Kelet-Magyarország, 1983. december (43. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-23 / 302. szám
1983. december 23. Kelet-Magyarország 3 (Folytatás a 2. oldalról) tegeket a győri, egri, valamint a tatabányai kórház is. A betegellátást szolgálja az egészségügyi szakdolgozók számának emelése, a kórházi ágyak mellett dolgozó három műszakos ápolónők kedvező bérezése. — Oktatási, kulturális kiadásokra 46 milliárd forintot, axr ideinél ugyancsak 8 százalékkal többet fordítunk. Továbbra is kiemelt feladat az átmenetileg megnövekedett létszámú korosztályok megfelelő oktatásának, nevelésének biztosítása. A jövő tanévben mintegy 17 ezerrel emelkedik az általános iskolai tanulók száma. Az osztálytermek száma ezerrel nő és ennek köszönhetően a váltakozó tanítás mértéke kismértékben csökkenthető lesz. Az általános iskolába járó tanulók 46 százaléka fog már napközi otthoni ellátásban részesülni, és ezenkívül mód van szervezett, kedvezményes étkeztetésre a vendéglátóipar üzemeiben is. Az általános iskolai kiadások 11 százalékkal emelkednek. A gyermek- és az ifjúságvédelemre __fordított kiadások emelkedése 9 százalék. A növekmény többek közt a hivatásos pártfogók és a nevelőszülői felügyelők létszámának bővítését, "Z állami gondozásba vett gyermekek intézményi ellátásának javítását szolgálja. — Feszítő társadalmi gondunk és kiemelt feladatunk továbbra is a lakásépítés. Az új lakásgazdálkodási szabályok alkalmazásának tapaszSőrés István Az állami költségvetés vitájában felszólalt Sőrés István, Szabolcs-Szatmár megye 10-es választókerületének képviselője. Bevezetőben Szabolcs- Szatmár megye gazdasági eredményeiről szólt, amelyek megvalósítását jól segítette a lakosság társadalmi munkája. Elmondta, hogy a megyei tanács által létesített tanácstagi alapot megháromszorozta a lakosság hozzájárulása a közös feladatok megoldásához, ezért javasolta, hogy az országgyűlési képviselők is rendelkezhessenek egy bizonyos összeg felett, amelyből választókerületük gondjain enyhíthetnének. Szólt a képviselő szülővárosa, Nyírbátor fejlődéséről, s beszélt a gondokról is. Elmondta, hogy kevés az óvodai helyek és az általános iskolai tantermek száma, gondot jelent a városban, hogy a szakmunkásképzés mostoha körülmények között folyik. Jelenleg hat tanteremben és hat szükségtanteremben 550 tanulót oktatnak, de nem megoldott a munkás- élelmezés és a vendéglátás sem. Elmondta, hogy az talatai kedvezőek. A Lakásépítésre fordítható állami pénzeszközök csökkenése ellenére a tanácsok meggyorsították, javították a terület- előkészítést, a telekellátást, és minden feltétel megvan arra, hogy jövőre a tervezett 70—74 ezer lakás megépüljön. A lakbéremelés végrehajtása zökkenőmentes volt, ebben a fokozatosság és a leginkább rászoruló rétegek számára bevezetett szociális támogatás is közrejátszott. — Az 1984. évi költségvetés előirányzatai lehetővé teszik, hogy hazánk olyan gazdaságpolitikát folytasson, amely az elmúlt évekhez hasonlóan a jövő évben is támogatásra találhat a szocializmus építését igenlő minden állampolgár részéről és kivívja további nemzetközi megbecsülésünket — hangoztatta a pénzügyiminiszter. A költségvetésről szóló vitában elsőnek Hajner Imre, az országgyűlés terv- és .költségvetési bizottságának tagja szólalt fel, s . elfogadásra ajánlotta a tervezetet. Részt vett a vitában dr. Boza József, Szabó István, Kőkuti Ferencné, Stadinger István és Kovács László országgyűlési képviselő. Szólásra emelkedett Sőrés István s zabol assza tmári képviselő, a Növényolajipari Vállalat nyírbátori üzemének művezetője is. A felszólalások után'az országgyűlés téli ülésszakának első napja — amelyen a tanácskozást Apró Antal, Cser- venka Ferencné és Péter János felváltva vezette — befejeződött. felszólalása évente megrendezett zenei tábor és a zenei napok rendezvénysorozata növelte Nyírbátor hírnevét, sok idegent vonzanak a város műemlék templomai és múzeuma, de sem szállást, sem megfelelő vendéglátást nem tudnak számukra ^biztosítani. Kérte, hogy a jövőben jobban segítsék a Város szakközépiskolai gondjainak enyhítését, a vendéglátási és szállodai gondok megoldását. Télre készülnek a vízügyiek A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság elkészítette a téli védekezési tervét. A •tervet részben a tapasztalatokra, részben az új technikára alapozták. A védelmi osztag létszáma száznyolcvan. De gyakorlatilag valamennyi szakmunkásnak és segédmunkásnak fhunkát biztosítanak a téli hónapokban is. Az igazgatóság 617 kilométer hosszú területen védekezik az esetleges téli, kora tavaszi károk — jégtorlasz, árvízveszély — ellen. Ezenkívül 33 kilométer hosszúságú az úgynevezett másodrendű védekezési terület. Utóbbi nagyobb részt a községi ' körgátakat jelenti. Az igazgatóság kijelölt dolgozói osz- taggyakorlattal, őszi szemlével és különböző ellenőrzésekkel készültek fel a téllel járó feladatokra. Az új beruházások is munkát adnak ezekben a hetekben. Szabolcsveresmart térségében új tározót épít az igazgatóság. Az ide kapcsolódó tápcsatorna építését a téli hónapokban is folyamatossá teszik. A tiszai ki-beeresztő zsilip előre gyártása szintén folyamatos munkát ad. December elején Záhony és Ti- szabercel között elkezdték a csatorna kotrását. Ha nem fagy be a csatorna, tovább folytatják a kotrást. Több helyen, például Tiszavid mellett a hullámteret rendezik és fát termelnek ki. Batárpatakon, Uszka közelében a töltést erősítik. Javítják a talajt a jánkmajtisi és a tiszabecsi határban. Néhány községben a közművesítésen dolgoznak. Az igazgatóság gépkezelőinek többsége a téli gépjavítást segíti majd. Az asztalosok, az ácsok bedolgozóként a nyírbogát! tsz megrendelésére készítenek különböző faipari termékeket. ülésezik a megyei tanács. (Jávor László felvétele) Á jövő évi költségvetés és fejlesztés a megyei tanács előtt Előtérben az egészségügy és az oktatás A Szabolcs-Szatmár megyei Tanács tegnapi ülésén a legfontosabb napirendi pont a megye 1984. évi költségvetési és fejlesztési tervének megtárgyalása és elfogadása volt. László András megyei tanácselnök-helyettes terjesztette a tanácstagok elé a tervezetet. A költségvetési összegek nagyobb része központi hozzájárulásból származik, összesen 4 milliárd 171 millió forintot tesz ki, és több mint tíz százalékkal magasabb az ideinél. Kultúrára 1,7 milliárd Igen tekintélyes rész jut az egészségügyi és szociális feladatok ellátására: egymilliárd forint. Ez többek között azt jelenti, hogy megnyitják a hodászi szociális otthont száz idős ember előtt, terven felül alakítanak ki három új iskolaorvosi körzetet, s a megyei kórhában lényegében befejeződik a rekonstrukció, több száz új ágyat kap a kórház. A kulturális ágazat „viszi el” a legtöbb pénzt a megyei költségvetésből: 1 milliárd 766 millió forintot. Ebből milliókat fordítanak az oktatásiszakmai program folytatására, másfél száz új szakmun-" kástanuló felvételére nyílik mód, és új gimnáziumi helyeket is teremtenek. ■Fejlesztésre — zömmel új beruházások megindítására — egy és negyed milliárd forint áll Szabolcs-Szatmár tanácsainak rendelkezésére. Csaknem felére csökkent az állami lakásépítések központi támogatása, ezért a tervezett 550 helyett jövőre mindössze 283 tanácsi lakást adnak át a megyében. A csökkenést a magánerős lakásépítések fokozott támogatásával kívánják ellensúlyozni — hangzott el a tanácsülésen. — 1984-ben is jelentős összegeket fordítanak a nagyobb lakásba költözés támogatására, valamint a telekellátási gondok enyhítésére. A fiatal házasok lakáshoz juttatása segítésére 10 milliós külön alapot hozott létre a tanács, ennek elosztásáról év közben döntenek. Az egészségügyi beruházások közül jelentős a tiborszállási és a hodászi szociális otthon építése, valamint a nyíregyházi örökösföldi lakótelep egészségügyi létesítményeinek megkezdése. Folytatódik az általános iskolai tanterem- építési program: 92 új terem épül, ezek közül a legtöbb az örökösföldi 30 tantermes iskolában. Huszonegy új terem már meglévő iskolákhoz épül. Ennek ellenére még mindig gond lesz a gyerekek elhelyezése, ezért a napközis termek egy részét is igénybe kell venni a tanításhoz. Űj iskolák építésének megkezdése is szerepel a tervben — Bakony, Kálmánháza, Nyírkárász, Nyírtura, Tuzsér — ezek átadása később várható. 1984- ben 700 óvodai hellyel gyarapodik a megye, ám ebből lényegében csak a 200 nyíregyházi gyerek számára épített óvoda a valóban új, a többi hely régi, elavult épületek megszüntetésével jár együtt. Igen fontos, hogy a középiskolai oktatás feltételei is javuljanak, ezért például Mátészalkán megkezdik a gimnázium bővítését, Nyíregyházán pedig egy új középiskolai kollégium építését. A kereskedelmi fejlesztésekre szánt pénzből többnyire az új lakótelepek bolthálózatát gyarapítják. Jó hír az utazóknak: jövőre megkezdik az új nyíregyházi autóbuszpályaudvar építését. Vita az előterjesztésekről A tervezet vitájában felszólalt Erőss Károly tanácstag, és javasolta, hogy a magánerős építésekhez biztosított telkek elosztásánál vegyék figyelembe a kérelmezők szociális helyzetét (ők kapják az olcsóbb telkeket), illetve jobban támogassák a fiatal építkezőket. Véleménye szerint gyorsítani kell a vállalati lakásépítési támogatások odaítélését, mert ebben még sok a bürokratikus vonás. Mint a Volán vállalat igazgatója, azzal a kéréssel fordult a megyei tanács tagjaihoz, hogy a jövőben fokozottabban kísérjék figyelemmel választókörzetük közlekedését, és továbbítsák a Volánhoz a lakosság véleményét, kéréseit, hogy azokat figyelembe vehessék a menetrend készítésénél. Aggodalmát fejezte ki a települések szennyvizének és hulladékainak sorsa felett — ezek elhelyezése sok helyen nincs megoldva. Nagy Béla tanácstag elégedetten nyugtázta felszólalásában azt, hogy széles körű, vitáktól sem mentes előkészítés jellemezte a jövő évi terv elkészítését — a szakemberek nem kész lezárt, anyagot tártak a tanácstagok és a megkérdezett szervek képviselői elé, hanem valóban figyelembe vették azok véleményét, javaslatait. Beszélt a 80 ezer forintos megyei tanácstagi alapról is — nagyon hasznosnak ítélte, mivel ha nem is túl nagy összeg, de helyi kiegészítéssel és a lakosság társadalmi munkájával sok-sok bosszantó hiányosságot lehet így megszüntetni. (Losonczi Béla tanácstag konkrét példával egészítette ezt ki: körzetében autóbuszvárók, járdák épültek a tanácstagi alap felhasználásával.) Nagy Béla a továbbiakban aggodalmának adott hangot, hogy 1984-ben nem fejeződik be a megyei kórház bővítése. Válasz a felszólalásokra László András elnökhelyettes válaszában elmondta, hogy az előterjesztésében említett 10 milliós külön keretből éppen a kiskeresetűek és a fiatalok építkezéseit kíván» ja támogatni a megyei tanács. Ami a hulladéktárolást illeti — mondta Erőss Ká- rolynak válaszolva — erre a célra megyei pénzből három és fél millió forint jut. Ez nem sok, de helyi segítséggel némileg enyhíthetők a gondok. A tanácstagi alap létesítését 1984-re is betervezték, mivel nagyon hasznosnak bizonyult. Egyetértett Nagy Bélával abban, hogy a jövő év elején összegezni kell az alap idei felhasználását, és értékelni az elvégzett társadalmi munkát. A megyei kórház bővítésével kapcsolatban elmondta, hogy remélhetőleg az építkezés befejeződik az év végére, ám a műszerezés, szerelés miatt előreláthatólag csak 1985-ben fogadhatja a betegeket az egész létesítmény (az ugyanis elképzelhető, hogy részlegesen már jövőre munkába állhatnak egyes osztályok.) A vita után a tanács a költségvetési és fejlesztési tervet egyhangúlag elfogadta. Nagyközségek irányítása A tanácsülés napirendién szerepelt még az a rendelet- alkotási javaslat, mely Nagy- kálló, Rakamaz, Űjfehértó, Csenger és Záhony tanácsainak irányítását közvetlenül a megyei tanácsra ruházza. Itt felszólalt Csorna Tiborné tanácstag, aki elmondta, hogy választóinak véleménye szerint Baktalórántháza is hasonló helyzetet érdemelt volna. Javasolta, hogy ha most nem is, később feltétlenül foglalkozzon ezzel a tanács. Fábián Lajos felszólalásában kifejtette: a járások megszüntetésének előkészítésére véleménye szerint kevés idő állt rendelkezésre, késtek a hivatalos jogszabályok is. Ügy véli — mondta —, hogy nemcsak öt, hanem több nagyközséget kellett volna megyei irányítás alá helyezni. Dr. Csatáry Ernő, a tanács vb-titkára válaszában elmondta: a megyei tanácsnak nincsenek meg a tárgyi és a személyi feltételei arra, hogy több nagyközség irányítását vállalja. Dr. Tisza László megyei tanácselnök hozzáfűzte: az aggodalmak érthetőek, hiszen nagy változás ez a köz- igazgatásban. A jelenleg el- döntötteknél többet egyelőre a megyei tanács nem tehet — a „tanulóidő” után kiviláglik, hogy miként lehet továbblépni. Ezt követően a tanács a határozatot (egy tartózkodással) elfogadta. A megyei tanácsülés ezután előterjesztést fogadott el a megszűnő járási hivatalok elnökeinek felmentéséről, döntött a megyei tanács gazdasági osztályának megszűnéséről, s egy új ellátó szervezet létrehozásáról. Határoztak a tanács tagjai arról, hogy 1984. január 22-re Nyíregyháza 4-es számú választó- kerületében időközi tanácstagi választást tűznek ki. Végül az ülés egyéb ügyekben döntött. ★ Csütörtökön ülést tartott a Nyíregyházi Városi Tanács, és többek között megtárgyalta a megyeszékhely jövő évi költségvetési és fejlesztési tervét.
