Kelet-Magyarország, 1984. január (44. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-24 / 19. szám
2 Kelet-Magyarország 1984. január 24. Megkérdeztük: Miért fáznak Sóstón ? T arthatatlan állapotok uralkodnak a sóstóbe gyi általános iskolában — hallottuk a hírt, melyet megerősített az iskola egyik tanára is. Fáznak a gyerekek, több mint négyszázan sapkában, kabátban ülnek a padokban, elképzelhető, milyen körülmények között kell a pedagógusoknak tanítaniuk, ha olykor 15 fokra esik a hőmérséklet. Megkérdeztük Láda Bertalant, az iskola igazgatóhelyettesét, milyen intézkedést terveznek? — Már eddig is elég gyakran intézkedtünk — hangzott a válasz — ebben a fűtési szezonban legalább tízszer hívtuk a Kommunális Szolgáltató Vállalat embereit. Rájuk semmi panaszunk nincs, jönnek azonnal, de ahogy elmennek, egy óra múlva megint hívhatnánk őket. Mi nem vagyunk szakemberek, de szerintem a 3—4000 forintos javításoknak — gépkocsihasználat, kiszállás stb. — több értelmük lehetne. Persze, az az igazság, hogy ha nincs mivel fűteni, akkor hiába igyekeznek és igyekszünk. Rossz szenet kaptunk — meg kellett szitáUatni —, az olaj- kályhákhoz vásárolt fűtőolajban nem tudom mi lehet, de rendre eldugul. Szerintem a mi vezetésünket nem terheli felelősség, mert még azt is megtesszük — csak ki ne hűljön az épület —, hogy szombat-vasárnap is fűtünk. Csak az az egy vigasztal, hogy remélhetőleg jövőre áttérünk a helyi kazánnal a központi fűtésre, ha lesz pénzmaradvány. A válasz önmagában kielégítő és mégsem az. Megtudtuk még, hogy nem újkeletű a probléma, egyik-másik cserépkályha évek óta rendetlenkedik. Igaz, a nyáron teljes felújítást tartottak, de némelyiket át kellett volna már rakni. Kérdésünk: vajon az iskola felügyeleti szervei tudnak-e arról, hogy rossz a kályha, rossz a szén, rossz az olaj, s mit tettek ellene? Ki a felelős, ha a gyerekek, tanárok megbetegszenek? Sajnos, úgy tűnik, eddig csak az enyhe tél volt kegyes a kicsikhez. (be.) Szatmár — a Kiskunságban „A régi Szatmár megyének mátészalkai járásában a Szamos egyik zugában, Sza- mosszegen születtem...” — így kezdi bemutatkozó sorait Szállási László azon a meghívón, mely az ö néprajzi magángyűjteményének kiállítására invitál. A kis- kunmajsai tsz helytörténeti múzeumában mutatja be azokat a tárgyakat, melyeket az elmúlt évtizedekben gyűjtött szorgalmas utánajárással, nem kis anyagi áldozattal. Mint írja: „Gyűjteményem alapját a családtól kapott dolgok képezték . . . sokat pedig vásároltam, olykor idegenek orra elől, hogy ne vihessék külföldre...” Szállási László neve olvasóink előtt sem ismeretlen, hiszen jó néhány írása jelenti már meg lapunkban — ezekben szülőföldje emlékeit vetette papírra. Gyűjteményét mától mutatják be Kiskunmajsán. Jó lenne, ha itthon is láthatnánk egyszer. (tgy) Pályaválasztóknak A nyíregyházi és a város környéki általános iskolákból várnak gyerekeket arra a pályaválasztási rendezvényre, melyet január 24- én délután öttől tartanak a nyíregyházi művelődési központban. A második emeleti kamarateremben a Kelet-magyarországi Állami Építőipari Vállalat szakemberei bemutatják — hangosfilmet is igénybe véve — az építőipari szakmákat. A KEMÉV már tavaly is szervezett hasonló rendezvényt bemutatva víz- szigetelő, kőműves, ács-állványozó és vasbetonkészítő szakmák fogásait, munka- körülményeit a pályaválasztás előtt álló gyerekeknek. A dolgozók képviseletében I jogsegélyszolgálat elintézte A közelmúltban több szak- szervezeti fórumon foglalkoztak a jogsegélyszolgálattal. Az építők szakszervezetének megyei bizottságán általánossá vált szolgáltatásnak nevezték el a jogászok és társadalombiztosítási szakemberek munkáját. Valóban szolgálatás az, amit az illetékesek a dolgozók érdekében ellenszolgáltatás nélkül végeznek. Szakszervezeti körökben általános tapasztalat, hogy a jogsegélyszolgálat az utóbbi néhány évben megtalálta helyét és szerepét, s a legtöbb helyen közmegelégedésre látja el feladatát. ki Őrizze? Egy konkrét példa a fentiek igazolására. Az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat egyik munkahelyén eltűnt egy nagy értékű szerszám. A vele dolgozó két fizikai munkást tízezer forint kártérítésre kötelezték. Ezzel a vállalati döntőbizottság is egyetértett. Ám a dolgozók keresetet adtak be a munkaügyi bíróságra, ahol a jogsegélyszolgálat képviselte ügyüket. A tárgyaláson kiderült, hogy a két dolgozónak nem állt módjában a szerszám őrzése, de a dolgozók kérték művezetőjüket, hogy ő gondoskodjon az őrzésről, vagy az elszállításról. Nem tette. így a bíróság a két fizikai dolgozót felmentette a kártérítési kötelezettség alól. A tízezer forintot nem vonták le a fizetésükből! Megyénk két kiskereskedelmi vállalatánál tavaly előtt 27, tavaly 33 ügyet intézett a szolgálat. Téved, aki azt hiszi: azért nem jelentkeznek többen ügyes-bajos dolgaikkal, mert a jogsegély- szolgálatnak nincs kellő propagandája. A bizalmiakkal rendszeresen ismertetik a lehetőségeket. Sőt, a két vállalat nyugdíjasainak is kiküldtek egy udvarias levelet, amelyben közölték a lehetőséget. SEGÍTSÉG A NYUGDÍJASOKNAK A MEDOSZ megyei bizottságának ülésén hangzott el decemerben: a jogsegélyszolgálat segítségét kérők között nőtt a nyugdíjasok aránya. Diétázók figyelmébe Szaktanácsok magnóról 1 Gombák a Zrínyi utcán A nyíregyházi Zrínyi utcán lévő tejbár egy hónap múlva alaposan átrendezve áll majd a vásárlók rendelkezésére. Megmarad a tejbár eredeti jellege, a változásnak elsősorban a cukorbetegek, a szívbetegek, a diétázók és a fogyni vágyók veszik majd hasznát. A forgalmas bolt jelenleg a megyei élelmiszer-kiskereskedelmi vállalaté. Az átalakítás után a kisker az Alföld Élelmiszer- és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalattal közösen üzemelteti majd a boltot. A Szabolcs- Szatmár megyei Tejipari Vállalat sok újfajta tejipari terméket szállít majd a boltba, a Nyíregyházi Sütőipari Vállalat többféle sütőipari terméket forgalmaz itt. Diabetikus cukrászipari termékek is kaphatók lesznek. A Szeszipari Vállalat demecseri üzeme szőlőcukrot és burgonyacukrot ígért az átrendezés utáni időkre. Több nyíregyházi orvos vállalta, hogy patronálja a boltot. Az orvosok időnként majd találkoznak a boltban a vásárlókkal (elsősorban a betegekkel) és előadásokat tartanak a helyes táplálkozásról, meg arról, hogy mit kell tudni a különböző ételekről, italokról. Néhány orvosi szaktanácsot magnóra vesznek, s a magnószalagot időnként lejátsz- szák a vevők előtt. Az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat saját brigádja február közepén kezdi a bolt átalakítását. Az átalakítás várhatóan egy hétig tart. Üj formában, szélesebb áruválasztékkal február végén nyit a bolt. Nyáron a sütemények mellett fagylaltot is árusítanak, s azt tervezik, hogy a bolt előtt az „autómentes” Zrínyi utcán gombák alá asztalokat, székeket helyeznek el, így a vendégek az utcán is fogyaszthatnak. (n. 1.) Pár évvel ezelőtt az igénybe vevők 90 százaléka fizikai dolgozó volt, újabban az alkalmazottak, a műszakiak is kérik a jogászok segítségét. Érdekes a másik számadat is, amely szerint a vízügyi igazgatóságon a szolgálathoz fordulók fele nyugdíjas. KÖRÜLTEKINTŐBBEN Az építők szakszervezetének megyei bizottságán érthető örömmel állapították meg, hogy a szakszervezeti bizottságok irányítása alatt javuló feltételek mellett működnek a jogsegélybizottságok. A jobb megértés kedvéért hangsúlyozni kell a bizottságokat. Mert nemcsak jogászokból áll a szolgálat. Idézet a megyei bizottság írásos beszámolójából: „Egy-egy konkrét ügy kapcsán jogi végzettségű dolgozó tanácsért fordul a társadalombiztosításban jártas bizottsági taghoz.” Jó módszer ez, ezáltal megalapozottabb, körültekintőbb lehet a dolgozók képviselete. Természetesen a jogsegély- szolgálatok tovább javuló munkájához szükség van a dolgozók növekvő bizalmára, őszinteségére. A gazdasági vezetők, sőt bizonyos esetekben a tanácsi dolgozók is hozzájárulhatnak még „áldásosabb”, még eredményesebb tevékenységükhöz. Nábrádi Lajos villámon energia: Az első leolvasásig régi áron A háztartásokban külön mért éjszakai villamos energia árának emelése miatt az elszámolás a következők szerint történik: azokban a háztartásokban, ahol a villamos- energia-fogyasztást kétha- vonként olvassák le, az árváltozás utáni első leolvasásig a régi áron — 40 fillérrel — számlázzák a fogyasztást. Az ezt követő időben fogyasztott villamos energiát már az új — 60 filléres — áron számlázzák. Azokban a háztartásokban, ahol a villamosenergia-fo- gyasztást évente egyszer olvassák le, az 1983. évi leolvasástól az 1984. január hónappal záródó időszakra még a régi áron, február hónaptól pedig már az új áron számlázzák a fogyasztást. Az éves számlázásba tartozó villamos hőtároló kályhát használó fogyasztókra ez nem vonatkozik. ök az áramszolgáltatótól, illetve a díjbeszedő vállalattól külön levélben kapnak tájékoztatást éves éjszakai fogyasztásuk elszámolásáról. (MTI) “ JEGYZET” Meddig érték? R égi téma, de most, hogy megnéztem a múlt heti tudósklubot a televízióban, leírom. Bizonyára a műsor készítőinek is az volt a szándéka, hogy mi, nézők továbbgondolkodjunk. A műsor az értékekről szólt, melyről mostanában oly sok szó esik, s megindult bennem a „folyamat” mely máris élet- sőt „városközeibe” rántotta a magasan ívelő tudományos érvrendszereket. Számos nyíregyházi épület sínylette meg a Nagy Portáltalanítási Akció „vérengző” időszakát. Lebontották az egyedi faportálokat, s tettek helyette mindenhova jellegtelen unalmas alumínium ajtókat, kilincs nélkül. Ezeket az ajtókat vagy rángatni kell, vagy mindig nyitva vannak résnyire. Még valami ideológia-félét is kitaláltak ehhez az építészek, hogy a portál eltakarja az épület architektúráját, meg hogy anyagszerűt- len. Nincs a világon anyag- szerűtlenebb, mint téglafalban az alumíniumkeret. Ma már tudjuk, s ahol még megmaradt, gondozzuk, karbantartjuk a portálokat. Mi történt itt? Csupán az, hogy kimondtuk valamire: nem érték, s közben kiderült, hogy az. Vannak dolgok, amiknek az értéke megnövekszik az időben, ha megőrizzük őket! Ezt rftár Kölcsey is tudta, amikor azt l _______ írta „Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort!” Sokszor nem vetjük össze. Úgy gyarapítunk, hogy értékeket veszejtünk • közben. Látni vélem a nyíregyházi villamost. Itt kanyarodott el az ablakom alatt az állomás felé. Álmomban néha „csönget egy picit”. Csodájára járnának ma, idegenforgalmi „attrakció” lehetne. Ráfizetéses volt? Bizonyára, de nemcsak pénzben mérhető értékek vannak. Ez csak a dolgok értékének „biológiai vetülete”, ahogy a műsorban Vitányi Iván fogalmazott. — Kétféle emberi ma- gatártás van: az újító és az értékőrző. E kettő csak dialektikus egységben működhet hasznosan, csak így hathat, alkothat, gya- rapíthat. — Erről beszélt Ancsel Éva az ismert értékkutató, s arról, hogy: — hosszú távon kellene bizakodnunk, mint aki diófát ültet, mert vannak, amik fölértékelődnek az időben. A ddig is, amíg majd mindnyájan így gondolkodunk, tépem, rángatom az alumínium ajtót, s a zöldsárga villamosra gondolok, ami nyugodtan járhatna még ma is, mondjuk a Tölgyestől a Sóstóig, kedves kis nyitott kocsijaival. Mester Attila J Hasznos anyag - hulladékból Kellemes fogadtatásra talált Fábián Béla könyvtár- igazgató kezdeményezése a fiatalok között, Fehérgyarmaton. A cipész szülő gyermeke ugyan messzire került a kaptafától, a bőrdíszműves tevékenység azonban mindig vonzotta. A nyírbátori és csengeri cipőgyárak hulladékanyagából, a város fiataljai szemgyönyörködtető dolgokat készítenek. A késő ősszel indult szakkör szabad szombatokon, délelőttönként várja a város fiatalságát a művelődési központba. övék, díszek, kulcstartók, s más termékek jelezték az alkalmi kiállításon: eredményesen dolgoztak a szakkörösök, s várnak másokat is, akik kedvet éreznek e tevékenységhez. Kétszer támadott a rabló Szeptember 21-én a nyírbog- dányi Marton József elment Sé- nyőre megnézni, hogy főzik-e már a pálinkát. Felhajtott ott is egy kupicával, s hazafelé a nyírturai kocsmában is, és kissé ittas állapotba került. A kocsmából kifelé tartva találkozott Bura András 30 éves nyírturai alkalmi munkással, aki egyébként idült alkoholista. Bura ajánlkozott, hogy elkíséri a 73 éves embert, sőt szerzett egy piros kerékpárt, s azzal ment utána. Mikor utolérte, nyomban kérte tőle a pénztárcáját. Márton nem adta oda, és bár Bura megragadta a mellén a kabátot, sőt a belső zsebébe bele is nyúlt, de Márton annyira védekezett, hogy Bura a pénzt nem tudta kivenni. Bura ekkor meglátta, hogy közeledik feléjük egy teherautó, hirtelen felült a kerékpárra és elkerekezett. Márton József az ittassága és idegessége miatt olyan szerencsétlenül ült fel a kerékpárjára, hogy áthajtott vele az úttest másik oldalára és az árokba borult. A bosszús teherautóvezető kiszállt, és — önkényesen:, de teljesen érthetően — kiszedte a Márton biciklijének kerekeiből a szelepeket. Márton József ezután kénytelen volt maga mellett tolni a leengedett gumijú kerékpárt, s úgy haladt Nyírbogdány felé. Találkozott egy ismerősével, s annak el- panaszolta, hogy az ott kerékpárral haladó Bura el akarta venni a pénzét. Mert Bura nem ment ám mesz- száre! Ott várta, hogy megszűnjön a 4-es úton a forgalom, s amikor ez elkövetkezett, az immár egyedül lévő Márton Józsefre támadt, Lerántotta, levágta a kőszegélyhez, a kabátjának a zsebéből pedig kivette használ- tas tárcáját 470 forinttal. Bura ezután kerékpárra ült és otthagyta Mártont. Márton József a kissé kalandos sényői utazást a helyi körzeti megbízottnál fejezte be, neki tett feljelentést. A körzeti megbízott tudta, hol találja majd a tettest: a nyírturai kocsmában éppen cigarettát és italt vásárló Burát őrizetbe vette. A Nyíregyházi Megyed Bíróság Bura Andrást a rablás miatt három év börtönre büntette és négy évre eltiltotta a közügyektől. A bíróság elrendelte az alkoholista vádlott kényszergyógyítását, és kötelezte, hogy a meg nem térült kárt — a körzeti megbízott 198 forintot még megtalált nála —, térítse meg. Az ítélet jogerős. (ki) Téli hangulat Kisvárdán. (Elek Emil (elvétele) A tárgyalóterembél
