Kelet-Magyarország, 1983. december (43. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-08 / 289. szám

2 1983. december 8. Színházi bemutató után Á bűvös fuvola Jelenet az előadásból. (Gaál Béla felvétele) t----------------------\ Konferencia előtt Úttörők forintjai Hét végén Miskolcon lesz a VIII. országos úttö- rővezető-konferencia. En­nek tiszteletére társadal­mi munkaakciókat szerve­zett a nyírbátori úttörő- elnökség a város és a já­rás iskoláiban. A legtöbb iskola a mezőgazdaságban vállalt önkéntes feladato­kat. Ezek között is az al­maszedés volt a sláger. 4500 tanuló szüretelte az ízletes gyümölcsöt, s mintegy 50 ezer munka­órát teljesített a tanárok, szülők, ifivezetők segítsé­gével. Persze, nemcsak alma­szedés volt a program. Lá­dagyártás, makkgyűjtés, napraforgó-betakarítás is szerepelt a munkák kö­zött. Igazi úttörőmunka a hulladékgyűjtés. A ha­gyományos vas-, papír- gyűjtés mellett új kezde­ményezések is szerepeltek: akkumulátorgyűjtés, üveg­visszaváltás. A kétfajta tevékenységgel (mező- gazdasági munka és hul­ladékgyűjtés) több mint 200 ezer forintot kerestek a gyerekek. Szükség van a pénzre, hiszen ebből tá­mogatják 80 ezer forinttal a városban épülő tanuszo­da mielőbbi elkészítését, s a káptalanfüredi Váltótá­bor korszerűsítését. Érdemes megemlíteni ezenkívül a balkányi út­törők 13 ezer forintos tá­mogatását a könyvtár fej­lesztésére. A penészleki iskolások hatezer forintot úttörőszoba létrehozására ajánlottak fel. Jelentős munkát vállaltak az úttö­rők olyan területeken is, amelyeknek haszna nem pénzben mérhető. Több mint 50 ezer munkaórát fordítottak közterületek, parkok, sportpályák kar­bantartására. A nyírbáto­ri gyerekek a közlekedési park építésében jelesked­tek, az egyes községek ta­nulói pedig a járdaépítés­ben, a madarak védelmé­ben tettek sokat. Folyama­tos és állandó az idős em­berek segítése, ötszázhat­van gyermek , vállalta, hogy rendszeresen segít a ház körüli munkában, a bevásárlásban, ebédhor­dásban, megkönnyítve ez­zel az idős emberek hét­köznapjait. s ________________> Amilyen örömmel fogadtuk és néztük az elmúlt évadok gyermekdarabjait, a Búbos vitézt és a Kvantum Fantu- mot, olyan vegyes érzésekkel állunk, most fel A bűvös fu­vola előadásai után, s nem értjük, milyen színházi fó­rum (művészeti tanács, dra­maturgia) döntötte el, hogy ezt a darabot kell az idén bemutatni, á gyerekeknek. A bűvös fuvola ugyanis felnőtt darabnak nem elég erős, gyermekdarabnak túl bonyo­lult meseszövésű, operake- resztmetszetnek pedig nem elég zenés. (Legalábbis ami Mozart eredeti zenéjét illeti.) Az alapművet, A varázs­fuvolát Schikaneder írta 1791-ben, aki színész, költő, rendező, színműíró és szín­házi vállalkozó volt. Ám egy másik költő és dramaturg, bizonyos Gieske is magáé­nak vallja a művet, bár egyes újabb vélemények sze­rint Gieske közönséges ka­landor volt. Mindegy. A mű megvan és el kell fogadnunk, mint Mozart egyik legszebb operájának szövegét. El kell fogadnunk azokkal a hibái­val, dramaturgiai buktatói­val és logikai bukfenceivel együtt, ami már a nagy ze­neszerzőnek sem tetszett an­nak idején. Mozart az első felvonás közepén tartott, amikor le­tette a tollat, mert zavarta a kusza cselekmény. Ami kész volt, azt viszont már nem lehetett átalakítani. „Foltoz- gatással, húzásokkal, toldá­sokkal kellett a cselekményt elvinni a kibontakozás felé. Így született meg a ma is ismert szöveg.” (Kroó György). Mosonyi Aliz nem oldotta fel a mű ellentmondásait, s ami Mozart operáját nézve, hallgatva nem zavar, mert „ki figyel a szövegre", itt meseidegen. Ami pedig a legfőbb, Schikaneder (Gies­ke?) a szöveget versben írta meg. Ritmikus, rímes, éne­kelhető versekben. Mosonyi Aliz átirata nélkülözi a köl- tőiséget, helyenként pedig szinte mondhatatlan. Nem jellemzi a színészt, nincs íve, tőmondatokra töredezik^mint egy álmodern alanyi vers. Zoltán Gábor rendező en­nek ellenére mindent elkö­vet, hogy a darab Sáry Lász­ló szűkén adagolt zenei öt­leteivel megálljon a színpa­don. Segíti ebben Pauer Gyula, a kitűnő kaposvári díszlettervező és segíti az egyre jobban működő tech­nika. (Most például a hang- vezérlés — Palatitz Zoltán — munkája volt figyelemre méltó.) A színészvezetés már ke­vésbé meggyőző: főszereplők állnak percekig tétlenül, és néhány visszájára fordult öt­let is zavarja az előadást. (Monostatos és Pamina egyetlen abrosznyi lepel alatt kuporog hosszú ideig, olyan szoros testközelben, hogy utána „élénk derültséget” kelt Monostatos mondata: „Nini, itt van a kis Pamina.”) A csodák sem történnek meg, nincsenek kijátszva a bűvös fuvola lehetőségei, az alárendelt szerepben lévő metallofon „hatásosabbnak” bizonyul, de erről már me­gint a szövegíró tehet. A színészek teljesítménye nehezen értékelhető: meg- íratlan szerepekkel küszköd­nek. Különösen Tamino fi­gurája szürke, pedig övé a főszerep. Pamina szerepe valamivel hálásabb és játsz- hatóbb. Vennes Emmy tölti meg jobban élettel. A két Papageno közül (kettős sze­reposztás) Tóth Zoltán a jobb. Monostatos dramatur- giailag teljesen tisztázatlan szerepét Rudas István oldja meg jobban. Sarastro és az Éj királynője mindkét sze­rep, tsztásban a lehetőségek haturáig jó. (Berki Antal— Hetey László, illetve Korom- pai Vali—Mártonffy Mária) Szeli Ildikó és Morcsányi Judit is csak karakterükben különböznek Papagéna szin­tén nehezen értelmezhető, zavaros szerepében. Befejezésül még egyszer: igen érdekes vállalkozásnak ígérkezett A bűvös fuvola, és nem a pályakezdő Zoltán Gábor rendező hibáztatható elsősorban, hogy felemásra sikerült. Az operaszövegek nem arra valók, hogy prózá­ban elmondják őket. Rossini mondta — akinek erős fenn­tartásai voltak a szövegírók­kal szemben —, hogy: ha egy szöveg olyan, hogy nem ér­demes elmondani, akkor meg kell zenésíteni, és el kell énekelni. Wagner például maga írta a szövegeit, nem is rosszul, de azért senkinek se jutna eszébe prózában el­játszani Az istenek alkonyát, mert zene nélkül esetleg ki­derülne, hogy unalmas és érdektelen. Mester Attila M i — mármint a $2ülők —, rövid szárú csizmái akar tunk a lánynak venni, neki azonban hosszú szárú kellett. Ö győzött! Ennek a csizmának — a lány számára — kétségtelen előnyei vannak; lévén orkán bo­rítású, suvickolni nem kell: csak mosni lehet, s ehhez nem érthet még. Csakhogy az előny édestestvérével, a hátránnyal jár együtt, de ezt ő, még nem tudja, mert Mikulás hajnalán inkább örült, mintsem számolgatott volna. Hiszen az ab­lakba kitett hosszú szárú fél pár csizmában akadt min­den: a lassacskán kétezer éves ablak járó nem bizonyult szűkmarkúnak: a lány, aki persze tudja, hogy Mikulás nevében mi cselekszünk, a kellő örvendezés után imigyen szólt: — Na ugye, megint nekem volt igazam. Mert ha a csizma nem hosszú szárú, kevesebb az ajándék is. — Kitetted volna a két fél pár rövid szárút. — Hogyne! Még szerénytelennek tartott volna ... És mértéktartásának biztos tudatában, a fürdőbe vonult. Az ajtóból még visszanézett, s láttam az arcán a szent meggyőződést: így járt jobban. Csakhogy én is szemügyre vettem a hosszú szárú csizmát. Rögtön kiderült, a két rö­vid szárú fél pár csizmát megtölteni nehezebb lett volna. Magánszámításaimat azonban nem közöltem vele. (speidl) Lakásfelújítások Nyíregyházán Kálvária a Benczúr téren — Tavaly júliusba köl­tözhettek el' benm tiniket az öz közbe — szól családja nevében Oszlánszki Jánosné. — Kereken egy év múlva jöhettünk vissza. Annak ide­jén elfogadták a kérésemet egy kisebb átalakításira, A konyhából szobát szerettünk volna, egy kis főzőfülke le­választásával. Ez nem tör­tént meg, de a lakbért még­is kétszobás lakás után fize­tem. A parkettát csak javítot­ták, épp úgy recseg, mint a felújítás előtt. Sok más ap­róságot is sorolhatnék. Pél­dául: mosáskor feljön a víz a fürdőszobában, rosszul zárnak az ajtók, ablakok, csöpög a mosogató. A ház­ban minden lakónak hason­ló gondjai vannak. A garan­ciális javítókat pedig hiába várjuk... Az IKSZV „adósságai” A Benczúr tériek pana­szait már a népi ellenőrök is vizsgálták. A TAÉV — amely az ingatlankezelő és szolgál­tató vállalat megbízásából a felújításokat végezte — de­cember 20-ig vállalta a leg­szembeötlőbb hibák elhárí­tását. Eddig megtörténik ^ garanciális felülvizsgálat is, s ezután következnék a ga­ranciális javítások. Nincs könnyű helyzetben az IKSZV, hiszen több, mint hétezer lakás tartozik a ke­zelésébe. Évente öt és fél- hatezer hibabejelentés érke­zik a vállalathoz. Ezek na­gyobb fele azonnali beavat­kozást igényel. 1980 óta mű­ködik a gyorsszolgálat, amely idén július óta valóban rö­vid idő alatt javítja a hibá­kat. Ma már 43 szakember áU itt készenlétben. Például októberben 291 bejelentés közül 260-ra negyvennyolc órán belül reagált a szolgá­lat. Az ezt megelőző időszak­ról azonban még jócskán vannak adósságai a vállalat­nak. Jelenleg 240 olyan be­jelentést tartanak nyilván, amelyek jó ideje sürgetik a beavatkozást. Ez esetekben olyan hibákról van szó, me­lyek bosszantóak ugyan, de alapvetően nem befolyásol­ják a lakhatóságot. Egy ré­szüket még az idén, a többit jövőre orvosolja a vállalat. A jövőben várhatóan csök­ken a panaszok száma, hi­szen a karbantartási felada­tok negyedrészét napjaink­ban már tervszerű megelőző munkaként oldják meg. TMK-ijavítás azokban az épületekben történik, ahol az építéstől, illetve a legutóbbi felújítástól tíz-tizenöt év telt el. Már eldőlt, hogy melyik az a 11 nyíregyházi ház, ahol jövőre tervszerű meg­előző karbantartást végeznek majd a szakemberek. Csökkentették az állami támogatást Ebben a tervidőszakban 502 lakás felújítását hatá­rozta el az IKSZV. A terv­időszak első három évében 401 lakás felújítása történt meg, Ez kedvező eredmény, különösen ha figyelembe vesszük, hogy az idén — a pénzügyi helyzet megválto­zása miatt — felújításokat nem kezdtek a városban. En­nek elsősorban az az oka, hogy tavaly, illetve ez év­ben 10 millió 300 ezer forint­tal csökkentették az állami támogatást. E munkák túlnyomó több­ségét a vállalat saját dolgo­zói végzik, de esetenként se­gítenek a TIGÁZ, a tanácsi építőipari vállalat és az épí­tőipari szövetkezet szakem­berei is. Fontos feladat a minőség javítása. E célból vezették be a dolgozók mi­nőségi premizálását, s vásá­roltak a tervidőszak első há­rom évében 11 millió forin­tért új gépieket, eszközöket. Ugyanezt a célt szolgálja az a három, újonnan létreho-- zott vállalati gazdasági mun­kaközösség — egy villany- szerelési, egy tervezési, il­letve egy asztalos-üveges — melyek eredményesen dol­goznak. (A továbbiakban újabbak alakítását is terve­zik.) Sokat jelent, hogy a nagy felújításokat a lakóknak nem kell otthonukban végig­szenvedniük, hanem átmene­ti lakásokba költözhetnek. Jelenleg 25 ilyen lakással rendelkezik a vállalat. Va­lamennyi összkomfortos, il­letve komfortos. S ma már egy sincs a rosszhírű Gu- szavjban. Felmondás — tartozás miatt Az IKSZV alapvető bevé­tele a lakbér és a bérleti díj, melyek összege évente 44 millió forint. Gondot jelent, hogy magas: több mint 2 mil­lió forint a hátralék. Pedig az elmúlt években szigorú intézkedéseket tettek az adós­ság csökkentésére. Országo­san is egyedülálló volt 1981- ben, hogy 18 tartósan nem fizető bérlőt szükséglakásba költöztettek Nyíregyházán. Sajnos 600 ezer forint hátra - Lék — a bérlők szociális vi­szonyai miatt — nem hajt­ható be. Ha valaki többszöri fel­szólításira sem fizet, akkor pert indítanak ellene. Az utóbbi időben 42 bérlőnek mondtak fel tartozás miatt a megyeszékhelyen. Közülük kilencet bírósági végzéssel köteleztek a kiköltözésre. Ök legfeljebb szükséglakásra tarthatnak igényt. Gyakran indokolatlanul el­húzódik a felújítás. Az idén különösen a megüresedett lakások rendbehozása húzó­dott el, amire mintegy 17 millió forintot költöttek — jóval kevesebbet mint az előző két évben. A bérlők esetenként indokolatlan igé­nyeket támasztanak a válla­lattal szemben.. Gyakori, hogy egyes lakók elmulasztják karbantartási kötelezettségü­ket, amire pedig rendszere­sen írásban figyelmeztetik őket. Kötelezettség elmulasz­tása miatt pedig szélsőséges esetiben akár fel is mondhat­nak a bérlőnek. 1985 végéig bőven van ten­nivaló. A hátralévő 101 la­kás felújítása mellett példá­ul javítások, karbantartások hárulnak az IKSZV-re. E munkákkal milliók takarít­hatok meg. Hiszen a jól rendben tartott, gondosan kezelt házak hosszabb éle­tűek, s meglévő értékeink megóvása kulcskérdés nap­jainkban. Nagy gondot kell fordítani a munkák minősé­gére, ami jövőre különösen az érdeklődés középpontjába kerül. A Közp>onti Népi El­lenőrzési Bizottság ugyanis 1984-tben 11 megyében és a főváros több kerületében ter­vez vizsgálatot a lakásfelújí­tások helyzetéről. E vizsgá­lat kiterjed majd Nyíregy­házára, s SzaboLcs-Szatmár megye többi városára is. IBAFAI PIPA Már javában járta az or­szágot a papi pipájáról neve­zetes Ibafa nótája, amikor a harmincas évek közepén az akkori ibafai pap: Schlachter Ferenc egy remek fapipát kapott ajándékba, amelyen az ibafai pap kifaragott képe látható, valamint a nóta rá vonatkozó részlete — ugyan­csak kifaragva — „Az ibafai papnak fapipája van”. Ez a pipa volt és maradt mindmá­ig az ibafai papi fapipa. 1939-ben Schlachter plébá­nos elkerült Ibafáról, a fapi­pát magával vitte, de vég­rendeletében meghagyta, hogy halála esetén a pipa az iba­fai plébánia tulajdonába ke­rüljön. 1940 óta folyamatosan az ibafai plébánián található és látható a pipa. Közben egy kis gyűjtemény kerekedett köréje és igen sok ember megtekinti. (Dunántúli Nap­ló) HALFÖZÖHELY Baján megnyílt az első olyan egyesület, ahol a kör­nyékben lakók kulturális kö­rülmények között szórakoz­hatnak, tanulhatnak. Tevé­kenységei között szerepel hal­főzőhely építése, továbbá egy partrendezési kertki­használási bemutató. A jö­vőben képmagnós felszere­lést helyeznek üzembe, s fórumot adnak a néprajzku­tatóknak is. A Vén Duna Közművelődési Egyesület máris szép sikereket ért el. (Petőfi Népe) Házi Zsuzsa RÉGISÉGBOLT Űjabb kereskedelmi egy­séggel — régiségbolttal — gyarapodik Debrecen üzlet­hálózata. A Széchenyi utcán korábban veszteségesen üze­melt egy debreceni szolgálta­tó kisszövetkezet egyenruha­szabósága. Ennek helyén a Debreceni Üvegipari Szakszö­vetkezet szakemberei egy 70 négyzetméteres alapterületű üzletet alakítottak ki. Elkép­zelések szerint az üzlet első részében főleg képeket, kö­zöttük ma is élő művészek alkotásait kínálják megvétel­re. A második részében an­tikvitásokat, régi porceláno­kat, dísztárgyakat fognak árulni. Az üzlet harmadik ré­szében pedig kisbútorokat ér­tékesítenek. (Hajdú-Bihari Napló) SELYEMFESTMÉNY A gyulai művelődési köz­pontban egy szegedi gyűjtii kiállította a Himalája déli hegyvidéke négy-ötszáz éves udvari művészetének leg­szebb darabjait, az úgyneve­zett Kisanghar stílusú rad- zsup irányzatú selyemfestmé­nyeket. Eredeti receptek sze­rint, növényi alapanyagú fes­tékeket használnak a selyem­festéshez. (Békés megyei Nép­újság) TÄPKONCENTRÄTUM A Szolnoki Cukorgyárból jelentős mennyiségű répasze­letet szállítanak Pest és Bács megyébe is. Jelenleg 65 me­zőgazdasági nagyüzemnek jut nedves répaszelet. A mellék- terméket a gazdaságokon kí­vül, a gyárban levő keverő­üzem is felhasználja. Karba- middal és ásványi anyagok­kal dúsított, szárított cukor­répaszeletből és melaszból Betin néven tápkoncentrátu- mot gyártanak. (Szolnok me­gyei Néplap) Kalet-Magraronuc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents