Kelet-Magyarország, 1983. december (43. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-07 / 288. szám

2 Kelet-Magyarország 1983. december 7. JUBILÁL AZ ÖNKÉNTES TŰZOLTÓ-EGYESÜLET December 1-ón: Mintha puskalövések dör­Riasztás: húsz perc alatt Özembe helyezték a tanműhelyt Már szeptemberben birtok­ba vették az új tanműhely egy részét a tanulók a Nyír­bátori Faipari Szövetkezet­ben. A helyi építő- és szak­ipari szövetkezet dolgozói ha­táridő előtt befejezték — több, mint öt és fél millió forintos költséggel — az épí­tést. A hiánypótlások után. december 1-én helyezték üzembe az egész épületet, melyben gépi és kézi mű­hely, lakkozóterem, s nap­közben oktatóteremként is használatos ebédlő kapott helyet. A modern gé pjármüfecskendő mellett álló ko- csifecskendő ma már muzeális tárgy. Decem­ber 2-án a nyírbátori tűzoltószertár előtt került végleges helyére... Csoportkép — az elődökről. Ezt az emléket a most százéves nyírbátori önkéntes tűzoltó-egyesület múltjáról már csak a veteránok emlé­kezete őrzi. E sorokat Máté Gyula vetette papírra, az egyesület veteránja, akinek egész élete összefonódott a kis csapattal. Hiszen már édesapja is itt szolgált. Nem csak alapító tagja, de egy ideig parancsnoka is volt a nyírbátori önkéntes tűzoltók­nak. Máté Gyula visszaemlé­kezése a tűzoltóélet derűs pillanatai mellett fekete kró­nikákat is idéz. Mikor a félreverf haran­gok hívó szavára az önkén­tesek fáradtságot, testi épsé­güket nem kímélve rohantak lángokat megzabolázni, érté­keket menteni. Sokszor fá­radtan, hiszen napközben mint mesteremberek tíz-ti- zenikét órán át rakták a fa­lat, seperték a kéményeket, faragták az épületfákat. Sok­szor tudták, hogy reményte­len a küzdelem. Hiszen az akkori egyszerű kocsifecs­kendő — amely ma már mu­zeális tárgy — aligha vehet­te volna fel a versenyt a mai korszerű gépjármű-, vagy kismotorfecskendőkkel. A bátori önkéntesek még ilyen körülmények között^ is helyt­álltak. Oly annyira, hogy a város — sőt az egész járás területén — még napjaink­ban sincs készenléti szolgá­latát teljesítő állami tűzol­tóság. Nyírbátoriban 25 ön­kéntes tűzoltó áll készenlét­ben. Van is bőven tenniva­lójak, hiszen hetenként átla­gosan 25—30 esetben vonul­nak ki — gyakran a más já­rásokból érkező állami tűz­oltók előtt érkeznek a hely­színre. ütött ki egy raktárépületben. A kár megközelítette a 800 ezer forintot. Ez a tűzeset emlékezetes a nyírbátori tűzoltóknak. El­sőként — mint általában mindig idős Nagy Ferenc, a faipari szövetkezet asztalosa — önkéntes tűzoltóparancs­nok — lakásán csörrent meg a telefon. Aztán útnak in­dult a riadólánc. Az oltás­hoz egyszerre 4—6 ember mozgósítására van szükség, ennyi ember kell a gépko­csifecskendő, meg a 800 li.ter/perc teljesítményű kis­motorfecskendő kezeléséhez. Ez a néhány ember maxi­mum 20 perc alatt mozgósít­ható, de rendszerint nincs szükség ennyi időre. Elsőnek Végvári Andrást hívják, aki a költségvetési üzem gépkocsivezetője. Kulcs­szerep az övé, nélküle tehe­tetlenek az önkéntesek, hi­szen Végvári András az egyetlen gépkocsivezető a csapatban. (Szükség lenne még egy sofőrre.) S a riasztás megy tovább: a faiipari szö­vetkezetbe, a növényolaj- gyárba. S alig negyedórával a riasztás után már indul is a kis csapat. Ez a néhány ember a men­tő tűzvédelemben, az egye­sület többi tagja pedig a megelőző tűzvédelemben dol­gozik. A gyakorlatokkal. versenyekkel együtt eszten­dőnként átlagosan egy hóna­pot áldoznak idejükből ön­kéntes munkájúkra. Hiszen mindezt társadalmi munká­ban vállalták .. . December 2-án nem tűz­oltásra, hanem az egyesület százéves fennállásának meg­ünneplésére gyűltek össze a városi tanácson a nyírbátori önkéntes tűzoltók: az aktív tagok és a veteránok. Az egyesület ebből az alkalom­ból megkapta a BM Tűzoltó Országos Parancsnokság ju­bileumi emléktárgyát. Fá­bián István önkéntes tűzoltó főhadnagy a Tűzbiztonsági Érem arany, Faragó József önkéntes tűzoltó főtörzsőr­mester pedig a kitüntetés ezüst fokozatát vette át. A helyi ruhaipari szövetkezet jubileumi zászlót adományo­zott az egyesületnek, melyet Dankó Ferenc, az egyesület elnöke vett át. Többen di­cséretet és pénzjutalmat kaptak. Jutalomban része­sült az ünnepségre meghí­vott hét veterán önkéntes is. Tö|bb önkéntes tűzoltót pe­dig előléptettek. Ezt követő­en a tűzoitóparanesnokságra vonultak át a résztvevők, ahol az elmúlt száz év tör­ténetét felidéző fotókból, emléktárgyakból nyílt kiál­lítás. A program vacsorával ért véget. Az épület egy szárnyát pe­dig készáruraktárként hasz­nosítják. A gépek beszerzé­sére mintegy 700 ezer forin­tot költött a szövetkezet, öt masina már megérkezett, ket­tőt pedig december végére várnak. Jelenleg 30 első, il­letve második osztályos fia­tal ismerkedik a tanműhely­ben jövendő szakmájával. Jö­vőre már három csoportban tanulnak itt a fiatalok, terv szerint negyvenötén. Épül az úszómedence Betonágyú segítségével egyetlen nap alatt betonozták ki az épülő fürdőmedencét a nyírbátori strandon. A me­dence körül már le is bon­tották a zsaluzatot, ám ezzel még közel sem fejeződött be a betonozás a területen. A helyi építő- és szakipari szö­vetkezet dolgozóinak ezek­ben a napokban a zuhanyo­zó, a lábmosó, s a vízvisz- szaforgató berendezés beto­nozása ad munkát. Ezeket a feladatokat, s a még hátralé­vő földmunkákat — terv sze­rint — december 31-ig feje­zik be az építők. Az új bátori úszómedence köztudott, hogy jelentős tár­sadalmi összefogással készül. Számos fölajánlás érkezett, s sokan téglajegyek vásárlásá­val gyarapították az építke­zés kasszáját. Az akció még nem fejeződött be. Aki akar, hozzájárulhat a nagy mun­kához: a tanács pénzügyi osz­tályán az érdeklődők még vá­sárolhatnak téglajegyeket. Elkészült a KRESZ-park dűltek volna, olyan hangos pattogással robbant dara­bokra a lángoló pala, s re­pült ezer felé tavaly novem­berben a máriapócsi tsz-iben, egy rossz emlékű tűzesetnél. Hogy mi okból, még ma is ismeretlen, de lényeg, hogy a kislétai üzemegységben tűz Szeptember végétől ismerkednek a közle­kedés szabályaival az újonnan létrehozott KRESZ-parkban a nyírbátori gyerekek. A városban már hagyománya van a társadalmi munkának. így készült a Vörösmarty téren, a 471-es számú út szomszédjában álló KRESZ-park is. Építéséhez 100—100 ezer forinttal járult a városi tanács és a közleke­désbiztonsági tanács. A város vállalkozó ked­vű szocialista brigádjai, a határőrség képvi­selői, és az iskolák tanulói mintegy 250 ezer forint értékű munkát végeztek a területen. Utakat építettek, jeleket festettek fel, jelző­táblákat készítettek és helyeztek el. Novem­ber utolsó napján a kicsinyek helyett a kör­nyék lakói és a diákok vették birtokba a par­kot. Fákat ültettek, gereblyéztek, kapáltak, vagyis parkosították a területet. Képünkön: munkában a területrendezők. (Császár Csaba felvétele) Az új szolgáltatósorban működik a VAGÉP órajavító részlege, ahol újabban ékszerek javításával is foglalkoznak. Panaszos levél érkezett nemrég a városi tanács ter­melésellátás-felügyeleti osz­tályára Nyírbátorban. A le­vél írója a MODUL-szerviz munkáját bírálta. Még júni­usban javításra vitte a tele­vízióját. Hamarosan ismét elromlott a készülék, s mint kiderült, ugyanaz volt a hi­bája, mint első alkalommal. Az ügyfél — joggal — érezte úgy, hogy szabálytalanul fi­zettették ki vele másodszor is a javítást. Kivizsgálták az ügyet, s a panaszosnak lett igaza. A szerviz dolgozóját fegyelmivel elbocsátották. Szalgáltatósor a városközpontban Ez az eset is bizonyítja, hogy alkalmanként gondok vannak a szolgáltatásokkal. Pedig sokat javított a szín­vonalon az új szolgáltatósor, melyet — bár különböző gondok miatt mintegy négy évig építettek a városköz­pontban. — 1982 tavaszán adták át. A fodrászat, a fotó- műterem, a Patyolat, az óra­javító, a háztartásigép-javí- tó mellett itt kapott helyet az ELITÁSZ-szerviz és a méretes szabóság is. Például a fodrászat vagy a fényképészet már valóban városi színvonalú Nyírbátor­ban. Ám az autó-, a háztar­tásigép-, vagy a híradás- technikai készülékek javítá­sáról ugyanez nem mondha­tó el. Hiszen a szolgáltató- egységeknek nemcsak a 14 ezer nyírbátori lakos, hanem a vonzáskörzetben élő továb­bi 55—60 ezer ember ellátá­sáról is gondoskodniuk kell. Új szervezeti formák Ez legkevésbé a gépjármű- javításban sikerül. Az építő- és szakipari szövetkezet szer­vizében gyenge a felszerelt­ség. Emellett nyolc kisipa­ros segítségét kérhetik még az autósok. Ez a létszám a város ellátására elegendő, de a vonzáskörzetnek már ke­vés. Ezért a járásból sokan Debrecenbe. Hajdúszobosz­lóra viszik autójukat, ahol köztudottan jó minőségű munkát végeznek. A város­ban kisipari társulás szerve­zésével szeretnének enyhíte­ni a gondon, de az iparosok húzódoznak ettől a megol­dástól. Elsősorban a munka minő­ségét kell javítani az elekt­roakusztikai és háztartási gépek javításában. Az ELI- TÁSZ kisszövetkezet részlege mellett a MODUL-szerviz, s újabban az gazdasági munkaközösség áll e szakmákban az ügyfe­lek rendelkezésére. (Ez utóbbi szervezet háztartási gépek javításával foglalko­zik.) Általános gond az al­katrészhiány, ami sokszor meghosszabbítja a javítások idejét. Oj szervezeti formákkal próbálkoznak a lakáskarban­tartás területén is. Az építő- és szakipari szövetkezet e célra két szakcsoportot ala­kított hat-hat dolgozóval. Újdonság a VlZSZER GMK, amelyben két vízvezeték­szerelő társult. Munkájukkal új színfoltot jelentenek a szolgáltatás terén. Részt vesz a lakáskarbantartás felada­taiban a költségvetési üzem. és a kommunális szolgáltató vállalat mellett hatvan kis­iparos is. Mivel Nyírbátor­ban is megnőtt az igény a családi házak építése iránt, ezért az építőipari szakmák­ban dolgozó kisiparosokra erejüket meghaladó mennyi­ségű munka jut. Sajnos van­nak hiányszakmák is: mint a cserépkályhás, vagy a kő­műves. Gyorsjavító szalon A hagyományos szolgálta­tások közül a Magyar Gyap­júfonó- és Szövőgyár mére­tes szabósága csak a hölgyek megrendeléseit fogadja. Saj­nos gond van a minőséggel, s férfiszabóságra is szükség lenne. Nemcsak Nyírbátor, de az egész megye gondja a láb­belijavítás, mellyel a város­ban jelenleg négy kisiparos foglalkozik. A Minőségi Ci­pőgyár nyírbátori gyáregysé­ge tervbe vette egy gyorsja­vító szalon nyitását — az új szolgáltatósor folytatásában álló épület földszintjén. Ugyanide költözik majd át jelenlegi helyéről a MODUL- szerviz is. Sajnos több új szolgáltató egység nyitása — az ÁFÉSZ terv szerint jövőre megnyíló barkácsműhelyét nem szá­mítva — a tervidőszak vé­géig nem várható. Pedig még vannak hiányosságok. Itt is igény lenne vegytisztí- tásra, ám az ehhez szükséges importgépre évek óta hiába vár a Patyolat. Sürgősen szükség van egy-két Patyo­lat-felvevőhely nyitására is a vonzáskörzet területén. A hiányszakmákban pedig kis­iparosok jelentkezését vár­ják. Az oldalt összeállította: HÁZI ZSUZSA

Next

/
Thumbnails
Contents