt (ez a több), ami a rögzítésből kimaradt, nyugodtan elmulaszthatja az is, akinek szíve szerint semmit nem állt szándékában elmulasztani. Nem lehetne eldobni ezeket a hatás- és munkaköri micsodákat, s egyszerűen megkérni az embereket, hogy cselekedjenek meg mindent ami fontos, és aminek az elmulasztásából baj származhat? — Barátom, — kérdeztem tőle, — hol élsz te? — Természetesen a Marson — mondta. — De hogy függ ez össze? — Nagyon is. Ám te ezt úgy sem értheted — sóhajtottam lemondóan. — Azért azzal a csillagrendszereket átívelő telepátiáddal végigfésülhetnéd kisded bolygónkat, hogy hol lehetnek azok a képek. — Ne haragudj — állt fel a barátom, — ezt nem te- hetem. Nincs benne a mun- kaköri leírásomban. Mester Attila MHMSRHHMM tMHHHMHHMKHnnHWHinHMnMiMiMNINl Takarékosan! Brikett faliáncsbAI Évente több milliós költséget jelentett, hogy mindenféle gödröt megtöltöttek a környéken hánccsal és más hulladékkal az ÉRDÉRT tuzséri és mátészalkai gyáregységei. Évente töhb száz ezer köbméter fát dolgoznak fel, ezért aggasztotta az üzemeket a keletkezett hulladék sorsa. Tuzséron várják azt a berendezést, amely nagy tüzeáő- értókű brikettet présel a háncsból, fűrészporból. Ezt kazánokban lehet elégetni, már előzetes érdeklődés van az új, s minden bizonnyal hasznos tüzelőanyagra. Mátészalkán egy svéd berendezés beszerelésére kerül sor, amely a feldolgozás során keletkező hulladékot elégeti. Ezzel oldják meg a gyáregység helyiségeinek fűtését, a szociális létesítményekben, a konyhában innen kapnak meleg vizet. A két gyáregységben úgy számítják, hogy két-három éven belül megtérülnek a hulladék hasznosítására szolgáló beruházások, (lb) Fűtés — ingyen Sok előnye van a gázfű- ' tésnek — erre már sok helyütt rájöttek (néhol nem maguktól), ezért aztán egyre több üzemben állnak át a gazdaságosabb, tisztább, szabályozhatóbb gáztüzelésre. A SZÁ- ÉV nyíregyházi központi telepén az elmúlt évben tervezték a központi kazán átállítását pakuráról gázra — ám sajnos, nem sikerült tartani a november végi határidőt. Az ok: nem kaptak nyomásszabályozót, gázórát. Így csúszik az átadás, pedig a több, mint ötmilliós átalakítás hamar megtérülne — a tervek szerint két éven belül! A vállalat mátészalkai munkásszállóján ugyancsak megszűnt az olajfűtés — visszaálltak a hagyományos, ám olcsóbb széntüzelésű kazánra, ezzel évente 26 tonna olajat takarítanak meg. De akad ennél érdekesebb kezdeményezés is a SZÁÉV-nél. A Tünde utcai telepük szakipari raktárának fűtése ez- után ingyenes lesz. Ugyanis kicserélik a kazánt, és a telepen keletkező fahulladékkal, forgáccsal fogják fűteni! Eddig nem hogy veszendőbe ment a fa — még pénzbe is került az elszállítása, (tgy) A SÉNYÖI ZÖLD MEZŐ TERMELŐSZÖVETKEZET elektrotechnikai üzemében Dajka Mihályné naponta húsz pár trafót tekercsel, hegesztőberendezésekhez. (jávor)
