Kelet-Magyarország, 1983. december (43. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-23 / 302. szám
2 Kelet-Magyarország 1983. december 23. Összeült az országgyűlés téli ülésszaka • A törvénytervezet értelmében a társadalmi életben jelentős szerepet játszó ’kiemelkedő személyiségek köréből képviselőnek javasoltak egy részét — az országgyűlési képviselők mintegy tíz százalékát — az országos választási listán jelölnék és választanák meg. Jogaik és kötelességeik természetesen teljesen azonosak lennének az egyéni választókerületekben megválasztottak jogaival és kötelességeivel Visszahívásukról — a Hazafias Népfront Országos Tanácsának javaslatára — az országgyűlés döntene. A választási rendszerben bekövetkező lényeges módosulások szükségessé tették a szavazás módjának megváltoztatását is. A jövőben a választás alkalmával minden választópolgár három szavazólapot kap: egyet-egyet a választókerület országgyűlési képviselőjének, a helyi tanácstagnak, valamint az országos választási listán jelölt képviselőknek megválasztásához. A törvényjavaslat úgy rendelkezik, hogy a községi közös tanácshoz tartozó, s nem a közös tanács székhelyén levő társközségben a megválasztott tanácstag egyben a község elöljáróságának is tagjává válik; a törvénytervezet tehát e rendelkezésével a társközségekben bevezeti az elöljáróság intézményét. Tapasztalati tény, hogy a testületek működésének tartalmát a testületek tagjainak számát is befolyásolhatja A túl magas létszámú testületek nem válhatnak elég vita- és munkaképes fórumokká A törvényjavaslat azt indítványozza, hogy a tanácsi testületek létszáma jelentősen, mintegy 20—25 százalékkal csökkenjen. Az új testületi létszámok kialakításánál messzemenően figyelembe kell venni a helyi viszonyokat, a települések jellegét és a lakosság lélekszámút. Meggyőződésünk, hogy a törvényjavaslat, ha mindent megteszünk következetes valóra váltásáért, hasznosan fogja szolgálni a szocialista demokrácia további kibontakoztatásának ügyét — mondotta Markója Imre. A választási törvény vitája Dr. Gajdócsi István a BácsTCid-ur-) mpgVd’ T^n •'« -/' olnö ke, az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának elnöke a testület álláspontját tárta a képviselők elé. Bibók Istvánná, a móra- halimd Vörös Október Tsz szakmunkása kiemelte, hogy a tervezet — a társadalmi vitákat követően — már a közvélemény akaratát tükrözi. Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára elöljáróban arról szólt, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt megkülönböztetett figyelmet fordít társadalmunk politikai intézményeire. Az MSZMP XII. kongresszusa is működésük demokratizmusának erősítését tekintette az egyik legfontosabb feladatnak. A párt a társadalomban betöltött vezető szerepe folytán nagy figyelmet fordít politikai intézményeink sorában a nép- képviseleti testületek rendeltetésszerű működésére. Hivatásával együtt jár a gondoskodás arról, hogy az megfeleljen hazánk társadalmi viszonyainak, kifejezze szocialista közéletünk valóságos szükségleteit, a ma és a holnap igényeit, követelményeit. Ez a szándék közüggyé vált, általános egyetértésre, támogatásra talált a törvénytervezetről lefolytatott széles körű társadalmi vitákban, s megfogaLmazódott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának a párt Központi Bizottságához eljuttatott állás- foglalásában is — állapította meg a képviselő. Az új javaslatokról szólva kiemelte a kettős vagy többes jelölés általánossá tételét. — Ezt főként az indokolja — mondotta —, hogy amíg az elmúlt évtizedben társadalmunk számos területén továbbfejlődtek a szocialista demokrácia intézményei és tartalmi vonásai, addig a választások sok helyütt leszűkültek a szavazás mozzanatára, a voks leadására. Magának a szavazásnak is megvan természetesen a társadalmi jelentősége, mivel az állampolgárok számára azonban az általánosan elfogadott politika érvényesülésén túl az sem közömbös, hogy a politikát kik alakítják, képviselik, valósítják meg. A többes jelölés általánossá tétele tehát a személyes bizalomnyilvánítás lehetőségét gyakorlatilag kiteljesíti, intézményesen garantálja. — Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló új törvény megalkotása a szocialista demokrácia további elmélyítését, kibontakozását előmozdító fontos aktus. Kedvező lehetőséget teremt az állam- polgári aktivitás növelésére. E lehetőség valóra váltása azonban sokoldalú, felelős politikai munkát követel mindannyi ünktól. — Meggyőződéssel valljuk, hogy az új választójogi törvény elfogadása és gyakorlati alkalmazása népünk egységének összefogásának erősítésében újabb fontos állomás lesz. Ezért a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magam nevében annak elfogadását ajánlom a tisztelt országgyűlésnek — mondotta végezetül Korom Mihály. Dr. Bognár Rezső akadémikus, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem tanára kifejtette, hogy a jelölés a választási rendszer egyik legérzékenyebb és leg- felelősségteljesebb pontja, hiszen ez az első lépés abban a folyamatban, hogy valaki a népképviseleti testület tagjává váljék. Szentistványi Gyuláné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke felszólalásában rámutatott: az új törvényjavaslat alapján a választások továbbra is a népfrontpolitika keretében és szellemében zajlanak majd le. az eljárás valamennyi szakaszában számítanak a legszélesebb politikai mozgalomba tömörült erők, társadalmi és tömegszervezetek felelős közreműködésére. Simon Ernőné, a nagyatádi cérnagyár munkása a kettős és többes jelölésekről szólva megállapította, hogy az megnöveli a megválasztott tanácstagok és képviselők felelősségét. Erről nemcsak az elv helyeslése alapján, hanem gyakorlati tapasztalatok birtokában szólhatott, hiszen az előző ciklusban őt is kettős jelöltséget követően választották meg. Ezután Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára emelkedett szólásra. Bevezetőjében aláhúzta: egyetért a törvényjavaslattal, amely kiállta a széles körű társadalmi vita próbáját. A viták politikai tapasztalatait összegezve arról szólt, hogy a résztvevők méltányolták a párt kezdeményező szerepét, azt a törekvését, hogy fejlesszük tovább, korszerűsítsük választó- jogi törvényünket. A tanácskozások alkalmával a nép- frontaktivisiták sohasem mulasztották el tudatosítani, hogy a kezdeményezés érdeme a Magyar Szocialista Munkáspárté. Ennek politikai jelentősége kétségbevonhatatlan: hiszen, akik szót kértek, párttagok és pártonkívüliek, tisztában voltak, hogy jelenlétükkel és véleményükkel gyakorlatilag „visszaigazolják”, mintegy elismerik az MSZMP irányító szerepét, s megerősítik azt a kívánságukat, hogy szeretnék, ha ez továbbra is így lenne. Mindez arra utal, hogy hazánkban megvan a szocialista nemzeti egység, alapvető elvi kérdésekben osztatlan a nézetazonosság, s nincs, nem létezik egyetlen olyan társadalmi csoport sem, amely az alkotmányon kívül, lefektetett premisszáinkon kívül keresné gondjai megoldásának lehetőségét. Magyarán: az elmúlt 25 évben kikovácsolódott társadalmi szerződés — párt és nép között — él, érvényben van és fennmaradása kívánatos. Pozsgay Imre a Hazafias Népfrontnak arról a szerepéről beszélve, amelyet betölt- het a választójogi törvény eredményes gyakorlati alkalmazásában, elmondta: a viták során ta/lálkozni lehetett a népfrontmozgalmat lekicsinylő megjegyzésekkel is. A Hazafias Népfront nem választásokat „kiszerelő” szervezet, hanem olyan mozgalom, amely nemzeti programma emeli az MSZMP politikáját — hangsúlyozta, majd arról szólt, hogy a képviselők, akik most is élvezik az állampolgárok bizalmát, zömmel jól, magas színvonalon dolgoznak, s így nincs okuk arra, hogy tartsanak a kettős, illetve többes jelöléstől, a megmérettetéstől. A vitában több képviselő nem jelentkezett felszólalásra, ezért az elnök ismét az igazságügy-min is zternek adta meg a szót. Dr. Markója Imre válaszában mindenekelőtt megköszönte a képviselők felszóla- lásadt. Ezekben a véleménynyilvánításokban — mondotta — a törvényjavaslat támogatása mellett sok olyan értékes gondolat is elhangzott, amely már a jövőre mutat, és a törvény majdani jó végrehajtását szolgálja. Külön megköszönte az MSZMP Központi Bizottsága, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, valamint az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága nevében elhangzott hozzászólásokat. Az egyik képviselő észrevételére válaszolva a miniszter úgy vélekedett, hogy a jelöléstől való visszalépés megoldása a gyakorlatban nem jelent gondot. Többféle mód- ja-fajtája lehet a megoldásoknak, ezért minden esetet belefoglalni a törvénybe nem lenne érdemes, hiszen az túlbonyolítaná az egész választójogi szabályozást. Végezetül a miniszter ismételten kérte, hogy az országgyűlés fogadja el a beterjesztett törvényjavaslatot, illetve a felmerült kérdésekre adott válaszát. Ezután határozathozatal következett. Az országgyűlés először elfogadta a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelentésében foglalt — előzetesen a képviselők között szétosztott — módosításokat, amelyek részint a törvényjavaslat szövegpontosító indítványait tartalmazták, részint pedig a választások lebonyolításának egyes kérdéseire vonatkoztak. Az országgyűlés ezt követően az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és — a már megszavazott módosítással — részleteiben egyhangúlag elfogadta. Napirend szerint a Magyar Népköztársaság 1984. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása következett : Hetényi István pénzügyminiszter emelkedett szólásra. A képviselők megszavazzák az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot. (Fotó Mi- kó László — Telefotó) Gazdaságpolitikai követelmény fizetőképességünk megőrzése Hetényi István: — Az állami köllsegvetes tervezetét a kormány az idei év tapasztalatait hasznosítva és a jövő évi várható körülményeket mérlegelve terjeszti az országgyűlés elé. A benyújtott javaslat összhangban van az 1984. évi tervnek a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága december 7-i ülésén jóváhagyott irányelveivel. — Minden jel arra mutat, hogy a feszült nemzetközi légkör, a megromlott kelet- nyugati viszony, a továbbra is ingatag, zavarokkal küszködő világgazdaság, a KGST- tagországok közös gondjai 1984-ben is igényes és súlyos feltételeket szabnak a gazdasági munka számára, és néhány vonatkozásban a korábbiaknál is több bizonytalansággal terhelik azt. Az ismert nemzetközi körülmények, nemzeti érdekeink arra köteleznek bennünket, hogy folytassuk és fokozzuk erőfeszítéseinket a békért, járuljunk hozzá a szocialista országok közösségének erősítéséhez, tegyünk eleget a Varsói Szerződésben vállalt kollektív védelmi kötelezettségeinknek, és növekvő gazdasági teljesítménnyel erősítsük belső politikai helyzetünket és hazánk nemzetközi tekintélyét. — Jövő évi gazdasági feladataink meghatározásakor immáron öt éve abból a tartós, alapjában változatlan gazdaságpolitikai követelményből indulunk ki, amelynek lényege fizetőképességünk megőrzése, elért vívmányaink védelme. Idei gazdálkodásunk igen lényeges eredménye, hogy 1983-ban is megőriztük az ország nemzetközi fizetőképességét. Sikerült jelentősen emelni a kivitelt és mérsékelt színvonalon tartani á behozatalt. A külkereskedelem pozitív egyenlege tovább növekedett. Továbbra is megőriztük a lakosság reáljövedelmének és fogyasztásának eddig kialakult színvonalát. A tervezett keretek között alakultak a fogyasztói árak, teljesítjük a lakások, az általános iskolák és kórházak építésének terveit. A költség- vetés bevételei és kiadásai is — nagy vonásokban — a terv szerint alakulnak, sőt lehetséges, hogy az ez évi költségvetési hiány a jóváhagyottnáí kisebb lesz. — Látjuk azonban a gyenge pontokat is, ahol érezhető javulást kell jövőre elérni. A külkereskedelmi egyenleg javulása nem éri el idén teljes mértékben a tervezettet, és ebben nemcsak külső okok játszanak közre, hanem exportképességünk nem kellő mértékű javulása is. Az irányító munkának nem minden vonatkozásban sikerült a teljesítményeket és a jövedelmek elosztását a terv által megszabott, igen szigorú követelményeknek megfelelően összehangolni és a belföldi felhasználás — mindenekelőtt a beruházások — jócskán meghaladják a tervezettet. — Az állami bevételek tervezésekor a népgazdasági tervvel összhangban arra építünk, hogy a nemzeti jövedelem összehasonlító áron másfél—két százalékkal, folyó áron számolva pedig mintegy 8 százalékkal emelkedik. Figyelembe vesszük a kiadások tervezésekor azt a körülményt is, hogy a nemzeti jövedelem belföldi felhasználása összehasonlító áron az ideinél kisebb lesz, illetve folyó árakon csak körülbelül 5 százalékkal növekedhet. — A jövő évi költségvetést a kormány úgy dolgozta ki. hogy az megfeleljen három fontos követelménynek. Biztosítsa, hogy az állami bevételek és kiadások a népgazdasági terv fő céljainak, előirányzatainak megfelelően csoportosítsák át a végső jövedelmeket. A bevételek és a kiadások fokozottabb összhangjával a fő célok megvalósítására jobban orientáló szabályozók megállapításával segítse a költségvetés a nép- gazdasági egyensúly további megszilárdítását. És végül, de nem utolsósorban: a költség- vetési intézmények takarékos gazdálkodással legyenek képesek alapvető feladataik ellátására. — A költségvetés tervezett bevételei 563,2 milliárd forintot, kiadásai pedig 566,7 milliárd forintot tesznek ki. A tervezett hiány kisebb az idei évre tervezett 10 milliárd forintnál. A bevételek 4,5 százalékkal, a kiadások körülbelül 4 százalékkal nőnek az idei várható szinthez képest. — Továbbra is megteremtjük a feltételeit annak, hogy a lakosság reáljövedelme és a fogyasztás az idei színvonalat elérje, megőrizzük ezek színvonalát. A lakosság pénzbevétele 8 százalékkal növekszik, a fogyasztói árszínvonal 7—8 százalékkal fog emelkedni. A munkabérek növekedése kisebb mértékű lesz. mint az összes pénzbevételé, viszont ennél jóval gyorsabban nőnek a társadalombiztosítási kiadások, illetve a szociális juttatások. Az árszínvonal tervezett alakulásában közrejátszik, hogy a vásárlóerő és az árualapok egyensúlyának fenntartása, a piaci és a hatósági árak elszakadásának elkerülése, valamint a fogyasztói árkiegészítés csökkentése végett központi árintézkedéseket is tervbe veszünk. A lakosság jövedelme és fogyasztása csak úgy érheti el az idei szintet, ha a beruházásokat jövőre is tovább mérsékeljük. A gazdaságban van annyi lehetőség és tartalék, hogy a tervezett beruházási szint mellett javuljon a hatékonyság addig is, amíg újra növelhetők lesznek a beruházások. *’ no — A költségvetési kiadások 53 százalékát az intézmények és a társadalombiztosítás kiadásai teszik ki. A kiadási előirányzatok a szűkre szabott lehetőségek mellett is hozzájárulnak az életkörülmények javításához, a sók irányú állami kötelezettségek teljesítéséhez. A társadalombiztosítási ellátás jövőre is a költségvetés legdinamikusabban növekvő kiadási tétele. A kiadások 119 milliárd forintra fognak rúgni. A nyugdíjasok számának növekedése, az újonnan nyugdíjazottak magasabb keresete, a nyugdíjak évi rendszeres emelése, valamint az ez évi, a családi pótlékot és egyes nyugdíjakat növelő intézkedések hatására a kiadások 9 százalékkal nőnek, és az átlagnál alacsonyabb nyugdíjak és családi pótlék vásárlóerejének védelmében további intézkedéseket teszünk. — Az egészségügyi és szociális célú kiadás 30 milliárd forintot tesz ki, e kiadások 8 százalékkal fogják meghaladni az idei várható szintet. — A kórházi ágyak száma további 1200—130Ó-zal nő, és 1984-ben számuk meghaladja a 100 000-et. Jövőre elkészül a felújított traumatológiai intézet, s az új mentőközpont, de új ágyakon fogadhat be(Folytatás a 3. oldalon)
