Kelet-Magyarország, 1984. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-04 / 2. szám

1984. január 4. Kelet-Magyarország 3 Termelés, tanulás Művelődő tsz-tagsőg □ mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek termelési feladataik mellett szükségszerűen művelődési szerepet is be­töltenek. Megalakulásuk idején élettől szabott fel­adatukká vált elsősorban a 30 éven aluli tagság beis­kolázása. össztársadalmi érdekeket szolgálnak a ki­helyezett általános iskolai osztályok, a felnőttoktatás szervezésével. A hatvanas évek máso­dik felétől — különösen az ipari eredetű eszközök be­áramlása következtében — az üzemekre zúdult a szak­emberek képzésének a gondja is. A mezőgazdasá­gi szakmunkásképző inté­zetekből még a hetvenes években sem érkezett elég szakmunkás. A termelési rendszerek is újabbnál újabb igényt támasztottak, amelynek kielégítésére szintén az iskolaköteles korhatáron túli felnőtteket kellett beiskolázni. A szak­munkáshiányt a tsz-ek üzemen belül létrehozott saját szervezésű tanfolya­mok útján enyhítették. A kiképzés másik for­mája a középiskolai okta­tás. Egy időben például a tarpai Esze Tamás Tsz-ben kihelyezett gimnáziumi osztály működött. A taná­rok kiszállításáról a szö­vetkezet gondoskodott, és viselte a költségeket is. A szövetkezetek egész sora bátorítja tagjait a középis­kolai bizonyítvány meg­szerzésére. A főiskolák és az egyetemek a tsz-ek fel­sőfokú végzettségű szak­ember-szükségletének csak körülbelül 70 százalékát biztosítják. Különösen a közgazdász, a jogász, a ke­reskedelmi szakember, az árukészítő, a pénzügyi és a számviteli vezetők hiá­nyoznak. A képzettségszerző okta­tás jelentőségét megha­ladja a szakmai tovább­képzésé. A hatvanas évek második felétől ugyanis korszerűbb ismereteket igénylő együttműködési formák alakultak ki, ame­lyek sok esetben az alap­képzés funkcióját is be­töltik. Számos olyan — fő­leg az alsóbb régióhoz tar­tozó — munkakör létezik, amelynek betöltésére sehol sem képeznek ki szakem­bereket (raktárosokat, magtárosokat stb.). A szakmai továbbképzés intézményrendszere foko­zatosan épült ki. Először a Mezőgazdasági Vezető- és Mérnöktovábbképző Inté­zet alakult meg, majd a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának To­vábbképzési Központja. A szakkormányzat a hatva­nas évektől vonta be a felsőfokú oktatási intéz­ményeket a tsz-veztők, az ágazatvezetők és a fő­könyvelők szakismeretei­nek továbbfejlesztésére, karbantartására. A hetve­nes években tervidősza­konként 15—20 ezer szak­ember vett részt 1—2 hó­napos továbbképzésen, de a kitűzött cél — hogy terv­időszakonként minden ve­zető részesüljön új isme­retek szerzésében — nem valósulhatott meg. Az egyes szövetkezetek­ben is ismeretpótló és -fel­újító oktatás szervezett formája az úgynevezett té­li oktatási rendszer. A ta­pasztalatcsere-látogatás kitűnő továbbképzési for­ma. A tsz-ek erről sem fe­ledkeztek meg. A szövetkezeti üzemek­ben készült közművelődési feladattervekben leggyak­rabban az ismeretterjesz­tés, az olvasási kultúra terjesztése, a tsz-újság, az amatőr művészeti tevé­kenység, a turisztikai isme­retszerzés, a helyismereti hagyományőrzés, színház- és múzeumlátogatás szere­pel. □ Tudományos Isme­retterjesztő Társulat a falusi miliőben a tsz-ekben elsőrendű part­nert talált. A tsz-ek főleg a hetvenes években köz­vetlen ismeretterjesztő kapcsolatot létesítettek a felsőfokú oktatási intéz­ményekkel. Az amatőr ön­tevékeny művészeti moz­galom, művészeti élet ter­melőszövetkezetbeli gyö­kérveréséhez nagy segít­séget nyújtott a Magyar Televízió Röpülj páva ve­télkedősorozata. Komoly fordulatot ho­zott a szövetkezetek köz- művelődési munkájában a főhivatású közművelők munkába állítása, különö­sen ott, ahol a vezetőség és a népművelő szemléle­te azonos, ahol a kettő nem„két csűrben csépel”. V. F. A NYÍRGELSEI HÜTŐHÁZ és léüzem présgépein óránként 10 tonna almát sajtolnak. Képünkön: Szilágyi László ellenőrzi a prés a-utomatikáját. (Császár Csaba felvétele) Több tej FUTOTUZ — Szegény kutya — mondtad te, ami­kor egy igazán szép film végén kikap­csoltuk a televíziót — Szegény — bólintottam én is, és láttam arcodon azt a jellegzetes, sem­mivel össze nem téveszthető maszatot, ami a koszos kis mancsokkal való szem- törölgetésből származik. — Látod — mondtad tovább, — mi­lyenek a felnőttek? Ez a fekete fülű Bim még csak hároméves volt. Kiskutya. De annak a ronda nagydarab embernek fontosabb volt a fényezett parkett. — Később ő is megbánta. — Megbánta, megbánta. Ha nem vi­szi ki szegény Bimet az erdőbe, hanem gondját viseli amíg a gazdája hazaér, nem kerül a sintérek kezére. Na látod, ezért sírtam. — Egy kicsit én is, de már elmúlt. Gyere, mossunk kezet, meg arcot, aztán elsétálunk a bisztróba. Elfogyott a bo­rom, pedig még ünnep van. Karácsony második napja. Ekkor a te arcod felragyogott. Fél lá­bon ugráltál, s már mondtad is a ver­set: — Az átszervezéssel, a já­rások megszűnésével a nagy­községi tanácsok nem kerül­tek nehéz helyzetbe, mert 1974-ben, amikor létrejött a nagyközségi tanács, eleve úgy határozták meg a teen­dőiket, ho,gy alkalmas legyen a három község gondjainak, problémáinak megoldására — mondta a bevezetőben a tanácselnök. — Az ügyek több mint nyolcvan százalé­kát itt helyben eddig is el tudtuk intézni. Ez azért is lehetséges volt; mert olyan szakképzett emberek töltik be a megfelelő posztokat, akik képesek bonyolultabb tanácsi problémák megoldá­sára is. Ezzel a szakember- gárdával volt elérhető az, hogy mi tulajdoniképpen már ■eddig is önállóiak voltunk. És itt kell megköszönnöm a já­rások dolgozóinak munkáját, Karácsony második napja van, köszönt és minden jót kíván két csíz, a csupasz körtefán ... — Ugye, ugye — mondtam neked. — Ilyen kutya az emberi sors ... vagy ilyen emberi a kutyasors? — ám rögtön éreztem, hogy nem vagyok szellemes, mert abbahagytad a verset. A bisztróból hazafelé jövet megrán­gattad a karom, hogy odanézzek. Két kisgyerek hintázott a láncon, egy piros, meg egy kék sapkás. Ott csüngeszkedtek a főutat szegélyező láncos korláton. Már arra gondoltunk, szólni kellene nekik, hogy ez veszélyes. Elég messze volt az út a lánctól, semmiképp nem eshettek volna a járművek alá, de te azt mond­tad: mindegy. Menjünk oda, és magya­rázzuk meg nekik, hogy ezen a főúton kamionok is járnak, és csuklós buszok. — Jó — mondtam akkor neked, — menjünk oda és figyelmeztessük őket. Ebben a pillanatban bukkant elő az a nagydarab ember, aki megszólalásig hasonlított a filmbéli kutyagyűlölőre. Egyik hóna alatt akkora csomag volt, hogy mi ketten se tudtuk volna meg­emelni. A másik kezében demizsont ló­gatott, legalább húszliterest. A házfalak is félrehúzódtak, ahogy jött. Szinte meg­szélesedett a járda. — Mit csináltok ti itt? — reccsent rá a gyerekekre, és a szeme szikrázott. Láttad, kisfiam? Én láttam. Csak úgy hullottak a sercegő szikrák a szomorú­an olvadó latyakba. — Bántott titeket az a lánc? Le akar­játok szakítani? Ezt tanuljátok az is­kolában ? Óvodások lehettek még, te tudtad, lát­tam, ahogy rájuk néztél a nagyobb fiú öntudatával, én meg arra gondoltam közben, hogy miért a láncot félti ez a hegyformájú ember, miért nem a gye­rekeket ?, — Rohadt kölykök! — tajtékzott to­vább, s letéve rettentő csomagját, meg­törölte gutaütéses arcát. A szeméből pattogó szikrák begyúj­tották a szomorú latyakot, s mintha benzint öntöttek volna szét, a lángok terjedni kezdtek. Félre kellett állnunk, hogy belénk ne kapjanak. — A gyerekek hazaszaladtak már — mondtad te. — Szerencsére, — bólintottam én, — és bizonyára baj nélkül meg is érkez­tek. Mi pedig, — kézenfogva — átlábol- tunk a tűzön, az ostoba és értelmetlen gyűlölet futótűzén. Mester Attila Folyamatos a tanácsi munka JANUÁR ELSEJÉTŐL MEGSZŰNTEK A JÁ­RÁSOK, ÁTRENDEZŐDÖTT A TANÁCSI IGAZ­GATÁS. PALÓCZY LAJOSNÉTÓL, MÁRIAPÓCS, KISLÉTA ÉS PÓCSPETRI KÖZÖS TANÁCSÁNAK ELNÖKÉTŐL AZIRÁNT ÉRDEKLŐDTÜNK, HO­GYAN ÉRINTI A KÖZSÉGEK LAKÓIT AZ ÖNÁL­LÓSODÁS, S HOGYAN KÉSZÜLT FEL ERRE A TANÁCSI TESTÜLET. akik sokat segítettek ne­künk ebben... A sok év alatt kialakult emberi kap­csolatok gyakran átsegítettek mindnyájunkat a problémá­kon, gondokon, segítették az ügyek mielőbbi, gyors elin­tézését. A régi elvtársak, munkatársak — Kanda Já­nos, Elek József, Vajda Ist­ván — munkája nélkül most nehezebb dolgunk lenne a frissen kapott önállósággal. — Meg vannak-e a kellő Feltételek az átálláshoz? — Különösebb gondunk nincs. Meg kell azonban mon­danom, hogy a kettős könyv­vitel és az új adózási rend­szer — melyek szintén ja­nuár l-től léptek életbe - — megterhelik a tanácsi appa­rátust. Egyszerre kicsit sok lett az újbóli, és az idő bi­zony elég rövid az új isme­retek elsajátításáira. Minden törekvésünk az, hogy a vá­lasztópolgárok, a községek Iákéi ne érezzék ezt meg, a munka folyamatos legyen. — Hogyan Fogadták a? emberek az új közigazga­tási rend hírét? — Tanácstagi beszámoló­kon, falugyűléseken ismer­tettük a szükséges tudniva­lókat. széles körben tájékoz­tattuk a falvak lakóit. Köny- nyű volt elfogadtatni az új helyzetet, hiszen a másodfo­kú ügyekkel — gyámügy, kisajátítási ügyek — eddig is Nyírbátorba kellett az em­bereknek utazniuk, ezután is oda kell. Még a hivatali épü­let is ugyanaz. Ebben tehát nincs változás. Van azonban változás az ügyintézők sze­mélyében. És itt megint visz- szatér az emberi kapcsolatok, a személyi találkozások fon­tossága, amit nem lehet elég­szer hangsúlyozni! — Én bízom abban, hogy januártól sem lesz fennaka­dás a tanácsi testületünk munkájában. Az újtól nem félünk, felkészültünk rá. De itt is igaz a módosított mon­dás: minden 'korszerűsítés annyit ér. amennyit megva­lósítanak belőle. A sikeres­ségért mi mindent megte­szünk, de munkánk eredmé­nyességét az idő bizonyítja majd. Rajtunk nem múlik... Kovács Éva Nyolcvanhat „SUPERMIX 7” takarmánykeverő és -ki­osztó kocsit készített a ME­ZŐGÉP baktalórántházi gyár­egysége, a múlt évben. Az egyenként közel 300 ezer fo­rint értékű termék egyaránt használható szemes és szálas takarmány hasznosítására. Sikerült meghódítani a bol­gár piacot is. Ez évben to­vábbi hazai és exportigénye­ket elégítenek ki a baktaiak. Tavaly márciusban adták át a közel 65 millió forintos be­ruházással épült tehenészeti telepet Fehérgyarmaton. A mátészalkai Szamos menti Állami Tangazdadaság ottani telepén 812 tehenet féjnek és 5612 literes tejhozamot ter­veztek erre az esztendőre. A jó munkának, a gondos ta­karmányozásnak köszönhető­en év végéig több mint két­száz literrel több tejet fejtek a tervezettnél. Biztosított a tehénállomány és a borjak téli szálas és tömegtakar­mánya. Supermix A Budapesti Finomkötöttáru-gyár mátészalkai gyárában belföldi értékesítésre varrnak több ezer gyermektotyogót. Képünkön: szállításhoz készítik elő a bébiruhákat, (cs) Egyszerre sok az új.

Next

/
Thumbnails
Contents