Kelet-Magyarország, 1983. december (43. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-21 / 300. szám
1983. december 21. Kelet-Magyarország 3 Válasz nélkül E gyszerre vagyunk munkavállalóik és tulajdonosok. Miközben kötelesek vagyunk teljesíteni a munkahely által megszabott feladatainkat, alapvető jogunk részt venni a munkahelyünket — tehát bennünket "is — közelebbről érintő kérdések megvitatásában, sőt egész sor kérdés közvetett vagy közvetlen eldöntésében. Naivitás lenne persze azt képzelni, hogy a jogoknak és a kötelezettségeknek ez a kettőssége mindig és mindenütt valamiféle idillikus összhangban érvényesül, hogy nincs már vállalat, ahol inkább csak az egyiket vagy a másikat tartják számon. De az óhajtól függetlenül: ahhoz, hogy akár munkahelyi kötelességünknek, akár pedig állampolgári jogainknak maradéktalanul eleget tehessünk, a megfelelő szervezeti keretek, formák, továbbá a tárgyi és emberi feltételek is elengedhetetlenek. „ Ahol rossz az anyagellátás, ahol nincs összhang a dolgozók szakképzettsége és munkája között, ahol nem a legmegfelelőbbek töltik be a vezetői posztokat, ott a legnagyobb igyekezettel sem végezhető jó munka, nem tehetünk eleget munkaköri kötelezettségeinknek. Nélkülözhetetlen a feltételek biztosítása a munkahelyi jogok érvényesítésében is. Az üzemi demokráciát elvileg mindig fontosnak tartottuk. Az irányítás túlcentralizálása azonban jó ideig még a vállalati vezetők számára sem tette lehetővé, hogy érdemben beleszólhassanak „ a vállalat munkájába. A gazdaságirányítás bevezetett változásai az üzemi demokrácia kiteljesedéséhez is jobb körülményeket teremtettek. Lehetővé, egyszersmind szükségessé vált, hogy élettel, tartalommal telítődjenek a dolgozók fórumai. A műszaki fejlesztés, a bérezés, a szociális létesítmények építése, a munkafegyelem, az anyagi ösztönzés, rendre-sorra olyan témáig amelyek megvitatásában és eldöntésében a vállalati vezetők mellett az egész dolgozó kollektíva szerepe fontos. Egy üzemszociológiai vizsgálat során tizennégy ipari és kereskedelmi vállalat több ezer dolgozója mondta el véleményét. A megkérdezettek kétharmada érzékeli, hogy az üzemi szak- szervezeti szervek kikérik a ■ dolgozók véleményét, képviselik a dolgozók érdekeit, és megfelelő tájékoztatást nyújtanak erről a képviseletről, míg a válaszolók egyharmada hiányolja ezt. Az üzemi demokrácia lényeges fóruma a termelési tanácskozás, ám — amint ezt a vizsgálat megállapította — a termelési tanácskozásokon elhangzott javaslatoknak, észrevételeknek csupán negyven százalékára érkezik válasz, azokra sem mindig megfelelő. A vizsgálattól függetlenül is gyakori a panasz, hogy nem veszik mindenütt komolyan a dolgozók javaslatait, legfeljebb a döntés után kérdezik meg a véleményüket. E zek a bírálatok természetesen az egyik vállalatra jobban, másutt kevésbé érvényesek. Annyit azonban feltétlenül jeleznek, hogy a vállalati dolgozók fontosnak tartják az üzemi demokráciát, arra törekedve, hogy gyakorolhassák munkavállalói és tulajdonosi jogaikat, kötelezettségeiket. F. J. Mérlegek gyógyítói Tizedik éves fennállását ünnepli a jövő évben a fehérgyarmati mérlegszerviz. A városi tanácstól kapott Sport utcai árvízi barakkban ma már a legkorszerűbb száloptikai árkijelzős mérlegeket javítják. Rendszeresen tartják a kapcsolatot a hódmezővásárhelyi METRI- POND-dal, hogy a legújabb mérlegeket is ismerjék. Javítanak, karbantartanak Debrecenben az élelmiszer- és vegyiáru nagykereskedelmi vállalatnál, a konzervgyárnál, az állatforgalmi és húsipari vállalatnál; Nyíregyházán a Taurus gumigyárban, a konzervgyárban, Tiszavasváriban az Alkaloidában, Kisvárdán a HUNNIACOOP-nál. Hajdú és Szabolcs áfész-üzleteinek felénél is ők a beteg mérlegek gyógyítói. A fejlődést jelzi, hogy a korábbi 2—3 milliós szolgáltatással szemben, ez évben 4,5 milliós szolgáltatást teljesítettek. Csizma exportra Szovjet megrendelésre gyárt 60 ezer pár rövid szárú csizmát, valamint 35 ezer pár női félcipőt ara- kamazi Racita Cipőipari Szövetkezet. Kovács Erzsébet az exportra készült női csizmákat csomagolja. (Császár Csaba felvétele) Az elmaradt prémium Csengerújfaluban a jövőt tervezik Nem akármilyen ágazatról van szó, hiszen a tejtermelés évente átlagosan meghaladja a 4500 litert és a többi termelési mutató miatt sem kell szégyenkezniök. Nem véletlen. Idestova tizenöt éve kezdődött meg az a munka, amely a korszerű állattartás megvalósítását tűzte ki célul. Az új telep, amelyet építettek, már akkor 22 millió forintba került, de talán ez volt a legkisebb költség az eltelt idők folyamán. Nem elég ugyanis a modern istálló, és annak benépesítése, hanem az állomány színvonalát az állategészségügy segítségével jelentősen emelni kellett. A két veszedelmes betegség, a brucellózis és a tbc ugyanis igen nehezen száműzhető. A makacs kór gyakorlatilag gyógyíthatatlan. A mentesítés csak úgy érhető el, hogyha a lehető legnagyobbra emelik a selejtezés szigorúságát. Ebben nem is volt hiány és eredményeként 1974-ben már meg is kapták az igazolást, hogy egyik betegség sem fordul elő a telepen. GENETIKAI KORSZERŰSÍTÉS A hatéves munka gyümölcsének megőrzése sem volt kisebb feladat. Érdekességként csak egy momentum: 1970 óta a telep kapuját befelé nem lépte át szarvasmarha. A tej ára ennek eredményeként automatikusan megnövekedett, de további tartalékok voltak az átlagok emelésében. Több tejet csak az állomány genetikai színvonalának javításával remélhettek. Megkezdődött tehát a holstein-fríz keresztezés és mma nem vesznek fel ff az egyetemre, akkor majd meglátod — mondta az apa érettségiző lányának —, hogy hova jutsz! — Manapság a szülők — szakította félbe a kosaras termetű tizennyolc éves lány az apját — gyakran mondogatják: „Ha nem vesznek fel az egyetemre, akkor majd meglátod, hogy hova jutsz!” — És ezt a szülők nemcsak ijesztgetésnek szánják. — Ráadásul ezek a gyerekek általában nem is tanulnak rosszul, a jegyeik csupa ötösből meg négyesből állnak. — És ezek a szülők magukat sem, meg a gyereket sem gyötrik a tanulással. — Ezeket a gyerekeket nem is kell nógatni a szorgalmas tanulásra. Némely gyerek egyszerűen tud viselkedni. — És ráadásul ezek a szülők beszélnek a gyeEgy ágazat, esetünkben az állattenyésztési, teljes vezetése szívhatja a fogát, az idei zárszámadáson, ugyanis ugrik az év elején még várt prémium. Történt mindez a csenger- újfalui Béke Termelőszövetkezetben. Azért a konkrét példa, mert nem egy gyenge termelőszövetkezet munkájának kritikája ez az írás, hanem azok közül való, amelynek eredményeit nagyon sokan megirigyelhetnék Szabolcs-Szatmár megyében. így évről évre magasabb átlagokról számolhattak be. BELTENYÉSZET? A bevezetőben említett prémiummegvonásokra rövid kis szakmai előtörténet egyáltalán nem lehet ok, hiszen a fejlődés dicséretesen emelkedő ívű. Így aztán mégis csak meg kell keresnünk a választ, mi történt az állattenyésztési ágazattal, Csengerújfaluban. Gyanakodhatnánk, hogy a szép múlt ellenére mostanában több szakmai baki fordult elő, és emiatt a szankció. Szó sincs ilyesmiről, hiszen ha lenne, akkor nem néhány literrel csökkent volna a tejtermelés. Márpedig ami történt, az pusztán pillanatnyi megtorpanás. Még csak egymásra mutogatás sincs, és konkrét felelőst talán nem is lehetne találni. A megyénkben magas színvonalúnak számító tehenészeti telep produkcióját már egészen apró dolgok is megváltoztatják. Mondják például, hogy a nagy adag nitrogénműtrágyával megszórt legelő szénája némiképp csökkenti a tehenek fogamzó- képességét. Az is igaz, hogy a keresztezési munkában már megközelítettél? azt a belte- nyésztettségi fokot, amely mellett már inkább stagnál a termelés növekedése, mint emelkedik. És még egy sor apró dolgot felemlíthetnénk, amely mellett a csengerújfa- faluiak szarvasmarhatartása még mindig a jobbak közé sorolható. Mindezek talán elő sem jöttek volna, de gondoljuk csak meg, milyen száraz volt az idei év, és bár nem voltunk aszály sújtotta megye, néhány gazdaságot, köztük a példánkban szereplőt is, azért jelentősen érintette. Akad a szakembereik között olyan is, aki a tej visszaesését kizárólag ennek tulajdonítja. A szervezett és fegyelmezett munka jellemző tulajdonsága a tehenészeti telepnek, amely egy kis túlzással iparszerűnek is nevezhető. Az ott dolgozók teszik dolgukat, méghozzá figyelemmel, mert jövedelmük ettől is függ. És nemcsak a vezetők! A gondozók és az állategészségügyi dolgozók is a termelési mutatók arányában részesednek. NULLA SZALDÓ Felvetődik a kérdés, vajon arányban áll-e a pillanatnyi megingással a fizetés 40 százalékát kitevő prémium elvesztése? Mielőtt a választ keresnénk, tudnunk kell, hogy Csengerújfaluban nemcsak az állattenyésztésben volt jövedelemkiesés, hanem a növénytermesztésben is, és bizony a négy forintért megtermelt almát is csak három forint hetvenötért jtudták eladni. A prémiumot pedig — törvényszerű —, nyereségből fizetik. Ilyen pedig nem lesz az idén Csengerújfaluban. Veszteségesnek mégsem kell rekükkel mindenféléről nemcsak a tanulásról, de a szórakozásról és minden egyébről is. — Ezek a gyerekek tisztelik a szüleiket! — A szülők ezt meg is hálálják! — No rendben! Az ötös bizonyítványért megvesszük neked az óhajtott bőrruhát... — Vannak szülők, akik előzetes kikötések nélkül vásárolnak meg a gyerekeiknek értékes holmikat. — Vannak gyerekek, akik nem követelnek ki maguknak drága holmikat. — Vannak szülők, akik tudják, hogy rosz- szul öltözött lányoknak nincs semmiféle esélye. — A gyerekek között olyanok is vannak, akiknek a lelki gazdagság a fontos, a világi materiális az csak másodlagos. A szülők között vannak, akik megértik a gyerek szexuális problémáit. — Ezeket a gyerekek meg is hálálják a maguk módján. — A szülők ezt tudomásul is veszik. — Vannak szülők, akik így kifogták. — Gyerekek is vannak, akik így fogták ki. — Vannak szülők, akik ... — Vannak gyerekek akik... (Fordította: Sigér Imre) nevezniük magukat, hiszen egy olyan gazdaságról van szó, amely a közelmúltban többször elnyerte a kiváló szövetkezet címet és tartalékalapjában csinos summát tett el a nehezebb időkre. Van tehát mihez nyúlni, és az ötmillió forint az Állami Biztosító által adott kettővel már kihozza őket nullára. Bizonyára senkinek nem esik jól, hogy könnyebb lesz a pénztárcája, de azt mindenki kénytelen megérteni, hogy most nem lehet másként. Az elnöktől, Katona Gyulától a jövő felől érdeklődtünk. Nem keltette elkeseredett ember benyomását, bár amikor a kiürült tartalékalapra emlékeztettem, széttárta a karját: „Lehetetlen egymás után két aszályos év”. Tényleg- lehetetlen, és nemcsak Csengerújfaluban, hanem másutt is, ahol jobban perzselt a nap, kevesebb volt az eső, el kell űzni az elkeseredést és érdemes végiggondolni ezt a gazdasági évet. Megyénkben, ha volt is kiesés a tavalyihoz képest, nem olyan nagy, mint másutt. Inkább a májusi határ képéhez hasonlítva az őszi termést, van ok szomorúságra. A csengerújfaluiak már a jövő évet tervezik, latolgatják új ötleteiket, önelszámolási ágazatokat szerveznek és szeretnének annyit termelni az új formában, mint 82-ben. Korábbi sikereiket ismerve, erre megvan minden kilátásuk és az új jövedelmek elfelejtetik velük jövőre a tavaly elmaradt borítékot. Ésik Sándor VG M K A vállalati gazdasági munkaközösségekben rejlő lehetőségeket felismerve minden segítséget megkapnak a pluszmunkára vállalkozók a mátészalkai Szatmár Bútorgyárban. A város egyik legjelentősebb üzemében rövid idő alatt öt gmk alakult, s játszik jelentős szerepet a gyár legsürgősebb tennivalóinak megoldásában. Van olyan munkaközösség, mely importot megtakarító alkatrészeket gyárt, a másik kisebb kivitelező tevékenységre vállalkozik, a. következő pedig kis szériájú, de nélkülözhetetlen mintakollekcáót készít. Gond viszont,, hogy eddig még nem akadt vállalkozó olyan munkákra, mint a műszaki előkészítés, vagy a munkaszervezés, s ezért a gyár nem ritkán sok száz ezer forintos összegeket fizet ki külső intézeteknek.
