Kelet-Magyarország, 1983. december (43. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-21 / 300. szám

4 Kelet-Magyarország 1983. december 21. Nicaraguában ismét har­colnak. Újabb ellenforradal­márok szivárogtak be Hondu­ras felől az országba, a hír bármilyen sajnálatos, nem meglepő. A contrák, vagyis a sandinista rendszer ellenfelei, nyílt amerikai támogatással, hónapok óta folytatják had­műveleteiket a haladó nica- raguai rendszer ellen. Fő­ként a szomszédos Honduras területén épültek ki támasz­pontjaik, ahonnan időről idő­re kisebb csoportokban ha­tolnak be Nicaragua területé­re. Mostani akcióik az ameri­kai hadsereg „árnyékában” folynak. A Pentagon által ve­zényelt Nagy fenyő—II elne­vezésű. hadgyakorlat még vé­get sem ért, máris újabb erő­fitogtatást helyezett kilátásba a hondurasi fegyveres erők főparancsnoka. Hatezer ame­rikai katona áll készenlétben a térségben, s az ellenforra­dalmárok azt a parancsot kapták, hogy mindenáron vessék- meg a lábukat Nica­raguában. Ha ugyanis sike­rülne elfoglalni és tartósan birtokolniok egy jelentősebb települést az országban, ott — ez az akció nyilvánvaló rendeltetése — alkalom kí­nálkoznék az ideiglenes kor­mány létrehozására. Ahhoz pedig nem férhet kétség, hogy a contrák „vezérkará­nak” első teendője lenne Wa­shingtontól katonai segítsé­get kérni. így törvényesíteni tudnák a törvénytelent: azt az amerikai szándékot, hogy megdöntsék a sandinista rendszert. A jelekből ítélve nagyszabású előkészületek folynak ennek a tervnek a végrehajtására. Honduras- ban erőltetett ütemben új repülőtereket, támaszponto­kat és katonai raktárakat építenek. Egyre több ameri­kai tanácsadó érkezik az el­lenforradalmárok bázisaira. A washingtoni elképzelé­sek azonban nem érik várat­lanul Nicaraguát. A sandi­nista kormányzat hadserege és a népi milícia — akárcsak eddig — a jövőben is rhegvé- delmezi az országot az ellen- forradalmárok agressziójá­tól. Managua nagylelkűen amnesztiát hirdetett az ellen­forradalmárok nagy többsége számára: ha leteszik a fegy­vert, szabadon visszatérhet­nek hazájukba. Akik viszont erőszakkal támadnak a sandi­nista rendszerre, azok szem­betalálják magukat a nicara- guai néppel. Arafat elhagyta Tripolit TELEX Jasszer Arafat, a Paleszti­nái Felszabadítási Szervezet vezetője kedden, a kora dél­utáni órákban négyezer hí­vével együtt elhajózott Tripo- liból — jelentette be a bejrúti rádió. Arafat és a palesztin har­cosok elszállítására Tripoliba érkezett öt görög komphajó mindegyike helyi idő szerint délután fél négyig kifutott az észak-libanoni város kikötő­jéből. Az AFP helyszíni tu­dósítója szerint Jasszer Ara­fat az „Odüsszeusz Elitisz” fedélzetén tartózkodik. Jól értesült források szerint az Arafatot szállító hajó Észak- Jemenbe tart. Lehetséges azonban, hogy a görög komp­hajó előzőleg Cipruson is ki­köt. Az Arafathoz hű erők be­hajózása csaknem hat órát vett igénybe. Ennél jelen volt Görögország libanoni nagykövete, a libanoni csend­őrség parancsnoka és a liba­noni francia nagykövetség katonai attaséja. A görög ha­jóknak a francia haditenge­részet egységei — repülőgé­pek és hadihajók — biztosí­tanak védelmet. Amikor az első görög komphajó befutott a libanoni kikötőbe, a közelben cirkáló izraeli hadihajók eltávolod­tak a körzetből — jelentette az izraeli hadsereg rádióadó­ja. Mint Dán Meridor izraeli kormányszóvivő keddi nyilat­kozatából kitűnik, Tel Aviv fenntartja magának azt a „jogot”, hogy bárhol és bár­mikor föllépjen a palesztin harcosok ellen. Békenagygyűlés Budapesten (Folytatás az 1. oldalról) építőimunkánlkat, s az embe­riséget is a háborús veszély, az atomikatasztrófa előidézé­sétől. — Bejelentem a nagygyű­lésnek, hogy kérésüknek örömmel teszek eleget és az országgyűlés soron következő ülésszakán bemutatom azt a felhívást, amelyet dolgozó népünk, ifjúságunk két és fél millió aláírással hitelesí­tett. Egyben javasolni fogom, hogy az országgyűlés elisme­réssel nyugtázza ifjúságunk felelősségteljes és eltökélt ki­áltását békénk, építőimun­kánk védelme és a más né­pekkel való békés együttmű­ködés mellett. Biztosíthatom a nagygyűlés minden részve­vőjét, hogy a Magyar Népköz- társaság országgyűlése, mint hazánk legfőbb törvényhozó testületé, támogatja dolgozó népünk, ifjúságunk ország­szerte megnyilvánuló szilárd békeakaratát — mondotta befejezésül Apró Antal, bol­dog, békés új esztendőt kí­vánva a téren megjelent sok tízezernyi budapestinek. A nagygyűllés résztvevői a Himnusz ^éneklésével fe­jezték - be a békedemonstrá­ciót, s a városközpont utcáin, terein még sokáig együttma­radtak a fiatalok éneklő cso­portjai, hirdetve: a fegyve­rek erejével a béke, az ösz- szefogás erejét kell szembe­állítani. Tovább sztrájkolnak a munkások a francia Talbot autó­gyárban, tiltakozásul az elbocsátások ellen. A képen: az összeszerelő szalag — munkások nélkül. re aktiválás Az amerikai haditengeré­szet 30 év után újra szolgá­latba állítja a Missouri nevű cirkálót, amelynek parancs­noki hídján írták alá a ja­pán fegyverletételt a máso­dik világháború befejezése­kor. A hatalmas hajó 270 méter hosszú és háromezer embert tud szállítani, három évtizeden át idegenforgalmi nevezetesség volt. A Missou­ri felújítása 400 millió dol­lárba kerül. TOMAHAWK Sikertelenül végződött a Tomahawk típusú robotrepü­lőgéppel hétfőn végrehajtott újabb kísérlet. Kalifornia csendes-óceáni partjainál vég­zett próba során a kilőtt ro­botrepülőgép hamarosan irá­nyíthatatlanná vált és lezu­hant. FRANCIA MUNKANÉLKÜLIEK Az év vége közeledtével is­mét a gazdasági kérdések ke­rültek a francia belpolitika előterébe, annál is inkább, mert novemberben mintegy 50 ezerrel emelkedett a mun­kát keresők száma. Francia- országban az elmúlt két év­ben mintegy kétmilliós szin­ten mozgott a munkanélkü­liség, és a kormány egyik eredményének könyvelte el, azt, hogy a súlyosbodó nem­zetközi gazdasági válság kö­zepette is változatlan szinten tudják tartani a munkanél­küliek számát. A gazdasági tevékenység lelassúbbodása, a beruházások jelentős csök­kenése miatt azonban a jö­vő évben előreláthatólag még komolyabb problémát okoz - majd a munkanélküliség emelkedése. Sok vállalat az új technológiák bevezetésére hivatkozva munkáselbocsá­tásokat hirdet, illetve már be is jelentette azokat. A LAMBSDORFF-ÜGY Otto Lambsdorff, a Német Szövetségi Köztársaság meg­vesztegetéssel gyanúsított gaz­dasági minisztere csak abban az esetben mond le, ha a bonni tartományi bíróság az előzetes vizsgálat alapján úgy dönt, hogy a Lambsdorff el­leni vádirat kellően megala­pozott, s ezért bírósági . tár­gyalást kell indítani. Az ez­zel kapcsolatos döntést Hel­mut Kohl kancellár hozta meg Otto Lambsdorffal és Hans-Dietrich Genscherrel, a szabaddemokrata párt elnö­kével folytatott megbeszélé­se alapján — jelentette be keddi sajtóértekezletén Peter Boenisch, a bonni kabinet szóvivője. Ottilia asszonyt felültették egy bicikli csomagtartójára, mert csak így tudta utolérni a menetet. Kerczák és Ne- viczky futásnak eredt, hogy utolérhesse a dobost, aki egyszeresük megtorpant. Mély árok tátongott előtte, Hakli úgy bámulta a mere­dek árok alját, akár a ki­végzés előtt álló elítélt. Valaki az árokba fordítot­ta a kordét, előtte ott fe­küdt a szamár is. A két hát­só lábát egy foszlott kötél­darabbal átkötötték. Az ál­lat mozdulatlanul feküdt. Hakli lecsúszott a kordé mel­lé, rángatta jobbra-balra, mert azt hitte, hogy alá szo­rult a szamár lába. — Most mit tegyek? — hajlongott, csúszkált, kétség- beesetten az árok alján. Még hátrább húzta a kordét, mintha arra számítana, hogy ezzel feltámaszthatja a sza­marát. Amikor az árok pere­mén meglátta a tehetetlenül fekvő állatot, az volt az első gondolata, hogy elpusztult... Do mégis bízott, hátha megmentheti, hátha kitalál­nak majd valamit, a szamár élni fog, s nem lesz semmi baj. Minden úgy történik majd, mint eddig, ezzel jár­nak a bálokba, a tánciskolá­ba, s Ottilia asszony is ne­vetni fog egy nagyot: jól megviccelték őket... Most mégiscsak várta a többieket, nem mert a szamárhoz nyúl­ni, pedig a gyorsan odaérke­ző fiuk már arra gondoltak, hogy levágják a kötelet a lábáról. A bálozók odaértek az árokhoz, Hakli felnézett a mélységből, a fenekére hup­pant, megcsúszott a lába, s már nem is törődött a fekvő állattal, sem a zavarával. Ügy bámult maga elé. mint­ha senki se lenne a közelé­ben, babrálta az árok sárga homokját. A nagy csend szinte körülszorította, a haj­nali bokormoccanások már nem jutottak el az árok al­jáig. A bálozók csak azt lát­ták, hogy Hakli felcsuklik. — Féleszű vagy? «Hogyan lehet siratni egy szamarat? — szólalt meg ríagysokára egy sötétruhás bálozó, aki szinte szégyellte magát Hak­li helyett, hiszen sosem lá­tott még felnőtt embert egy állat elvesztése miatt így sírni. — Mit lehetne tenni? — hallatszott végül a mélyről Hakli tompa hangja. — Levesszük a lábáról a kötelet, hátha van még ben­ne élet — indítványozták többen is. Vártak egy kicsit, majd rádobták az ujjasukat a bi­ciklikormányokra, összébb­rántották a nadrágszíjakat, nehogy lecsússzon róluk a nadrág a nagy munkában, hiszen az árok alján emel­getniük kell majd az össze­kötözött állatot. Sokáig készülődtek. A két fiú már lenn állt Hakli mel­lett, de megvárták a többie­ket, akik bizonytalanul, négykézláb, ki hogy tudott, lecsúsztak az állat és a kordé mellé. Hamarosan kiderült, hogy nincs a szamárnak semmi baja, csak a szűk mélységben moccanni sem tudott, de amint a kötelek­től megszabadították a lá­bát, kaparni kezdte a füvet, s Hakli kedveskedő biztatása közepette fel is állították. — Nagy testű szamár, ne­héz szamár — ismételgették, amíg felhúzták-vonták az árok egy kevésbé meredek pontján. — Homoki szamár ez, nyolc mázsát is elhúz — tette hozzá az egyik bálozó nagy szakértelemmel. — öm- bölyi szamár, ismerem a faj­táját — mondta valaki, ami­kor végre megpihenhettek. — Mi az, hogy ömbölyi szamár? — nézett körül Ho- locsák. — Omboly egy falu, túl a nyírbátori homokon — siet­tek válaszolni többen is Ho- locsáknak, aki vasutas lété­re nem hallott erről a falú­ról. Hakli befogta a kordé elé az állatot, majdnem kopaszra nyírt fejét az állat hátához törölgette, majd kézfejével leseperte a homlokáról a ve­rejtéket. — Háát — hüledezétt ör­vendezve, hogy ilyen szeren­csésen végződött a dolog a szamárral. Végre nyugodtan nézhet Ottilia asszony szemé­be, aki éppen Libusnak ma­gyarázott. (Folytatjuk) Az országgyűlés téli ülésszaka elé A z Elnöki Tanács de­cember 22-re össze­hívta az országgyű­lést. A téli ülésszak résztve­vői várhatóan megvitatják az alkotmány módosításával, az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásával, valamint a Magyar Népköz- társaság 1984. évi költségve­tésével kapcsolatos törvény- javaslatokat. ★ Alkotmányunkat — me­lyet 1949-ben iktatott tör­vénybe az országgyűlés — a társadalmi-gazdasági fejlő­dés következtében időnként korszerűsíteni kellett. Leg­utóbb 1972-ben került sor alkotmánymódosításra, és a mostani ülésnek ismét fel­adata olyan változásokról dönteni, amelyek az állam- élet korszerűsítését, a szoci­alista demokrácia fejleszté­sét szolgálják. Az új törvény- javaslat az alkotmánynak az alkotmányosság fokozott vé­delmével, a Minisztertanács összetételével, az ország te­rületi beosztásával, valamint az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásá­val kapcsolatos rendelkezé­seit érinti. Az alkotmányos­ság hatékonyabb érvényesü­lését segítené, ha a jogsza­bályokat és a jogi iránymu­tatásokat — az alkotmányos­ság szempontjából — egy új, önálló szerv: az alkotmány- jogi tanács ellenőrizné. Az alkotmánymódosító javaslat másik pontja a népi ellenőr­zés továbbfejlesztését szol­gálja: eszerint a Miniszter- tanács kiegészülne a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnökével. Egy másik újdonság: az országos hatás­körű szervek vezetésével megbízott államtitkárok ezentúl nemcsak az állami szervekre, gazdálkodó szer­vezetekre kötelező, hanem az állampolgárok jogait és kö­telességét érintő rendelkezé­seket is kiadhatnak. Erre leginkább azért lenne szük­ség, mert ezeknek a szerve­zeteknek jó része közvetle­nül foglalkozik lakossági ügyekkel. így például az Ál­lami Bér- és Munkaügyi Hi­vatal, az Országos Anyag- és Árhivatal, az Országos Kör­nyezet- és Természetvédelmi Hivatal, az Országos Vízügyi Hivatal számos, az emberek mindennapi életével foglal­kozó intézkedést hozhatna ezentúl. Az államigazgátás korszerűsítésével kapcsola­tosan is szükség van egy alkotmánybeli pont módosí­tására, jelesül arra. hogy ki­iktassák az alkotmány azon rendelkezését, amely szerint a megyék járásoltra osztha­tók. Az alkotmány módosításá­ra tett javaslatok között sze­repelnek olyanok is, amelye­ket a választási rendszer ter­vezett változtatásával kap­csolatban kellene végrehaj­tani. Éppen e tervezetet vi­tatja meg téli ülésszakának várhatóan második fő napi­rendi pontjaként az ország­gyűlés. Az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásával foglalkozó törvényjavaslatot korábban igen jszéles körű társadalmi vitára bocsátot­ták. Ezeken is bebizonyoso­dott, hogy választási rendsze­rünk alkotmányos elvei és szabályai beváltak, jól szol­gálják társadalmi céljainkat. Mégis vannak olyan ténye­zők, amelyek némi módosí­tást indokolnak. Az elmúlt évtizedekben tovább erősö­dött a nemzeti egység, és a fejlett szocializmus építése egyre inkább igényli a szo­cialista demokratizmus to­vábbfejlesztését is. Ezek a követelmények múlhatatlanul szükségessé teszik választási rendszerünk továbbfejleszté­sét úgy, hogy bővüljön az ál­lampolgári jogok gyakorlásá­nak lehetősége, erősödjék a népképviseleti testületek tár­sadalmi-politikai szerepe, egyszerűsödjék a választások előkészítése és lebonyolítása. A választójogi törvényjavas­lat legalapvetőbb új rendel­kezése az országgyűlési kép­viselők és tanácstagok köte­lező többes jelöléséről intéz­kedik. A jelölésnek ez a módszere várhatóan növeli a választások politikai jelentő­ségét, fokozza a választópol­gárok aktivitását, és élénkít­heti a megválasztott képvi­selők, tanácstagok munkáját is. Hatályos választási rend­szerünk az egyéni választó­kerületi rendszeren alapszik, e rendszer fenntartása a jö­vőben is szükséges. Az eddi­gi tapasztalatok . alapján azonban indokoltnak tetszik, hogy a legfelső népképvise­leti, törvényhozó szervben feltétlenül jelen legyenek po­litikai és társadalmi életünk vezetői, a tudomány, a kul­túra, az egyházak legismer­tebb személyiségei. Az ő te­vékenységük, tisztségük ha­tóköre túlnő a helyi érdekek képviseletén. Indokolt tehát, hogy megválasztásukról az or­szág valamennyi szavazója döntsön. Ezért vezeti be a törvényjavaslat — az egyéni választókerületi rendszert fenntartva — az országgyű­lési képviselők választásánál az országos választási lista fogalmát. ** v ■ 3 **

Next

/
Thumbnails
Contents