Kelet-Magyarország, 1984. január (44. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-20 / 16. szám
1984. január 20. Kelet-Magyarorizág 3 JEGYZETLAPOK Térmészetvédők K i fogja le a természetet rongálok, a kömyeze- itüntoet szennyezők kezét? Majd a hatóságok — gondolhatjuk. A szabálysértők bírságolása azonban csak tüneti kezelés lehet. A zsebbe vágó fegyelmezéssel párosuló meggyőz» • érvelés és aktnak tudatosítása, vezethet eredményre, aimlit az ENSZ így sűrített jelszóba: „Földünket nem szüléinktől örököltük, hanem gyermekeinktől kölcsönöztük!" A jövőt szolgálja a felnövekvő nemzedék környezet- védelmi nevelése. Megyénkben nem hagyomány nélküli a természetvédelem. Értékes és szép tájain!: vannak, ahol még szinte megbontatlan az ember és a természet barátsága. A földet művelő, a gyárban, üzemben dolgozó nem ütött értelmetlen és fertőző sebet a környezeten. Ennek ellenére sem lehetünk tétlenek, nem kezelhetjük a természetvédelem ügyét félvállról. A nagy egészen belül szükefbib hazánkban is akadnak olyan települések, melyek levegője szennyezett, a szántóiföldefcről csatornákba, folyókba mosoitt műtrágyák, permetezőszerek pedig veszélyeztetik vizeink élővilágát. A veszélyforrások tudatosítása kiindulópont lehet a megoldásokhoz. Szeretnünk és ismernünk kell a természetet ahhoz, hogy az ezer- szálú kötődés környezetvédő cselekedeteikre .sarkalljon bennünket. Az iskolai környezetvédelmi nevelés erre épül. A természet iránti tudatos felelősség műhelyei a környezet- és természetvédelmi szakkörök, melyekből közel félszáz működik a szabolcsi általános iskolákban. Az ifjú természetbarátok általában hetente találkoznak foglalkozásokon, de rendszerint hét végi kirándulásokon is együtt járják az erdőket, mezőket. Beszélgetnek közös .ügyünk védelméről, kísérleteznek, fényképeken megörökítik a védett madarakat, növényeket. Az iskolaudvarokon természetvédelmi parkot készítenek A saakkörösök felkészültségét bizonyítja, hogy az országos versenyeken szép eredményeket érnek el. Többször adtunk már hírt például a tornyospálcai gyerekek győzelméről. A tisza- vasvári Kaibay János Általános Iskola Bölcs Bagoly köre pedig országosan egyedüálló- am kidolgozta a természetvédő úttörők szakpróbáját. Akik becsülettel eleget tesznek a követelményeknek, azok felnőttként sem emelnek kezet környezetükre. R. G. Alma illetményben A z aümatenmesztés leg- munklaigényesehb feladató! közé tartozik a metszés és a szedés. Ezeket géppel, jó minőségben nem lehet elvégezni, így marad a. kézi munka.. A Szamos menti Allaimi Tangazdaságban a joibb minőségű allmatermelés érdekében illetményterületként tavaly egyenként 135 termőfaegység almást adtak a dolgozóknak, összesen 947- en igényeltek almaterületeit, s ez majd négyszáz hektár. A metszés mellett elvégezték a nyesedékszedtést, a törzs- és vázágápolást, a fa csíktisztítást, majd ősszel a szedést és csomagolást. Az illetmény- tulajdonosok tizenkétezer tonna almát szüreteltek igen jó minőségben. A tangazdaságban az illetmény almaterület kiadását az idén növelni kívánják. Mivel több mint kilencszáz hektár a termő aimaiterület, volt mit szedniük, csomagolniuk a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatóinak is. Az előző évekhez képest javult a munkafegyelem, mindezek mellett nem hagyható figyelmen kívül, hogy a gazdaságnak ez a foglalkoztatási forma a legköltségesebb. Ezért is szeretné a gazdaság vezetése az álmaterület minél nagyobb hányadát illetményföldként kiadni. S. B. A MEZÖGfiP BAKTALÖRANTHAZI GYÄRÄBAN a jól bevált SUPERMIX takarmánykeverő és -kiosztó gépekből az új esztendő első leiében hatvanat gyárt az üzem. Képünk az udvaron szállításra váró gépekről készült. (Elek Emil felvétele.) — Mire panaszkodna? — A gépekre néha, mert azokból nem ártana a jobb, de valószínű, hogy minden nagyobb gyár a rosszát adja a kicsiknek, pedig én le merném fogadni, hogy jó néhány asszony jobban dolgozik ezeken a régi masinákon, minta nagy gyárban levők az újakon. Falura ez is jó... — Mondta az anyagot. Azzal mi a baj ? — Néha kiesik egy-egy szállítmány. Mi itt befejezünk, tehát az is akadály, ha nem érkeznek meg a gombok. Vagy bármi más. Szeretnénk, ha lenne nálunk szabászat is, akkor ugyanis nem függnénk annyira más i üzemektől. Más panaszunk nem nagyon van ... — Terveik? — Csináltak itt egy felmérést, mert szerettek volna legalább kétszáz munkással dolgozó üzemet. Hát ennyi munkaerő nincs, itt a környéken sok a varroda. így is bővítik az üzemet. Itt mellettünk 1986-ra megépül egy új csarnok. Az már száz embernek lesz elég. Ügy hírlik, hogy ebből az épületből meg szociális helységeket csinálnak. Fürdőt, étkezőt, talán még társalgót is. — örülnek? — Azt hiszem, megdolgoztunk érte... Bartha Gábor 11 éve kezdett dolgozni, akkor a nyírbátori szövetkezet egyik egységeként Nyírlugoson a varroda. A faluban a varrodát gyárnak mondják, és ebben az enyhe túlzásban már benne van a becéző szeretet is. Persze nemcsak az. Lisztes Pál tanácselnök szerint a kisüzem léte meghatározó erő a faluban. Számos fiatalt otthon tart, vezetőivel, szakmunkásaival nyert és nyer a közélet. Kujbus Imréné szalagveze- tő 11 éve, ő naprakész pontossággal mondja a dátumot, december 14-e óta dolgozik az üzemben. — Nem volt nekem akkor semmim, csak egy papírt sem adó sima szabó-varró tanfolyamom. Amit tudok, azt már itt tanultam. Különböző tanfolyamokon, iskolákon, meg hát csak úgy, munka közben is. Egyszóval itt lettem parasztlányból munkássá, de így vagyunk valameny- nyien. Nem mondom, hogy könnyű volt megszokni, a fiatalja ma is nagyon nehezen szokja meg a zárt üzemet, a két műszakot. A gépet már hamarabb, mert az benne van a mai világban. Tiltakozni sem lehet, a vezető távollétében ebben a műszakban ő a főnök. Mutatja hát az üzemet,, büszkélkedik is, hogy milyen sok a fiatal. Nem is csoda ... — Tavaly átvett minket a budapesti Gyapjúfonó és Szövőgyár. Számolgattuk itt az évet, úgy átlagosan harminc százalékkal keresünk többet. Tudom én, hogy ez nagyon soknak látszik, de korábban rengeteg volt az állásidőnk, és ezt nem fizették. Hol munka nem volt, hol anyag. Olyankor aztán hazaküldtek minket. Persze, hogy nem lehetett keresni. Megértettük mi akkor is, hogy Nyírlugos messze esik Bátortól, de úgy tűnik, mintha Pest lenne közelebb. — Többet dolgoznak? — Többet dolgozhatunk. Elhiheti: nem mindig a munkás a hibás, amikor nem dolgozik jól. Még az idő is lassabban telik, ha nem kell hajtani. Csinálunk mi itt szép dolgokat. Termelünk exportra, például majdnem 12 ezer férfi bőrzakót csináltunk tavaly. Készülnek itt nagyon szép g yermekan orákok. Csupa olyan dolog, amire ránézni is szép. Hát persze, hogy nem szerettünk állni. Most is előfordul, hogy nincs anyag, vagy valami hiányzik, de ez a gyár magát is a jobb munkára szorítja ezzel, az órabér nyolcvan százalékát kifizetik. Mit mondjak? Jól keresünk ... — Maga például mennyit? — A múltkor 10 forint híja volt az ötezernek, de a töbKUJBUS IMRÉNÉ biek átlaga is eléri a négyezret. Az én férjem például Pestre ingázik ötezerért. íigy már ugye megérti, hogy amikor kér tőlünk valamit a gyár, akkor azt nem kéri hiába. Vagyunk itt nyolcvamha- tan. Csak egy gépszerelő, meg a főnök a férfi. Annak idején huszonkilencen kezdtük. Talán ezért is mondják most már a faluban, hogy gyár lett belőlünk. S lvasom a Képújságban (mert ezt is képes vagyok olvasni), hogy megszűnik a Budapesti Kalapgyár. Mivel nem hordok kalapot, nem izgattam föl magam. A következő sorok azonban magasfeszültségre gerjesztettek: a megszűnt üzemet beolvasztják az Orion rádió-villamossági gyárba! Nocsak, mondom, ez már döfi! Korunk az elektronika jegyében fejlődik! Lelki szemeim előtt elvonultak az Orion legújabb fazonú kalapjai. A tavaszi divat az lesz, hogy a kalapba épített ned- vességjelző elektronikus úton (áramütéssel) jelzi: esik az eső. Ekkor a kalapot le Stell venni — mivel korszerűség ide vagy oda, mégiscsak magyar gyártmány. Nyárra napelemmel működő kalapot dobnak piacra, Ez chipogással jelzi, ha a gazdának valami miatt fő a feje. A hűvös őszi szelek idején apró elektromos iránytű mutatja az éppen aktuális szélirányt, s azt is, hogy merre kell legmélyebben kalapot emelni. Télre természetesen fűtést építenek be a fejfedőbe, a hozzávarrt ken?" kérdésre. Ezenkívül elektromos hajcsavarókat építenek be, a háziasszonyok számára ajánlott fazon pedig kedvező hátszélben ruhát mos. fülvédő fejhallgatót tartalmaz, a karimáról kis tévé- képernyő lóg le, a beépített kamera révén kiválóan lehet figyelni, hogy ki jön a hátunk mögött. Emellett egy hang közli a hóréteg vastagságát az Elb- ruszon, elsorolja a piaci árakat, és ha a kalapot leveszik, ráförmed a tulajra, hogy megfázol, te ostoba. Az ifjabb, forrófejű korosztálynak hűtést építenek be. A női kalapok újra hódítani fognak! Az ezeken található képernyőn mindig olvasható lesz a helyes válasz a „... mondd meg nékem, ki a legszebb e vidéAz efféle gyáregyesítések persze, nem állnak meg. A Videoton átveszi a kenyérgyárakat, így a beépített szerkentyű révén harmadnapos kenyér automatikusan, elektrolízis útján téglává változik (erre már ma is vannak biztató példák), és persze, ez a téglagyárak beolvasztását is jelenti. Arról is suttognak, hogy a BEAG gyáregységévé válik a Pénzverde. Olyan kétforintosokat fognak gyártani, amelyekben egy apró szerkezet időben közli: ez az utolsó kettesed, hapsikám.. (tarnavölgyi) c---------------^ A szabad idő milliói A háztáji és kisáruter- melés továbbra is fontos része gazdálkodásunknak. Dénes Bajos, a MÉM miniszterhelyettese ezzel kapcsolatban a Nyíregyházán két hónapja tartott aktívaértekezleten így fogalmazott: „A háztáji termelés szinten tartása, sőt fejlesztése 1984-ben kiemelt feladat." Most, amikor megyeszerte ' mérlegbeszámolóikat készítik a termelőszövetkezetek, nem feledkezhetnek meg arról, hogy a háztáji termelést — annak eredményeit és fogyatékosságait, a továbblépés lehetőségeit is — elemezzék, Beregdarócon a Barátság Termelőszövetkezetben a háztájit a közös gazdaság szerves részének tekintik. Ott a mérlegbeszámolóban ez az ágazat úgy szerepelhet majd, mint fejlődő, évről évre többet termelő gazdasági rész. Betudható ez annak is, hogy már régen nem a spontaneitás, hanem a tervszerűség érvényesül. Beregdarócon a háztáji termelés az előző ötéves tervben 43,5 millió forint volt. A VI. ötéves terv ezzel kapcsolatos irányszáma közel 70 millió forint. A tsz- tagök szabad idejének milliói elsősorban az állattenyésztésben termelődnek. A tehenészetnek, a tejtermelésnek hagyománya van a lakosság körében. A tsz erre alapozva igyekszik a háztáji állatállomány szinten tartására, minőségének javítására. Tavaly 80 vemhes üszőt adtak ki a tsz-tagok- nak. Ez néhány éve válságba került. Ahhoz, hogy a nagyközség mindhárom településén fellendüljön a sertéshizlalás, meg kellett szervezni a ser- téskondá'k legeltetését, segítséget kellett adni a koca- állomány fejlesztéséhez. Az eredmény nem maradt el. 1981-ben a háztájiból mindössze 64 hízott sertést értékesítettek, tavaly október végéig a leadott hízott sertések száma már 666 darab volt. Egyebek között ez is közrejátszott abban, hogy a háztáji termék értékesítése az előző évhez viszonyítva több mint egymillió forinttal növekedett. A háztáji mint gazdaság több oldalúam hasznos. Nem csak azért van rá szükség, mert az árut igényli a népgazdaság, ezen túlmenően sokat számít, hogy a tsz-tag jövedelme, ha a ház körül is dolgozik. 15—20 ezer forint- ital nő, növekedhet. Ez nem lebecsülendő „aprópénz”. S. E. V __________________/ Gazdaváltás tanulságokkal „Megdolgoztunk érte..."
