Kelet-Magyarország, 1984. január (44. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-20 / 16. szám
4 Kelet-Magyarország 1984. január 20. Várkonyi Péter beszéde az Európa-konferencián Várkonyi Péter külügyminiszter a stockholmi tanácskozáson. Mellette (jobbra) Varga István nagykövet ül. (Kelet-Magyarország telefotó) (Folytatás az 1. oldalról) sára és katonai erőfölény megszerzésére törekednek. Ennek konkrét megnyilvánulása az amerikai közép-hatótávolságú nukleáris rakéták nyugat-európai telepítésének megkezdése. Az új amerikai rakéták nyugat-európai megjelenése lehetetlenné tette az európai nukleáris fegyverzetről szóló genfi szovjet—amerikai tárgyalások folytatását, s negatívan befolyásolja több más fegyverzetkorlátozási fórum helyzetét is. A kialakult helyzetben a Varsói Szerződés tagállamai- arra kényszerültek, hogy a katonai erőegyensúly megőrzése érdekében megfelelő válaszlépéseket tegyenek. A magyar kormány megalapozottnak és szükségesnek tartja a szovjet kormánynak a saját országa és a Varsói Szerződés többi tagállama biztonságát szavatoló lépéseit. Egyetértünk azzal az állásponttal, hogy amennyiben az USA és nyugat-európai szövetségesei készséget mutatnak a rakétatelepítés előtti helyzet visz- szaállitására, akkor a Szovjetunió is kész ugyanezt megtenni. A nyugat-európai rakétatelepítés megkezdése, figyelembe véve annak következményeit. több szempontból új helyzetet teremtett Európában. Politikai és katonai értelemben egyaránt rosszabbodtak az európai biztonság feltételei, s e változás elkerülhetetlenül hatással van az európai biztonsági folyamat továbbvitelének lehetőségeire is. Az összeurópai folyamatban részt vevő államok előtt az a kérdés vetődik fel, hogy milyen úton haladjanak tovább. Az egyik lehetőség az. hogy a katonai erőegyensúly megbontására irányuló negatív irányzatok jutnak érvényre, amelyek a katonai szembenállás kiéleződéséhez, a bizalmatlanság növekedéséhez vezethetnek kontinensünkön, és visszavethetik a kétoldalú kelet—nyugati kapcsolatokat is. Mi a magunk részéről változatlanul a másik — az egyetlen ésszerű — lehetőségben: a feszültség enyhítésében. az európai biztonsági folyamat továbbvitelében, a katonai konfrontáció veszélyének csökkentésében és normális nemzetközi együttműködés fejlesztésében vagyunk érdekeltek. A magyar küldöttség a stockholmi konferencián is ennek megfelelően, Helsinki és Madrid szellemében fog tevékenykedni. Meggyőződésünk: most arra van szükség, hogy a katonai szembenállás fokozódása helyett a békés viszonyokhoz, a kölcsönös biztonsághoz és az együttműködéshez fűződő közös érdekek kapjanak elsőbbséget. Ugyanakkor az is világos, hogy a kapcsolatok gyengítése vagy a párbeszéd hiánya megnehezíti a kölcsönös érdekek érvényesítését, a jelenlegi feszült helyzetből való kibontakozást. Döntő mértékben a résztvevők politikai akaratán és megállapodási szándékának komolyságán múlik, hogy a bizalom- és biztonságerősítő intézkedések terén sikerül-e az adott nemzetközi helyzetben optimálisnak tekinthető eredményt elérni ezen a tanácskozáson. Mi a magunk részéről készek vagyunk ehhez lehetőségeinkhez mérten hozzájárulni. Tesszük ezt abban a meggyőződésben, hogy maximális mértékben ki kell használni a stockholmi konferencia kínálta lehetőségeket, és a munka menetében figyelembe kell venni az összeurópai érdekeket. Várkonyi Péter rámutatott: Tanácskozásunkon, véleményünk szerint, elsősorban arra kell összpontosítani a figyelmet, ami érdemileg erősítheti a bizalmat a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai között. Ez a szándék tükröződik azokban a javaslatokban, amelyeket szövetségi rendszerünk tagországai, köztük Magyarország, az elmúlt időszakban terjesztettek elő. Első helyen említhetem az erőszakról és az erőszakkal való fenyegetésről való lemondás szükségszerűségét, A Magyar Népköztársaság is megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít annak, hogy a két szövetségi rendszer tagállamai vállaljanak olyan, harmadik országok számára is nyitva álló kötelezettséget, miszerint kölcsönösen lemondanak mind a nukleáris, mind a hagyományos katonai eszközök alkalmazásáról, és erőfeszítéseiket a békés kapcsolatok fejlesztésére összpontosítják. A párhuzamos és közös európai érdekeket szolgálná olyan kötelezettség vállalása is, hogy az európai biztonsági és együttműködési folyamatban részt vevő államok elsőként nem alkalmaznak nukleáris fegyvert egymással szemben. A Szovjetunió kormánya január 10-én juttatta el az érintett kormányokhoz a Varsói Szerződés tagállamainak azon közös javaslatát, hogy még az idén kezdődjenek tárgyalások a NATO és a VSZ között Európa vegyi fegyverektől való mentesítéséről. Meggyőződésünk, hogy ez a javaslat a tanácskozásokon részt vevő valamenyi ország alapvető érdekét szolgálja. Magyarország kész — az említett javaslatokon kívül — komoly, érdemi tárgyalásokra arról is. hogy megfelelő feltételek mellett atomfegyvermentes övezetek jöjjenek létre Európa különböző térségeiben. Érdekeltek vagyunk abban. hogy Európa mentes legyen a nukleáris fegyverektől és a vegyi fegyverektől egyaránt. Ennek feltételeit fokozatosan meg lehet és meg is kell teremteni. Ily módon csökkenteni lehetne a nukleá63 halálos áldozata van a japán bányaszerencsétlenségnek. Több mint tizen megsebesültek. Húsz bányászt nem sikerült a felszínre hozni. A Fukuoka tartományban levő omutai szénbányában szerdán délután tűz ütött ki. A tűz kitörésének idején a bányában — amely több. mint 200 méter mélyen a tengerfenék alatt fekszik — csaknem 700- an tartózkodtak. Nagy részük az azonnali riadót követően a felszínre menekült, de csaknem százan a bányában rekedtek. A tüzet estére sikerült eloltani; gázrobbanás nem történt: mindazonáltal több bányász a füstmérgezés miatt lelte halálát. A mentési munkálatok megfeszített erővel folynak, néhány lennrekedt bányásszal sikerült rádióösszeköttetést létesíteni. A hatóságok ennek ellenére — 24 órával a szerencsétlenség után — attól ris fenyegetettség érzését, és ez minden nép érdeke. Természetesen készek vagyunk partnereink javaslatait és biztonsági érdekeit figyelembe venni. Reméljük, hogy a NATO tagországai mielőbb érdemi választ adnak a Varsói Szerződés tagországainak a bizalom erősítésére és a leszerelésre vonatkozó javaslataira. Végezetül Várkonyi Péter kifejezte a Magyar Népköztársaság kormányának azt a várakozását, hogy a most induló tárgyalássorozat tárgyszerű módon és konstruktív légkörben hozzá fog járulni a bizalom és biztonság erősítéséhez, valamint a leszerelés ügyének előmozdításához Európában. A magyar küldöttség mindent megtesz annak érdekében, hogy segítőkész partnere legyen minden küldöttségnek, és előmozdítsa ennek a célnak az elérését. A stockholmi konferencia csütörtök estig 30 küldöttség vezetőjének felszólalását hallgatta meg. Pénteken a konferencia egy plenáris ülést tart, amelyen öt küldöttségvezető nyilatkozatával számolnak. ★ A stockholmi bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó konferencián a svéd fővárosban tartózkodó Várkonyi Péter külügyminiszter csütörtökön találkozott Pierre Aubert svájci, Leo Tinde- mans belga, Lennart Bodst- röm svéd és Hans-Dietrich Genscher NSZK-beli külügyminiszterrel, akikkel. áttekintették a stockholmi konferenciával és a kétoldalú kapcsolatainkkal összefüggő kérdéseket. tartanak, hogy az áldozatok száma tovább növekedhet. Az omutai bánya egyébként japán legnagyobb szénbányája. 1963-ban ugyanebben a bányában ugyancsak tűz, illetve gázrobbanás következtében több mint 450 munkás vesztette életét. Az első feltevések szerint a mostani tüzet a szállítószala'g- rendszer túlzott felhevülése okozta. A szerencsétlenség megerősítette azokat a korábbi feltétélezéseket, amelyek szerint a bánya biztonsági berendezései meglehetősen elavultak. A mentési munkálatokat akadályozza az országban megindult erős hóesés. Az éjszaka óta tartó havazás következtében egyébként fennakadások vannak a légi, a tengeri, valamint a közúti közlekedésben, s több helyütt leálltak, vagy késnek a vonatok. 63 halálos áldozat Súlyos bányaszerencsétlenség Japánban A Varsói Szerződés tagállamai a közelmúltban azzal a javaslattal fordultak a NA- TO-országok kormányaihoz, hogy még az idén kezdjenek véleménycserét Európa ve- gyifegy ver-mentesiteseről. Az erről szóló konvenció vagy egyezmény megkötése nemcsak kontinensünkön járulnak hozzá a biztonság, a kölcsönös bizalom erősítéséhez, hanem világméretekben is lehetővé tehetnék a vegyihábo- rú kockázatának csökkentését. Sokakban joggal merül fel a kérdés, miért éppen most és ilyen hangsúlyosan került napirendre ez a probléma? Erre az egyeztetett szocialista indítvány maga adja meg a választ: „A nemzetközi helyzet mostani éleződő körülményei közepette elsősorsen 100 ezer tonna, jobbára fojtó vegyi harcanyagot használtak fel. A sérült áldozatok száma elérte az 1,3 milliót — a halottaké a 100 ezret. Pedig akkoriban még nem tudtak előállítani a mai értelemben vett szuperhatású kémiai vegvüteteket. A foszgén. difoszgén után megjelenő idegmérgek — például a tabun, majd pedig a szarin — már sokszorosan felülmúlták elődeiket. És a fejlődés itt korántsem állt meg. A kutatók egyre újabb és újabb vegyi harcanyagokat kísérleteztek ki és ebben a második világháború után kétségtelenül az amerikaiak jártak az élen. Annak idején Roosevelt el nök az embertelen fegyverekről a következőképpen vélekedett: „Az ilyen eszközök Amerikai katona — gázálarcban és védőöltözékben — egy vegyi harcászati gyakorlaton. A kép bal sarkában: az őserdőt vegyszerrel permetező amerikai gépek Dél-Vietnamban . anyag alkalmazása után. ban Európában fokozódik a vegyi fegyverek alkalmazásának veszélye.' Hogy ez a megállapítás minden szempontból helytálló, arra az utóbbi idők fejleményei szolgáltatnak meggyőző bizonyítékot. Hinter nyilatkozata A tények tanúsága szerint az Egyesüli Államok — a Pershing—2 rakéták és a robotrepülőgépek nyugat-euró- gai telepítése mellett — előkészületeket tesz a vegyi hadviselés feltételeinek kialakítására is. Erre világosan és félreérthetetlenül utalt Billy Minier amerikai tábornok, a NATO közép-európai egyesített légierőinek főparancsnoka az Armea Forces Journal című katonai szaklapnak adott nyilatkozatában. Azt mondotta. a NATO-nak „megbízható, támadó jellegű vegyifegyver-poteneiálra van szüksége’, s ezért „feszített ütemű munka folyik" e harceszközök elhelyezésére földrészünkön. Az ismert adatok szerint az Egyesült Államokban eddig felhalmozott különféle mérgező harcanyagok mennyisége mintegy 150 ezer tonnára tehető. Ez a hatalmas készlet több millió tüzérségi gránát, akna, légi bomba és más, speciális célbajuttató eszköz íeltöltéséhez elegendő. Megjegyzendő, az NSZK területén titkos amerikai raktárakban máris ott vannak a hozzávetőlegesen négymillió literre becsülhető toxikus idegbénító anyagok. Várható, hogy Nagy-Britanniában ugyancsak meggyorsítják az ott állomásozó F—111-es bombázók személyzetének kiképzését a tervezett vegyi csapások végrehajtásához. Agent Orange De hát. végül is milyen jellegű és hatású fegyverekről- van szó? Hogy erről némi fogalmat alkothassunk magunknak, elég emlékeztetnünk az első világháború emberveszteségeire. A háború alatt a hadviselő felek összeés az erdő képe a defoliáns bevetését a civilizált emberiség minden bizonnyal a nemzetközi jogba ütköző legsúlyosabb cselekménynek minősítené." A Pentagonban azonban hamar elfelejtették az egykori elnök elítélő szavait, mert Koreában, még inkább Vietnamban széles körűen alkalmazták a békés lakosok egészségét és a természeti környezetet károsító különféle vegyszereket. Az „Agent Orange” nevű méreggel például legalább 1.3 millió hektárnyi mezőgazda- sági művelésű területet, körülbelül 2,5 millió hektárnyi erdőséget és legkevesebb 1,3 —1,6 millió embert fertőztek meg Dél-Vietnamban. Ennek genetikai következményei — ahogyan ez utóbb kiderült — akár több nemzedéken át is kóros elváltozásokat idézhetnek elő az utódokban. A NATO-tagállamok — sajátos módon az itt leírt anyagokat mégsem tekintik vegyi fegyvernek, gyártásukat minden erkölcsi gátlás nélkül megengedhetőnek tartják. Amerikai cinizmus Ami a Reagan-kormányza- tot illeti, az elkövetkező öt évben 6—10 milliárd dollárt költ vegyi fegyverekre. Caspar Weinberger hadügyminiszter állítása szeript az 1969-et megelőzően előállított vegyi harcanyagok nagy része már elavult, szükség van a régieknél korszerűbb fegyverek rendszerbe állítására. E mögött nyilván üzleti érdekek is meghúzódnak, hiszen a jelenleg rendelkezésre álló készletek több száz millió ember életének kioltására elegendőek lennének. A szakirodalomban mostanában mind több szó esik a bináris vegyi harceszközökről. Amint az elnevezésből kitűnik, ezek két komponensű- ek, ami azt jelenti, hogy két — külön-külön nem, vagy viszonylag kis mértékben veszélyes — anyagot töltenek a megfelelő tartályokba. Ezek a vegyi gránát, vagy a bomba repülésekor, illetve a célba éréskor összekeverednek, kémiai reakcióba lépnek egymással és így már rendkívül mérgező hatásúak. A légutakon és a testfelületen át a szervezetbe jutva néhány perc alatt végeznek áldozataikkal. A halálos dózis nem több, mint 0.6 milligramm! A bináris GB—2 és a VX—2 típusjelzésű idegrhér- gek tömeges alkalmazása esetén — és erre a légierőn kívül a nagy űrméretű tüzérségi lövegek, sorozatvetők és harcászati rakéták egyaránt felhasználhatók — szinte felbecsülhetetlen lenne a polgári lakosság vesztesége. Megfelelő védőeszközök hiányában a „civilek” közül minimálisan 20-szor, 30-szor többen halnának meg, mint a fegyveres erők soraiban. Az amerikai katonai tervezők, akiket a legkevésbé sem izgat a nagy népsűrűségű Európa fokozott fenyegetettsége, azt számolgatják, hogy egy kilogramm VX-anyag gyártása csupán 5—6 dollárba kerül, pusztító képessége viszont annál nagyobb. Amo- retta Hoeber, a hadügyminiszter tanácsadó-helyettese egy ízben határtalan cinizmussal ezt mondta: „Egy esetleges európai háborúban a polgári lakosság feltétlenül elpusztulna, függetlenül attól, milyen fegyvereket vetnek be. A vegyi harceszközök talán félelmetesebbek, de valószínűleg nem rosszabbak a nukleárisoknál." Mindezek után aligha kell különösebb magyarázat a szocialista országok közös javaslatának jelentőségére, időszerűségére. Serfőző László alezredes Loganban: mínusz 54 fok! Hóviharok az Egyesült Államokban Hóviharokkal kasért, északi sarki eredetű jeges légáramíLat törtbe az Egyesült Államok nyugati, föikém közép nyugati államaiba.. Az északkeleti, államok legnagyobb városait szerdán elérte a hóviharokkal kísért, hideg időjárás. A nyugati partvidékké! párhuzamosan 'futó .Sziklás-hegységben hatvan fokkal alacsonyabb hőmérsékletet mértek, mint a leghidegebb éghajlatúnak számító Alaszkában. A köz ép-nyugati Utah állam északi részén, pontosabban a Salt kaki Citytől északra elterülő Logan városban mínusz 54 fok alá süllyedt a hőmérő higanyszála. Ez a legalacsonyabb hőmérséklet, amit ott valaha is mértek. A leghidegebbéit Utah és Colorado államokban mérték. Az utóbbiban nem egy téli üdülőhelyen teljesen .megbénult az élet. a síterepeket lezárták. Az Utah állambeli Trenton- bun mínusz 36 fok van. A közép- amerikai Oklahoma államban 20 centiméteres hó esett. A keleti porton jelenleg kissé elviselhetőbb az időjárás. de azért ott is szokatlanul hideg. Az utak nagy részét északon hó és jég borítja Sok a közúti baleset. Az. Atlanti-óceán partján elterülő New .Jersey államban a havas országúton hat gépkocsi csú- szoit egymásba. Egy ember életét v -sztette, hárman megsebesültek. agaggi "9 jB M B. Jgf ff 9 R
