Kelet-Magyarország, 1983. december (43. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-07 / 288. szám
1983. december 7. Kelet-Magyarország 3 A sajtó napján A világ legtermészetesebb dblga kivenni reggel a posta-, ládából összehajtott újságunkat, hetilapunkat. s hallgatni a rádiót, amit már fölkeléskor bekapcsoltunk, átfutni a híreket; este kinyitni a televíziót, megnézni a híradót. Életünk olyan magától értetődő tartozékai ezek. hogy csak akkor tudnánk, mit jelentenek, ha egyszer csak üres volna a postaládánk, nem beszélne a rádió, a televízió pedig csak kéken, üresen világítana. Elementáris híréhség van bennünk: mindent, mindenhonnan, rögvest, a leghamarább, a legaprólékosabban, a legmélyéig meg akarunk tudni. Jól tájékozottak, sőt jól értesültek szeretnénk lenni folyvást, minden pillanatban. Azonnal, de mindjárt — holnap már késő. S ha láttuk-hallottuk is este azt az eseményt, reggel izgatottan nyitjuk ki az újságot: olvasni is akarjuk. Állandó izgalom hajt bennünket. Minket, az olvasókat és minket, az újságírókat is. Kosztoiánvi Dezső Nyomdafesték című tárcájában leírja, hogy milyen zaklatottan, reménynyel és kétségbeeséssel beoltva várja új versét hajnalig a reggeli lapban. Közben eltűnődik: „vajon természetes-e, hogy megszokjuk a nyomdafestéket, lehet-e, szabad-e ezt megszokni? Természetesnek találjuk az üzemet. Ma azonban — a világosan látás éjszakáján — érzem, hogy nem ez a természetes. Van-e az írásnál keményebb viadal? Van-e igazabb ördöngösség? Az a természetes, hogy az utolsó pillanatig itt kuko- ricázunk a nyomda előtt és várjuk a sorsunkat." Minden igazi tollforgató újra meg újra „a nyomda előtt, várja a sorsát. A nyomda előtt... tulajdonképpen a világ előtt, mert a cikk valójában akkor kel életre, amikor elolvassák, és hatni kezd. A hatni tudás — hatalom. Ezért olyan nagy az újságíró és a sajtó felelőssége. Az újságnak olyan társadalmi, közvéleményt formáló, cselekvésre, állásfoglalásra késztető célja, szerepe van, amelyről az újságíró sohasem feledkezhet meg és sohasem mondhat le. Olyan hagyomány kötelezi egyenes ágon, mint a Vörös Újságé, amely hatvanöt évvel ezelőtt, 1918. december 7- én jelent meg először, s amelynek tiszteletére 19(52 óta minden esztendőben ekkor, december 7-én ünnepeljük a Magyar Sajtó Napját. Á mai újságíró felelősségét az egykori kommunista sajtó testamentumai, s mai társadalmunk céljai határozzák meg. A célokat, persze, ki is kell tűzni. Az MSZMP időről időre ezért foglalkozik a sajtó aktuális teendőivel. A Központi Bizottság utoljára idén áprilisban elemezte a sajtó munkáját, szabta meg néhány időszerű feladatát. Nem szűk szakmai ügy, sokkal többről van szó: politikánkról, az ország, a szocializmus dolgairól. A Magyar Sajtó Napja erre is emlékeztet. Megállunk egy pillanatra, aztán újra lapzárta. Nyomják a holnapi számot. Várják az olvasók Érik a dohány. Kint már tel van, itt bent. még itt a nyár. Üvegházi csendélet a különböző dohányfajták csepe- redése, virágzása, érése a tudomány szolgálatában. A Debreceni Dohánykutató Intézetnek Nyíregyházán a Kótaji úton is van egy telepe. Szorgalmasan dolgoznak télen is. Az asszonyoknak a termelt dohány válogatása ad feladatot, a férfiak a gépek körül találnak tennivalót, és akinek reszortja, az a laboratóriumban, az üvegházban tölti a napját. Mire jó, miért szükséges a dohánykutatás? Merre tart most a dohánytermesztés Szabolcs-Szatmárban? Ilyen és hasonló kérdésekről beszélgettünk Dorka Józseffel, a dohánykutató intézet nyíregyházi telepének vezetőjével. Mindenekelőtt egy újszerű, a dohánytermesztés jövőjét meghatározó vállalkozásról esett szó: Együttműködésben — A nyíregyházi dohány- fermentáló és dohánykutató intézet gazdasági együttműködésre kötött szerződést. Célja, hogy üzemméretű területen a fajta-, a technológia- és a technikai kísérletek közvetlenül szolgálják a termelést. Újszerű kapcsolat ez és nem minden kockázat nélkül. Hogy mi indította az ilyen együttműködésre a két céget? Az a közismert gond, hogy a dohánytermesztés technológiája, technikai színvonala az utóbbi években nem sokat változott. Volt ugyan gépesítés, a dohányfajták váltása igényelte a szárítás korszerűsítését, de ez a folyamat megrekedt, a komplex gépesítés még várat magára ... A magyar — és tegyük A História raj levele Romantikus környezetet, csapatbúvóhelyet keresnek maguknak az őrsök, a rajok. Izgalmasabb, netán kalandosabb az itt tartott foglalkozás, mintha a tanteremben találkoznának. A ma űttörővezetői megpróbálják modern korunkban romantikussá tenni a gyermekmozgalmat. Vasváry Zoltánná, a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola 2-es számú gyakorlóiskolájának csapatvezetője szerencsés helyzetben van: egyrészt tanítói szakos, másrészt évekig vezette a kisdobos csapatot és így alaposan megismerhette, mit várnak a gyerekek az ut- törőszervezettől. — Nemcsak nagy létszámú iskolánk, hanem sok képzett gyermekvezetőnk is van — kezdi a beszélgetést. — Országos versenyekre jutnak el, a természet- és társadalomkutató úttörőszemlén matematikából, kémiából, technikából és történelemből jutottak el tanulóink az országos döntőbe. Sokan részt vesznek a zánkai és a csillebérci képzéseken. így nálunk nemcsak a gyermekvei zetők, hanem az őrsök tagjai is igen képzettek. Sok jó ötletükre csak oda kell figyelni. Októberben például a megyei úttörővezetői konferencián. hallottam: gyújtsunk béketábortüzet. A gyerekek a legapróbb részletéig mindent önállóan megszerveztek. Aki jó pedagógus, még nem biztos, hogy jó úttörővezető. A 2-es gyakorlóban azt vallják, hogy hagyni kell a gyerekeket saját elképzeléseiket megvalósítani. A jó úttörővezető ott kezdődik, aki szinte a háttérből, észrevétlenül irányítja a mozgalmat. Rá kell vezetni a gyerekeket egy-egy elképzelés fontosságára, s utána ők már Tábortűz a békéért Gyermekvezeték Megmozgatni a fantáziát egyéni elgondolásuk szerint terveznek abból akciót. Ha a patronálás humánus oldalát mutatják be a pedagógusok a gyerekeknek, s érzelmileg elfogadtatják a másokért végzett önzetlen munkát, akkor például valószínűleg eszükbe fog jutni, hogy ez az őrs is patronálhatna egy magányos idős embert. — Váci Mihály egyik gondolatát választottuk jelmondatunknak erre az évre: Értsd és tedd a dolgod! Azt hiszem, ez kifejezi valamennyi úttörővezető alapállását. Jól képzett gyermekvezetőink önállóságára építünk és így sokkal színesebb, élőbb a csapatmunka, mintha néhány pedagógus találná ki azt. Ezek a 10—14 évesek sok mindenre kíváncsiak a világ dolgaiból. A hatodik A-s História raj például levelet írt az Országos Béketanácsnak, hogy továbbítják azt az ENSZ Leszerelési Bizottságához. Egyszerű, őszinte szavakkal írták le, hogy ők békében tudnak tanulni, dolgozni, és ugyanerre a békére áhítoznak a hadviselő országok gyerekei is. Most, amikor az ötnapos tanítási héttel lényegesen megnőtt a gyermekek iskolai elfoglaltsága, az úttörő- mozgalomnak meg kell találnia azokat a formákat, amely nem plusz „órával”, hanem változatos, a fantáziát megmozgató elfoglaltsággal neveli a pajtásokat.. Ezért is különösen népszerűek az úttörőgárda keretében alakult rádiós, modellező, közlekedési járőr, honvéd és egészségőr szakkörök. Képzőművészetet kedvelőknek hirdették meg a kerámia- szakkört. Az úttörőszoba zsúfolásig megtelt a pályázatokról, versenyekről elhozott díjakkal, zászlókkal. A KISZ Központi Bizottsága Selyemzászlaját is őrzi vitrinjük. Mint Vasváry Zoltánná csapatvezető elmondta, több évtizedes hagyomány folytatói a mai gyakorlós úttörők. Napjaink sürgető gazdasági, politikai kérdéseire ugyanúgy keresik a választ, mint az úttörőélet hétköznapi ügyeire. Tóth Kornélia Kimozdulni a holtpontról Nyár a télben. Érik a dohány a dohánykutató intézet nyíregyházi telepén. Az üvegházban a zöld leveleken a pero- noszpóra elleni védekezés különböző módozataival kísérleteznek. (Gaál Béla felvételei) hozzá, a szabolcsi — dohánytermesztés — mai gondja összetett. Nem kielégítő az egységnyi területen termelt mennyiség, a minőség nem nőtt a kívánt mértékben, így az export sem olyan, amit szeretnénk. Jelenség, hogy a nagyüzemekből a dohánytermesztés — gazdaságossági okok miatt — „átmegy” a háztájiba. Ott bőven van munkaerő, ott a költségterhek kisebbek. Mi kell hát ahhoz, hogy a dohánytermesztés körüli nyugtalan állapotot felváltsa a termelésbiztonság, a stabil, sőt fejlődő gazdálkodás? Új lehetőségek — A mi kísérleteink a jövőt illetően biztatóak, 1983- ban 25 hektáron három dohányfajtát termesztettünk. A Nyírségi II. és III-as. valamint a hibrid Nyírségi H—5-ös fajták kiemelkedően új lehetőségeket jelentenek a termelőknek. Az új fajták vírusrezinsztensek, peronoszpóra-ellenállók. Ez nagymértékben fokozza a termelés biztonságát, javítja a minőséget. — A hazai fajták között eddig csak elvétve akadt ilyen. 1983-ban az új fajtákat kisebb arányban már az üzemek köztermesztésben alkalmazták és általuk megváltozott a dohányültetvények képe. Nem volt rozsdafolt, végig a termesztés egész időszakában zöldellt a tábla. A folyamatos zöld le- vélzet viszont figyelmeztet is valamire. Az újdonságok nitrogénérzékenyek, precíz tápanyag-adagolásra van tehát szükség ahhoz, hogy a levelek időben beérjenek . . . A dohánykutatóban idén a 25 hektár termőföldön (a jégverés ellenére) 1,4 tonna körüli átlagtermést értek el. Üzemekben a termés 1,6—2 toftna között váltakozott és ez ás igazolja; valóban bőtermő dohányfajtákat üdvözölhetünk. A kutatók azonban nemcsak termesztési, de gépesítési tapasztalatokat is gyűjtöttek az idei szezonban. Szeptemberben volt egy bemutató, ahol a szakemberek rácsodálkozhattak egy olyan gépsorra, amely három alapegységből áll. megoldhatja a termesztés komplett gépesítését. A három egység első tagja a hidastraktor, amely munkagépeivel törésig a termesztés minden műveletét elvégzi. A kombájn, a második egység, letöri az érett leveleket, konténerbe rakja. — A konténereket speciális gép emeli le és szállítja a szárítókamrába. A szárítókamra, a harmadik egység, ellentétben a Sirokkó szárítókkal, nem gyors befúvású levegővel, hanem lassú, meleg levegőáramoltatássaí szárítja a dohányleveleket. A technikai sor egységes előnye, hogy a termesztéshez csupán néhány ember kell, mindent a gépek végeznek. A szárító külön érdeme és érdekessége, hogy a lassú szárítóssal jobb a dohány minősége, azonos mennyiségű zöld levélből nagyobb a száraz súly kihozatala, a szárításhoz kevesebb energiára van szükség. Amit a telepvezető mondott, azokat mért adatok is igazolják. Például száz kilogramm száraz dohány előállításához csupán 43,1 liter fűtőolajat használtak. Ez Sirokkónál jó esetben 7j)—80 liter. Száz kilogramm száraz dohányt az intézetiek 516 kilogramm zöld levélből nyertek, a Sirokkók esetében ehhez 6—700 kilogramm zöld anyagra van szükség... Vannak tehát új dohányfajták, kipróbálás alatt áll egy új gépsor és ez biztató arra, hogy a dohánytermesztés kimozdítható holtpontjáról. Így szolgál a kutatás, a tudomány a termelőknek. De lássuk, mit tesznek a Kótaji úti telepen 1984-ben ... Folytatják a kísérleteket — Folytatjuk a kísérleteket a fajtákkal és a gépsorral egyaránt. A termőterület most 29,5 hektár lesz, mert két újabb dohányt is kipróbálunk. A Virginia 276, egy korai érésű növény. A Nyírségi H—4-es hibrid. Bízunk abban, hogy jó eredményeket érhetünk el velük. A DE CLOET-et tovább vizsgáztatjuk és természetesen végzünk fajtakísérleteket, nemesítési munkát, agroPihenöben a DE CLOET kombájn. Dohánytörésben felülmúlhatatlan, a leveleket konténerekbe gyűjti. A Kombájn része a három egységből álló technikai sornak, amellyel palántázástól a szárításig a dohánytermesztés komplex gépesítése megoldott. Művelés gépsorral — Ez a DE CLOET, kanadai gépsor, egy van belőle Magyarországon, mi próbáltuk ki. Elöljárójában hadd jegyezzem meg, nagyon drága, 12 millió forintba került, de az ily«n, vagy ehhez hasonló gépsor hosszú távra technikai és tápanyagkísérleteket. Az új esztendő még messze van, de a nagy munkához, a szélesebb körű feladatokhoz már tart az előkészület. Fólia alatt már érik az a föld; mákgubó, erdei lomb és egyéb adalékok keveréke, amelybe magot vetnek, palántát nevelnek majd. Seres Ernő
