Kelet-Magyarország, 1983. december (43. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-08 / 289. szám
Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1983. december 7- én Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság a Politikai Bizottság javaslatára megvitatta és elfogadta az időszerű nemzetközi kérdésekről, valamint az 1984. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről szóló előterjesztést. Az ülésről közlemény jelenik meg. Befejezte munkáját a VSZ honvédelmi bizottsága December 5—7 között Szófiában Dobri Dzsurov hadsereg tábornoknak, a Bolgár Népköztársaság nemzetvédelmi miniszterének elnökletével megtartotta soros ülését a Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszteri bizottsága. Az ülés munkájában részt vettek a Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszterei, valamint az egyesített fegyveres erők főparancsnoka és törzsfőnöke. A honvédelmi miniszteri bizottság — a kialakult európai helyzet figyelembevételével, az 1983. január 5-i prágai politikai nyilatkozat és a hét szocialista ország párt- és állami vezetőinek 1983. június 28—i _ együttes közleménye szellemében — megvizsgálta a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői gyakorlati tevékenységének kérdéseit, és megfelelő határozatokat hozott. Az ülés tárgyszerű légkörben a barátság és a kölcsönös megsértés jegyében folyt le. A Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter vezette katonai küldöttség december 7-én hazaérkezett Szófiából Mezőgazdasági repülőink külföldön A magyar mezőgazdasági pilóták az idén már külföldön is repültek. Először Egyiptomban és Szudánban vállaltak munkát. A bérmunka azért is előnyös a közvetítő vállalatnak, a MÉM Repülőgépes Szolgálatának, mert külföldön akkor igénylik a pilóták munkáját, amikor itthon téli holt szezon van a légi növényvédelemben. A repülőgépes szolgálat újabb több száz ezer dollár értékű afrikai szerződés aláírására készül. Eszerint jövőre 20 magyar pilóta dolgozik az év egy részében külföldön. A MÁTÉSZALKAI SZATMÁR BÚTORGYÁRBAN ebben az évben 1625 Ramona — Lux garnitúrát gyártanak. Képünkön: az üléspárnákat kárpitozzák. (Jávor László felvétele) A z év elején a falugyűlések, városkörzeti tanácskozások; a nyár végén a választási törvénytervezet vitája, ezekben a napokban, hetekben pedig a tanácstagi beszámolók pezsdítették meg közéletünket. Valamennyi találkozáson szó esett eredményeinkről és gondjainkról, választók és választottak folytattak és folytatnak párbeszédet arról: mit tettünk és milyen feladataink vannak közéleti demokratizmusunk szélesítésében, környezetünk fejlesztésében és szépítésében. Most a tanácstagokon a sor, hogy számot adjanak választóiknak arról: hogyan tettek eleget ebben az esztendőben megbízatásuknak, hogyan képviselték választókerületük lakóinak érdemit, miként végezte munkáját a tanácsi testület, de nem maradhat ki az sem a beszámolókból, milyen részt vállaltak a települések lakói a közös gondok megoldásából. Van miről számot adni Szabolcs-Szatmár megye több, mint 4500 tanácstagjának ezekben a napokban, mert — bár nehezebb körülmények között gazdálkodnak tanácsaink — 1983-ban is javultak életkörülményeink. Nyíregyházán, Mátészalkán több száz család költözhetett új otthonba, új boltok, áruházak, szolgáltatóházak nyíltak megyeszerte, újabb szakasszal nőtt a megyeszékhelyen a kis- és a nagykörút, a fehérgyarmatiaknak és a környéken élőknek az ipari műszergyár és az evőeszközgyár nyújtotta munka- lehetőségek szereztek örömet. Záhonyban a vontatási telep rekonstrukciója ért véget, amely a munkakörülmények javítását szolgálta, az apagyiak, a vasmegyeiek az új iskolának örülhettek, Butykán, Vaján, Apagyon, Gergelyiugor- nyán a vezetékes víz hozott örömet, de ma még megszámlálhatatlan: hány kilométer földes út vált egyenletesebbé, hány ezer -méter járda épült a lakosság önzetlen társadalmi munkája nyomán, hány facsemete és cserje díszíti a parkokat, köztereket. A z eddigi tapasztalatok azt is jelzik, hogy a tanácstagi beszámolók nem valamiféle fordulópontot, csak egy- percnyi megállást jelentenek a tanácstag munkájában, hogy az eddig végzett munka öröme erőt adjon a következő időszakban rájuk, s ránk, a választókra, váró feladatok közös megvalósításához. B. J. Sajtónapi Ünnepség a megyei tanácson — Tisza László beazél. (Elek Emil felvétele) Nyíregyházán A szabolcs-szatanári sajtó, rádió, a lapterjesztésben és -előállításban részt vevő szervek munkatársait köszöntötték azon az ünnepségen, melyet tegnap, a magyar sajtó napján tartottak Nyíregyházán, a megyei tanácson. Mint az már hagyománnyá vált, a sajtóünmepen a megye vezetése köszönti az újságírókat, nyomdászokat, lapterjesztőket, ezt az üdvözletét most Ekler György, a megyei párt- bizottság titkára tolmácsolta, majd Tisza László, a megyei tanács elnöke méltatta a sajtómunka, a tömegtájékoztatás jelentőségét. Megemlékezett a hatvanöt évvel ezelőtt megjelent Vörös Újságról, amely a lenini sajtó első képviselője volt Magyar- országon — és „születésnapja” immár negyedszázada a magyar sajtó ünnepe. — A szocialista sajtó mai képviselői, munkatársai méltán lehetnek büszkék arra, hogy a korszerű és szabad sajtó, a tömegméretű hírközlés minden előnyét élvezve — ennek a forradalmi hagyománynak a folytatói, letéteményesei. — Ebben a felelősségteljes munkában azonban a közvélemény mai igényeinek megfelelni nem könnyű feladat — mondta többek között, majd így folytatta: — Az emberek nagy tömegei várnak naponta reális, a valósághoz hű, gyors és megbízható információkat, állás- foglalásokat olyan fontos kérdésekben, mint a nemzetközi politika, vagy annak hazai hatásai, gazdasági életünk nehézségei, építőmunkánk eredményei és gondjai. — Szabolcs-Szatmár megye gondjai, feladatai sem választhatók el természetesen az országostól, ezért elengedhetetlenül fontos, hogy a megyei sajtószervek aktívan segítsék a feladatok, törekvések széles körű ismertetését, a szellemi és anyagi tartalékok feltárását, és az egészséges lokálpatriotizmus erősítését. — Önök és munkatársaik már eddig is elismerésre méltó feladatokat vállaltak. A jó példák közreadásával, népszerűsítésével, a gondok reális feltárásával, eredményeink, kulturális életünk bemutatásával jelentősen hozzájárultak megyénk közvéleményének pozitív irányú alakításához, a jó társadalmi légkör kialakításához, közös dolgaink széles körű megértéséhez. Ezt követően elemezte az újságírói felelősség alapvető fontosságát, kiemelve, hogy a hírközlő eszközöknek milyen nagy szerepük van a tudat- formálásban. Befejezésül arra kérte a sajtó munkatársait, hogy nagyfokú felelősségérzettel, a szükséges társadalmi-politikai érzékenységgel Nehezen tud alkalmazkodni a megye mezőgazdasága a megváltozott követelményekhez. Többek között erről is szó volt azon a konferencián, amelyet szerdán délelőtt tartottak Kislétán, a Nyírségi Dohánytermelési Rendszer Központjában. Az ok pedig visszavezethető a népgazdaság jelenlegi helyzetére, valamint a piaci viszonyokból eredő körülményekre. ATIT, a TESZÖV és a dohánytermelési rendszer által szervezett előadássorozaton Antal András, a TIT Országos Központjának természettudományi titkára tartott vitaindítót Az ismeretterjesztés a mező- gazdaság szolgálatában címmel. Elhangzott, hogy az új ismereteknek óriási szerepe van a gazdálkodásban. A nagyüzemek többsége szerkezetváltás előtt áll, de még kevesen tudják, merre érdemes továbblépni, az viszont biztos, az első és legfontosabb lépés a szakemberek totovábbra is segítsék közös dolgaink eredményes megvalósítását. Működjenek közre a folyamatos építőmunkához szükséges jó társadalmi légkör megteremtésében, formálásában, a napi teendők végrehajtásában nélkülözhetetlen erők mozgósításában. Az ünnepi köszöntőt követően a megyei tanács elnöke kitüntetéseket, jutalmakat adott át. Eredményes munkájáért a „Kiváló Társadalmi Munkáért” kitüntetést kapta Speidl Zoltán, a Kelet-Ma- gyarország munkatársa, ti(Folytatás a I. oldalon) vábbképzése, természetesen összhangban a váltással. Mert a szakképzettség és a jövedelmezőség között nagyon is szoros a kapcsolat, ami elméletileg és gyakorlatilag is bizonyítható. Nem véletlenül tartják a legolcsóbb, de egyben leghatékonyabb befektetésnek éppen a szellemi kapacitás növelését. Ennek jó példája a magyar mezőgazdaság, hiszen míg 1960-ban mindössze tizenháromezer felsőfokú végzettségű szakember dolgozott az üzemekben, addig 1980-ra számuk megnégyszereződött, A jövő útja mindenképpen a képzésé! Ezen belül is fontos feladat hárul a szak- és betanított munkások tanítására kihelyezett, üzemi tanfolyamokon. A legjobb eredményt mindig a saját szervezésű, az üzemi. szakemberek által tartott továbbképzések adják. Ők tudják, mire és milyen szinten van szüksége a hallgatóknak. A dolgozók pedig érdeklődnek, hajlandók áldozni a tanulásukra, amit a jó előadások és előadók csak fokozni tudnak. Szabolcs-Szatmár megyében a TIT mezőgazdasági és műszaki szakosztálya közösen szervezi a tanfolyamokat. Évente 150—160-ra van igény a nagyüzemek részéről. Leglátogatottabbak a betanított munkások számára rendezett képzések. Ilyenek az ív- és lánghegesztő, a sertéstenyésztő, a növényvédős, a könnyűgépkezelő tanfolyamok, de lehetne még a sort folytatni. A vállalatok, térmelőszövetke- zetek szakemberei számára értékelemző tanfolyamokat szerveznek, amelyeken köz- gazdasági ismereteiket gyarapíthatják. Nagy részt vállal a továbbképzésekben a mezőgazdasági főiskola, de — együttműködésben — az MTESZ és a tudományos egyesületek is. A tanárképző főiskolán: Nyírségi földrajzi napok A nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola földrajz tanszéke, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és a Magyar Földrajzi Társaság december 7-től 15- ig rendezi meg Nyíregyházán a „Nyírségi földrajzi napokat”. A szerdán délután a főiskola Radó Sándor-termében megnyílt előadássorozat az alföldi településhálózat változtatásaival, a településfejlesztéssel, az alföldi városok átalakulásával és a kisvárosok jellegzetességeivel foglalkozott. Csütörtökön földrajz-pedagógiai tanácskozással, pénteken dr. Pécsi Márton akadémikus 60. születésnapja alkalmából emléküléssel folytatódik a gazdag program. December 12-én az agrárföldrajzi vizsgálatok legújabb eredményeivel ismerkednek a résztvevők, ' majd december 15-én az Iparföldrajzi vizsgálatok Szabolcs-Szatmár megyében című előadásokra kerül sor, ahol több megyei kutató számol be munkásságának eredményeiről. Konferencia a mezőgazdasági ismeretterjesztésről
