Kelet-Magyarország, 1983. december (43. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-28 / 304. szám

Mátészalkai oldal (1. oldal) Legfőbb gond az építőanyag (3. oldal) A magyar népgazdaság 1984, évi terve A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács áttekintette a népgazdaság 1983. évi fejlődését és megtárgyalta az 1984. évi népgazdasági tervet. Jóváhagyta a terv céljait, fő előirányzatait és a megvalósításukat szolgáló intézkedéseket. Á népgazdaság 1983. évi fejlődése A Minisztertanács megállapította, hogy a népgazdaság 1983. évi fejlődése összességében megfelel az éves terv gaz­daságpolitikai irányvonalának. A külgazdasági egyensúlyi helyzet javul, a külkereskedelmi forgalomban a kiviteli több­let nő, nemzetközi fizetési kötelezettségeinknek folyamatosan eleget teszünk. A termelés a tavalyinál nagyobb, a belföldi felhasználás mérséklődik. A gazdasági munkát nehezítette a kedvezőtlen külpiaci helyzet, a külkereskecfelmi cserearányok vártnál nagyobb rom­lása, valamint a mezőgazdaságot ért aszály. Nem elég gyors azonban a romló külgazdasági feltételekhez való alkalmazko­dás, a gazdálkodás hatásfokának javulása sem. Mindezek miatt az eredmények több területen a számítottnál kisebbek. A nemzeti jövedelem növekedése lényegében eléri a ter­vezett ütemet. A fajlagos energia-, és anyag-, illetve import­felhasználás a legtöbb ágazatban jelentősen mérséklődik. A munka termelékenysége kismértékben emelkedik. A terme­lésben nő a kivitel részaránya. A nemzeti jövedelem belföldi felhasználása a tervezett­nél kevésbé mérséklődik. A lakosság fogyasztása kisebb mér­tékben, a felhalmozás — ezen belül a beruházások mennyi­sége — jelentősen meghaladja a tervben számítottat. Emiatt — és a rosszabb külkereskedelmi cserearányok következté­ben — a kiviteli többlet a tervezettnél kisebb. Az ipari termelés a tervezetthez közel álló ütemben nő. Legdinamikusabban a villamosenergia-ipar, a vegyipar és a gépipar fejlődik, a bányászat termelése — a szükségletekkel összhangban — kissé csökken. A ráfordítások csökkentésére irányuló programok ered­ménnyel járnak. Az energiagazdálkodási program — és rész­ben az időjárás — hatására az energiafelhasználás alacso­nyabb a számítottnál és az 1982. évinél. Az energiaellátás az egész év során kiegyensúlyozott volt, A gazdaságos anyagfel­használást és a technológiák korszerűsítését szolgáló program­ban előírt feladatok végrehajtása jelentős anyagmegtakarí­tást, elsősorban importmegtakarítást eredményezett. A mel­léktermék- és hulladékhasznosítási program végrehajtása is megfelelően halad. Az ipari termékek mind konvertibilis va­lutákban, mind transzferábilis rubelben elszámolt kivitele je­lentősen nő. A vállalatok nagy része fokozta erőfeszítéseit a kivitel növelésére, a gyártmányfejlesztésre, a termékek kor­szerűsítésére, minőségük és versenyképességük javítására. E törekvés azonban még nem eléggé általános, elmarad a kül­piaci feltételek által támasztott követelményektől. Az építőipar jobban alkalmazkodik a kereslethez, terme­lése a számítottnál kevésbé csökken. A beruházási építés mér­séklődik, a felújítási-fenntartási és a lakosság részére végzett építés nő. Kedvezően változik az építőipar szervezeti rend­szere: kisebb, rugalmasabb szervezetek jöttek létre, és már több nagyvállalatnál is működnek önálló vállalkozási egy­ségek. A mezőgazdaságban a növénytermesztés mennyisége az aszály miatt kisebb az 1982. évinél, az állattenyésztésé meg­haladja azt. Gabonafélékből — főleg kukoricából — a terve­zettnél kevesebbet takarítanak be. Kisebb a tavalyinál a cu­korrépa, a burgonya, a zöldségfélék termésmennyisége. A ta­valyinál kevesebb, de minőségileg jobb bortermés várható. Az év végi szarvasmarha-állomány a tavalyinál várha­tóan kisebb, a sertésállomány nagyobb lesz. A vágósertés-ter­melés meghaladja mind az előző évit, mind a tervben szá­mítottat. A baromfitermelés az előző évit éri el. A mezőgaz­dasági nagyüzemek kiegészítő tevékenysége ez évben is di­namikusan nő. A mezőgazdasági termelés anyagi-műszaki megalapozása egészében kielégítő. A takarmányellátás összességében meg­felelő, a műtrágya-, növényvédőszer- és alkatrészellátás javult. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek transzferá­bilis rubelben elszámolt kivitele valamelyest nő. a konver­tibilis valutákban elszámolt kivitel várhatóan nem haladja meg a tavalyit. Az áruszállítás teljesítménye az igényekkel összhangban emelkedik. Lassú az előrehaladás a korszerű módszerek al­kalmazásában, a szállítás ésszerűsítésében, nem növekednek a hét végi rakodások, ezért időnként szállítási feszültségek kel­etkeztek. A távolsági személyszállítás jelentősen csökkent. A foglalkoztatottak száma az iparban, az építőiparban, a közlekedésben és hírközlésben csökken, a kereskedelemben és a nem termelő ágazatokban várhatóan nem változik, a mező- gazdaságban emelkedik. Budapesten és az iparosodott körze­tekben gondot okoz a munkahelyek betöltése. Ennek ellenére kevés jele van a munkaerő-gazdálkodás átgondolt javítására irányuló törekvésnek, munkaerő-felszabadítás csökkenő ter­melési színvonal esetén sem tapasztalható. A munkaszervezés színvonala sok helyütt alacsony. A lakosság pénzbevételeinek növekedése a tervezettnél gyorsabb. Mind a munkások és alkalmazottak átlagkeresete, mind a mezőgazdaságból származó bevételek meghaladják a számítottat. Megtörténtek a tervezett, a társadalmi juttatá­sokat növelő intézkedések. A fogyasztói árszínvonal emelke­dése megfelel a tervezettnek. Az egy főre jutó reáljövedelem és a lakosság fogyasztása az előirányzott csökkenés helyett eléri az 1982. évit. Élelmiszerekből az ellátás folyamatosan jó, iparcikkekből időnként választékban és mennyiségben egy­aránt hiány mutatkozik. A lakosság életkörülményeit javító fejlesztések általában a tervezettnek megfelelően vagy azt meghaladóan valósulnak meg. összesen 76 ezer, ezen belül 17 ezer állami lakás épül. A lakáshoz jutás lehetőségeit javítja a tanácsok érdemibb és gyakorlatiasabb lakásgazdálkodása. Nő a személyi tulajdonú lakásépítés, javulnak ennek feltételei. Az építkezéseket hát­ráltatja egyes építőanyagok gyakori hiánya. Az idén befejeződő kórházfejlesztések Komárom, Pest, Zala, Veszprém megye és a főváros ellátását javítják. A böl­csődei ellátottság — a demográfiai tényezők hatására is — gyorsan javul, a zsúfoltság csökken. Az óvodai helyek száma — a csökkenő gyermekszám miatt — a tavalyinál kevésbé emelkedik. Az általános iskolai tantermek száma — követve az iskolás korúak számának emelkedését — a tervezettet meghaladóan nő. Bővül a települések, illetve a lakások víz-, gáz-, csatorna- és egyéb közműellátottsága. A szocialista szektor beruházásaira a tervezettnél többet fordítanak, mennyiségük a számítottnál kevésbé csökken. A terven felüli teljesítés az állami és a vállalati döntésű beru­házások körében közel azonos nagyságrendű. A nagyobb tel­jesítéshez hozzájárult, hogy néhány nagyberuházás ez évi költ­ségeit alábecsülték, másoknál a korábbi elmaradásokat az idén pótolták, egyes berendezésekből előszállítás történt. Üzembe lépett a Paksi Atomerőmű 1. számú egysége, befeje­ződik a székesfehérvári könnyűfémmű, a Dunai Vasmű és a Lenin Kohászati Művek fejlesztése, a szovjet—magyar föld- gázvezeték III. szakaszának építése. A vállalatok körében fő­leg a tartalékalapok és a korábban felhalmozódott betétek felhasználása tette lehetővé a tervezettnél több beruházást. A készletfelhalmozás a tervben számítottnál valamivel kisebb lesz, a készletállomány kismértékben nő. Kedvezőt­len, hogy romlik a készletek összetétele. Nemzetközi gazdasági kapcsolataink ez évben is bővül­nek. A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege összességében javul. A transzferábilis rubelben elszámolt forgalomban a ki­vitel mennyisége erőteljesen, a behozatalé lassabban nő, a külkereskedelmi mérleg passzívuma csökken. A konvertibilis valutákban elszámolt forgalomban a kivitel mennyisége felül­múlja, a behozatalé nem éri el a tavalyit, a külkereskedelmi mérleg aktívuma a múlt évinél nagyobb. Áz 1984. évi népgazdasági terv fo céljai es előirányzatai A gazdasági munka fő célja 1984-ben is a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása, a nemzetközi fizetőképesség megőrzése, elért vívmányaink védelme és gyarapítása. A fő célok elérését az eddigieknél tartósabb gazdaságpolitikai in­tézkedések támasztják alá. Az egyensúlyi helyzet javítását az 1984. évi' népgazdasági terv a termelés hatékonyságának, szerkezetének és export­képességének javítására, a ráfordítások csökkentésére alapoz­za. Előirányozza, hogy a termelésben a kivitel részaránya nö­vekedjék, a fajlagos energia- és anyag-, különösen az import­anyag-felhasználás csökkenjen, a munka termelékenysége a termelésnél gyorsabban emelkedjék. Ennek útja egyfelől az export célú, valamint a drága behozatalt megtakarító terme­lés dinamikus fejlesztése, másfelől az energia- és anyagmeg­takarítást, a hulladékok és másodlagos nyersanyagok nagyobb arányú hasznosítását szolgáló programok és akciók követke­zetes végrehajtása. E célok és követelmények megvalósítá­sára átfogó, céltudatos és konkrét irányítási — szabályozási és gazdaságszervező — intézkedések történnek. Segíti az egyensúlyi helyzet javítását a belföldi felhasználás mérsék­lése is. Az 1984. évi népgazdasági terv legfontosabb előirányzatai 1983. = 100% Nemzeti jövedelem 101,5—102,0 Belföldi felhasználás 98,0—99,0 Ipari termelés 101,5—102,0 Országos építés-szerelés 97,0—98,0 Mezőgazdasági termékek termelése (az 1982. évihez viszonyítva) • 100,0—101.0 Lakossági fogyasztás 100,0—100,5 Egy lakosra jutó reáljövedelem 100,0 (Folytatás a 4. oldalon) Év vége előtt üzemeinkben Számjegyvezérlési gépek Nyírbátorban A nyírbátori Csepel Fúró­gépgyár magabiztosan tartja évek óta kivívott rangját Sza- bolcs-Szatmár ipari üzemei között. Ez évi számvetésük is jónak mondható. Árbevételi tervük 1983-ra 305 millió fo­rint volt, s ezt a tervet si­kerül túlteljesíteni. A Csepel Fúrgépgyárban olyan je­lentős értékű gépeket gyárta­nak, melyeknek darabjai egyenként is igen értékesek. Ilyen a peremeszterga, mely­bői egyetlen daraó 2,5 millió forintba kerül. Idén 15 ilyen gépet készítettek Nyírbátor­ban, főleg szovjet megrende­lésre. Radiálfúrógépből 158-aí szállítottak a megrendelők-* nek, melyek között a belföldi cégeken kívül ott található a Szovjetunió, Lengyelország, az NSZK, Jugoszlávia és Tö­rökország megrendelői is. Először szállítottak ebből a gépből Tajvanba is. A bemu­tatkozás a távoli országban jól sikerült. Nyírbátorban készül a Cse­pel Szerszámgépgyár alkatré­szeinek fele. A hegesztett szerkezetek gyártása igen ko­moly műszaki előrelépést je­Nagy pontosságú megmunkáló géppel készítik a fúrógépek alkatrészeit, (elek) lent, s a műszaki, technikai kultúra emelését követeli a nyírbátori gyártól. Kisebb részegységeket is gyártanak. A fúrószánházakat pedig Csepelre szállítják, hogy ott különféle gépekbe beépítve külföldre kerüljenek. A gyár vezetői javában munkálkod­nak a jövő évi terveken. Profiljukat bővíteni kíván­ják. Tervezik egy kooperációs szakosztály szervezését, amely bérmunkákat keresne, s azoknak piacot is biztosíta­na. Tudják, az elkövetkező időszakban csak akkor van lehetőség a fejlesztésre, ha ennek feltételeit időben meg­teremtik. Olyan terméket kell gyártani, amelynek pia­cot is tudnak szerezni. A to­vábblépést garantálja, hogy a jövőben a jelenleginél is magasabb szintű számjegy­vezérlésű gépek kerülnek Nyírbátorba. Ez pedig nem kis elismerés a fúrógépgyár­nak. (k. é.) 476 új ágy a megyei kórházban Több hely a szociális otthonokban Ha Szabolcs-Szatmár egész­ségügyi híjróatának fejlődé­séről akártmíL képet alkotni, afck,. nem elegendő egyikét esztendiStS-sSÉrnha venni — mélyebbre kell nyúlni az idő­ben. A negyedik ötéves terv­időszak kezdetétől lendült meg a fejlődés igazán — 1983-ig imásfél %áfcr kórházi ággyal gyarapodott például a me­gye. Ebbe bele tartozik az új kisvárdai kórház közel félezer ágya, a mátészalkai fejlesztés vagy éppen a megyeszékhely, Nyíregyháza előrelépése. Itt például néhány évvel ezelőtt bravúros gyorsasággal épült föl a Sóstói úti kórház új szárnya, vagy a Jósa András Kórház új épületei. A korsze­rű rendelőintézet létrejötte igen nagyot lendített a beteg­ellátáson — rendkívül nehéz körülmények között dolgoztak addig a régi rendelőkben. A megyei kórház Nyíregy­házán hatalmas összegű be­ruházás gazdája. Hétszáz­millió forintba kerül a fejlesz­tés, melynek első ütemében kiépítették a közműveket, a kiszolgáló létesítményeket, a mosodát, konyhát és 100 új ágy is létesült. A második ütemben 476 kórházi ággyal gazdagodik a megye. Az ak­tív ellátást biztosító osztá­lyok kerülnek az új létesít­ményibe, mely 1984 végére ké­szül el teljes egészében. Se­bészet, urológia, baleseti sebé­szet, szemészet kap itt ott­hont, központi műtők épül­nek. Lesz intenzív osztály, és itt kap helyet a baleseti sebé­szet betegfelvételi ambulan­ciája is. A központi diagnosz­tika lényegében már készen áll, az építők átadták — fo­lyik a műszerezés, szerelés. Űgj) tervezték, hogy a kis­várdai kórházhoz csatlakoz­va egy kétszáz ágyas szociá­lis otthon létesül. Ez a terv úgy módosult, hogy krónikus betegek ellátására alkalmas szárnnyá alakult az épület. 1984 decemberére ígérik az átadást az építők. A szociális otthonok építése viszont nem szenvedett csor­bát Szabolcs-Szatmárban. A tervek úgy szóltak, hogy mint­egy háromszáz új helyet lé­tesítenek a hatodik ötéves tervidőszak során. Nos, több lesz belőle, mivel Szakolyban már átadtak 100 helyet, Ho- dászon épül a kétszázötven személyt befogadó otthon — ebből száz hely készen is van. Ugyancsak száz idős ember számára épül otthon Tibor- szálláson, egy éven belül be­költözhetnek az első lakók. (tgy)

Next

/
Thumbnails
Contents