Kelet-Magyarország, 1984. január (44. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-04 / 2. szám
4 Kelet-Magyarország 1984. január 4, Napi külpolitikai kommentár Terrorra terror □ aszkföldön ismét súlyos a helyzet. A sze- paratisták szilveszter éjszakáján és újév napján utcai verekedéseket provokáltak, tüntetés tüntetést ért. Az ok: Felipe González kormányát teszik felelőssé néhány ETA-tag elleni merényletért. Ugyanakkor az ETA emberei Madridban hétfőn meggyilkoltak két rendőrt. Nem újkeletű a baszkföldi forrongás. Spanyolország lakosságának csupán elenyésző — körülbelül három százalékát — teszi ki a baszk kisebbség, amely Hispánia északi felén él. Jelentős számban találhatóak baszkok a határ túlsó felén, Francia- országban is. Több évtizedes küzdelmük az önállóságért, vagy legalábbis a spanyol államon belüli jelentősebb ön- kormányzatért, eddig nem járt eredménnyel. Ezért a baszk szeparatista szervezet, az ETA fegyveres harcot hirdetett, s főleg a csendőrök, a rendőrök és a katonák ellen folytat terror had járatot. Újabban némileg módosult az összkép. Színre lépett a közelmúlt hetekben a GÁL, egy antiterrorista szervezet, amely baszk szakadárok sorát, köztük az ETA két vezéralakját elnémította. Dél- Franciaországban is egyre gyakrabban kísérelnek meg merényletet baszkok ellen, olyannyira, hogy a kisebbség körében valóságos pánik tört ki. Saenez de Santa Maria tábornok, a spanyol Gurdia Civil, vagyis a csendőrség fő- parancsnoka cáfolta azokat a híreszteléseket, miszerint a GÁL soraiba spanyol titkosrendőrök is beszivárogtak voína, vagy információkkal segítenék a titkos szervezet működését. A tábornok szerint a GÁL elsősorban Franciaországban tevékenykedik, ezért az a francia hatóságokra tartozik. Ám aki szelet vet, mint az ETA, az számíthat rá, hogy vihart arat — tette hozzá a spanyol csendőrtábornok. Ügy tűnik tehát, hogy Baszkföldön — de a szomszédos Franciaországban is — most már két titkos, igaz, ellenlábas terrorista szervezet tartja rettegésben a lakosságot. Ez mindenképpen bonyolítja a helyzetet, s most már nemcsak a madridi, hanem a párizsi kormány dolgát is nehezíti. őzben pedig a baszkok több spanyol városban elégetik János Károly király és González miniszter- elnök fényképét, s az ország lobogóját. Jeléül annak, hogy a terroristákkal egyetértve, szeretnék elérni szeparatista álmaik valóra váltását. A baszkföldi tartományi kormány elnöke, Carlos Garai- coechea pedig bejelentette: mivel nem képes együttműködni a központi kormánynyal, februárban nem indul a helyi választásokon. Nem kell hozzá jóstehetség, hogy döntését úgy értékelik Madridban, mint újabb olajat az amúgy is veszedelmesen lobogó tűzre. Gyapay Dénes Spanyolországban megszaporodtak az ETA baszk terrorszervezet akciói. A képen Madridban azt a rendőrségi autót vizsgálják, amelyben két járőrt agyonlőttek az ETA fegyveresei. (Kelet-Magyarország telefotó) J I «V Balázs József: TÁNCISKOLA ( * ) Az anyját már nem találta otthon. Megállt az udvar közepén. A hűvös reggeli csendben órákig elálldogált volna. Megszokhatta már, hogy semmi különlegeset nem Iát az udvaron, annyi- ö ra ismeri minden zugát, de most mintha először fedezte volna fel, hogy mennyire élénk és tolakodó színek hullámzásnak a házuk fehér falán, pedig a nap még nem is bukkant fel a kert alatt, a Krasznánál, s az udvar végében, a kertkapunál sötétkék foltok lebegik körül az eperfa törzsét. Arra gondolt, hogy milyen szépséges lehetett itt az elmúlt éjszaka, s hogy mindaz, amit lát, csak látszólag élettelen, tudnak róla egészen bizonyosan, tudják, hogy túl nagy boldogság jutott neki, ekkora boldogság csak olyan embernek jár ki, mint Libus vagy Hakli, a dobos, avagy Holocsák, az állomásfőnök. Kötelessége a világnak, hogy benne Libus és társai jól érezzék magukat. Eddig úgy hitte, hogy ő is csak akkor lesz boldog, ha eléri Libusék életkorát. Most mégis az történt, hogy Lili mindenki szeme láttára bemutatta: ismeri őt, ő tehát ugyanazt megcsinálta Lilivel, mint a többiek. Vagy — majdnem ugyanazt. Lement a kert alá. a Krasznához. A meredek part bozótja, de még a víz színe is, a kökénybokrok végtelenbe kanyarodó sávja az őszre kéérkezett — DREZDÁI LEVELÜNK A Szíria, Jesse Jackson amerikai elnökjelölt közbenjárására elengedte azt az amerikai pilótát (a képen középen), akinek gépét nemrégiben szír állások fölött lőtték le. Argentínában folyik a vizsgálat a katonai junta idején eltűnt több ezer személy ügyében. A képen kihallgatásra megy Ramon Camps nyugalmazott ezredes, aki a katonai uralom éveiben Buenos Aires tartományi rendőrségének a főnöke volt (jobbra). (Kelet-Magyarország telefotó) Megindult a szovjet földgáz exportja Nyugat-EurApába Kovács Sándor, az MTI tudósítója jelenti: A Szibériát Nyugat-Euró- pával összekötő gázvezetéken az új év első munkanapján megindult a szovjet földgáz exportja. A moszkvai rádió jelentése szerint, elsőként Franciaország fogadja a szovjet földgázt, s az év folyamán a többi nyugat-európai országba is megérkezik a fűtőanyag. A megkötött szerződések értelmében a Szovjetuniónak ebben az évben ötmilliárd köbméter földgázt kell szállítania, Franciaországon kívül az NSZK-ba, Olaszországba, Ausztriába, Hollandiába, Belgiumba és Svájcba. A nyugat-európai országokba áramló földgáz mennyisége fokozatosan fog növekedni, s el fogja érni összesen az évi 40 milliárd köbmétert. Az Urengojtól Uzsgorodig húzódó 4451 km hosszú gázvezetéket a szovjet építők fél évvel /a kitűzött határidő előtt készítették el, annak ellenére, hogy az Egyesült Államok a korszerű technika szállítására vonatkozó embargó meghirdetésével próbálta megakadályozni a vezeték építését. szülődött. A faluban, az udvarukon ezt egyáltalán nem érzékelte: ott még nyár van a házak között, augusztus végi árnyékok és meleg nap. A kukorica- és a lucernatáblák felé tekintett, és eszébe jutott a barátja, akivel most könnyebben találná ki, hogy mit lenne érdemes innen gyorsa hazavinni. Még elég korai az idő ahhoz, hogy lopjon valamit. „Ha már idejött a folyóhoz, szégyenszemre nem indulhat haza üres kézzel.” EPILÓGUS Neviczky abban az évben többször levitte a kubikba a paptól kapott labdát, s ott hallotta, hogy Bacsáki tisztelendő urat egy délután hazaengedték. a vasárnapi misékre már nem kellett mindig egy új papot várni. A kubikban hallotta azt is, hogy a puskás ember, akit oly sokszor láttak a faluban meg a tanyákon, állítólag meghalt. Volt, aki azt mondta, hogy felakasztották. Volt, aki azt mondta, hogy bicskával szúrták le. Volt, aki azt mondta, hogy lelőtték. Volt, aki azt mondta, hogy valamelyik tanyán belement egy tövis a kerékpár gumijába, s miközben ragasztotta. elvágták a torkát. Volt, aki azt mondta, hogy sosem hallott róla, és sosem látta. Volt, aki azt mondta, hogy olyan volt az a puskás ember, mint az eltévedt tank, beszéltek róla, hallottak valamit felőle, de a valóságban sosem járt sem a Szamos, sem a Kraszna mentén, sem a homokra épült tanyákon, ahogyan a kóbor tankot is csak kitalálták, ő is a fantázia szüleménye volt. ★ Később. egy vasárnapi nagymise előtt még egyszer szóba akarta hozni Neviczky a reformátusok elleni mécsesét, de a pap csak legyintett, s a fiúnak úgy tűnt, Bacsáki már nem is emlékszik rá, hogy valaha is futballt vett a katolikus fiuknak. — Vége — Ötletbörze leleményeseknek H rdekes beszélgetésre került sor nemrégen a több mint egymilliós olvasótáborral büszkélkedő Drezda megyei napilap, a Sashsische Zeitung szerkesztőségében. Az újságírónak más dolga sem volt, mint az asztal körül ülőik egymásnak szegezett kérdéseit és válaszait jegyezni. A vendégek szóvivője Siegfried Schiller professzor, a világhírű drezdai Manfred von Ardenne Kutató Intézet igazgatóhelyettese, kiváló újító, háromszoros nemzeti díjas tudós, a helyi műszaki egyetem meghívott tanára volt. Beszélgető társait az újságírók választották ki: egy gép- és berendezésszetielötből szabadalmi mérnökké előlépett szakembert, egy daruvillamossági szerelőt, sokszoros újítót, valamint két nyolcadik osztályos diákot, aikálknek első közös találmányát, az elektronikus tudás- felmérőt már gyártja is a vasútmodelljeiről ismert drezdai PREFO-gyár. A téma: az újítások,, találmányok sorsa, legfőképpen pedig annak a kérdésnek a boncolgatása, hogy milyen ember az újító, hogyan válik valaki ötlet(ek) gazdájává, mi sarkallja a változtatásra? őszintén megvallva, elsősorban a két srác véleménye érdekelt. Robert Elschner és Mathias Lugenheim, a Drezdai 65. számú Általános Iskola tanulója. Az NDK-beli Alkotó ifjúság, mozgalom keretében, az MMM (a Holnap Mestereinek Kiállítása) alkalmával rukkolták elő gyártmánnyá érett ötletükkel és modelljükkel. A két kisdiák a legtermészetesebb egyöntetűséggel jelentette ki: „Már nem is emlékszünk arra, melyikünk ötlete volt az elektronikus tudásfelmérő. A sok- sok közös búvárkodás a szakkönyvekben, folyóiratokban, beszélgetés a tapasztalt szakemberekkel, az egymás közti vitáik, a tízpercekben felvázolt kapcsolási rajzok, logikai sémák egymást túllicitáló megszerkesztése — ez volt számunkra a legfontosabb. A megismerés, a felfedezés megismételhetetlen örömei vittek mindig előbbre bennünket.” Érett emberek, sokszoros újítóik sem fogalmazhat- ,inának különben, mint ez a két kamasz. Az újításokról folytatott eszmecsere a probléma fölismerésétől a helyes útra terelő kérdések felvetésén át egészen, a hasznosításig — a szubjektív és objektív tényezőket egyaránt magában foglalt. És legfőképpen azt a figyelmeztetést, hogy semmilyen jó ötletet sem szabad elfektetni nemtörődömségből, irigységből. Az íróasztalfiók vagy a páncélszekrény nem lehet az újítások, találmányok temetője. D leleményes emberekért (Magyarországon meghonosodott szóhasználattal: a nehéz emberekért) küzd már több mint két évitizede az újítók Drezda megyei központja is, amelynek első vezetője az ország egykori legjobb esztergályosa,. Brich Wirtíh volt. A Dippoldiswalder Platzon berendezett megyei újítóiközpont eddig több mint 3100 rendezvényt szervezett majd’ százezer részvevőnek. Mindenekelőtt megvalósításra érdemes ötleteket, javaslatokat népszerűsít, ad és vesz, illetve közvetít. A központ társadalmi — gazdasági hasznát — erkölcsi súlya mellett — mórkamilliárdokiban mérik. A megyei központ a járásokban 60 konzultációs irodát tart fenn, hogy minél több jó ötletet karolhasson föl, adhasson tovább. ZKmJjiiüj JSáizIá Párizsi jelentés „A repülő varázsvesszők ügye” Újabb fejlemény következett be hétfőn abban a köz életi botrányban, amely „a repülő varázsvesszők ügye” néven napok óta foglalkoztatja a francia közvéleményt. Az ügy előzményei Gis- card d’Estaing elnökségének idejére nyúlnak vissza, amikor az Elf-Aquitaine olajtársaság milliárdos összegeket fizetett ki egy olyan „találmányért”, amelyről feltalálója — egy belga báró — azt állította, hogy annak segítségével repülőgépekről — amelyek mintegy „repülő varázs- vesszőként” működnek, — fel lehet fedezni a föld mélyén rejlő olajmezőket, sőt tengeralattjárókat is fel lehet kutatni. Később kiderült, hogy a sokak által fantasztának tartott belga báró találmánya egy fabatkát sem ér. De addigra az olajtársaság már mintegy másfél milliárd frankot fizetett ki egy svájci bankszámlára — és az engedélyt"* erre Barre miniszternelnök adta, mégpedig Giscard d’Estaing fásítására, aki korábban maga hívta fel az olajtársaság figyelmét erre a „találmányra”. Az olajtársaság ugyan visszaszerezte a kifizetett osz- szegek egy részét, de 500 millió frankot veszteségszámlára kellett írnia. A legfelső számvevőszék vizsgálatot rendelt el az ügyben, a bizalmas vizsgálati jelentést azonban a számvevőszék elnöke, aki a baloldali kormány hatalomra jutása után nyugdíjba vonult, teljesen szabálytalanul, megsemmisítette. A Canard Enchainé című hetilap, amely az ügyet először szellőztette, arra utalt, hogy a jelentést nyilván azért semmisítették meg, mert Giscard d’Estaing számára kényelmetlen lett volna, ha az a baloldali kormány kezére kerül. Giscard d’Estaing egy televíziós nyilatkozatban felháborodottan tiltakozott az ügy szellőztetése ellen, azt hangoztatta, hogy ő annak idején jóhiszeműen járt el. A volt elnök azt is bejelentette, hogy ő és Barre volt miniszterelnök is rendelkezik a bizalmas vizsgálati jelentés egy példányával. A kormány felkérésére Barre most a kabinet rendelkezésére bocsátotta ezt a jelentést és Mauroy miniszter- elnök hétfőn délután sajtó- értekezleten bejelentette, hogy azt nyilvánosságra hozzák — így a franciák maguk alkothatnak majd ítéletét az ügyről.
