Kelet-Magyarország, 1984. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-20 / 16. szám

1984. január 20. Kelet-Magyarorizág 3 JEGYZETLAPOK Térmészetvédők K i fogja le a természetet rongálok, a kömyeze- itüntoet szennyezők ke­zét? Majd a hatóságok — gondolhatjuk. A szabálysér­tők bírságolása azonban csak tüneti kezelés lehet. A zseb­be vágó fegyelmezéssel pá­rosuló meggyőz» • érvelés és aktnak tudatosítása, vezethet eredményre, aimlit az ENSZ így sűrített jelszóba: „Föl­dünket nem szüléinktől örö­költük, hanem gyermekeink­től kölcsönöztük!" A jövőt szolgálja a felnö­vekvő nemzedék környezet- védelmi nevelése. Megyénk­ben nem hagyomány nélküli a természetvédelem. Értékes és szép tájain!: vannak, ahol még szinte megbontatlan az ember és a természet barát­sága. A földet művelő, a gyárban, üzemben dolgozó nem ütött értelmetlen és fertőző sebet a környezeten. Ennek ellenére sem lehetünk tétlenek, nem kezelhetjük a természetvédelem ügyét fél­vállról. A nagy egészen be­lül szükefbib hazánkban is akadnak olyan települések, melyek levegője szennyezett, a szántóiföldefcről csatornák­ba, folyókba mosoitt műtrá­gyák, permetezőszerek pedig veszélyeztetik vizeink élővi­lágát. A veszélyforrások tudato­sítása kiindulópont lehet a megoldásokhoz. Szeretnünk és ismernünk kell a termé­szetet ahhoz, hogy az ezer- szálú kötődés környezetvédő cselekedeteikre .sarkalljon bennünket. Az iskolai kör­nyezetvédelmi nevelés erre épül. A természet iránti tu­datos felelősség műhelyei a környezet- és természetvé­delmi szakkörök, melyekből közel félszáz működik a sza­bolcsi általános iskolákban. Az ifjú természetbarátok ál­talában hetente találkoznak foglalkozásokon, de rendsze­rint hét végi kirándulásokon is együtt járják az erdőket, mezőket. Beszélgetnek közös .ügyünk védelméről, kísérle­teznek, fényképeken megörö­kítik a védett madarakat, növényeket. Az iskolaudva­rokon természetvédelmi par­kot készítenek A saakkörösök felkészültsé­gét bizonyítja, hogy az or­szágos versenyeken szép eredményeket érnek el. Többször adtunk már hírt például a tornyospálcai gye­rekek győzelméről. A tisza- vasvári Kaibay János Általá­nos Iskola Bölcs Bagoly köre pedig országosan egyedüálló- am kidolgozta a természetvé­dő úttörők szakpróbáját. Akik becsülettel eleget tesznek a követelményeknek, azok fel­nőttként sem emelnek kezet környezetükre. R. G. Alma illetményben A z aümatenmesztés leg- munklaigényesehb fel­adató! közé tartozik a metszés és a szedés. Ezeket géppel, jó minőségben nem lehet elvégezni, így marad a. kézi munka.. A Szamos menti Allaimi Tangazdaságban a joibb minőségű allmatermelés érdekében illetményterület­ként tavaly egyenként 135 termőfaegység almást adtak a dolgozóknak, összesen 947- en igényeltek almaterületeit, s ez majd négyszáz hektár. A metszés mellett elvégezték a nyesedékszedtést, a törzs- és vázágápolást, a fa csíktisz­títást, majd ősszel a szedést és csomagolást. Az illetmény- tulajdonosok tizenkétezer tonna almát szüreteltek igen jó minőségben. A tangazda­ságban az illetmény almate­rület kiadását az idén növel­ni kívánják. Mivel több mint kilencszáz hektár a termő aimaiterület, volt mit szedniük, csomagol­niuk a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatóinak is. Az előző évekhez képest javult a munkafegyelem, mindezek mellett nem hagyható figyel­men kívül, hogy a gazdaság­nak ez a foglalkoztatási for­ma a legköltségesebb. Ezért is szeretné a gazdaság vezetése az álmaterület minél nagyobb hányadát illetményföldként kiadni. S. B. A MEZÖGfiP BAKTALÖRANTHAZI GYÄRÄBAN a jól bevált SUPERMIX takarmánykeverő és -kiosztó gépekből az új esztendő első leiében hatvanat gyárt az üzem. Ké­pünk az udvaron szállításra váró gépekről készült. (Elek Emil felvétele.) — Mire panaszkodna? — A gépekre néha, mert azokból nem ártana a jobb, de valószínű, hogy minden nagyobb gyár a rosszát adja a kicsiknek, pedig én le mer­ném fogadni, hogy jó néhány asszony jobban dolgozik eze­ken a régi masinákon, minta nagy gyárban levők az úja­kon. Falura ez is jó... — Mondta az anyagot. Az­zal mi a baj ? — Néha kiesik egy-egy szállítmány. Mi itt befeje­zünk, tehát az is akadály, ha nem érkeznek meg a gom­bok. Vagy bármi más. Szeret­nénk, ha lenne nálunk szabá­szat is, akkor ugyanis nem függnénk annyira más i üze­mektől. Más panaszunk nem nagyon van ... — Terveik? — Csináltak itt egy felmé­rést, mert szerettek volna legalább kétszáz munkással dolgozó üzemet. Hát ennyi munkaerő nincs, itt a kör­nyéken sok a varroda. így is bővítik az üzemet. Itt mel­lettünk 1986-ra megépül egy új csarnok. Az már száz em­bernek lesz elég. Ügy hírlik, hogy ebből az épületből meg szociális helységeket csinál­nak. Fürdőt, étkezőt, talán még társalgót is. — örülnek? — Azt hiszem, megdolgoz­tunk érte... Bartha Gábor 11 éve kezdett dolgozni, akkor a nyírbátori szövetkezet egyik egységeként Nyírlugoson a varroda. A faluban a var­rodát gyárnak mondják, és ebben az enyhe túlzásban már benne van a becéző szeretet is. Persze nemcsak az. Lisztes Pál tanácselnök szerint a kisüzem léte meghatározó erő a faluban. Számos fiatalt otthon tart, vezetőivel, szakmunká­saival nyert és nyer a közélet. Kujbus Imréné szalagveze- tő 11 éve, ő naprakész pon­tossággal mondja a dátumot, december 14-e óta dolgozik az üzemben. — Nem volt nekem akkor semmim, csak egy papírt sem adó sima szabó-varró tanfo­lyamom. Amit tudok, azt már itt tanultam. Különböző tanfolyamokon, iskolákon, meg hát csak úgy, munka közben is. Egyszóval itt let­tem parasztlányból munkás­sá, de így vagyunk valameny- nyien. Nem mondom, hogy könnyű volt megszokni, a fiatalja ma is nagyon nehe­zen szokja meg a zárt üze­met, a két műszakot. A gé­pet már hamarabb, mert az benne van a mai világban. Tiltakozni sem lehet, a ve­zető távollétében ebben a műszakban ő a főnök. Mutat­ja hát az üzemet,, büszkélke­dik is, hogy milyen sok a fiatal. Nem is csoda ... — Tavaly átvett minket a budapesti Gyapjúfonó és Szö­vőgyár. Számolgattuk itt az évet, úgy átlagosan harminc százalékkal keresünk többet. Tudom én, hogy ez nagyon soknak látszik, de korábban rengeteg volt az állásidőnk, és ezt nem fizették. Hol munka nem volt, hol anyag. Olyan­kor aztán hazaküldtek min­ket. Persze, hogy nem lehe­tett keresni. Megértettük mi akkor is, hogy Nyírlugos messze esik Bátortól, de úgy tűnik, mintha Pest lenne kö­zelebb. — Többet dolgoznak? — Többet dolgozhatunk. Elhiheti: nem mindig a mun­kás a hibás, amikor nem dol­gozik jól. Még az idő is las­sabban telik, ha nem kell hajtani. Csinálunk mi itt szép dolgokat. Termelünk ex­portra, például majdnem 12 ezer férfi bőrzakót csináltunk tavaly. Készülnek itt nagyon szép g yermekan orákok. Csu­pa olyan dolog, amire ránéz­ni is szép. Hát persze, hogy nem szerettünk állni. Most is előfordul, hogy nincs anyag, vagy valami hiányzik, de ez a gyár magát is a jobb mun­kára szorítja ezzel, az órabér nyolcvan százalékát kifizetik. Mit mondjak? Jól kere­sünk ... — Maga például mennyit? — A múltkor 10 forint hí­ja volt az ötezernek, de a töb­KUJBUS IMRÉNÉ biek átlaga is eléri a négyez­ret. Az én férjem például Pestre ingázik ötezerért. íigy már ugye megérti, hogy ami­kor kér tőlünk valamit a gyár, akkor azt nem kéri hiá­ba. Vagyunk itt nyolcvamha- tan. Csak egy gépszerelő, meg a főnök a férfi. Annak idején huszonkilencen kezdtük. Ta­lán ezért is mondják most már a faluban, hogy gyár lett belőlünk. S lvasom a Képújság­ban (mert ezt is ké­pes vagyok olvasni), hogy megszűnik a Buda­pesti Kalapgyár. Mivel nem hordok kalapot, nem izgat­tam föl magam. A követke­ző sorok azonban magasfe­szültségre gerjesztettek: a megszűnt üzemet beolvaszt­ják az Orion rádió-villamos­sági gyárba! Nocsak, mon­dom, ez már döfi! Korunk az elektronika jegyében fej­lődik! Lelki szemeim előtt elvonultak az Orion leg­újabb fazonú kalapjai. A tavaszi divat az lesz, hogy a kalapba épített ned- vességjelző elektronikus úton (áramütéssel) jelzi: esik az eső. Ekkor a kalapot le Stell venni — mivel kor­szerűség ide vagy oda, még­iscsak magyar gyártmány. Nyárra napelemmel műkö­dő kalapot dobnak piacra, Ez chipogással jelzi, ha a gazdának valami miatt fő a feje. A hűvös őszi szelek ide­jén apró elektromos irány­tű mutatja az éppen aktuá­lis szélirányt, s azt is, hogy merre kell legmélyebben kalapot emelni. Télre ter­mészetesen fűtést építenek be a fejfedőbe, a hozzávarrt ken?" kérdésre. Ezenkívül elektromos hajcsavarókat építenek be, a háziasszo­nyok számára ajánlott fa­zon pedig kedvező hátszél­ben ruhát mos. fülvédő fejhallgatót tartal­maz, a karimáról kis tévé- képernyő lóg le, a beépített kamera révén kiválóan le­het figyelni, hogy ki jön a hátunk mögött. Emellett egy hang közli a hóréteg vastagságát az Elb- ruszon, elsorolja a piaci árakat, és ha a kalapot le­veszik, ráförmed a tulajra, hogy megfázol, te ostoba. Az ifjabb, forrófejű korosz­tálynak hűtést építenek be. A női kalapok újra hódí­tani fognak! Az ezeken ta­lálható képernyőn mindig olvasható lesz a helyes vá­lasz a „... mondd meg né­kem, ki a legszebb e vidé­Az efféle gyáregyesítések persze, nem állnak meg. A Videoton átveszi a kenyér­gyárakat, így a beépített szerkentyű révén harmad­napos kenyér automatiku­san, elektrolízis útján tég­lává változik (erre már ma is vannak biztató példák), és persze, ez a téglagyárak beolvasztását is jelenti. Ar­ról is suttognak, hogy a BEAG gyáregységévé válik a Pénzverde. Olyan kétfo­rintosokat fognak gyártani, amelyekben egy apró szer­kezet időben közli: ez az utolsó kettesed, hapsikám.. (tarnavölgyi) c---------------^ A szabad idő milliói A háztáji és kisáruter- melés továbbra is fontos része gazdálko­dásunknak. Dénes Bajos, a MÉM miniszterhelyettese ezzel kapcsolatban a Nyír­egyházán két hónapja tar­tott aktívaértekezleten így fogalmazott: „A háztáji ter­melés szinten tartása, sőt fejlesztése 1984-ben kiemelt feladat." Most, amikor megyeszerte ' mérlegbeszámolóikat készí­tik a termelőszövetkezetek, nem feledkezhetnek meg ar­ról, hogy a háztáji termelést — annak eredményeit és fo­gyatékosságait, a továbblé­pés lehetőségeit is — ele­mezzék, Beregdarócon a Barátság Termelőszövetkezetben a háztájit a közös gazdaság szerves részének tekintik. Ott a mérlegbeszámolóban ez az ágazat úgy szerepelhet majd, mint fejlődő, évről évre többet termelő gazda­sági rész. Betudható ez an­nak is, hogy már régen nem a spontaneitás, hanem a tervszerűség érvényesül. Beregdarócon a háztáji termelés az előző ötéves tervben 43,5 millió forint volt. A VI. ötéves terv ezzel kapcsolatos irányszáma kö­zel 70 millió forint. A tsz- tagök szabad idejének mil­liói elsősorban az állatte­nyésztésben termelődnek. A tehenészetnek, a tejterme­lésnek hagyománya van a lakosság körében. A tsz er­re alapozva igyekszik a ház­táji állatállomány szinten tartására, minőségének ja­vítására. Tavaly 80 vemhes üszőt adtak ki a tsz-tagok- nak. Ez néhány éve válság­ba került. Ahhoz, hogy a nagyközség mindhárom településén fel­lendüljön a sertéshizlalás, meg kellett szervezni a ser- téskondá'k legeltetését, se­gítséget kellett adni a koca- állomány fejlesztéséhez. Az eredmény nem maradt el. 1981-ben a háztájiból mind­össze 64 hízott sertést érté­kesítettek, tavaly október végéig a leadott hízott ser­tések száma már 666 darab volt. Egyebek között ez is közrejátszott abban, hogy a háztáji termék értékesítése az előző évhez viszonyítva több mint egymillió forint­tal növekedett. A háztáji mint gazda­ság több oldalúam hasznos. Nem csak azért van rá szükség, mert az árut igényli a népgazda­ság, ezen túlmenően sokat számít, hogy a tsz-tag jöve­delme, ha a ház körül is dolgozik. 15—20 ezer forint- ital nő, növekedhet. Ez nem lebecsülendő „aprópénz”. S. E. V __________________/ Gazdaváltás tanulságokkal „Megdolgoztunk érte..."

Next

/
Thumbnails
Contents