Kelet-Magyarország, 1983. december (43. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-24 / 303. szám
16 Kelet-Magyar#í*aág 1983. december 24. A sportújságírók 26. alkalommal választották meg az idén az év sportolóit. A nőknél Temesvári Andrea, a férfiaknál Kocsis Ferenc, míg a csapatversenyben az öttusa- válogatott került az élre. A legjobbak névsora: Nők: 1. Temesvári Andrea (teniszező), 243, 2. Géczi Erika és Povázsán Katalin (kajak- kenusok) 131, 3. Juha Olga (atléta) 107 szavazattal. Férfiak: 1. Kocsis Ferenc (birkózó) 194, 2. Guczoghy 'György (tornász) 186, 3. Budai Tamás és Vaskuti István (kajak-kenusok) 107 ponttal. A csapatversenyben: 1. öttusa-válogatott (Szombathelyi Tamás, Fábián László, Pajor Gábor, Buzgó Ferenc) 174, 2. gyorstüzelő pisztolyosváloga- tott 143, 3. vízilabda-válogatott 133 szavazattal. Nincs meg a Rímet Kupa Még halvány eredménye sincs azoknak az erőfeszítéseknek, amelyeket a brazil rendőr ség tesz az ellopott Rímet Kupa kézreke- rítéséért. Ismeretes, hogy a korábban ezt a trófeát három alkalommal megnyert brazil labdarúgók végérvényesen birtokolhatták. de már második alkalommal keltette fel a kupa a tolvajok figyelmét. A brazil sajtóban több nagy tekintélyű sportember nyilatkozott. Pelé, az egykori fekete gyöngyszem, aki mindhárom említett VB-győzelem részese volt. elmondta: ..Egyáltalán nem a tolvajokat hibáztatom azért, mert ellopták a Rímet Kupát. Sokkal inkább a brazil hatóságok hibájáról van szó, sőt. tovább megyek : a lopás egyenes következménye a brazil államban lévő szociális problémáknak.” Giulite Coutinho. a Brazil Labdarúgó Szövetség elnöke újabb ötmillió cruzeiro lefizetését helyezte kilátásba annak, aki értékes információkat ad a nyomozáshoz. Ez az összeg 5250 dollárnak felel meg, s a már korábban felajánlott 1050 dollárral együtt a nyomravezető több mint 6000 dollárt kapna. Kínai részvétel az olimpiákon A Kínai Népköztársaság első nagy nyári olimpiai bemutatkozására kerül sor a jövő évi Los Angeles-i játékokon. Hírek szerint 300 tagú sportküldöttséget indítanak 15 sportágban. A Pe- kingben rendezett nemzetközi Sajtóértekezleten elhangzott az is. hogy a jövő februári szarajevói téli játékokon öt sportágban lesznek kínai reprezentánsok. Az ázsiai ország sportolói a téli események közül az 1980-as Lake Placid-i olimpián már ott voltak. Az olimpiai részvétel mellett Kínának a nemzetközi sportvilágba való visszatérését jelzi, hogy 1990-ben Pekingben szeretnék megrendezni a XI. Ázsiai Játékokat. Jövőre számos nemzetközi tornát kívánnak lebonyolítani, így tornászok nagyszabású seregszemléjére kerül sor. rangos úszómezőnyt verbuválnak majd. és labdarúgótorna szervezéséről is szó van. A kínai sportvezetők külföldi edzők • meghívásával, szerződtetésével akarjak néhány sportág nemzeti válogatottjai tu- dásszinvonalát emelni, például labdarúgóedzőt hívtak meg Brazíliából. V. CSALÁDI HATTÉR NÉLKÜL EGÉSZEN BIZTOS, HOGY SZERÉNYEBB LENNE ÉLSPORTOLÓINK EREDMÉNYLISTÁJA. AZ ÉDESANYÁK, AZ ÉDESAPÁK, A TESTVÉREK, A FELESÉG, A FÉRJ, SŐT A GYEREKEK GONDOSKODÁSA. SEGITÖKÉSZSÉGE, EGY-EGY BIZTATÓ SZAVA IS NAGYON. DE NAGYON SOKAT JELENT. KÉTSÉGTELEN; A CSALADOK SPORT- SIKEREKÉRT VALÓ EGYÜTT- MULKáLKÖDASA FONTOS MÁSODPERCEKET. CENTIMÉTEREKET, KILÓKAT, GÓLOKAT ÉS PONTOKAT EREDMÉNYEZ. SEGÍT ANYA, APA ÉS A FIVÉR A nyíregyházi Kovács család mindennapjait hét éve az úszás határozza meg. Szinte minden a 14 éves Rita körül forog, aki a gondoskodást válogatottsággal, szépen csillogó bajnoki érmekkel és csúcsokkal hálálja meg. — Hajnalban kelünk, hiszen Ritának fél hatkor már indulnia kell edzésre — mondja az édesanya. Kovács Andrásné, aki a konzervgyár föpénztáro- sa. — Vagy a férjem, vagy én viszem kocsival a lakásunktól eléggé messze lévő jósavárosi 9-es iskola uszodájába. Ha busszal menne, ötkor már indulnia kellene. A szabadságunkat, a hét végi szabadnapokat is úgy osztjuk be. hogy figyelembe vesszük Rita edzéseit. versenj'eit. A hazai viadalokra, bajnokságokra rendszeresen elkísérjük, s ott izgul a család a lelátón a sikerért. Legutóbb például Szombathelyen voltunk, ahol Rita a Magyarország—NDK válogatott utánpótlásversenyen állt rajtkőre. — A kislányom hetente 11 edzésen vesz részt, kora reggel és este, az iskola után. Este hat óra körül ér haza. s akkor nekilátunk a tanulni- valónak. Segítek neki a tanulásban is, hiszen olyankor már a négyórás edzés, a hat-hét órás iskolai munkát követően érthetően fáradt . .. — Rita segítésében a fő érdem a feleségemé — szólt közbe az édesapa. Kovács András. __ Én ugyanis nem 'Nyíregyházán, hanem Leveleken dolgozom. oda járok ki mindennap. a tsz varrodai üzemegységének vagyok a vezetője. így bizony kevésszer tudok részt vállalni a pluszmunkából. Persze, amikor csak tudok, segítek. A feleségem egyébként már annyira megszerette az úszást, hogy elvállalta a megyei úszószövetség főtitkári teendőinek ellátását is. — ötéves koromtól úszók — válaszolta kérdésünkre Rita. aki a 9-es iskola nyolcadikos tanulója és az NYVSSC sportolója. — Ötször voltam már tagja az utánpótlás-válogatottnak, kétszer az IBV-n is jártam. Jövőre Kubában lesz az IBV, remélem én is ott leszek ?z indulók között. Bajnoki érmeim száma? Ügy hatszáz körül van. — Itthon, a családtól mindent megkapok ahhoz hogy jó versenyzővé váljak. A bátyám. Péter, aki 16 éves,- még a takarításból is kiveszi a részét. hogy én pihenhessek. Rám is fér, hiszen hetente 70 kilométert úszók az edzéseken. S emellett helyt kell állnom az iskolában is. a négyes körüli eredményt tartani akarom! UNOKÁRA VIGYÁZÓ NAGYMAMÁK A nyíregyházi Bodnár családban a feleség is és a férj is sportol. Bodnárné Csepregi Lenke a Nyíregyházi Volán- Dózsa NB 1 B-s, Bodnár János pedig az NYVSSC NB lies kézilabdacsapatámtk az erőssége. Kulcsjátékosok. a házi góllövőlista legjobbjai közé tartoznak. — Egymást segítve. sokáig olt akarunk lenni a pályán — fogalmazta meg a feleség. Lenke asszony, aki a nyíregyházi 2-es iskola testnevelő tanára. — Én egyébként most szülési szabadságon vagyok, november 27-én született a kislányunk, Kinga. Korábban, míg játszottam, ügyesen elosztottuk egymás között az otthoni teendőket. Amelyikünk éppen ráért, az intézte a bevásárlást, a takarítást. az ügyes-bajos dolgokat. — így lesz mard a továbbiakban is — bólogatott a férj. Bodnár János, aki a papírgyár szállítási művezetője. — Úgy tervezzük, hogy Lenke áprilisban már elkezdi az edzéseket, miközben persze ..gyesen” lesz. Felváltva vigyázunk majd a gyerekre. Már megérdeklöd- tem, az NYVSSC-néi délután 3-tól, a Volán-Dózsánál pedig 5-töl lesz az edzés. Ez nagyon kedvező számunkra, hiszen tudunk a gyerekkel törődni. Hét végén pedig segítenek majd a nagymamák, a feleségem szülei a Borsod megyei Szendrőről, az én szüleim pedig Nyírbogdányból. Azt hiszem örömmel vállalják majd. hiszen imádják az unokájukat. — Persze, hogy gyakran téma nálunk a kézilabda — felelte Bodnárné. — Ha van rá lehetőség, rendszeresen ott vaKovács Rita édesanyjával a kora reggeli, 6 órakor kezdődő edzésre indul. Édesapja is ki kísérte a kocsihoz. gyünk egymás meccsein. Itthon aztán megbeszéljük mi volt a jó, a rossz, hogyan lett volna jobb másképp. Kintről jobban lehet látni a dolgokat, mint benn a pályáról. Felér ez egy edzői szaktanáccsal. — Bizony, sok időt elvesz tőlünk az edzés, a játék — folytatta a férj. — Esténként lehet csak együtt a család, a hétvégeken sem mindig találkozunk. Gyakran megesett korábban, hogy ellentétes volt a Volán-Dózsa és az NYVSSC sorsolása, ha a feleségeinek itthon játszottak, akkor mi idegenben, s utaztunk szombaton, vagy vasárnap. — Igen. a családi szokással ellentétben. nálunk a sport miatt kevés a szombat-vasárnapi egyiittlét — fűzte tovább a mondatot a feleség. — Még szerencse, hogy Kinga télre érkezett, bajnoki szünet van. így minden szabad percünket vele tölthetjük. Ki sem mozdulunk a lakásból, amit egyébként augusztus 15-én kaptunk meg. az új. örökösföldi lakónegyedben. A karácsonyt is itthon, együtt ünnepeljük. PÖTSZÜLÖ A KLUB. A MUNKAHELY Persze, az élversenyzők kozott szép számmal vannak olyanok is, akik szüleik lakóhelyétől távol sportolnak, s hajadonok, nőtlenek. Krakom- perger László, az NYVSSC [. osztályú súlyemelője is közülük való. — Nekünk az egyesület, a szakosztályt patronáló bázisvállalat és a munkahely igyekszik pótolni a családi hátteret — felelte kérdésünkre a 25 éves versenyző, aki gávaven- csellői, szülei ott élnek. — A szülők helyett ők a szülők, rengeteg segítséget kapunk. Én például rendezett körülmények között, munkásszálláson lakom. Két ökölvívó a szobatársam. Ügyes-bajos dolgaimmal bátran fordulhatok munkahelyemhez. a MÁV vontatási főnökségéhez, vagy az egyesület vezetőihez, és az edzőmhöz* Együtt a Bodnár család, a gólerős az egyhónapos Kingával Rácz Andráshoz. Olyan még nem volt, hogy segítséget ne f kaptam volna. — Köztudott, egy súlyemelőnek nem könnyű az élelmezése. az orvosok által meghatározott kalóriát mindennap meg kell kapnia. Ebben nekünk szüléink helyett a szakosztályunkat patronáló húsipari vállalat segít. Ott ebédelünk, reggelizünk. az előírt kalóriamennyiség adott. A napi két edzés közötti pihenőidő is biztosított, sőt még • ideálisabb lesz, ha a súlyemelőterem melletti csarnokban elkészül a pihenőszobánk. — Természetesen azért mi sem nélkülözzük teljesen a családi hátteret. Az én szüleim Gávavenesellőről is rengeteg segítséget adnak ahhoz, ■hogy zavartalanul, készülhessek. Bármikor, bármiben számíthatok rájuk. Törődésük nélkül nemigen lettem volna I. osztályú súlyemelő. kézilabdázók kislányukkal, Szöveg: Bagoly Dániel Fotó: Gaál Béla A napi két edzés közötti pihenőidőt olvasással tölti a súlyemelő Krakomperger László GAÁL LAJOS A telefonvonal másik végén rövid szünet, utána kissé csodálkozó férfihang: — Nem értem. Én már harminc éve abbahagytam a versenyzést..Vagyis: mit akarhat tőle egy újságíró. Tényleg: — mit is? Tulajdonképpen semmi különöst. „Csak” beszélgetni egy kicsit Gaál Lajossal, a régi gárda egyik jelentős versenyzőegyéniségével, a nyugalmazott tanszékvezetővel. — Hol is kezdjem? — morfondírozott. — Már 1953-ban szorosabb kapcsolatba kerültem a sporttal. Éppen most ötven éve. amikor Csornán jártam iskolába .. . A 14 éves Gaál akkor még csak néhány rongylabdát fogyasztott el. Csak később állapodott meg egy-egy sportág mellett, atléti- záU. futballozott, hatodikos gimnazista korában aranyjelvényes tornász volt. A győri Czuczor Gimnázium tanulójaként vált igazán sokoldalúvá. Aztán 1937-től a testnevelési főiskola. Hamar kitűnt társai közül, számos sportágban jeleskedett. Ott kötött barátságot a kosárlabdával, másodéves korában a TF nagycsapatában játszott, egy év múlva pedig válogatott .lett/ Közben atlétikában és 'tornában I. osztályú versenyző volt. cselgáncsban és birkózásban is. ért el szebbnél szebb sikereket. A második világháború után befejezte elmaradt vizsgáit, testnevelő tanár lett. Megnősült, felesége szintén szakmabeli. Fel- szabadulást követően előbb Szekszárdra. majd Győrbe került, aktív tornászversenyző volt. közben részt vállal a helyi torna, kézilabda és atlétika fellendítésében. Munkássága során számos versenyzőt nevelt. A Szegedi Tanárképző Főiskola volt a következő állomáshelye, ahonnan 1967-ben került Nyíregyházára. — Hívtak, s én szívesen jöttem . hiszen tudtam, hogy olyan feladat vár rám. amely nagy jelentőségű. Testnevelő-tan ár-képzést kellett létrehozni, itt az ország legkeletibb csücskében. Üttörömunkát vállalt a testnevelési tanszék kialakításában, a személyi, tárgyi feltételek megteremtésében. Tény: a főiskola i.falain” belül eltöltött 13 esztendő során, a vezetése alatt álló tanszék nagyot fejlődött. Társadalmi pályafutásának gyöngysorából sok gyöngyszem színesebb, mint a többi. Itt van például az atlétika szeretete. Amióta nyugdíjas; azóta is a sportág vonzáskörében maradt. Stopperrel a kezében ott találjuk valamennyi atlétikai versenyen most is. — Hihetetlen, mit bír — mondja a felesége. — Szélben, hóban, fagyban ott van a pályán. E^az élete, erre tett fel mindent. — Nem lehet másképp — tette hozzá Gaál Lajos — csak így érdemes. — Azelőtt sohasem járt Szabolcsban, a Nyírségben, mégis „ittragadt” ... A kérdésre felnevet. — Alig vettem észre, valósággal elröppent az itt töltött évek sora. Ha visszagondolok, érzem gyönyörű feladat volt ez. bábáskodtam. ringattam egy intézmény bölcsőjét, amely országosan elismert centrum lett. Megszerettük ezt a várost, az embereket. ezért itt telepedtünk le, — Mivel tölti napjait? — Sokat olvasok, elsősorban szépirodalmi müveket. Ha kedvem van hozzá, rendezgetem pályafutásom írásos emlékeit. Aztán itt van közel a stadion, ellátogatok oda is. Lektormunkát is végzek. így tényleg nem unatkozom. Ha tehetem, ellátogatok a régi kollégákhoz is. — Egy témához illő kérdés: mi a véleménye az élsport mai helyzetéről? — Előrebocsátom — mondta ~- hogy véleményemmel sok tekintetben egyedül állok. Ott kezdem. ahol számtalanszor abbahagytam: hiányoznak a szug- gesztiv vezetők, kevés a fanatizmus a mai .versenyzőkben. Akii pedig ..ostorral” kell verni a több munkára, abból szerintem sohasem lesz úgynevezett ..menő“. — És — szőtte tovább megkezdett gondolatmenetét — itt vannak például az úgynevezett anyagi ösztönzők ... És persze van még rengeteg dolog, amiről lehetne beszélni. Olyan úton járnak, amelyet mások már kitapostak, az úttörésre nem vállalkoznak. Akik pedig nem tudnak újat hozni a sportba, azoktól szintén nem lehet túl sokat várni. A hatvannégy év elteltével visszanéz. Ma is ott kezdené, ahol annak idején^ gyermekkorában. Úgy néz ki. mint öt. tíz, tizenöt évvel ezelőtt. Sokszor megállítják :■ ..Mit csinálsz, hogy ilyen fiatal maradtál? ... " Egykori növendékei, kis falvakból is keresik, tanácsot kérnek tőle. — Amikor sablonosán azt kérdem tőle. miért? értetlenül néz rám. Hogy ezt kérdezni is lehet tőle. Tekintetéből kiolvashatom a választ: — Valami kicsiből, apró dologból szépet, jól csinálni. Jobbat. Aztán még jobbat. . . Mindenki annyit ér. amennyit a közösségért tesz . . . Gaál Lajos esetében ennyi az egész. Ez az ő ..ars poetica”-ja. Kovács György Az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. — Főszerkesztő: Kopka János. Főszerkesztő-helyettes: dr. Angyal SándDr. Olvasószerkesztő: Bürget Lajos és Marik Sándor. Tervezőszerkesztő: Dragos Gyula és Szabó György. Főmunkatárs: Seres Ernő. Belpolitikai rovat : rovatvezető Balogh József, munkatársak Házi Zsuzsa, Nábrádi Lajos, dr. Papp Dénes, Speidl Zoltán, Tarnavölgyi György és Tóth Kornélia. Gazdaságpolitikai rovat: rovatvezető dr. Lányi Botond, munkatársak Balogh Géza, Esik Sándor, Farkas Kálmán, Sipos Béla és Sztancs János. Kultúrpolitikai rovat: rovatvezető Páll Géza, munkatársak Baraksó Erzsébet, Mester Attila és Reszler Gábor. Fotórovat: rovatvezető Elek Emil, munkatársak Császár Csaba, Gaál Béla és Jávor László. Levelezési rovatvezető: Soltész Ágnes. Sportrovatvezető: Bagoly Dániel. Mátészalkai fiókszerkesztőségünk vezetője: Bartha Gábor. — Szerkesztőség: Nyíregyháza. Zrínyi Ilona u. 3—5. 4401. Telefon: 11-277, 11-425, 11-525, 11-846. A sportrovat telefonszáma: 10-329. Telexszám: a megyében 344. a megyén kívül 73—344. Postacím: Nyíregyháza, PL: 47, 4401. — Felelős kiadó: Mádi Lajos. Kiadja a Szabolcs megyei Lapkiadó Vállalat, Nyíregyháza. Zrínyi Ilona u. 3—5. 4401. Telefon hirdetésügyben: 10-150. Igazgató, főkönyvelő: 10-003. Pf.: 25. — Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hirlapkézbesítő postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hóra 34,— forint, negyedévre 102,— forint, fél évre 204,— forint, egy évre egyéni előfizetők részére 400.— forint, közületi előfizetők részére 408,— forint. — Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza. — Nyírségi Nyomda. Felelős vezető: Jáger Zoltán. — INDEXSZÁM: 25 959 HU ISSN 0133—2058.
